Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-10 / 50. szám
1 ; 1911. december 10. ki kell emelnünk, kiknek alakításán igen jól mulatott a közönség. A zenekar nagy bravúrral játszott, a karmester kitünően dirigált. Hétfőn, december 4-én „Az ezred apja“ cimü francia énekes bohózat került színre, melyet azonban úgy látszik, a rendező nagyon meg „kékplajbászozott“ Mindamellett a darab pompásan gördült — leszámítva egy kis szerep nem tudást —. s a nem épen nagy számú közönséget folytonos derültségben tartotta. Mert kacagni való van elég benne; a bonyodalom olyan nagy, hogy utolsó pillanatig alig tudjuk elképzelni annak kibogozását. A zenéje kedves, az énekek fülbemászók, a táncok graciózusak. Komáromi Giziről már nem is tudunk több dicsérő szót mondani. Végtelenül bájos volt; éneke, tánca kápráztató. Szépen játszott Spóner Ilonka és Salgó Ilona; mindkettő kedves jelenség a színpadon. Hornokat Gabriella és Szelényi Emília kifogástalan volt, mint mindig. A férfiak egytől-égyig jól megállották helyüket, csak - ismételten föl kell említenünk, — a szereptudás egyik fő-fő kelléke a jó játéknak. De/ekasan játszott Gáspár az ezredes szerepében, Stella a közjegyzőt ügyesen alakította, Pelsőei-ben sok-sok humor van. Kun Dezső, Kovács Imre, Faragó, Rajnai és Ernyei beilleszkedtek az együttesbe. Kedden piros szinlapok jelezték, hogy a „Prine“ szerelmi komédia nem leányoknak és diákoknak való. Nem is jelent meg valami nagy közönség. A kik elmaradtak, nem sokat veszítettek, a kik megjelentek, - unatkoztak. Mert megállapíthatjuk, hogy az egész komédia egy szellemtelen limonádés német história, melyben malackodás van ugyan bőven, de valóban mulattató jelenet igen kevés. Legjobb a második felvonás, ahol már tesznek is valamit, nemcsak beszélnek; a harmadik felvonásban a megoldást semmiképen sem tudja szerző dűlőre vinni. Az összjáték ellen semmi kifogást nem tehetünk. A színészek mindent elkövettek, hogy megmentsék a darabot, de sajnos, nem sikerült: meghalt és eltemettetett! Elsőrangú, bájos jelenség volt j Spóner Ilonka, kinek még szép jövőt jósolunk; j Szelényi Emíliáról is csak jót mondhatunk. Gáspár Jenő kitűnő volt nagy szerepében s valóságos kabinet alakot mutatott be. Stella Gida a kis trónörököst pompásan kreálta; Csáki Antalról sok-sok dicséretet mondhatunk; a félszeg filozoptert helyes fölfogással adta. Ernyei és Kovács kifogástalanul játszottak. A közönséghez van azonban egy kérő szavunk. Ugyanaz, amit a szatmári lapok intéztek az ottaniakhoz: legyenek kegyesek s várják végét a darabnak! Mert mégis csak boszantó, hogy az utolsó jelenetekben elmondottakat nem lehet megérteni amiatt, hogy a közönség egy része föláll,'öltözködni kezd, beszél, köhög, kacag, krákog, dobog s rohan az ajtó felé. Jól irta a „Szamos“ cimü lapban valaki, hogy ezzel szemben a színészek is tehetnének valamit. S ezt magunk is melegen ajánljuk a színészeknek, sőt kérjük, tegyék meg egyszer. Bizonyára többé nem zavarnák meg az előadás végét. Sgyanis mikor a közönség be sem várja a darab végét s zajosan útra készül : hagyják abba az előadást s egyik színen levő színész nyilatkoztassa ki, hogy miután a közönségnek sürgős utj<t van, a színdarabot nem. fejezik be, hanem- gondolja mindenki a végeredményt úgy, amint jónak látja. Ez méltó felelet lenne a tapintatlanságra. Elvégre is sokan vagyunk, kik utolsó betűig hallani akarjuk az elmondandókat! Szerdán Lehár „Hercegkisasszony“ - a ment jól perdülő előadásban fél ház előtt. A zene bravúros volt, az énekek pompásak. Komáromi) Gizi művészetének legjavát adta, hangja bűbájosán csengett. Méltó társa volt Miklós Dóra, kinek bár kis terjedelmű, de szép tiszta hangja van. Alakja, megjelenése pedig igen szép. Szelényi Emília és Homokay Gabriellá-ról csak jót mondhatunk. A kis Neményi Lilinek megint kijutott a taps csinos táncáért. Bay Lászlót most hallottuk először énekelni s örömmel j győződtünk meg, hogy értékes hanganyaggal rendelkezik. Hadzsi Stavrosz szerepét pompásan adta s sóiéiért zajos tapsokban volt része. Csáky indisposicióval küzdött s mint sajnálattal értesültünk, gyöngélkedik. A többi szereplők kivétel léikül megállották helyüket. Csütörtökön este a világhírű Írónak, Schönherr Károlynak népdrámáját, a „Hit és Hazá“-t adták nem nagy közönség előtt. Sajnálhatja, aki meg nem nézte! Ez a klasszikus darab bejárta Nagybányai Hírlap 3 j egész Európát s mindenütt nagy hatást keltett. A hithez és a szülőföldhöz való ragaszkodás j ! apotheozisa. A darabnak magva az a harc, ! I amelyet a 17-ik században a katholicizmus vívott meg a reformációval Németalföldön. Egy nagyszerű küzdelem, mely ott vonaglik és tombol előttünk három fölvonáson keresztül. De téved az, aki a darabban tendenciát keres. Az egész egy darab történet, amelyben a lutheránus hithez való ragaszkodás van megrajzolva ép úgy mint a vad lovagnak rajongása a katholikus hithez. Nem szabad tehát vallási szempontból nézni ezt a drámát; s a ki ezt teszi, az kicsinyes gondolkodású. A középkor fanatikus parasztjai ezek, a kik lelkűket a hit és a föld között osztják meg és ha választaniok kell, - inkább a lelki javakat választják, mint a földi gazdagságot. Az előadásról mit mondjunk ? Első- I rangú volt! Meg nem nevezünk senkit, mert j mindegyik - még a legkisebb szereplő is, - kitünően állotta meg helyét s bámulatra ragadott minket. Mégis Neményi Lilikét névleg föl kell \ említenünk, ki nagy szerepében csodálatra méltó j volt. Pénteken két előadás volt; délután a ,, Luxemburg grófja“ ment gyermek közönség ■ előtt, este a „Cigány szer elem“ telt ház előtt. Már sqkszor irtunk a Cigányszerelemről, mely- ' nek bájos dalai folyton fülünkbe csengenek; í most csak az előadásról emlékezünk meg, még pedig azzal a határozott kijelentéssel, hogy bár többször láttuk itt ezt a darabot, de soha még oly remek előadásban nem, mint a mostanit. Nem szeretünk összehasonlításokat tenni, de merjük állítani, hogy a pénteki előadás fővárosi színvonalon állott. Komáromi) Gizi, Miklós Dóra, Füzes Lenke bravúrral játszottak és énekeltek; a közönség tombolva tapsolt, éljenzett s négyszer —ötször megismételtette a szebb áriákat. A nők remek játéka magával ragadta a "férfiakat is. Bay Laci szép hangjában igazán gyönyörködtünk, Gáspár, Stella, Csáky, Kun Dezső tudásuk legjavát adták. A jövő hét műsora a következő : Hétfőn: Szép Heléna; kedden: Papa; szer- J dán: Bátor katona; csütörtökön: Kis lord; pénteken: Muzsikus leány; szombaton: Kis gróf; vasárnap: Iglói diákok. j. IPARÜGYEK. Nagybánya város összes építőiparosait ez utón hívóin fel, hogy saját érdekeik megvédése céljából, f. hó 14-én, este 6 órakor az Ipartestület tanácstermében tartandó értekezleten jelenjenek meg. Az értekezlet azon sérelmekkel óhajt foglalkozni, a melyek a helybeli építőiparosokat - az újabb építkezéseknél történt mellőzteté- sükkel érte. Sólyom Ferencz. HÍREK. 1 December 9. Városi közgyűlés. Hétfőn d. u. 10 órakor a város képviselő testületé rendkívüli közgyűlést tartott, melyen dr. Makray Mihály j polgármester elnökölt. A testület tagjai meglehetős nagy számban gyűltek egybe s a szinte 3 óráig tartó tárgyalás "áfáit szokatlan mennyiségű puskaport fogyasztottak el, pedig nagyon I felférne a városatyákra egy kis tárgyilagosság, a mikor jelentősebb thémák fölött kapacitálják magamagukat! Mert hisz ritka tünemény, hogy a testület zöme a tárgysorozat előkészítésében közreműködjék; nem csoda hát, ha rendszerint felületes impressziók döntenek életbevágó kérdések fölött. Ez a megjegyzésünk éppen nem | vonatkozik Stoll Béla és dr. Vass Gyula képviselőtestületi tagokra, kik között éles hangú disputa zajlott le az erdei iparvasut miként leendő kezelése tárgyában, pedig mindkettőjük alapos tárgyismerete a lehető objectiv hozzászólást biztosíthatta volna. Egyik a másik fejtegetését „utasította vissza“ — mindenik az egyéniséget jellemző s igy nem is szokatlan stílusban, de a képviselő testület mégis megdöbbent, a mikor Stoll Béla a teremből azzal távozott, hogy a tagsági jogát többé gyakorolni nem fogja. Hisszük, hogy az a memorandum, melyet szinte az összes képviselőtestületi tagok a lemondás visszavonása érdekében hozzá intéztek, hirtelen elhatározásának megváltoztatására fogja őt rábírni! - A tárgysorozat 37 pontja közül a legtöbb egyszerű bejelantésre és administrativ intézkedésre vonatkozott; fontosabb ügy^ csak nehány volt, ezek közöttt a villamtelep ismételt kibővítésének ügye, melyre nézve a testület azt határozta el, hogy két 200 Hp. gépet állít be s a kivitelt a Ganz-cégre bízza, mely a financirozásról olyképen lesz köteles gondoskodni, hogy a kibővítés jelentékeny nagy költségei 48 év alatt amortizáltassanak. A telep- kibővités indokát az a bérlet képezi, melyet a bányakincstár az áramhasználat tekintetében a város részére 25 évre kiállításba helyezett. A város illetékes helyen folyamodni fog ennek a bérletnek 48 évre leendő kitolása tárgyában. A képviselő testület a rom. kath. plébánosválasztás dolgában elhatározta, hogy a megyés püspöknek lapunkban ismertetve volt átiratára a dr. Kosutány Ignác egyetemi tanár által készített kiváló, nagy értékű memorandummal válaszol s egyben köszönetét fejezte ki a tudós professornak szives fáradozásaiért és Stoll Béla kezdeményezésére érthető nagy lelkesedéssel egyhangúlag utasította a tanácsot, hogy a legközelebbi közgyűlésen Kossutány Ignácnak díszpolgárrá leendő megválasztása céljából indítványt terjesszen elő. A polgármesternek azon intézkedését, mely szerint Szinnyai József napi- dijas műszaki alkalmazottat állásától felfüggesztette, jóváhagyta s hosszas vita után egy bizottságot küldött ki Neubauer Ferenc miniszteri tanácsos elnöklete alatt, a mely bizottság lesz hivatva kideríteni, kinek a mulasztása volt s terhelt valakit a felelősség, hogy nevezett alkalmazott a vízvezetéki Szelvényrajzokat nem készítette el, miből a városra érzékeny kár háromolhatik. Izgatott vita után elrendelte a közgyűlés az erdei iparvasutnak vállalkozóval leendő kezeltetését s az e tárgyban beadott ajánlatok, felett napirendre térve árlejtés kiírását határozta el. A vasút közigazgatási bejárása most, 15-én lesz. Az üresedésben lévő pénztárnoki s az esetleg megüresedő további állásokra pályázat hirdetését rendelte el. Az 1908, 1909 és 1910. évi zárszámadások megvizsgálásának költségeit megállapította; a vízvezeték és csatornázási bizottság tagjaiul Bay József, Moldován László, Szabó Adolf, Glavitzky Károly, Molcsány Gábor, dr. Vass Gyula, Virágh István, dr. Nagy Gábor, Szász József és Révész János képviselő- testületi tagokat választotta meg; több rendbeli bérleti és másfajta szerződést jóváhagyott; két rendbeli árverési feltételt megállapított. Városunk intelligens társadalmában hivatása folytán nem játszott ugyan nagy szerepet bánhegyesi Kulin János betetszerkesztő kir. törvényszéki biró, mégis nagy megdöbbenést keltett hirtelen elkövetkezett halála, mely egy talpig gavallér embert, egy kiválóan képzett bírót s minta családapát döntött sírba. Az itteni kir. járás- bíróság területén pár év óta folyamatban lévő betétszerkesztés teendőit oly precízen és lelki- ismeretesen vezette a megboldogult, hogy a közönségnek szinte tudomása sem volt e hatalmas munkálatokról. Hivatása gyakran a vidék falvaiba hívta el s ezért sokan nem is ismerték a tartózkodó, kitűnő birót, a ki alantasaival szemben is mindenkor tapintatos és igazi pártfogó volt. Csütörtökön este történt halála hírére a kir. járásbíróság és Kaszinó épületeire kitűzték a gyászlobogót s úgy a kir. járásbíróság, mint a betétszerkesztők külön külön gyászlapon adták hírül a nagy csapást s a megboldogult ravatalára koszorút helyeztek, épúgy a helybeli ügyvédi kar is, a melyet a derék biró és lebilincselő modorú társadalmi ember elhunyta mélyeu megrendített. Tegnap délután fél 3 órakor temették el mély részvét mellett. A kir. járásbíróság és az ügyvédi kar testületileg jelent meg a temetésen. A sírnál dr. Horváth József kir. járásbiró búcsúztatta el az igaz collegát, a hű barátot. - Bánhegyesi Kulin János szatmár- megyei, Jármi községbeli volt. A jogot csak később végezte, mert előbb a m.-szigeti törvényszéknél és a fehérgyarmati kir. járásbíróságnál mint írnok, a halmi tkvi hatóságnál pedig mint segédtelekkönyvvezető működött. A jogot Debrecenben elvégezve 1894. évben a szatmári kir. törvényszéknél aljegyző, majd 1897-ben a nagyváradi kir. betétszerkesztésnél albiró lett, Kulin János.
