Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-14 / 2. szám
Nagybányai Hírlap 1912. január 14. 4 Családi estélyek a Kaszinóban. A Kaszinó igazgatósága elhatározta, hogy a farsangon hetenként egyszer családi estélyeket rendez. E célból ma délután '/2 4 órakor gyűlést hivott össze a Kaszinóba, amikor is részletesen megállapítják a tartandó estélyek körülményeit. Vadászat csendőri fedezet mellet. A napokban a nagybányai vadásztársaság a Lapos völgyében hajtóvadászatot tartott. A hajtás már javában folyt s a puskások éber figyelemmel álltak az „állásokéban, mikor is két csendőr sorban végig járta a vonalat s mindenkitől a vadászjegy előmutatását kérte. Természetesen, az egész hajtás kárba veszett. Mi a magunk részéről helyesnek tartjuk, ha a csendőrség kötelességét pontosan teljesiti s az órvvadászo- kat szigorral üldözi, de nem helyeselhetjük azt a tapintatlanságot, hogy egy úri társaságot épen hajtás közben megzavarjon a csendőri túlbuzgóság. Azt hisszük helyesebb lett volna bevárni az alig negyed órát tartó hajtást s akkor az összegyűlt társaságtól előkérhette volna a vadász jegyeket. E szerény megjegyzésünket különben csak azért tesszük meg, hogy jövőre ilyen kellemetlen eset elő ne forduljon. Jelenlegi járványos időben nemcsak rendkívüli bacteriumölő hatása, de szerencsés vegyi összetétele folytán legtökéletesebb az összes államokban törvényesen védett: CALOX-FOüPOR ártalmatlan - savmentes - antiseptikus - szagtalanító por, melyből a szájnedvek behatására oxygen (K, 02) szabadul fel. Az oxygen a fogakat az elromlástól óvja, fehéríti, a foghust gyógyítja. A „CAL0X“ a legtökéletesebb fogpor, mely a szájat ideális hygienikus állapotba hozza, üdíti, tisztítja és a fog- kőképzödést meggátolja. A „CALOX“ az összes betegségek csiráit (bacteriumait), melyek a szájon át igyekeznek a szervezetbe, elpusztítja. Gyermekeket óvja fertőző betegségektől. — 1 szab. acél doboz (mely 3 hónapi használatra elegendő) 1 K 50 f, 4 darabot bérmentve küld : BAJNGCZY S. gyógyszerész laboratóriuma Nagybánya. A kivándorlás csökkenése. Vármegyénkből a múlt évben 1700 ember vándorolt ki Amerikába, 900 pedig visszavándorolt, tehát a hiány 800 ember, vagyis 800-al kevesebb mint tavaly. Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál f. hó 6-tól a következő bejegyzések tétettek: Születtek: Jan. 1. Botos Károly vasúti előmunkásnak „Pál“; jan. 5. Dr. Pap Győző ügyvédnek „Sándor, Tamás, Zsigmond, György“; jan. 8. Mandel Menyhért bútor-kereskedőnek „Erzsébeti“ nevű gyermeke. Meghaltak: Jan. 4. Hobán Sándor, gkatb., 4 éves, erdőmunkás gyermeke, bélhurutban; jan. 4. özv. Kasity Szilárdné Szeradejszevics Erzsébet, gkath., 53 éves, végelgyengülésben; jan. 4. Gozsa Péterné Kizbaján Mária, gkath., 46 éves, tüdövészben; Romanevics Illésné Sze- leczki Mária, gkath., 32 éves, erdőmunkás neje, tüdőgyuladásban; jan. 8. Balogh István, ref., 3 éves, napszámos gyermeke, vörhenyben; jan. 11. Kosztin Ilona, grkath., 12 hónapos, napszámos gyermeke, vörhenyben. Házasságot kötöttek: Galkó Mihály Ferenc államvasutnál segédfékező nagybányai és Mostis Etelka lsófernezelyi lakosok. Kihirdetés alatt állanak: Szána László napszámos és Román Theodora napszámos nagybányai; Haas Norbert üzemvezető alsófernezelyi és Lenfr Ilona Covasberényi; Bölényi Antal géplakatossegéd nagybányai és Kollár Mária Szidónia felsőbányái lakosok. BRNYRSZRT Bányászati vonatkozású adatok Herodotos történeti könyveiből. — Irta: Kápolnai Pauer Victor. — Ha a legrégibb útleírást olvassuk s belemélyedünk .az első globe trotter könyveibe, úgy a III. könyv 98. fejezetében a következő fantasztikus állítást találjuk Herodoíosnál: „Más indusok Kaspatyros városa és Pak- tyika tartomány mellett a medve csillag felé és a többi indusoktól északra laknak; életmódjuk hasonló a baktriaiakéhoz. Ezek a legharciasabbak az indusok közt és őket küldik az aranyért, mert a vidék a homok miatt pusztaság. Ebben a pusztaságban és homokban olyan hangyák tanyáznak, amelyek kisebbek a kutyáknál, de a rókánál nagyobbak; nehány ilyen hangya, melyet itt elfogtak a perzsa király birtokában van. Ezek a hangyák tehát a föld alatt lakást készítvén, feltúrják a homokot, ép úgy, mint azt a hangyák a görögöknél is teszik, sőt az alakjuk is nagyon hasonló. Ez a feltúrt homok pedig aranytartalmu s ezért a homokért küldik a pusztába az indusokat.“ Következik ezután egy érdekes leírás az aranytartalmu homok megszerzéséről: „Mindegyik három tevét fog be; kétfelől vezetékló-módján csődöröket, középütt pedig egy kancát. Erre száll föl maga az indus is, csak arra vigyáz, hogy olyat fogjon be, a melyet legutóbb választottak el csikójától. Tevéik gyorsaságra nem állnak a lovak mögött, azonfelül sokkal több terhet bírnak cipelni. A tevének alakját, minthogy a görögök ismerik, nem irom le; di amit nem tudnak róla, azt megmondom. A tevének hátsó lábain négy comb és négy térd van. Ilyetén módon és ilyen fogattal hajtanak tehát az indusok az aranyhoz, kiszámítva, hogy akkor intézzék tehát a rablást, mikor a hőség legnagyobb, mert ekkor a hangyák a hőség miatt a föld alá bújnak. De ezen embereknél a nap reggel süt legmelegebben, nem délben, mint a többi em- beíjgknél, hanem keltétől addig, mig a piacról eloszolnak. Ez időtájban a nap sokkal jobban süt, mint Görögországban dél felé, úgy, -hogy akkor, mint mondják, ők vízben fürödnek. Délben azután körülbelül úgy süt náluk, mint másutt; délután a nap leszállva olyan lesz, mint másoknál reggel s azután még hűvösebb, mig lenyugtakor nagyon hideg van. Mikor az indusok zsákjaikkal a helyhez érnek, gyorsan megtöltik azokat a homokkal és visszahajtanak. Mert a hangyák, miként a perzsák beszélik, mindjárt megérzik a szagot és üldözik őket s oly gyorsak, mint senki más, úgy, hogy ha az indusok nem vennének egérutat, mialatt a hangyák összegyülekeznek, senki sem menekülhetne meg közülök. A csődör tevék most, minthogy nem tudnak úgy futni, mint a kancák, mivel együtt szaladnak elfáradnak, az egyik előbb, a másik később. De a kancák megemlékezvén otthon hagyott csikóikról, nem tágítanak. így szerzik a perzsák szavai szerint az indusok a legtöbb aranyat; ritkábban saját földjükön is ásnak.“ Mi lehet ennek a csodálatos leírásnak az alapja ? Mik voltak azok a hangyák ? Arrianos szerint Nearchos, Nagy Sándor vezére látta is ezen óriás hangyák bőrét. Wilson úgy magyarázza ezt a mesét, hogy Kis Tibetben az aranyat pipilikának, — hangyaaranynak - nevezik s valószínűnek tartja ennek a szónak összefüggését a mondával. Tudniillik ehhez a szóhoz fűzték magyarázatként ezt a hihetetlen történetet, már az őskorban. Különös a hangyáról adott leírás is, mely természetesen egészen mesébe illő, a Nearchos által hozott bőrök pedig a tibeti mormotáktól eredhettek. a Herodotos által említett tevékről azt állítják, hogy ez nem egyezik meg az indusokról más helyen adott leírással, melyből kitűnik, hogy ők Xerxes seregében lovakkal és vad szamarakkal jelentek meg, mig tevéik csak az araboknak voltak. A régi keleti bányászatra s India mesés arany kincseire vonatkozó adatokat tehát Herodotos művéből alig meríthetünk, annyira átszövik leírásait a mondák szálai. Van azonban még egy hely Herodotos történeti munkájában, mely bennünket közelebbről érdekel. Itt oly értesüléseit Írja le, melyeket ma is megerősíthetünk, bár a mesék világa egy kissé még mindig kisért. A III. könyv 115. és 116. fejezetében Herodotos a világ széleit Írja le és pedig következőképen: „Délre egészen napnyugatig Aithiopia a lakott földnek a széle. Benne sok arany van, továbbá nagy elefántok, mindenféle vad, fák, ébenfa, meg nagy, szép és igen hosszú életű emberek. Ezek tehát Ázsiában és Libyában a föld szélei. Európában a nyugati szélekről nem tudok biztosat mondani; mert sem azt nem fogadom el, hogy léteznék egy a barbárok által Eridanosnak nevezett folyam, mely az északi tengerbe ömölnék s innen kerülne állítólag a borostyán, sem az ón szigetekről nem tudok semmit, a honnan az ónt szállítják mihozzánk. Mert már az Eridanos név is bizonyítja, hogy az görög és nem barbár szó, valószínűleg egy költőnek faragása; s utánjárásom dacára egy szemtanútól sem hallhattam semmit, hogy milyen a tenger Európa ama részénél. Az ón és a borostyán azonban bizonyára a földnek ezen széléről kerül hozzánk. Európa északi részében van szemláttomást a legtöbb arany, hogy mikép szerzik azt nem mondhatom meg pontosan. A szóbeszéd úgy tartja, hogy egyszemű arimaspus férfiak a griff madaraktól rabolják. De én nem hiszem, hogy volnának egyszemű emberek, a kik különben a többi emberekhez hasonló alkotásuak.“ Nos itt már sok igazság is van. Kezdjük a borostyánnal. A borostyánról most már tudjuk, hogy ősi fenyőfák megkövült gyantája. Abban az időben, mikor még Európa növény és állatvilága hasonlított az afrikai vidékekéhez, mikor nálunk még forrón sütött a nap és a telek nem voltak zordak, hanem északafrikai kiima uralkodott világrészünk középső és északi részén, tehát a harmadkorban, kiterjedt hegyvidék volt található északon, melynek déli határa a keleti tenger partvidékének középső része volt. A kréta korszak tengereiből lerakodott mész iszapon, melynek minden részecskéje millió és millió parányi tengerilény házacskájából van összerakva, buja zöld erdők virultak, melyben — ha már ugyan létezett — a majomember fenyő, tölgy, babér és pálma fákat láthatott. Nagybánya legrégibb, legmodernebb = berendezésű könyvnyomdája. = MORVAY GYULA i mwMmmwMwmwmi Ugyanitt könyv- és papirkereskedés,- díszműkönyvkötészet. = KÖNYVNYOMDA, TÖMÖNTŐDE, NYOMTATVÁNY- ÉS PAPIRRAKTÁR, S--------------------------------------------------a „NAGYBÁNYAI EriRLAr*“ l^iadóliivatala ------------------------------------------------------Telefon: 45. sz, NAGYBÁNYÁN, RÁKÓCZHFÓ)=TÉR 14. SZÁM ALATT, AZ UDVARBAN. Telefon: 45, sz. Könyvek, művek, folyóiratok, hírlapok, árjegyzékek, meghívók, körlevelek, névjegyek, falragaszok, rovatozott ívek, gyászjelentések, számlák, üzleti levélpapírok s borítékok stb. stb. nyomtatványok előnyös beszerzési forrása. Vidéki megrendelések azonnal teljesittetnek! Jutányos árszámitás! Hibátlan, gyors, tiszta és szép munka! mamm mnniivív
