Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-11 / 45. szám
1913. november 11. NAGYBANYAI HÍRLAP szág egét borították, sugározva, aranykévéket ontva tört volna elő a nap. Azóta sok minden megváltozott. Változtak a?- idők, változtak az emberek — és a sajtó nagyszej rii hatalma olyanok kezébe is jutott, akik ezze_ visszaéltek. Szükségessé vált a sajtótörvény revi _ ziója. De az 1848 ieggrandiózusabb alkotásához! a XVlIl-ik törvénycikkhez csak óvatosan, ihlette] nyúlhat a mai kor embere. Ez éppen ezért az u sajtótörvény beterjesztésénél keresve kutatjuk : Vájjon tiszteletben tartották-e azokat a szent hagyó mányokat’, amelyek régi sajtótörvényünk köré a sérthetetlenség bűvös falát emelték. És ezen a ponton fájó szívvel kell megállapítanunk, hogy az uj törvény leglényegesebb rendelkezésében szembe kerül a szabadsajtó tradicionális rendelkezéseivel. Ezúttal csak egy, de nagyon fontos és nagyon szembeötlő dologra utalunk Az uj sajtótörvény ugyanis az anyagi felelősség kérdését olyannyira súlyosítja, a hirlapkiadást oly tetemes és jelentős anyagi garanciáktól teszi függővé, hogy a hirlapirást és a hirlapkiadást egyenesen és kizárólag a plutokrácia, a nagytőke kezébe adja. Csak gazdag emberek adhatnak ki ezentúl lapot. Jól tudjuk, hogy a rendelkezés intenzi- ója az, hogy a sajtóparaziták tenyésztése megaka- dályoztassék, de viszont nem szabad elfeledni, hogy a plutokrácia, a nagytőke, a nagyvállalkozók kezében a sajtó még sokkal súlyosabb veszedelmet jelent, mint az aranyban nem dúskáló, de független és tisztességes sajtó. Az uj törvényjavaslatnak különösen két intézkedése támaszthat e tekintetben jogos aggodalmat. Az egyik a politikai újságok eddig is jelentékeny kauciójának megduplázása, a másik pedig nem vagyoni kárért is „megfelelő“ pénzbeli elégtétel követelhetése s megitélhetősége. A mi tőkeszegény országunkban ilyen anyagi terhek szinte lehetetlenné fogják tenni nagy vagyon hijján szűkölködő embereknek a lapaiapitást és főleg azon a tradicionális elven fog rést ütni, hogy az újságírás legyen az újságíróké. Mert ha ezt a szerepet a nem hivatott tőke veszi át és igája alá hajtja a toll munkásait, az olyan állapotokat teremthet nálunk, mint Amerikában, ahol az újságok nagy része a trösztök szolgálatába szegődött és egyáltalában nem képviseli a polgárság, á kisiparos általában a kisemberek érdekeit, Szó sincs róla, hathatós védelemben kell részesíteni a magánbecsületet és jogos magánérdeket, de elsősorban Hírói utón, nem pedig méltánytalan preventív anyagi intézkedésekkel útját vágni a tisztességes, de nem nagytőkés sajtó szabad fejlődésének. A tisztességes sajtó most sem követ el olyan bűnöket, amiket ezek a súlyos pénzbeli büntetések megelőzni akarnak ; a nagytőkés sajtót pedig pár ezer korona birság nem fogja visszariasztani ezután sem az efféle bűnöktől. A mi intelligens közönségünk jól tud disz- tingválni a hirlapiró, kiadó és az álhirlapiró és ál hírlapkiadók között. De egy kalap alá tenni ezt a két különböző elemet és a vagyontalan, de tisztességes sajtótól elvonni a lélekzetet, a gazdag, de e etleg nem tiszta irányzatú zsurnalisztika egyeduralmát pedig ezzel megállapítani, — ezt tartjuk az uj sajtóreform-javaslai légiikitóbb hibájának. 1848-ban egy nemzet riadó éljenzéssel a felhőkig csapó örömkiáltással fogadta a szabadsajtó törvényét, inig most nehéz, elfogult kebellel nézzük : mint vernek a sajtó kezére aranybilincseket. HÍREK. November 11. ■ Közgyűlési meghívó. A „Nagybányai Kereskedők és Keresk. Ifjak Köre“ a „Polgári Olvasókör,, termében november 16-án délután 2‘A órökor rendkívüli közgyűlést tart, melyre az egylet alapitó, rendes és pártoló tagjai tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. A bérelt helyiség bútorzatának beszerzése. 2. Tagsági dijak felemelése. Kivonat az alapszabályokból: 10. ez. Szavazási joggal csak azon tag bir, ki dijakkal hátralékban nincs. Szavazat csak személyesen gyakorolható. Gondnoksági ülés. Az állami elemi iskolák és óvodák újonnan kinevezett, illetőleg megválasztott gondnoksága és felügyelőbizottsága november hó 3-án d. e. tél 12 órakor a városháza tanácstermében Stoll Béla elnöklete alatt alakuló ülést tartott. A gondnokságnak tagjai: Elnök: Stoll Béla ügyvéd: alelnök: dr. Makray Mihály polgár- mester ; jegyző: Rozsos István áll. elemi iskolai igazgató-tanitó ; gondnok: Székely Árpád áll. el, iskolai igazgató tanító; ellenőrök: dr. Stoll Tibor városi tiszti ügyész, Bernhardt Adolf kir. bírósági végrehajtó, Doroghy Ignácz nyug. el.iskola igazgató-tanitó. Tagok : Neubauer Ferencz miniszteri tanácsos, bányaigazgató, Szabó Adolf nyug. erdőátlapozza olvasmányait, hanem ki is jegyzi belőle azt, ami lelkét megragadja. íme a kivonatokból egy néhány: „Nincs a tengernek annyi hulláma, mint a mennyi fájdalmat a szerelem okoz.“ „A jó asszonyt elszokták felejteni, — a rosszat soha.“ „A szem a lélek legnagyobb árulója.“ „A boldog emberek unalmasak.“ „Alattomos sorvasztó vágyak marcangolják néha a nő keblét.“ „A szerelmes, forró leheletnek édes illata van.“ „A nő, mikor az első csókot kapja, egy pillanatra megremeg, mint amikor hirtelen szélroham felborzolja a tó vizét; de azután gyorsan megnyugszik, ajka körül mosoly támad és lehunyja szemét.“ Volt még ezeken kívül egy nehány merészebb gondolat is, de azokat már nem irom le! Megtartom magamnak. E mutatványok is eléggé bizonyítják, hogy okos leány irta ki azokat olvasmányaiból. És nemcsak okos, de szenvedélyes is lehet; vagyis olyan, ki az első csókon már túl esett . . . Eh ! ez az egy kis kavics nem elég nekem ! Szedjünk még nehányat, hadd zörögjenek zsebemben. Nem is kell sokáig várakoznom, már találok egy párat. Két urat, kik karonfogva sétálnak a legbizalmasabb beszélgetésben, de kikről tudva van, hogy ki nem állhatják egymást. Micsoda lélekemelő jelenet! Bensejükben forr a gyűlölet egymás ellen, — arcukon cicázik a mosoly: ugyszólva orgiát ül a baráti szeretet. De ez csak addig tart, mig elválnak. Bohém módon kezet ráznak, elfordulnak egymástól s abban a pillanatban oda ül szemükbe a sziszegő kigyó. Az egyik azt gondolja a másikról: „Ez sem tisztességes utón jutott vagyonához! Mert munka és takarékosság révén nem lehet nagy vagyonra szert tenni!“ A másiknak pedig ajkáról leolvasom, hogy mit mormog magában: „Kinek három ellensége van, az szövetkezzék kettővel a harmadik ellen !“ Mélységes filozófia! . . . No még egyet, aztán elég lesz mára a kavicsszedésből. Súlyos lesz zsebemnek, kiszakítja s ismét elgurul az utcán. Itt a tudós, kinek folyton tanulnia kellene, mégis örökösön tanit; kit nem óhajtunk hallani s mégis örökké beszél. Minden tudása rendszertelen. A rendszertelen tudás pedig hasonlít egy olyan könyvtárhoz, melynek elveszett a katalógusa. A félmüveit embert és a sületlen tésztát nehéz megemészteni. ... A kavicsot fölveszem és elhelyezem gyűjteményemben a következő felírással: „Kevesen tudják, mily sokat kell tudni, hogy megtudhassa az ember azt, hogy mily keveset tud!“ 3. igazgató, Szabó József kir. főerdőtanácsos, Szent- pétery Ferencz kir. járásbiró, dr. Rencz János áli. főgimnáziumi igazgató, dr. Weisz Ignácz ügyvéd, Égly Mihály városi főjegyző, Kupás Mihály ipar- : testületi elnök, Torday Imre városi tanácsos, Bálint Imre erdőtanácsos, dr. Kádár Antal bányafőorvos, Szőke Béla róm. kath, helyettes plébános, Brebán Sándor gör. kath. plébános, Soltész Elemér ref. lelkész, Révész János ág. ev. lelkész, Fuchsz Benjámin izr. főrabbi, Bay Lajos orsz. kép- iselő, dr. Herczinger Ferencz városi tiszti-főorvos, dr. Vass Gyula ügyvéd, dr. Ajtai Nagy Gábor ügyvéd, Alexy Kornél áll. elemi iskolai igazgató tanító, Várady József gazdasági iskolai igazgató- tanitó, Bozán Péter áll iskolai igazgató-tanitó, Sza- ucsek Dániel áll. iskolai igazgató és Imre Károly áll. isk. tanító. Az óvodai felügyelőbizottságnak nőtagjai : özv. Bittsánszky Edéné, Neubauer Fe- rencné, Dr. Makray Mihályné, Bertalan Miklósné, Dr. Ajtai Nagy Gáborné, Stoll Gáborné, Szent- miklósy Józsefné, özv. Thurmann Olivérné és Kan- j dó Katalin óvónő. Kitüntetés. Ő felsége, a király Weisz Lajos iglói bányakapitánynak a VI fizetési osztály jellegét adományozta. Mozi. „Pompeji végnapjai“ Ez a csodás film került bemutatásra múlt csütörtökön a Lend- vay színházban. Pompa, fény, ragyogás, amit csak elképzelni lehet: azt mind ott láttuk ezen a filmen, melyhez hason’ó szépségben talán csak a „Quo vadis“ lehet. Mikor — nem régen a Quo vadist láttuk, azt hittük, hogy a teknika művészete abban teljesen ki van merítve, hogy annál tökéletesebbet, szebbet emberi elme elő nem állíthat. Csalódtunk ! A Pompéji jóval fölülmúlja azt, s annak bámulatos szépségeit ez többszörösen túlhaladja. Amit film csak nyújthat: szépséget, érdekességet, tökéletességet, azt mind föltaláljuk a Pompéji végnapjaiban. A Vezúv tűzhányó kitörése pedig egyenesen csodás, páratlan. Az István-szállót köszönet illeti, amiért Nagybányának ezt az élvezetet szerezte. De volt is közönség. Délután és este is szorongásig megtelt a nagy színházi terem s a közönség egy el nem múló szép emlékkel lett gazdagabb. A polgármerter figyelmébe. Panaszos levelet kaptunk egy mozi látogatótól, ki állandóan a 14-ik sorban ül s ki megelégelte már azt, hogy az állóhelyen levők folytonosan a nyakába dőljenek. Azt kéri, hogy találjanak módott arra nézve, hogy a 14-ik sor mögött valami korlátot állítsanak föl. A panasz nem alaptalan. Az álló közönség kíméletlenül támaszkodik az ülőkre, sőt megköveteli, hogy a szék háta az ő számára legyen fentartva. Hölgyek is gyakran panaszkodtak, hogy sokszor nem tudják a bűzt kiállani, mit egy néhány álló közvetlenül közelből reájuk lehel. Kérjük a polgár- mester szives intézkedését. Országos állatvásárok November 13-án Királydarócon, 14-én Erdőszádán, 17-én Mátészalkán, és Nagybányán 18-án Szatmáron, 21-én Csengerben, 26-án Misztótfaluban, December 1-én Sárközön és Csengerben, dec. 1-én Nagyecseden. A harmad osztályú gyors vonati kocsi. A kereskedelemügyi miniszter körülbelül egy évvel ezelőtt elrendelte, hogy néhány fővonalon közlekedő gyorsvonathoz harmadik osztályú személyszállító kocsikat állítsanak be. A kereskedelemügyi miniszter leiratában értesítette a főváros közönségét, hogy az államvasutak eddig szerzett tapasztalatai szerint a kocsikat nem használják oly mértékben, hogy megokolt volna a kocsik járatását a további gyorsvonatokra is kiterjeszteni. Ennélfogva az államvasutak igazgatósága gazdasági szempontból nem rendszeresítheti a harmadik osztályú személyszállító kocsik járatását más gyorsvonatoknál, min* a melyeknél ilyenek már közlekednek. Állitáskötelesek figyelmébe. Azok az ifjak, kik 1891. 1892. és 1893. évben születtek, tartoznak e hó végéig jelentkezni a tartózkodási hely
