Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-23 / 17. szám
4 JN" agy toáuyal Hírlap 1911. április 23. Uránia a Lendvay színházban. Husvét vasárnapján és hétfőjén az Uránia közkedvelt darabjai, a „Japán-Orosz háború“ és az „Élet komédiája“ kerültek színre, mindkét alkalommal telt ház előtt. A képeken meglátszott, hogy nagyon ki vannak már használva ; egyik-másik mozgó kép végelgyengülésben szenved. De általában szórakoztató volt s különösen a háború borzalmait élénk színekkel mutatta be. Szerencsés választást tett a bérlő részvénytársaság, mikor Szaucsek Istvánt nyerte meg e felolvasásokra, kinek tiszta, csengő hangja a nagy színházi teremben mindenütt pompásan érvényesült. Most egy ideig ismét rendes „mozi“ előadások lesznek, mig az Uránia képekhez szükséges nagyobb arányú lencsék megérkeznek. Legszebb China-ezüst tárgyak és evőeszközök nagy raktára Rezső Gyulánál. A közvágóhíd. A vágóhíd mai helye nem felel meg sem egészségileg, sem esztétikailag a kor követelményeinek. Hogy építésének idején kívül volt a városon, megengedjük, de arról viszont csak sajnálattal kell emlékeznünk, hogy a város-rendezés jövőbe látó politikája akkor csupán pár lépésre terjedt a Zazar hid- jától. Semmiféleképen nem gusztus egy vágóhíd közelében tanyázni - állandóan: undorító. De addig csak megjárta úgy-ahogy, amig a sertésvágást ide nem hozták. Megengedjük, hogy ez ismét „közérdek“, de hogy azok a szerencsétlen lakók, -- kiket rossz sorsuk ide kényszeritett, - hogy jönnek hozzá naponta 3-4, esetleg több disznó halálsivitását végigélvezni? A mai ideg- rendszer erre nincs berendezve. Ha már a vágóhíd itt van, — innen onnan a város közepén, ha már a sertésvágást ide hozta a város: úgy gondoskodjék arról is, hogy ezen körülménynyel ne a lakók dobhártyája és jobb érzése legyen merényletnek kitéve. Ne krajcároskodjék a város, hanem csinálja meg a vágóhíd berendezését úgy, ahogy ezt a kor követelményei megkívánják. Aki pedig erről saját idegein keresztül óhajt biztos tapasztalatokat szerezni, — annak melegen ajánlunk egy kis üditő sétát naponta 1-2 óráig a vágóhíd promenádján. (Beküldetett.) Vajdánál kalapot, nyakkendőt, inget legolcsóbban vásárolhat. Gólya János (Felsőbányai-utca 48. sz.) készít a városi szabályrendelet értelmében cement- és vízvezeték- csatornázásokat, fürdő- és árnyékszék- berendezéseket együttesen és külön-külön, jutányos árak mellett. Állategészségügyi szakfelügyelet. A földmivelésügyi miniszter az állategészségügyi felügyelet közvetlenebbé tétele céljából elhatá- I rozta, hogy a m. kir. központi állategészségügyi ! főfelügyelői állást f. évi május elsejével betölti ! s a felügyelői kerületek uj beosztását rendelte | el. Az uj beosztás szerint a debreceni állategész- ' ségügyi kerülethez Bihar-, Hajdú-, Máramaros-, Szabolcs-, Szatmár-, Szilágy- és Ugocsa vármegyék, Debrecen, Nagyvárad és Szatmárnémeti sz. kir. városok fognak tartozni. Keresztelő- és nászajándékok, gyér- ! mek evőkészletek szép kivitelben, jutányos árban Rezső Gyulánál Egy borzasztó átok. Egy kaláber-pártinál történt, hogy Kohn Jakab, szerencsés ellenfelét Rosenblüh Ignácot imigyen átkozta meg: „Hogy legyél te egy kendermag, akit jó mélyre betesznek a földbe s hagyjanak ott, amig kipukkadsz; azután nőjj ki a földből egy méternyire, tépjenek ki gyökerestől s áztassanak a pocsolyába, amig megrothadsz; tegyenek ki a napra, hogy elevenem megsülj, törjenek össze, hogy egy porcikád se maradjon épen; csavarják ki beleidet s fonjanak kötelet belőlük, amire aztán akaszd fel magadat, te gazember!“ A „Vasárnapi Újság“ április 23-iki száma első líelyén Zichy Ágost gróf uj főudvarnagy arcképét közli. A többi képek érdekes sorozatát a magyar képzőművésznők kiállítása, az argentiniai hústermelés, az albániai lázadás, a bagdadi vasút, a Tessza operaházi premierje, a húsvéti nagy football-verseny, a newyorki nagy tűzvész stb. adják meg. Szépirodalmi olvasmányok : Móricz Zsigmond novellája, Rákosi Viktor regénye, Kárpáti Aurél és Bállá Ignác versei, Marselle Tynaire franciából fordított regénye. Egyéb közlemények: Alexander Bernát tárcája a vándorösztönről. Junius cikke, tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, sakkjáték stb — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt kor., a „Világkróniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV. kerület, Egyetem-utca 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. A Néhma Lajos József kávé-üzletét átvette Benkő Sándor, kinek előzékenysége és szakképzettsége biztosítja a vevőközönséget, hogy 10-12 százalékkal olcsóbban szerezhetik be kávészükségletüket, mint bárhol. (Szatmár.) * Cipöujdonságok Kardosnál H * Orsz. állatvásárok vármegyénkben: április 21-én Csengerben; 24-én Mátészalkán; május 1-én Misztótfaluban; 2-án Avasujvároson, Szatmárnémetiben, Felsőbányán; 8-án Nagypaládon; 9-én Szamoskrassón. Nagy választék tömör arany karkötőkben és uj íaconu hosszú női nyakláncokban jutányos árak mellett Rezső Gyulánál * — Felesleges afürdőkura annál, aki makacs székrekedése ellen minden reggel éhgyomorra */2 esetleg egy egész borospohárnyi Ferencz József keserüvizet használ. Ez szaporítja a bélnedveket s a beleket lassankint rendes működésre szoktatja. A Ferencz József vizet kellemes ize miatt mindenki szivesebben használja, mint más hashajtóvizet. „A legjobb hashajtó az, a mely a nélkül, hogy az emésztő szerveket bántaná vagy fájdalmakat okozna, gyorsan és kellő módon könnyít a betegen. Mindezek a kellékek egyesitvék a Ferencz József vízben, minek következtében ezt a gyógyvizet minden más ismeretes hashajtószernél többre becsülöm.“ így nyilatkozik a Ferencz József keserüvizről Dr. Giuseppe Longobardi, Olaszország egyik legkeresettebb orvosa, a kinek véleményét osztja Dr. Fran. Macchia-Fevrio is, a mikor azt írja a világhírű hazai gyógyvízről: „A jobb keserüvizek közül a „Ferencz József“-et előnyben részesítem.“ Kitűnő, tiszta és gyors kiszolgálásáról jól ismert Tréger Lajos elsőrendű borbély- és fodrász-terme, illatszer-raktára: Rákóczi-(Fő)-tér, Minorita-rendház alatt. - Ugyanott megrendelhető mindennemű hajmunka és köpülyözés; eszközöltetik massirozás és tyukszemvágás a legnagyobb szak- szerűséggel és vigyázattal. Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál ápr. 9-től a következő bejegyzések tétettek: Születtek: ápr. 1. Popovics Illés napszámosnak „László“; ápr. 8. Kovács Ambrus vasúti váltó-kezelőnek „Béla“; márc. 31. Dunka László erdőmunkásnak „Flórián*; ápr. 12. Fuchs János gépkezelőnek „Gyula Vilmos“; ápr. 10. Jánky Béla aszphalt-bányánál gondnoknak „György“; ápr. 16. Burján Ferenc szíjgyártó mesternek „Ilona“; ápr. 16. Lázár Lajos asztalos mesternek „János“; ápr. 16. Szaszarán János bányamunkásnak „György“; ápr. 12. Tamás Juliánná cselédnek „József“; ápr. 12. Prikász György bányamunkásnak „Mária“; ápr. 13. Búd István napszámosnak „Róza“; ápr. 15. Farkas István zuzdamunkásnak „Róza Jolán“; ápr. 16. Bencsik Lajos mészárosnak „Lajos György“; ápr. 17. Fiilöp András m. kir. erdőszámellenőrnek „György“ nevű gyermeke. Meghaltak : ápr. 8. Borsi István, gkath., 3 hónapos, szolgáló gyermeke, veleszületett gyengeségben; ápr. 8. Román Demeter, gkath., 68 éves, kisbirtokos, tüdővészben; ápr. 9. Kune- csics Flóri, gkath., 18 napos, erdőmunkás gyermeke, veleszületett gyengeségben; ápr. 10. Med- gyesi András, reí., 50 éves, bányamunkás, tüdő- gyuladásban; ápr. 10. Slevenszki Julia, rkath., 24 éves, frizérnő, tüdővészben; ápr. 12. Dávid Sándor, ref., 26 éves, asztalos-segéd, tüdővészben; ápr. 11. Kollár János, rkath., 78 éves, cipész mester, végelgyengülésben; ápr. 12. Nemes Tódor, gkath., 56 éves, bányamunkás, sebfertőzésben; ápr. 14. Prechtl Mária özv. Mendi- hovszky Gyuláné, rkath., 57 éves, vonalőr özvegye, nyugdíjas, májzsugorban; ápr. 14. Vásárhelyi Gyula, ref., 56 éves, fogyasztási adópénztárnok, szivszélhűdésben; ápr. 15. Vrábeli István, rkath., 12 éves, bányamunkás gyermeke, gümős hashártyagyuladásban; ápr. 15. Jablanovszky Teréz, rkath., 15 hónapos, bányamunkás gyermeke, tüdőgyuladásban; ápr. 16. Sesták Gizella, rkath., 22 hónapos, kádár-segéd gyermeke, rángógörcsökben; Joszip Anna Mogyorősy Jánosné, gkath., 52 éves, napszámos, szerviszivbajban; ápr. 17. Schneiczer Anna özv. Fehér Imréné, gkath., 65 éves, csizmadia, végelgyengülésben; ápr. 16. Lázár János, gkath., 4 órás, asztalos mester gyermeke, veleszületett gyengeségben; ápr. 16. Györpáll Andrássy Juliánná özv. Huszár Jánosné, rkath., 63 éves, kincstári szülésznő, méhrákban; ápr. 17. Pap János, gkath., 10 hónapos, nyug. bányászná gyermeke, rángógörcsben; ápr. 18. Gorgán Demeter, gkath., 91 éves, alamizsnás, végelgyengülésben; ápr. 18. Rézműves Verőn, gkath., 3 hónapos, téglavető napszámos gyermeke, tüdőgyuladásban; ápr. 17. Dobai György, rkath., 61 éves, alamizsnás, vég- elgyengülésben. Házasságot kötöttek: Horváth János cipész-segéd és Hitter Veronika Borbála nagybányai; Dr. Poszvék Ödön ügyvéd, dévaványai és jamnik Etelka Irma nagybányai lakosok. ^ BRNYRSZRT $$ Nagybánya történetéből. — Irta: Révai Károly. — Megfakult száz esztendős irás akadt a kezembe! Cifra német betűkkel van elejétől végig Írva, durva vastag papíron, ludtollal. írója a nagy kezdőbetűket úgy kicifrázta, mint a debreceni szűcs a remekbe vart bundát. Tintája különösen élénk szinü ma is, kerek száz év után; olyan mintha csak tegnap Írták volna. A fűzet cime igy szól: „Rövidre fogott történeti jelentés a nagybányai bányaművek jelenlegi^állapotjáról és azok sorsáról a múlt időkben, O császári fensége Rainer főherceg ur, Ausztria császári hercege és főhercege, Magyar és Csehország hercege stb. stb. használatára, az itteni bányaművek magas meglátogatása alkalmából, mély hódolattal és félelemmel ajánlja a Nagybányai császárikirályi főfelügyelő hivatal. 1810. julius hó 10-én.“ A füzet tartalma kétféle: az első résztárgyalja a titsztán történelmi eseményeket, melyeket 1347-től kezdődőleg a városi levéltár adatai nyomán állított össze; a második rész a bányákról készült szakjelentés. Mindkettő rendkívül érdekes; úgy a történettudós, mint a szakember élvezettel tanulmányozhatja. Leszámítandó azonban az egész munkából a füzet elejét díszítő émelygős ajánlat, mely a császári háznak egekig való magasz- talását tűzte ki céljául; ami érthető is, ismerve a száz év előtti állapotokat s az akkori hivatalos rendszert. Minden a császáré, semmi a nemzeté! A Rainer főherceghez intézett szózat ritkítja párját az alázatosságban ! Tudjuk ugyan jól, hogy a múlt század „Beamter“ világa minő szolgai gondolkodás- módban nevelkedett; a kis hivatalnok valóságos Dalai Lámának tartotta föllebbvalóját s remegő félelemmel hajolt földig előtte. Az aranygallér imponált! Hát még egy főherceg előtt minő hajlongásokat vihettek véghez ! Egy élő főherceg, ki a császár szentséges személyét képviseli, elhódítja a hivatalnok sereget s a főfelügyelő hivatal, mikor megszerkeszti munkáját Rainer ur részére, előszedi a szótár minden alázatos kifejezését és porban csúszva ajánlja föl életét a „glorreichste Kaiserhaus“-nak. Ma megmosolyogjuk az ilyet, akkor remek stílus számba ment. íme a szózat: „Fenséges Főherceg, Legkegyelmesebb Ur, Urunk! Habár messze távol élünk azon emberi társaságoktól, művészetektől és tudományoktól, melyek a tökéletességet a legnagyobb mérvben elérték és melyek a lelki művelődés által az általános jólétet és boldogságot mozdítják elő: mégis kedves kötelességének ösmeri a császári
