Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-10 / 50. szám

1 ; 1911. december 10. ki kell emelnünk, kiknek alakításán igen jól mulatott a közönség. A zenekar nagy bravúrral játszott, a karmester kitünően dirigált. Hétfőn, december 4-én „Az ezred apja“ cimü francia énekes bohózat került színre, melyet azonban úgy látszik, a rendező nagyon meg „kékplajbászozott“ Mindamellett a darab pompásan gördült — leszámítva egy kis szerep nem tudást —. s a nem épen nagy számú közönséget folytonos derültségben tartotta. Mert kacagni való van elég benne; a bonyodalom olyan nagy, hogy utolsó pillanatig alig tudjuk elképzelni annak kibogozását. A zenéje kedves, az énekek fülbemászók, a táncok graciózusak. Komáromi Giziről már nem is tudunk több dicsérő szót mondani. Végtelenül bájos volt; éneke, tánca kápráztató. Szépen játszott Spóner Ilonka és Salgó Ilona; mindkettő kedves jelenség a színpadon. Hornokat Gabriella és Szelényi Emília kifogástalan volt, mint mindig. A férfiak egytől-égyig jól megállották helyüket, csak - is­mételten föl kell említenünk, — a szereptudás egyik fő-fő kelléke a jó játéknak. De/ekasan játszott Gáspár az ezredes szerepében, Stella a közjegyzőt ügyesen alakította, Pelsőei-ben sok-sok humor van. Kun Dezső, Kovács Imre, Faragó, Rajnai és Ernyei beilleszkedtek az együttesbe. Kedden piros szinlapok jelezték, hogy a „Prine“ szerelmi komédia nem leányoknak és diákoknak való. Nem is jelent meg valami nagy közönség. A kik elmaradtak, nem sokat veszí­tettek, a kik megjelentek, - unatkoztak. Mert megállapíthatjuk, hogy az egész komédia egy szellemtelen limonádés német história, melyben malackodás van ugyan bőven, de valóban mu­lattató jelenet igen kevés. Legjobb a második felvonás, ahol már tesznek is valamit, nemcsak beszélnek; a harmadik felvonásban a megoldást semmiképen sem tudja szerző dűlőre vinni. Az összjáték ellen semmi kifogást nem tehetünk. A színészek mindent elkövettek, hogy megment­sék a darabot, de sajnos, nem sikerült: meghalt és eltemettetett! Elsőrangú, bájos jelenség volt j Spóner Ilonka, kinek még szép jövőt jósolunk; j Szelényi Emíliáról is csak jót mondhatunk. Gáspár Jenő kitűnő volt nagy szerepében s valóságos kabinet alakot mutatott be. Stella Gida a kis trónörököst pompásan kreálta; Csáki Antalról sok-sok dicséretet mondhatunk; a fél­szeg filozoptert helyes fölfogással adta. Ernyei és Kovács kifogástalanul játszottak. A közön­séghez van azonban egy kérő szavunk. Ugyanaz, amit a szatmári lapok intéztek az ottaniakhoz: legyenek kegyesek s várják végét a darabnak! Mert mégis csak boszantó, hogy az utolsó jelenetekben elmondottakat nem lehet megérteni amiatt, hogy a közönség egy része föláll,'öltözködni kezd, beszél, köhög, kacag, krákog, dobog s rohan az ajtó felé. Jól irta a „Szamos“ cimü lapban valaki, hogy ezzel szemben a színészek is tehetnének valamit. S ezt magunk is melegen ajánljuk a színészeknek, sőt kérjük, tegyék meg egyszer. Bizonyára többé nem zavarnák meg az előadás végét. Sgyanis mikor a közönség be sem várja a darab végét s zajosan útra készül : hagyják abba az előadást s egyik színen levő színész nyilatkoztassa ki, hogy miután a közönségnek sürgős utj<t van, a színdarabot nem. fejezik be, hanem- gondolja mindenki a végeredményt úgy, amint jónak látja. Ez méltó felelet lenne a tapintatlanságra. El­végre is sokan vagyunk, kik utolsó betűig hallani akarjuk az elmondandókat! Szerdán Lehár „Hercegkisasszony“ - a ment jól perdülő előadásban fél ház előtt. A zene bravúros volt, az énekek pompásak. Komáromi) Gizi művészetének legjavát adta, hangja bűbá­josán csengett. Méltó társa volt Miklós Dóra, kinek bár kis terjedelmű, de szép tiszta hangja van. Alakja, megjelenése pedig igen szép. Szelényi Emília és Homokay Gabriellá-ról csak jót mondhatunk. A kis Neményi Lilinek megint kijutott a taps csinos táncáért. Bay Lászlót most hallottuk először énekelni s örömmel j győződtünk meg, hogy értékes hanganyaggal rendelkezik. Hadzsi Stavrosz szerepét pompásan adta s sóiéiért zajos tapsokban volt része. Csáky indisposicióval küzdött s mint sajnálattal érte­sültünk, gyöngélkedik. A többi szereplők kivétel léikül megállották helyüket. Csütörtökön este a világhírű Írónak, Schön­herr Károlynak népdrámáját, a „Hit és Hazá“-t adták nem nagy közönség előtt. Sajnálhatja, aki meg nem nézte! Ez a klasszikus darab bejárta Nagybányai Hírlap 3 j egész Európát s mindenütt nagy hatást keltett. A hithez és a szülőföldhöz való ragaszkodás j ! apotheozisa. A darabnak magva az a harc, ! I amelyet a 17-ik században a katholicizmus vívott meg a reformációval Németalföldön. Egy nagy­szerű küzdelem, mely ott vonaglik és tombol előttünk három fölvonáson keresztül. De téved az, aki a darabban tendenciát keres. Az egész egy darab történet, amelyben a lutheránus hit­hez való ragaszkodás van megrajzolva ép úgy mint a vad lovagnak rajongása a katholikus hithez. Nem szabad tehát vallási szempontból nézni ezt a drámát; s a ki ezt teszi, az kicsinyes gondolkodású. A középkor fanatikus parasztjai ezek, a kik lelkűket a hit és a föld között osztják meg és ha választaniok kell, - inkább a lelki javakat választják, mint a földi gazdagságot. Az előadásról mit mondjunk ? Első- I rangú volt! Meg nem nevezünk senkit, mert j mindegyik - még a legkisebb szereplő is, - kitünően állotta meg helyét s bámulatra ragadott minket. Mégis Neményi Lilikét névleg föl kell \ említenünk, ki nagy szerepében csodálatra méltó j volt. Pénteken két előadás volt; délután a ,, Luxemburg grófja“ ment gyermek közönség ■ előtt, este a „Cigány szer elem“ telt ház előtt. Már sqkszor irtunk a Cigányszerelemről, mely- ' nek bájos dalai folyton fülünkbe csengenek; í most csak az előadásról emlékezünk meg, még pedig azzal a határozott kijelentéssel, hogy bár többször láttuk itt ezt a darabot, de soha még oly remek előadásban nem, mint a mostanit. Nem szeretünk összehasonlításokat tenni, de merjük állítani, hogy a pénteki előadás fővárosi színvonalon állott. Komáromi) Gizi, Miklós Dóra, Füzes Lenke bravúrral játszottak és éne­keltek; a közönség tombolva tapsolt, éljenzett s négyszer —ötször megismételtette a szebb áriákat. A nők remek játéka magával ragadta a "férfiakat is. Bay Laci szép hangjában igazán gyönyörködtünk, Gáspár, Stella, Csáky, Kun Dezső tudásuk legjavát adták. A jövő hét műsora a következő : Hétfőn: Szép Heléna; kedden: Papa; szer- J dán: Bátor katona; csütörtökön: Kis lord; pén­teken: Muzsikus leány; szombaton: Kis gróf; vasárnap: Iglói diákok. j. IPARÜGYEK. Nagybánya város összes építőiparosait ez utón hívóin fel, hogy saját érdekeik meg­védése céljából, f. hó 14-én, este 6 órakor az Ipartestület tanácstermében tartandó értekezleten jelenjenek meg. Az értekezlet azon sérelmekkel óhajt fog­lalkozni, a melyek a helybeli építőiparosokat - az újabb építkezéseknél történt mellőzteté- sükkel érte. Sólyom Ferencz. HÍREK. 1 December 9. Városi közgyűlés. Hétfőn d. u. 10 óra­kor a város képviselő testületé rendkívüli közgyűlést tartott, melyen dr. Makray Mihály j polgármester elnökölt. A testület tagjai megle­hetős nagy számban gyűltek egybe s a szinte 3 óráig tartó tárgyalás "áfáit szokatlan mennyi­ségű puskaport fogyasztottak el, pedig nagyon I felférne a városatyákra egy kis tárgyilagosság, a mikor jelentősebb thémák fölött kapacitálják magamagukat! Mert hisz ritka tünemény, hogy a testület zöme a tárgysorozat előkészítésében közreműködjék; nem csoda hát, ha rendszerint felületes impressziók döntenek életbevágó kér­dések fölött. Ez a megjegyzésünk éppen nem | vonatkozik Stoll Béla és dr. Vass Gyula kép­viselőtestületi tagokra, kik között éles hangú disputa zajlott le az erdei iparvasut miként leendő kezelése tárgyában, pedig mindkettőjük alapos tárgyismerete a lehető objectiv hozzá­szólást biztosíthatta volna. Egyik a másik fejtegetését „utasította vissza“ — mindenik az egyéniséget jellemző s igy nem is szokatlan stílusban, de a képviselő testület mégis meg­döbbent, a mikor Stoll Béla a teremből azzal távozott, hogy a tagsági jogát többé gyakorolni nem fogja. Hisszük, hogy az a memorandum, melyet szinte az összes képviselőtestületi tagok a lemondás visszavonása érdekében hozzá in­téztek, hirtelen elhatározásának megváltozta­tására fogja őt rábírni! - A tárgysorozat 37 pontja közül a legtöbb egyszerű bejelantésre és administrativ intézkedésre vonatkozott; fontosabb ügy^ csak nehány volt, ezek közöttt a villamtelep ismételt kibővítésének ügye, melyre nézve a testület azt határozta el, hogy két 200 Hp. gépet állít be s a kivitelt a Ganz-cégre bízza, mely a financirozásról olyképen lesz köteles gondos­kodni, hogy a kibővítés jelentékeny nagy költ­ségei 48 év alatt amortizáltassanak. A telep- kibővités indokát az a bérlet képezi, melyet a bányakincstár az áramhasználat tekintetében a város részére 25 évre kiállításba helyezett. A város illetékes helyen folyamodni fog ennek a bérletnek 48 évre leendő kitolása tárgyában. A képviselő testület a rom. kath. plébánosvá­lasztás dolgában elhatározta, hogy a megyés püspöknek lapunkban ismertetve volt átiratára a dr. Kosutány Ignác egyetemi tanár által készített kiváló, nagy értékű memorandummal válaszol s egyben köszönetét fejezte ki a tudós professornak szives fáradozásaiért és Stoll Béla kezdeményezésére érthető nagy lelkesedéssel egyhangúlag utasította a tanácsot, hogy a legközelebbi közgyűlésen Kossutány Ignácnak díszpolgárrá leendő megválasztása céljából in­dítványt terjesszen elő. A polgármesternek azon intézkedését, mely szerint Szinnyai József napi- dijas műszaki alkalmazottat állásától felfüggesz­tette, jóváhagyta s hosszas vita után egy bizottságot küldött ki Neubauer Ferenc miniszteri tanácsos elnöklete alatt, a mely bizottság lesz hivatva kideríteni, kinek a mulasztása volt s terhelt valakit a felelősség, hogy nevezett alkalmazott a vízvezetéki Szelvényrajzokat nem készítette el, miből a városra érzékeny kár háromolhatik. Izgatott vita után elrendelte a közgyűlés az erdei iparvasutnak vállalkozóval leendő kezeltetését s az e tárgyban beadott ajánlatok, felett napirendre térve árlejtés kiírá­sát határozta el. A vasút közigazgatási bejárása most, 15-én lesz. Az üresedésben lévő pénztár­noki s az esetleg megüresedő további állásokra pályázat hirdetését rendelte el. Az 1908, 1909 és 1910. évi zárszámadások megvizsgálásának költségeit megállapította; a vízvezeték és csator­názási bizottság tagjaiul Bay József, Moldován László, Szabó Adolf, Glavitzky Károly, Molcsány Gábor, dr. Vass Gyula, Virágh István, dr. Nagy Gábor, Szász József és Révész János képviselő- testületi tagokat választotta meg; több rendbeli bérleti és másfajta szerződést jóváhagyott; két rendbeli árverési feltételt megállapított. Városunk intelligens tár­sadalmában hivatása foly­tán nem játszott ugyan nagy szerepet bánhegyesi Kulin János betetszerkesztő kir. törvényszéki biró, mégis nagy megdöbbenést keltett hirtelen elkövetkezett halála, mely egy talpig gavallér embert, egy kiválóan képzett bírót s minta családapát döntött sírba. Az itteni kir. járás- bíróság területén pár év óta folyamatban lévő betétszerkesztés teendőit oly precízen és lelki- ismeretesen vezette a megboldogult, hogy a közönségnek szinte tudomása sem volt e ha­talmas munkálatokról. Hivatása gyakran a vidék falvaiba hívta el s ezért sokan nem is ismerték a tartózkodó, kitűnő birót, a ki alantasaival szemben is mindenkor tapintatos és igazi párt­fogó volt. Csütörtökön este történt halála hírére a kir. járásbíróság és Kaszinó épületeire kitűzték a gyászlobogót s úgy a kir. járásbíróság, mint a betétszerkesztők külön külön gyászlapon adták hírül a nagy csapást s a megboldogult ravatalára koszorút helyeztek, épúgy a helybeli ügyvédi kar is, a melyet a derék biró és lebilincselő modorú társadalmi ember elhunyta mélyeu megrendített. Tegnap délután fél 3 órakor temették el mély részvét mellett. A kir. járás­bíróság és az ügyvédi kar testületileg jelent meg a temetésen. A sírnál dr. Horváth József kir. járásbiró búcsúztatta el az igaz collegát, a hű barátot. - Bánhegyesi Kulin János szatmár- megyei, Jármi községbeli volt. A jogot csak később végezte, mert előbb a m.-szigeti tör­vényszéknél és a fehérgyarmati kir. járásbíró­ságnál mint írnok, a halmi tkvi hatóságnál pedig mint segédtelekkönyvvezető működött. A jogot Debrecenben elvégezve 1894. évben a szatmári kir. törvényszéknél aljegyző, majd 1897-ben a nagyváradi kir. betétszerkesztésnél albiró lett, Kulin János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom