Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-29 / 52. szám

■g.'

V. évfolyam. Nagybánya, 1912. december hó 29. 52. szám.

TÁRSADALMI ÉS SZEPIH.ODALMI HETILAP.

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlő

löjtfe

lendők

Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden vasárnap 8 — 12 oldal terjedelemben.

Felelős szerkesztő-trlajdonos: Or. AJTA! NAGY GÁBOR.

Főmunkatárs:

RÉVAI KÁROLY.

Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők

Kiadóhivatal: Morvay Gyula könyvnyomda-bérlete, Rákóczi-(Fo)-tér 14. * —------— hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. ■

La

punk olvasóihoz.

Január hó 1-jével lapunk Vl-ik évfolyamába lép. Az a lelki közösség, mely hitünk szerint a Nagybányai Hírlap és olvasói közt fönáll, arra bátorít föl minket, hogy az újév közeledtével bizalommal forduljunk közönségünkhöz, melynek ragaszkodása lapunkat e város köz és társadalmi életének egyik tényezőjévé avatta. Úgy hisszük, minden olvasónk meggyőződhetett arról, hogy lapunk mindenkor az egyenes szókimondás alapzatán állva, — hazafias gonddal és buzgalommal csíiggött a város érdekeinek sorsán s kiterjeszté szeretetét, érdeklődését a nemzet vágyainak, reményeinek, gondjainak, minden politikát kizáró küzdelmének hirdetésére és szolgálatára.

Ma — mikor a legfontosabb társadalmi értékek egyes sajtó orgánumok által a legcinikusabban veszélyeztetnek, — arra van szükségünk, hogy a Nagybányai Hírlap. is, mint a vidéki magyarságnak egyik orgánuma, a rend és tekintély elvét, az igazságot, a meg nem alkuvó szókimondást képviselje s a béke és nyugalom jegyében fejtse ki munkásságát. De, hogy ezt tehesse, — a közönség támogatása feltétlenül szükséges.

Az újévtől lapunk uj kiadót nyer. A „Hermes“ müintézet vállalta a lap kiadását, ami biztosíték arra nézve, hogy kifogástalan kiállításban s pontosan juttatja lapunkat előfizetőink kezébe.

Munkatársaink gárdája is egyre szaporodik. A felelős szerkesztőn és főmunkatársunkon kívül állandóan dolgoznak lapunk szépirodalmi és bányászati rovatában a legjobb irók és szakemberek, úgymint: Neubauer Ferenc, b. Kováts Géza, Kápolnai Pauer Viktor, Kahle Frigyes, Altnéder Ferenc, Nagy Margit, Krizsán Péter, ifj. Kár- páthy Endre, Dr. Kádár Antal, Boromisza Tibor, Brán Lőrinc, Neubauer Margit, Fe- jes-Boldisár Ferenc, Takács Ilus; azonkívül több vidéki és fővárosi iró.

ügy a szerkesztőség, mint a kiadóhivatal mindent elkövet, hogy a „Nagybányai Hírlap“ azon nivón 'álljon, minőt ma egy

társadalmi laptól joggal megkövetelni lehet.

Lapunk ezután is minden vasárnáp reggel 8—12 oldalon jelenik meg tetszetős kiállításban. Előfizetési ára helyben vagy vidéken:

Egész évre . . . 6 K — f. 1

Fél évre ' . . . . 3 K - f.

Negyed évre . . . 1 K 50 f.

Az előfizetési pénzek, valamint a hirdetések a „Hermes“ nyomdai műintézet címére (Nagybánya, Hid-utca, Bayház) küldendők.

Nagybánya, 1912, december hó 28-án.

A „Nagybányai Hirlap“ szerkesztősége és kiadóhivatala.

Rövid bőrgyógyászati útmutatót mindenki kaphat, ha azt a Kolozsvári (Heinrich) gyógy- szappangyár részvénytársaságtól (Monostori-ut 45.) levelező-lapon kér.

Qóly

A lÄMOi törvényszékileg ** bejegyzett czéj/

Vízvezeték, csatornázási és központi vizmelegitő vállalata készít; fürdő- és mindenféle egészségügyi berendezéseket, szakszerű és Ízléses kivitelben. - Részletfizetéseket elfogad. __ Horgany fürdő-kádak raktáron vannak! Lakás és iroda: Kelsőbányai-utca 48. fRobelly-ház.)

Ä „NAGYBÁNYAI HÍRLAP“ TÁRCÁJA

Tíz év az ípartestület életéből.

— Irta: Sólyom Ferenc —

Abból az alkalomból, hogy a helybeli Ipartestület a most végződő évvel működésének 10-ik évét tölti be, szükségesnek láttam az ípartestület életében, működésében előforduló nevezetesebb mozzanatokat összeszedni és közreadni- Rövid vonásokban felemlítem azt a küzdelmet, melyet városunk egyrészt ma is élő s a polgárság társadalmi életében szerepet is vivő egyénei az Ipartestület megalakításáért folytattak.

Tíz év hosszú idő egy testület életében, ha abban a testületben nincs élet és nincs mozgás, de rövid időnek tűnik fel e tiz év, ha az a testület él, ha cselekszik tagjaiért, ha megőrizve minden külső és belső érdektől függetlenségét a fennállása céljából reá háramló kötelességek teljesité-. sén kívül részt kér és részt is vesz a társadalmi élet minden mozgalmában. A mi testületünk élt s ha élt, érdemes arra, hogy életének nevezetesebb mozzanatait a későbbi nemzedék számára meg- örökitsük

Az ipartestület megalakítása és annak előzményei.

Az 1884. évi ipartörvényt megelőző 1872. évi VIII. t.-cíkk alapján városunkban 9 ipartársúlat létesültSzakmaszerinti ipartársulatuk volt a kádár, lakatos, bádogos,- mészáros,- kömives,- szabó,- csizmadiák, tímárok, czipészek és fazekasoknak. Ez ipartársulatok voltak azok, melyek a vonatkozó törvény előtti régi czéh-beli rendszernek mintegy folytatásaképen az 1872. évi VIII. t.-cikk életbe léptetése után is a régi városi iparosság pátriarchális jellegét némiképen megőrizték, napjainkig fentartották. A czéhek s az azok nyomán alakult ipartársulatok szervezetével, belső rendjével s tagjainak erkölcsi életére, egymás tisztességének, becsületének megoltalmazására, a tagok családi életére, segédek és tanoncok nevelésére hozott szigorú határozmányaival ez alkalommal nem szándékozón; foglalkozni, de aki a régi czéhek és ipartársulatok szervezetét- beléletét s a mai ipari egyesülések természetét ismeri, az velem együtt bátran megállapíthatja, hogy az 1872. évi ipartörvény, melyen az ipartársulatok felépültek, kioltotta ezen egyesületek életéből s azok tagjaiból azt a régi patriarchalisnak nevezhető viszonyt, mely minden írott törvénynél jobban kötelez, kiölte azt az érzést, melynek alapja az adott szó, a becsület, egymás iránti tisztelet s a foglalkozás rajongó szeretete, melyeket nem lehet ráerőltetni senkire sem a legszigorúbb miniszteri rendeletekkel, sem kisipari subventiókkal.

Az 1872. évi ipartörvényjavaslatot, mint az a feljegyzésekből megállapítható, egy nap alatt tárgyalta le a képviselőház. E törvénynek hiányai, az iparosság s különösebben az akkoriban fejlődésnek induló kisiparosságra nézve káros intézkedései indították arra a magyar kisipar lelkes pártfogóit, hogy uj törvények által biztosítsák a Jdsipar fejlődését.

E pártfogók Gróf Zichy Jenő, Ráth Károly, Mu frony Soma és Gelléri Mór voltak. Az ő lelkes agitációjuk eredménye volt az, hogy midőn az 1884. évi uj ipartörvényt a képviselőház asztalára letették, 1884. márczius hó 24-én az ipartörvény tárgyalására hozzászólásra 28 képviselő volt feliratkozva. Gróf Szécsényi Pál miniszter az országgyűlés közgazdasági bizottságának javaslatához — a mely szerint a képesítés kimondatik — hozzájárult. Ugyanazon év május végén az uj ipartörvény szentesítve lett s október hó elsején pedig életbe léptetett.

Az uj ipartörvény életbeléptetése előtt, illetőleg annak képviselőházi tárgyalása előtt — mint javaslat — megküldetett az egyes ipartársulatoknak és a városoknak. A javaslatnak legfőbb hiLapunk mai száma 6 oldal.