Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-03 / 44. szám
2 Nagybányai Hírlap 1912. november 3. János bányatanácsos kalauzolták. Déli 12 órakor tisztelgések voltak a lelkészi lakban. A város •tanácsát Makray Mihály dr. vezette, az egyháztanácsot 1. Bay Lajos főgondnok, az egyházmegye papságát Széli György esperes, az izraelita hitközséget Fuchs Benjamin főrabbi, az ev. egyházat Révész János lelkész vezette a püspök elé, ki minden egyes szónoknak szeretettől áthatott beszéddel felelt. Ezalatt a Teleki-Társaság elnökének vezetése alatt Zsilinszky Mihály világi elnöknél tisztelgett a Társaság. Déli 1 órakor közebéd volt az István szállóban. Az első felköszöntőt Stoll Béla mondotta a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság elnökségére; Széli György esperes a püspököt köszöntötte fel; Zsilinszky Mihály a testvéri szeretetre emelte poharát; Soltész Elemér a püspököt köszöntötte, úgyszintén Brebán Sándor gör. kath. lelkész is, kinek magasröptű dikciója általános feltűnést keltett. Végül dr. Baltazár dr. Makray Mihály polgármestert köszöntötte szónoki remekművet képező tartalmas és gyönyörű hasonlatokkal ékesített beszéddel. Délután 5 órakor vette kezdetét az Irodalmi estély. A páholyokat díszes, előkelő közönség foglalta el; a földszinten nagyobb részt férfiak s a tanuló ifjúság jelent meg. A műsor a következő volt: Lendvay színház, Nagybánya. A m. p. i. t. estélyének műsora: 1. Megnyitó beszédet mond dr. Baltazár Dezső püspök. 2. Bibliát magyaráz dr. Kováts István theol. m. tanár, szatmári lelkész. 3. Énekel Fröhlich Dóra. 4. Előadást tart Sebestyén Jenő theol. m. tanár. 5. Énekel Jánosi Antal püspökladányi énekvezér. Kezdete 5 órakor. Vegyük tehát sorrendben az egyes tételeket. Dr. Baltazár Dezső püspöknek már megjelenése olyan, hogy mély hatást kelt. Magas, szép férfias alakja, rokonszenves arca, behízelgő hangja, finom modora predesztinálják őt a magas méltóságra. Amikor azután megszólal, özönével folyik ajkáról a hit és szeretet szava. Olyan a beszédje, mint egy lassan hömpölygő folyam, melynek tükre tele van szórva virágokkal. A szenvedések által való (szintén gazdasági okból) az antipátia, ha nem is általában a férjhezmenés, de legalább is a korai férjhezmenés irányában. Ezek a nők már megválogatják, hogy kiért hagyják ott a kenyérkereső pályájukat, vagy ha a házasság nem fosztaná meg őket a keresetüktől, akkor pedig talán még jobban megrostálják, hogy melyik férfivel osszák meg keresményüket. Most tehát nem a kenyérkereső lányos házak fölfogásáról tettünk említést, hanem olyan lányos anyákról, akik nem is szándékoznak önálló keresetre nevelni a gyermekeiket. Megjegyezzük azonban, hogy tudomásunk szerint eddig még csak inkább a mamáknál kezd hódítani ez a fölfogásbeli uj divat a férjhezmenés idejéről. Hogy maguknak az eladó lányoknak mi a véleményük fglőle, az más kérdés. Ehhez az uj divathoz azonban van egy kis hozzászólása mindnyájunknak, kik meglehetős alapossággal ismerjük a XX-ik század házasulandó fiatalságának eszme világát. Tudjuk jól, hogy az ifjúságnak ma alig 15 százaléka adja magát házasságra. Hogy miért? Azt ne kutassuk, mert találnánk alapos okot bő- viben. Anyagi viszonyokkal való küzdelem, a nők túlságos divatláza, a ragyogni vágyás, a korzó kultiválása sat sattöbbi, sattöbbi . . . mind olyan okok, melyek főszerepet játszanak abban, hogy a a fiatal emberek húzódjanak a páros élet paralelki megtisztulásról beszélt a püspök oly magas szárnyalással, hogy alig bírtuk követni őt. Utána Jánossy énekvezér énekelt az ő ismert gyönyörű hangján egy pár igen szép egyházi dalt. Harmadiknak dr. Kovács István biblia magyarázata került sorra. A tartalmas szép beszédet zajos tetszéssel fogadta a közönség. Kár, hogy Kovács orgánuma nem volt megfelelő a mi színház termünknek. Fröhlich Dóra operaénekesnő, Sólyom Ferenc harmonium kísérete mellett egyházi dalokat adott elő. Csodásán, tisztán csengő hangja óriási tetszés nyilatkozatot váltott ki. Sebestyén Jenő a sajtóról olvasott föl, melyről elég, ha annyit jegyzünk meg, hogy minden sorát, minden betűjét helyesnek tartjuk s bátor, szókimondó fejtegetéséért őt melegen üdvözöljük. Az estélyt Jánossy néhány igen szép dala zárta be. Az irodalmi estély után társas vacsora volt az István szállóban, mely alkalommal ismét több 1 élvezetes felköszöntőben volt része a jelenvoltaknak. Szemes László szentjánosi lelkész a püspököt; Papolczy Zoltán György Endre v. b. t. tanácsost; dr. Baltazár püspök Soltész Elemért; Zzilinszky Mihály Fröhlich Dórát és a zene, meg ének többi szereplőit. Soltész Elemér a- püspököt; dr. Kováts István Soltészt; Gergely György dr. a helyi sajtó szerkesztőit; Sörös Béla losonci lelkész Oblatek Béla főbányatanácsost, Murányi János mezőtúri lelkész dr. Kováts Istvánt stb. A társaság tagjai a legszebb benyomásokkal kedden reggel elutaztak. Az alkoholizmus ellensúlyozása. Akinek csak egy szemernyi bepillantása van a köznép viszonyaiba, láthatja, tapasztalhatja azt a már-már végzetesnek látszó állapotot, amit az alkohol, a kocsma a nép közt létrehozott. Ha csak két-három évtizedre tekintünk vissza, tapasztaljuk, hiszen szemünk láttára változtak meg a viszonyok, hogy a patriarchális életmód, a nyugodt, higgadt temperamentum, mely olyan jellemző tulajdonsága volt a magyarnak, hogyan vadult el, hogyan halt ki belőlünk. Régebben, vagy talán nem is olyan régen, a templom, a család, az ekeszarva s az anyaföld volt a magyar ember egész világa. Ezeket szerette, ezeket imádta, ezekért élt-halt. dicsoma elől. Azért tehát, mikor a nők egyrésze azt az eszmét propagálja, hogy minél későbben adja magát a család alapításhoz, — semmikép sem helyeselhetjük, mert az évek elteltével még az egyetlen hóditó hatalom is: az üdeség elenyészik, s akkor a férjhez menés lehetősége a minimumra száll alá. Azért az uj divattal szemben nyíltan hirdetjük: minden leány akkor menjen férjhez, amikor kérik! Tekintet nélkül az évekre. Egy elszalasztott kérőt utolérni többé nem lehet! S az a leány, ki könnyelműen kikosarazza kérőit, — idővel meleg és könyörgő tekintettel néz a férfiakra. A magunk fajtájának pedig azt ajánlom, hogy házasodjanak, mert a nő szelíd, aranyos holdsugár a férfi alkonyodó egén s arra nagy szüksége van akkor, ha beállanak az ő téli éjszakái! A magyar közönség előtt eléggé ismert volt eddig is a Kolozsvári (Heinrich-féle) gyógyszap- pangyár kiváló hírneve, de mégis nagy rekordot jelent, hogy egy élelmes nagy amerikai cég évi 100.000 kor. értékű szappan átvételére kötelezte le magát. Azóta azonban nagyot fordult a világ. A templom, a nagy és tekintélyes egyház ma már nem egyéb, mint történelmi intézmény s a mostani életből a tudományok világába van száműzve. Nem tévedünk, ha ebben, a közerkölcsök nagy sülyedésében látjuk az alkoholizmusnak nagymértékben és hirtelen való elterjedését. Az emberi léleknek bizonyos nyugvópontokra van szüksége. Ha hiányoznak ezek, az emberi méltóság anyagiasságba sülyed. így volt ez a régi világban, mikor még nem ismerték ugyan a pálinkát, de ismerték a kábítószereket s a hitetlenség- olyan következményeket szült, mint manapság. Akkoriban a kereszténység volt az, mely megváltotta az emberiséget ; a keresztyén ség, mely az ige hatalmával győzte meg a lelkeket. Most is a szív és a j lélek igéjének kell kirántania anyagiasságba merült népünket. Még az előző földmivelésügyi kormány számolt ezzel, mikor országossá tette, illetőleg tervezte a népkönyvtárak felállítását. Elmulasztotta azonban más jóval fontosabb intézménynek a megvalósítását. Azt ugyanis, hogy a már olyan nagyon gyökeret vert alkoholizmust szigorú intézkedésekkel gyöngítse vagy legalább mérsékelje. Angliában iz ezek a rendszabályok előzték meg a népművelést. Ott minden részegnek törzslapja van a hatóságnál s a részegségben elkövetett tetteket nemhogy enyhébben, de ellenkezőleg: sokkal szigorúbban büntetik. A vasárnapok és más ünnepek nem arra valók, hogy dáridót csapjunk a korcsmákban, hanem hogy a munka fáradalmait kipihenjük. Nálunk is szükségesek az ilyen intézmények, ha népünket a zülléstől meg akarjuk menteni. Ha a vasárnap az áhitat számára meg nem menthető, adjunk neki kárpótlást a tudás segítségével. Világosítsuk fel a népet; ismerje fel a földet, melyen lakik ; ismerje meg a haza törvényeit: ismerkedjék meg önmagával. Ha az önismeretnek olyan magas fokára jut, hogy olyan intelligenciának lesz a részese, mely képessé teszi arra, hogy megismerje a nemzeti karakterben rejlő kincseket, akkor a haladás nem okoz majd a kormányzatnak fejtörést. Ha a kormány, vasárnaponkínt becsukatja a kocsmákat s a pálinkaméréseket, igaz, el fogja veszíteni az államjövedelem tekintélyes részét, de viszont mily sokat nyer azzal, ha a nép a könyvtárakban találja meg vasárnapi szórakozását. Ha a tanító vagy a pap időről-időre népszerű modorban előadást tart; ha az a nép tudni fogja, hogy az erkölcsöket önmagukért kell gyakorolni, nem pedig azért, mert valaki előtt tetszetős dolgot cselekszik : akkor lesz csak igazi nyeresége az állam- hatalomnak ! Mert ha az állami pénzjövedelem a főcél, nem számíthatunk egyébre, mint népünk lassú, de biztos elfajulására. Pedig a mi népünk elég viszontagságon és megpróbáltatáson ment már keresztül, eleget érezte a saját, valamint az idegen hatalmasok nyűgét. Itt az ideje, hogy azt a boldogságot is élvezhesse, amit a hit, a tudás, az önismeret, az önbecsülés és az önérzet nyújt. Kitűnő, tiszta és gyors kiszolgálásról jólismert Tréger Lajos elsőrendű borbély- és fodrász-terme, illatszer-raktára: Rákóczi-(Fő)-tér, Mi- norita-rendház alatt. — Ugyanott megrendelhető mindennemű hajmunka és köpülyözés; eszközöltetik massirozás és tyukszemvágás a legnagyobb i szakszerűséggel és vigyázattal. r — rjÓLYA JÁN05 Nagybányán. Vízvezeték, csatornázási és központi vízmelegítő i vállalata készít: fürdő- és mindenféle egész- I ségügyi berendezéseket, szakszerű és 1 ízléses kivitelben. — Részletfizetéseket elfogad. I » Horgany fürdő-kádak raktáron vannak! I S. Lakás és iroda : Felsőbányai-utca 48. (Ttobelly-ház.)
