Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-10 / 50. szám
2 KT agytoányai Hírlap 1911. december 10. gedheti magának azt a luxust, hogy művészeti dolgokban dirigáljon ? Vagy általában a bányai festőművészet annyira korrupt már, hogy diri- gálókat tűr meg maga fölött ? Hisz igy a művészet minden idők legnagyobb maximája: az eredetiség, az absolutság megsemmisül, elpusztul. És én, kövezzenek bár meg is érte, de hallgattam szerényen, nagyon szerényen, szinte meglapulva. Mert igazuk volt. Bizony mondom mélyen t. uraim ott Nagybányán, csúf dolgok történnek. Mert mi bányaiak levegőnkön kívül csak festőinkre lehetünk büszkék. Legalább a művészeknek hagynának békét. Ne akarjon minden ember ott gúmisarokkal járni, hogy nagyobbnak lássák, mint a milyen. Köves Illés a „Felsőmagyarországi Jogászélet“ szerkesztője. „A nagyszerű halál.“ December 9. Valahol olvastuk, hogy Désen eleven mozgalom indult meg egy közhasznú pénzintézet létesítése céljából. Az intézet minimális részvényjövedelem contingentálása mellett az elért haszon túlnyomó részét magyar közművelődési és jótékonysági intézmények támogatására fordítaná az Erdélyben működő hasonló két takarékpénztár példájára. Ez a két pénztár a kolozsvári és marosvásárhelyi közhasznú takarék,' melyekről lapunkban meglehetős régen az ugyanily célú oláh pénzintézetekkel történt összehasonlítás ötleté-, bői emlékeztünk volt meg. Mikor 1908. évben a marosvásárhelyi közhasznú takarékpénztár alakulóban volt, László Gyula a „Székely Ellenzékben“ a tervről a következőket irta volt: „A szász és oláh pénzintézetek pénzt adnak kölcsön a magyarnak, hogy iróniaként hozzájáruljanak az ellenség műveltsége és gazdasága megtermékenyítéséhez. Pénzt adnak, hogy egy ideig apránként elszedegessék a magyar birtokot, végeredményül pedig lekössék a földet arra az időre, mely ,,kié a föld, azé az ország“ elve szerint a fajok sorsa fölött dönt. Kifejezetten magyar faji érdekeket szolgáló pénzintézet létesülne, amely megszabja a részvények és betétek reális jövedelmét s azonfölül a hasznot, miként a nemzetiségek, művelődési és gazdasági célok segítésére fordítja. Erre tervet dolgoz ki és azt következetesen szolgálja. Kevés tőkével indul meg (az Albiná-nak 1875-ben még kevesebbje volt), de az élére állt egyének, köztük első helyen Tóthfalusi József reí. lelkész (az Albinát egy dászkál és egy oláh diák alapította) biztosítékot nyújtanak arra, hogy az alapítási tőke fokozatosan nőni fog. Cselekvés kell legyen ez, mely a beszéd helyett a tettek kultuszát kelti fel s társadalmi és nemzeti törekvéseinknek uj irányt szab. Amire rá kellett volna térnünk a nemzetiségekkel egy időben, hogy arányos legyen az erő az uralkodó faj részén és soha megingatható ne lehessen, arra most ráfanyalodunk. Száraz üzlet volt eddig nálunk a pénzüzlet, melyet merev világpolgárias szellem nyűgözött le. Érzéketlen a társadalmi és nemzeti bajok iránt. ip í E kis pénzintézet minden sikerének százszoros lesz az erkölcsi becse. Hinni akarjuk, hogy a marosvásárhelyi Közhasznú Takarékpénztár hatással lesz a többi pénzintézetekre is és siettetni fogja átalakulásukat.“ S vájjon beteljesedett ez a jóslat ? Nem. Ott, a hol előre meg van szabva az | osztalék mennyisége, az üzleti szellem a nemzeti célok kultuszában lassanként elsenyved. így történt ez Marosvásárhelyen is, igy fog történni Désen is, mig az oláh pénzintézetek egyre elhatalmasodnak, mert szívós kitartással vetik magukat annak a szent célúknak szolgálatára, mely célt mi kipirult arccal kívánunk a poklok fenekére! De emellett a magunk hasonló céljaival még akkor sem törődünk, ha két marokkal gyúrjuk feneketlen zsebünkbe a divi- dendát! Valóban, lassanként ránk tőr a költő által meg nem énekelt utálatos halál! * * Más példát! Napokban volt a Szent László-társulat fen- állásának 50 éves jubileuma. Ez a társulat a Keleten élő magyarok lelki gondozását s a velük való testvériségnek fentartását tűzte ki legfőbb feladatául. Moldvában, Romániában, Bukovinában sok ezer számra éltek magyarok akkor, a Társulat megalakulásakor. A moldvai csángók számos magyar községben többséget adtak, néhány magyar minorita volt lelki gondozójuk. Azóta e magyar községeket felszívta az oláhositó politika. Egyrészüket 1884-ben hazatelepítette a hirtelen föllángolt és hirtelen el is aludt nemzeti buzgóság. De a nagy többség ma már a neveket is eloláhositva használja. . . . Egyenesen a velőnkbe nyilalik ez a szomorú tény! A magyar haza összes katholikus főpapjait magában foglaló, katholikus jellegűnek feltüntetett egyesület tehát eredménytelen munkát végzett s ha végzett volna?! Mert az ecsetelt körülmények között félszáz év alatt a társulat semmit se csinált a Keleten élő magyarok megmentése érdekében ! Ámha látta a társulat a maga gyöngeségét, erői elégtelenségét, mikor, hol és kitől kért segítséget, támogatást? Ha a védetteket „fölszivta az oláhositó politika“, hogy j maradhatott fönn maga a társulat? Ha a Társulat a Simor János indítványára elvállalt feladatot nem tudta teljesíteni, miért nem állott félre, miért nem engedte át a teret egy szerencsésebb alakulatnak, miért nézte tehetetlenül, hallgatagon el a szerinte már elpusztult testvéreink — pusztulását? S ha félreállott volna? Nem szalma láng nálunk minden ilyen akció? Hol itt, hol ott lobban fel ez a hazafias láng, hogy annál sötétebb legyen utána a társadalmunkra borult örökös ! éjszaka, melyen már pásztortűzként sem dereng át azok aggodalma, a kik kétségbeeséssel sejtik, érzik, hogy lassanként, de biztosán fojtogatja már a magyart a költő által meg nem j énekelt gyalázatos halál! Jelenlegi járványos időben nemcsak rendkívüli bacteriumölő hatása, de szerencsés vegyi összetétele folytán legtökéletesebb az összes államokban törvényesen védett: CALOX-FOGPOR ártalmatlan — savmentes — antiseptikus — szagtalanító por, melyből a szájnedvek behatására oxygen (H2 02) szabadul fel. Az oxygen a fogakat az elromlástól óvja, fehériti, a foghust gyógyítja. A „CAL0X“ a legtökéletesebb fogpor, mely a szájat ideális hygienikus állapotba hozza, üdíti, tisztítja és a fog- kőképzódést meggátolja. A „CALOX“ az összes betegségek csiráit (bacteriumait), melyek a szájon át igyekeznek a szervezetbe, elpusztítja. Gyermekeket óvja fertőző betegségektől. — 1 szab. acél doboz (mely 3 hónapi használatra elegendő) 1 K 50 f, 4 darabot bérmentve küld : BAJNOCZY S. gyógyszerész laboratóriuma Nagybánya. Lendvay színház. Szombaton, december hó 2-án a drámai személyzet mutatta be játékát Bataille híres színművében, A balga szűz-ben. Ezt a nagy hatású színművet úgy a Szabados-, mint a Heves Béla társulata kitűzte annak idején előadásra, de mindkettő levette a műsorról ismét, mert tartalma miatt nem tartották célszerűnek bemutatni. Pedig kár volt. Mert — bár nem leányoknak és tanuló ifjaknak való, — de oly szép költői alkotás, melynek magyar nyelven való visszaadására egy Ábrányi Emil vállalkozott. Ábrányitól pedig már megszoktuk, hogy csak elsőrangú műveket fordít. S valóban a darab mély hatást is gyakorolt a nem nagy számú közönségre, ugyannyira, hogy nem egy szemben csillogott föl a köny. A szereplőkről általánosságban csakis jót mondhatunk. Spóner Ilonka nagy tanulmányra valló játékával egyszerre behízelegte magát, kinek még az a tagadhatatlan előnye is van, hogy veszedelmesen csinos. Sárváry Nusi derekasan kivette részét a nehéz feladatból, habár nehezen tudja feledtetni velünk Zöldi Vilmát. Honiokai Gabriellában soha sem találunk kivetni valót; ő mindig és minden szerepben' helyt áll. A férfiak között ez alkalommal Stelláé a pálma, ki erősen kezd hasonlítani Gyula bátyjához. Gáspár, Ernyei, Kovács talpraesetten játszottak s játékukból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a szezon alatt sok élvezetes estében lesz részünk. A darab pikantériáin pedig ne botránkozzék meg senki, mert az életben naponként látunk ilyen eseteket s társaságokban nyíltan beszélünk róluk anélkül ,hogy pirulnánk. Vasárnap, december hó 3-án két előadás volt; d. u.- félhelyárakkal az örökszép Falu rossza ment, melyet nagy gyermeksereg nézett végig. Este a „A kis gróf“ operettére gyűlt nagy közönség, úgy hogy a ház valósággal zsúfolva volt. A kis gróf a mai divatos operettek mintájára készült; sok csiklandós és sikamlós dologgal van fűszerezve, mik azonban nem sértik túlságosan az illemet. Egy jelenet van, amely erősen érzéki; tudniillik, amikor a kis grófban fellázadnak az emberi — hogy ne mondják — állati ösztönök s végig nyúlva a pádon, vergődik, mint a ketrecbe zárt himoroszlán. Mindenek előtt megállapítjuk, hogy a darab külső kiállítása fényes. Neményi — úgy látszik, - nem kímélte zsebét, a legpazarabb díszletekkel elevenítette meg Sorrentót. A rózsalugasok, a háttérben a tengerrel, a színes lámpák, a reflektorok bűbájos képet varázsoltak elénk. Az előadás kifogástalan tempóban haladt. Komáromi/ Gizi, — kit minden jelenetében zajo- ! san ünnepeltek, — megint gyönyörűen játszott | és énekelt; toilletjei pedig kápráztatóan szépek. Mellette Neményiné haladt ügyes játékával. Hangja kis terjedelmű, de tisztán csengő. Salgó ; Lonci és Füzes Lenke bájosan táncoltak s többször meg kellett ismételniük mulatságos jeleneteiket. Szelényi Emíliáról elragadtatással kell megemlékeznünk. Oly pompás kabinet alakot mutatott be, melyhez hasonlót ritkán van szerencsénk láthatni. Piros selyem nadrágszoknyájában rendkívül kacagtató jelenség volt. A férfiakról is általában dicsérőleg kell megemlékeznünk; Csáky, Gáspár, Ernyei, Neményi pompásan alakítottak s a többiek is kisebb szerepeikben jól megállották helyöket. Ha van valami kifogásunk, csakis annyi, hogy egyik főszereplő kissé a súgóra támaszkodott, ami mindjárt megzökkenti a darab gyors és sima menetét. Gáspárt és Neményit különösen is A VILÁG LEGJOBB Az angol király udvari szállítói. Különlegesség: „KINGDOM-BLEND“ m laz angol király Five o’clock-teája. |jg=: Nagybányai főraktár: Harácsek Vilmos Utódainál. A walesi herceg udvari szállítói. AZ „U. K.“ TEA páratlanul aromás és Ízletes.
