Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-14 / 2. szám

1912. január 14. Nagybányai; Hírlap 5 Az erdő talajában a lecsepegő gyanta fel­halmozódott s ez igy tartott ezer és ezer éven át. A fák elkorhadtak, újaknak adtak helyet, a gyanta pedig csak gyűlt mindig nagyobb és nagyobb tömegben össze. Majd elkezdett lassan, észrevétlenül a földrész sülyedni s a tenger kék hullámai mindig előbbre és előbbre nyomultak. Az illatos fenyők törzseit elsodorták a vihartól korbácsolt hul­lámok, az erdők talaját elmosták s a magukkal ragadott gyantát máshol leülepedő rétegekbe rakták le. Ez a földréteg a kék föld. De jött a barnaszenek keletkezésének kora sekkor újból felzavarták ezt a réteget a tenger hullámai s át forgatva anyagát megint máshol rakódott le a tenger iszapja s benne a sárga borostyán. A levegő azonban mindig jobban hült s eddig még egészen nem tisztázott okoknál fogva a hőmérséklet annyira sülyedt, hogy jégpáncél borította évezredeken át Európa északi részét. Németországnak több mint a fele glecscser volt. A glecserek lekoptatták a dombokat, s azokba rovátkákat vágták a jég által szállított kő és szikla darabok. Ezek a lecsúszó hordalékok a morénák. A magukkal ragadott talajt a folyton mozgásban levő jégárak ismét lerakták s igy lett széthordva a borostyán Német és Orosz­ország síkjain. Idővel melegebb lett a kiima s ismét a tenger habjai fodrozódtak ott, ahol azelőtt a glecserek zöldes fényben csillogtak. A keleti tengerből most minden vihar után kivetnek a hullámok borostyánt. A régebbi időkben védettebb helyre lökött borostyán tele­peket az őskor emberei felfedezték és igy Schwarzortnál már több évezred előtti nyomait találjuk a borostyán után kutató embernek. Königsbergben látható a legszebb boros­tyánkő muzeum, érdekes itt szemlélni a boros­tyánkőben levő zárványokat is. A fenyőfát, mely •ott az őserdőben, kérgének repedésein át gyantát izzadott, mindenféle kis légy és más rovar látogatta. Ezekből a kis lényekből bizony sok rászállt a tapadó, enyves gyantára s ott ragadt. Ezeket a sudárból később kiömlő gyanta finoman körülvette s igy teljesen épen megőriztettek. Érdekes, hogy ez a nagyon régi rovarvilág emlékeztet a jelenleg Északatnerikában és Japánban élő fajokra. A borostyánnak ez a története. Herodotos tehát helyesen értesült. Az ókor mondába vesző elején már kereskedtek Európában borostyánnal. Kétezer évvel időszámításunk előtt már Mykenébe is eljutott, mint azt az e korból való sírok bizonyítják. Eredetéről eleinte jó fogalmaik voltak a görögöknek, de később a borostyán képződését elég fantasztikusan magyarázták. A görög mythologia a költészet rózsaszínű fátylába burkolva adja elő a borostyán képző­déséről alkotott régi felfogást. Phaeton, ki a mesét, erejét felülmúló vállal­kozását életével fizette meg, ott nyugodott sír­jában az Eridanos mellett. A három nőtestvére, Phaetusa, Lampetia és Heliodora oda zarándokoltak és sírjánál keservesen jajgattak és panaszkodtak. Kétségbe­esésükben imádkoztak s a genius meggondolatlan kívánságukra fákká változtatta őket anyjukkal együtt s a könnyek, melyeket folyton sírnak - az aranyos borostyán. Most tehát a borostyánt és kilétét meg­ismerve, lássuk Herodotosnak az ón szigetekre vonatkozó adatát. Cornwallis Angolországban az a hely, mely az őskorban az ónt oly nagy mennyiségben termelte, hogy a britt szigeteket ezidőben az ón szigetek néven ismerték. Nagy út volt az oda s Herodotos az o idejében, mint idézett soraiból látjuk, senkit sem talált ki azt megtette volna. Milyen vájjon ott a tenger — ezen tűnődik. „Az Európa északi részében van szem­látomást a legtöbb arany.“ Bizonyos, hogy főleg hazánkból rengeteg aranyat termeltek s való­színűleg erre is céloz ez a megjegyzés. Ez egyszemű arimaspus férfiakról, akik az aranyat a griffmadaraktól elrabolják, azt tartják, hogy a régi bányászok homlokukra kötött szíj jón, homlokuk közepén kis mécset hordtak s ez a bányában villogó szemhez hasonlított. A homlok közepén levő szem mondája tehát igy volna magyarázható épen úgy, mint a kentaurokról szóló rege is természetes módon értelmezhető. A régi görögök csak szekérbe fogva hajtották a lovat, de nem ülték meg. Homeros soha se említ lovast. Az első lovas nép rohama tehát megrémítette őket úgy, mint a mexikói indiánusokat, mert azt hitték, hogy ló és lovas egy test. Erről a rémképről for­málták a Kéntaur fogalmát. A griffmadár azonban már csak mesebeli szörny marad. Ezt a lényt sehogyse magyaráz­hatjuk meg magunknak, de a napkelet pompás meséiből ismerve már alig ütközünk meg rajta. Mese volt a régiek világa — és talán a szinpompás szebbnél-szebb mondák kibékítenek bennünket, kik csak a rideg igazságot keressük, kiknél a fantázia görög tüze hiányzik s kiknek korában a tudás rideg fénye mindent megfoszt bájától. ZONGORA megvételre kerestetik. Cím a kiadóhivatalban. BÁNYÁSZATI HÍREK. Meghalt az utolsó bányagróf. A mai nemzedék közül már alig tudja valaki, mi volt a múlt században Selmecen a bányagróf? De az öregek még élénken emlékeznek a 70-es évek utolsó bányagrófjára báró Mednyánszky Dénesre, ki december hó 28-án, 82 éves korában Hitzingben meghalt. Holttestét Vigvárra szál­lították s a Mednyánszkyak ősi családi sírbolt­jában helyezték örök nyugalomra. Kitüntetett miniszteri tanácsos. A király Reitzner Miksa miniszteri tanácsosnak, a kör- möcbányai pénzverő hivatal igazgatójának, saját kérelmére történt nyugdíjazása alkalmából, sok évi hű és hasznos működésével a pénzverés terén szerzett érdemei elismeréséül a Lipót-rend lovagkeresztjét díjmentesen adományozta. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: Morvay Gyula könyvnyomda-bérlete. Állandóan veszünk mindennemű tölgy-anyagot (slipper, oszlop, padló stb.) bármi­lyen mennyiségben. Fischer és Wollner cég Bihardiószeg. 5-20 Személyi hírek. Neubauer Ferenc miniszteri tanácsos, kerületi bányaigazgató pár napi szabadságra Wienbe utazott. Távolléte alatt az igazgatói teendőket Martiny István főbányatanácsos látja el. — Becht Rezső újonnan kinevezett bányagyakornok a veresvizi üzem- vezetőséghez osztatott be. A hivatalos esküt január hó 2-án tette le. Kinevezés. A kir. pénzügyminiszter Gel­lert Béla címzetes bányatanácsost valóságos bányatanácsossá nevezte ki. Bányagyülés. A nagybányai kerületi bányaegylet január hó 21-én d. e. 10 '/2 órakor Felsőbányán, a városháza tanácstermében tiszt­újító közgyűlést tart. A második műegyetem. Hatalmas moz­galom indult meg arra nézve, hogy a második műegyetem Selmecbányán állíttassák föl. Az erős érvekkel támogatott memorandum már a miniszter előtt fekszik s aligha csalódunk a siker reményében. Természetes, hogy a selmeci főiskola eddigi nevét elveszti s a bánya- és kohómérnökök, illetőleg az erdészek és erdő­mérnökök nem kapnak többé akadémiai, — hanem műegyetemi kiképzést. A kettő között nem lenne ugyan különbség, de mégis tagad­hatatlan, hogy a végzett ifjak tekintélyét az eddigivel szemben, a nagy közvélemény előtt, emelné. Magyarország kizárólagos képviselője Halász M. József, N.-5omkut. Megvan „GEO“ a vidék legjobb, legolcsóbb és leg­ideálisabb világítása a fehérfényü szabadalmazott szárazlámpa ! veszély nélkül használható. 50 gyertyafényü vilá- Dnyijiol gitása óránként 2 fill. "dl ""1 Egyszerű, könnyen kezelhető, nem robban, nem füstöl, nincs kanóca. Teljesen szag­talan. Elalszik, ha feldül vagy ha vélet- .......... ' ■ lenül leütik. ---­Me grendelhető Nagybányán : Harácsek Vilmos Utódainál. m § I $ © f Q mm 1 1 IRING I. óra= és ékszerüzlete Nagybányán, Rákóczi-(Fö)-tér 12. (Husovszky-ház.) Elvállal minden e szakmába vágó javításokat a legegyszerűbb kiviteltől a legkényesebbig. Ajánlja magát mindennemű arany és ezüst ékszer- áruk legjutányosabb árban való készítésére felelősség mellett. Raktáron kaphatók nagy választékban, mindennemű 5Z5SOl3 és f^JLÍ órák, arany és ezüst ékszerek, látcsövek mélyen leszállított árals. mellett. Valódi berlini legfinomabb szemüvegek 1 koronától 30 koronáig. Raktáron tartok állandóan Yalódi Kodák-féle fényképező gépeket — a hozzá tartozó alkatrészekkel jutányos árak mellett. — Vidéki rendelések azonnal teljesittetnek 1 0 i 0 ©<a 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom