Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-11-06 / 45. szám
4 RT agy toány al Hírlap 1910. november 6. Bányászestély. Évek óta pompás mulat- i ságok szoktak lenni az úgynevezett bányászestélyek. A kincstári hölgyek és urak egymás társaságában, viruló kedvvel töltenek el egy-egy j estét, mint egy családnak tagjai. Múlt szombaton is ilyen kedélyes összejövetelnek voltunk szemtanúi. A bányászok a délután megtartott ülés után családostul vonultak be az István Király szálló nagy éttermébe; s mintegy 50-en jelentek meg. A vacsora 10 órakor ért véget, a mikor is az ifjúság táncra perdült. Kedély és I jókedv nem hiányzott; a mulatság tetőpontra hágott, mikor a kapnikbányai vendégek két művész tagja, Katiié Frigyes és Kellner Béla előszedték hangszereiket, s igazi művészi előadást rögtönöztek. Jóval éjfél után kezdett oszladozni a közönség, s egy kellemes est emlékeit vitte magával. Jelen voltak asszonyok: L. Berksz Leóné, Gellért Béláné, György Gusztávné, Neubauer Ferencné, Reguliné, dr. Tóth Gáborné, Urbán Mihályné; leányok: Bertalan Máriskó, Berksz Emmi, Gellért Aranka, Gellért Elma, Martiny Ilonka, Neubauer Margit és Oblatek Juczi. Legszebb China-ezüst tárgyak és evőeszközök nagy raktára Rezső Gyulánál. Válópőr. Egy vidéki atyafi állít be az ügyvédhez. — Hallom, a tekintetes ur érti a legjobban, hogy a férfit meg az asszonyt hogyan kell elválasztani egymástól. - Foglalkozom ilyen ügyekkel is, — mondta az ügyvéd. — No akkor válasszon el engemet az asszonytól. Nem sajnálom a költséget. Tovább élni úgy sem tudok vele. Mert házsártos, meg kikapós is. — Az bizony elegendő ok az elválásra. Mikor keltek egybe ? — Nem keltünk még egybe ! — Hát? — Csak úgy élünk egymással. — De hiszen akkor nem kell válóper ! szólt az ügyvéd — egyszerűen lerázhatja nyakáról az aszonyt! — Az atyafi elgondolkozik. És ezután lassú hangon mondja: — Hát azt hiszi a tekintetes ur, hogy ha az asszonyt csak úgy egyszerűen le lehetne rázni, hát eljöttem volna ide ? Villanyvilágitási mizériák. Egyszer- máskor megesik ugyan, hogy a villanyvilágításban rövid zavarok állanak elő, de mert ez mostanában többször történik, nem csodálkozunk rajta, hogy igényeiben a Ganzjcég által elkényeztetett közönségünk nem bir megbarátkozni az újabb rendszerrel, már a mennyiben a világítási zavarok rendszerré válnak! A drága világításhoz nagyobb figyelmet kérünk ! A szegény kis Flórika. Kecskét legeltetett a sziklás bércen. Csak 10 éves volt a kis árva oláh leányka, s gazdája 6 drb kecskét bízott rá. Reggeltől-estig járta a bércet kedves állatjaival, melyek közt egy hófehér is volt, az ő kedvence. Valamelyik nap éjjeli eső után síkos lett a szikla, nehezen kapaszkodtak a kis falánk kecskék; Flórika is alig tudott nyomukba haladni. A fehér, a kedvenc járt elől. Egyszerre meg- siklott, s legurult a 100 méteres mélységbe. Flórika szivecskéje nagyot dobbant. Fölrohant a tetőre, s utána nézett. Ott látta a mélységben a kedvencet, halálra zúzva. Egy kétségbeesett sikoltással vetette magát a gyermek utána. A sziklákon a Flórika vércsöppjei mint piros kaláris szemek gurultak alá ............ Ke resztelő» és nászajándékok, gyermek evőkészletek szép kivitelben, jutányos árban Rezső Gyulánál. A rokkant» és nyugdij=egylet fizetéses napja. Az országos rokkant és nyugdijegylet nagybányai fiókja fizetéses napját minden hó első vasárnapján tartja délelőtt 8 órától 10 óráig Fritsch Sámuel egyleti pénztáros vár-utcai lakásán. Az érdekeltek tehát Fritsch Sámuel pénztárnokhoz forduljanak. A Lendvai=szobor megkoszorúzása. Szépen sikerült, improvisált ünnepséget rendezett Szabados László színtársulata tegnap d. u. 4 órakor a Lendvai-szobor előtt, hol meglehetős számú előkelő közönség jelenlétében Szabados László a társulat nevében egy gyönyörű koszorút helyezett a szoborra. Gyújtó beszédet tartott még Tompa Kálmán vendég- művész is. A kir. adóhivatal a Vár-utca 7. szám alá (Léding-féle ház) költözött át s már egy hete ott tartja rendes hivatalos óráit. Őskori sírokra találtak. Biharudvariban nemzedékről-nemzedékre szállt az a néprege, hogy volt egyszer egy Balázs vitéz; vele jöttek hadakozva az udvari magyarok valamikor réges-régen. Mikor aztán Balázs vitéz meghalt, temették arannyal vert nehéz szőnyeg alá, s fehérlő csontjait piros írással rajzolták tele. Ennek a Balázs vitéznek csontjait találták meg, s most a debreceni múzeumban vannak. Dr. Rosta Béla egyetemi tanár végezte az ásatásokat. Biharudvariban ráakadtak az őskori sírokra; 3 m. széles területen fehér és vörhenyes barna szinü szövet lenyomatai tűntek elő a fogékony agyagban, alatta pedig 50 cm. mélységben hasonló szinü szőnyegre valló lenyomaton feküdt zsugorítva a biharudvari nép hagyományos Balázs vitéze, tetovirozástól vöröslő csontvázzal és baloldala mellett maroknyi vörös festékkel, hogy a másvilágon is tudja kendőzni magát. Mellette semmi más, kő- csont vagy érc anyag tárgy nem volt. Dr Posta Béla a kiváló szaktudós a leletet az újabb kőkori időkből származtatja. Nagy választék tömör arany karkötőkben és uj faconu hosszú női nyakláncokban jutányos árak mellett Rezső Gyulánál. * Budapest székesfőváros vegyvizsgáló-intézete hivatalos jelentéseiben a következőket állapítja meg: „A természetes Ferencz József=keserüviz rendkívül nagy kénsavas nátron és kénsavas magnesia tartalma, mely által ez minden más ily nemű víztől külömbözik, kétségtelenné teszi, hogy ezen viz gyógyhatását főleg ezen két alkotó-részének kell tulajdonítanunk.“ A valódi Ferencz József-keserüviz biztos hatása, kellemes és olcsó használhatósága által tűnik ki, s ezért az orvosok és betegek többre becsülik, mint a gyengébb hasonnemü ásványvizeket. * Sürgöny! Van szerencsém a n. é. közönség szives tudomására hozni, hogy azon szőnyeg- kereskedő, aki valódi perzsiai szőnyegekkel már több ízben volt Nagybányán, jelenleg ismét ide érkezett s árui nálam lesznek kiállítva. Ezen szőnyegkiállitásra, illetve annak megtekintésére fölhívom a n. é. helybeli és vidéki közönség szives figyelmét ; el ne mulassza tehát senki eme remek dolgok megnézése után szükségletét most beszerezni. A kiállítás csak rövid ideig tart, mely alkalommal minden elfogadható árakban lesznek azok eladva, sőt még fizetési kedvezményeket is nyújtok. Valódi perzsiai szőnyegeket be is cserélek ! Tisztelettel Vajda Márton divatárukereskedő Rákóczi-tér. „Fendvay-csárdám“ üzletvezetésére a lka/inas egyént kevesek. Hánya y .József. A Néhma Lajos József kávé-üzletét átvette Benkő Sándor, kinek előzékenysége és szakképzettsége biztosítja a vevőközönséget, hogy 10-12 százalékkal olcsóbban szerezhetik be kávészükségletüket, mint bárhol. (Szatmár.) Arany zsebórák és arany láncok állandó nagy raktára Rezső Gyulánál. Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál okt. 30-tól a következő bejegyzések tétettek: Születtek: okt. 26. sipeki Balás Béla törvényszéki irattárnoknak meghalva „Teréz“; okt. 24. Császy Bálint ügyvédsegédnek „Dénes“; okt. 24. Grünfeld Márton szabó-mesternek „Róza“; okt. 30. Tyertya Anna szolgálónak „András“; okt. 26. Marosán Mihály zuzdamunkásnak „Róza“ ; okt. 30. Balog Máriának „Adél“; okt. 3Ö Deák Flora bányamunkásnak „Róza“; okt. 31. Augusztin János bányamunkásnak „Lujza“ nevű gyermeke. Meghalt: nov. 1. Balog Adél rom kath. 3 napos, veleszületett gyengeségben. Házasságot kötöttek : Demjén Endre János vetőmag vizsgálati gyakornok budapesti és Károly Etelka, Gizella, Jolán nagybányai lakosok. Kihirdetés alatt állanak: Malkovics Ábrahám erdőmunkás és Ogromán Mária felső- íernezelyi; Kovács Mihály bányamunkás és Rusz Mária nagybányai lakosok. Értesítés. Vízvezetéki berendezés és cément-csatornázás elkészítését, szintúgy fürdők és árnyékszékek berendezését elvállalom a leg- jutányosabb árak mellett. A munkák már megkezdhetők s igy mire a vízvezeték leérkezik, a házi vezetéket össze is köthetik. Tisztelettel Gólya. János vízvezetéki szerelő. Tudomásul. Mély tisztelettel hozom a nagyérdemű vidéki közönség becses tudomására, hogy Nagybányán a Kossuth Lajos-utcában lévő Lendvay-téren a „Nemzeti-Szálló“ helyiségében megfelelő istálló és kocsi-szin áll a t. vidéki közönség fuvara rendelkezésére. A vendéglő kitűnő magyar konyhával van ellátva, valamint hamisítatlan italok mindenkor kaphatók. Tisztelettel a vendéglős. Qrünwald MÓF előnyösen ismert gőz mü-kelmefestö és vegytisztító gyüjtödéje a Minorita-malom épületében, Hid-utcán, dr. Kádár átellenében. CSARNOK. A vén fűzfa. Düledező, odvas fűzfa hajlott a kis folyócska habjai fölé. Bizony kevés híja volt, hogy bele nem feküdt, hanem lecsüggő ágait csakugyan mozgatták az alatta örvénylő habok. Ez az öreg fűzfa esténként csodálatosan susogott, hajlongott, hogy az ember azt hitte volna róla, ha távolról nézte, hogy gondolkodik és gondolatai nem lehetnek kellemesek, mert megcsóválja fejét. De az is lehet, hogy ilyen hóbortos gondolatai csak a poétának voltak, akitől én ezeket hallottam. Hanem a vén fűzfát én is láttam és csodálatosképen mindig Desdemonát és a sycamor- fát juttatta eszembe. Vannak az embernek néha ilyen csodálatos eszmetársitásai, minek okát hiába keressük. így van, hát igy van, el kell fogadnunk magyarázat nélkül. Mikor a poétának először elmondtam az én különös gondolatomat Desdemonáról és a sycamorról, először mosolygott, aztán elsápadt és megcsóválta fejét, akárcsak a vén fűzfa, holdas, szellős estén. Aztán egyszerre karonfogott és elvitt onnan a viz partjáról, el messze a kis erdőcs- kébe, mely jó távol esett a víztől. Aztán ott a fák alatt le s fel sétálva elmondott nekem egy álmot, mely csodálatosan hasonlított Desdemoná- hoz. Különben a poéta sokat álmodozott és talán ezt is csak akkor álmodta, mikor én elmondtam neki az én furcsa eszmetársitásomat. Hanem hát hadd halijuk az álmot. Egyszer a poéta hosszas séta után odaért a fűzfa alá és ott gyönyörködött a habok játékában, mig lassan-lassan elálmosodott a sok fáradságtól és a habok egyhangú locsogásától. Nagyon kedvesnek tetszett előtte, hogy a vén fűzfa alatt, a patak partján szundítson egyet. Úgy is tett; leheveredett a fűzbe és szemeit a fűzfa lombjaira szögezve, várta a Mab- királynét. Egy kis idő múlva úgy tetszett neki, hogy a fűzfa lombjai között két égő szem meredez reá. Megijedt először, de aztán mégis mintha jóleső melegség futna át rajta, nem félt, hanem nézte, nézte a két fénylő szemét, hogy hátha a hozzá tartozó arcot is meglátja. De bár még csak alig szürkült az este, a fűz lombjai nem voltak olyan nagyon sűrűek, még sem látott egyebet. Azt képzelte aztán, hogy hátha csak két szentjánosbogár; de ennek megint ellentmondott az, hogy a távolság mindig egyenlő volt köztük, tehát mégis csak együvé tartoztak. Aztán meg a fényük sem volt az a foszforeszkáló csillogás, ami a szentjánosbogár lámpácskájára vallana. Behunyta a számét és nem akarta látni többé, hátha képzelődés. De ellenállhatatlan erő ismét kinyitotta a szemét és ismét látnia, nemcsak, de néznie is kellett azt a két titokteljes fekete szemet, mely most már beszédessé kezdett lenni. Szomorúan, majd kérőn nézett reá. A poéta belátta, hogy itt semmi szuny- nyadás nem lészen, felugrott és elszántan útnak
