Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-05 / 1. szám

NAGYBÁNYÁI HÍRLAP TARSA.DALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP­Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Előfizetési árak : Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50- korona; egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden vasárnap 8 — 12 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AJTAI NAGY GÁBOR. Főrmunkatárs: RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközleménv&k küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Hid-títca (Bay-ház), ----------- hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. ----------­19 13. Ismét egy esztendő tűnt el az idők végtelenségének mérhetetlen tengerében megterhelve mindazon örömmel és bánat­tal, melyet magával hozott, hogy a Szilvesz­teréjszaka tüzétől ujhodottfőnikszmadárként emelkedjék ki és azzal a misztikus rejtel- mességgel álljon elénk, amelyből semmi ki nem olvasható, semmi nem sejthető s amely­ből csak a sors vak intézkedéseit várjuk ! A letűnt esztendő eseményeit főljegyzi a történelem, amelynek írói a múltból a jövőre következtetnek. így egyesül és test­vérisül a múlt a jövendővel. Megszületett tehát az 1913-ik esztendő, melytől mindenki jobbat vár, mint a múlt­ban volt. A Szilveszter esti vidám hangulat még bennünk vibrál, mikor a most szüle­tett ujesztendő horoszkópját kutató szemmel kémleljük. Mert bizony kevés jót nyújtott az elmúlt esztendő mindnyájunknak. Nincs miért visszakivánnunk, nincs egyetlen moz­zanata, amiért visszasóvárogjuk. A régi jó latin közmondás azt tartja : „De mortuis nil, nisi bene.“ A halottakról vagy jót, vagy semmit se mondjunk. De ez esetben el kell térnünk az udvariasság e szent szabályától s szemiől-szembe mond­juk az elköltözöttnek, hogy senki se saj­nálja, senki se várja vissza, sőt örömmel láttuk eltávozását. Aki csak bánatot vetett és szomorúságot aratott, az ne számítson az emberiség elnézésére. Az 1912-ik esz­tendő sok megpróbáltatást nyújtott nekünk; tönkre tette gazdáink terményeit; iparos- saink, kereskedőink munkáinak minden gyümölcsét! Ezért tehát elmúlásakor még azt a szerény búcsúztatót sem nyújthatjuk, mely minden jótét léleknek elköltözésekor kijár. Nem hozott semmi jót, elvitt mindent! Ki fogja tehát sajnálni? Elment, hogy he­lyet engedjen az újnak, a frissnek, a remény­séggel teli üde fiatalnak, mely talán több örömet, kevesebb bánatot s szomorúságot hoz a mi szerencsétlen e!<r nyargatott hazánk népének. S a remény, mely az emberek szivé­ben, mint az örökmécses a szentély belse­jében, — ki nem hunyó lánggal ég : táplálja bensőnket, adja a vigaszt s nyújtja a kitar­tást a további küzdelmekhez. Madách Imre, a költő látnoki erővel biztatja embertársait az Ur nevében a to­vábbi küzdelemre, hogy az élet súlyos csa­pásait elviselve ne csüggedjen, hanem foly­tassa a harcot ott, ahol elhagyta, hol vérezni, szenvedni megtanult. „Ember küzdj és bízva bízzál!„ Ez az általános emberi sors. Egy maréknyi virág s tenger sok rgaz. Az emberiség óriási nagy többsége csak azért születik, hogy egy szám legyen abban a hatalmas statisztikában, mely az emberi­ség gyarapodását és csökkenését igazolja. Csak egy dolog állandó! Csak egy van maradandó! Az, amit a szeretet alkot, mely­nek égi származását elvitatni nem lehet. Szállja meg ez újévben a sziveket az isteni szeretet s ennek nevében köszöntjük lapunk olvasóit! aki kezének, arcának üdeségét elérni, vagy megtartani, ráncok­tól és szeplőjétől menekülni akar, az használjon kizárólag „Szeplö-Crémet“ II. RákócziFerencdrogériából Nagybányán. : : Nagy tégely K 1-50 próba tégely 80 fillér. : : Egy n ö A „NAGYBÁNYAI NIRLAP“ TÁRCÁJA Tíz év az ipartestület életéből.­— Irta : Sólyom Ferenc — (Folytatás.) Ilyen előzmények után 1902 év szeptember hó 16-án Égly Mihály városi főjegyző — kinek hervadhatatlan érdeme, hogy fáradtságod nem is­merő buzgalommal s kiváló jóindulattal vezette a megalakulási mozgalmakat s végre is leküzdve a feltorlódó akadályokat — iparos közgyűlést hivott egybe, mely alkalommal a városunkban tartóz­kodó képesített iparosok több mint része az Ipartestület létesítésének -szükségességét kimon­dotta. Majd az 1884. évi XVII. t. ez. 122. §. a szem előtt tartásával megszerkesztett alapszabályok kereskedelmi miniszteri - jóváhagyása következett, mely 1902. év november havában meg is történt. Az Ipartestület megalakítása érdekében ilyen formán megtétettek az összes törvényes intézkedé­sek s 1902 évi december hó 14-ére Smaregla János városi aljegyző, kit a nemes város Tanácsa kebe­léből, mint iparhatósági biztost kiküldött, ipar- testületi választó gyűlést hivott egybe, mely alka­lommal az alapszabályok rendelkezése szerint a tisztviselők - s az előljárósági tagok választattak meg és pedig: Szerencsy Jőzséf elnöknek; Galló Antal asztalos és Jancsovics József szabó, Csepey Ferencz kerékgyártó, Dobi Ervin asztalos, Kazamér János ács, Beregszászy Samu bádogos, Jég Károly csizmadia,' Szász József csizmadia, id. Égly Mihály czipész, Kupás Mihály czipész, Abrugyán Antal czipész, Gyöngyösy Gyula ezuk- rász, Spiczuli Károly fazekas, Takács Károly ká­dár, Dézsi Sámuel kádár, Kovács Lajos kovács, Feuerstein Manó könyvkötő, M. Gyirászin János kőműves, Almer Károly mészáros, Bottyán Géza mészáros, Iríng Pál órás, ifj. lncze József pék, Gerdenics János szabó, Klusovszky József szabó, Altnéder János szappanyos, Sesták Sándor szűcs, Virág István tímár, Petky Károly tímár, Sziebert Adolf, lakatos rendes előljárósági tagoknak; Kosztin Sándor asztalos, Bábái István czizmadia, Nagy Sámuel kötélverő, Sztupár Károly czipész, Ha- rasztkó István kocsigyártó, Petky Gyula mészáros, Kiss Lajos mészáros, Mátyássy Ferencz asztalos és Tóth Sándor borbély, előljárósági póttagoknak. Városunk iparos polgárságának legjobbjai voltak, kik Ipartestületünk első elöljáróságát al­kották. Az alakitás óta eltelt rövid tiz év alatt Dobi Ervin, Beregszászi Samu, id. Égly Mihály, Abrugyán Antal, Gyöngyössy Gyula, Bottyán Géza, Bábái István és Petky Gyula voltak azok, kiket a halál elragadott közülünk. Mindannyian kiváló iparosok, kik vezető szerepet töltöttek be városunk polgárságának mozgalmaiban. Legyen áldott emlékezetök. Az Ipartestület első alelnökei Galló Antal és Jancsovits József, pénztárnoka Csepey Ferencz voltak. A tisztikar és az elöljáróság megalakítása, valamint a legfontosabb kérdések megoldása után az elöljáróság az ipartestület működésének határ­idejét 1903. évi május hó 3-ikára tűzte ki, mire nézve az I-ső fokú iparhatóságtól a megbízatást megnyerte s 1903. május hó 3-án diszközgyülésen vette át a jogosultságot, hogy törvény szerint az ipartestületek hatáskörébe utalt teendőkben eljár­hasson. A diszközgyülésen t észt vett Gellért Endre Nagybánya szab. kir. r. t. város polgármestere, — részt vettek a városi tanács tagjai teljes szám­ban s az iparosok igen nagy számmal A város vezetőségének jóindulata azonban nem merült ki azzal, hogy Ipartestületünk meg­alakítását tőle telhetőleg elősegítette, hanem már az 1903-ik évben 250 korona segélyt engedélye­zett az Ipartestületnek, az 1904-ik évre pedig Elöljáróságunk kérelmére 1000 korona évi segély megadását javasolta a városi közgyűlésnek. A köz­gyűlés ezen összeget már az 1904-ik évre folyósí­totta, tetemesen megkönnyebitvén vele Elöljárósá­gunkat a szervezkedéssel járó anyagi gondoktól. E segély az 1905-ik évtől, tekintettel városunk súlyosbodó anyagi helyzetére egyrészről, s tekin­tettel másrészről arra, hogy az addig eltelt két év Lapunk mai száma 8 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom