Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-06 / 45. szám

1'JIO. november 6, 5 indult, hogy itthagyja a fűzfát a szemével együtt; a poétát a ínyszticzizmus nem érdekelte most. Epen amint otthagyta a fát, egy halk, félénk hang hang hallatszott a lombok közül „Ne menjen el uram, félek.“ A poéta felnéz a lombok közé, hát egy kis vézna lánykát pillant meg ott, aki úgy hozzá lapult a fa tör­zséhez, hogy csak figyelmes szemlélő vehette észre. Még haragudott is hirtelen, hogy ime, mi­lyen közönséges eset zavarta meg szándékolt szunnyadását. Aztán rákiáltott a fa lombja kö­zött reszketve kuksoló kis lányra, hogy rögtön jöjjön le. Mire a kis félénk teremtés lassan le- kuszott és egy vézna kis cigányleány állott előtte. „Mit kerestél a fa lombja között kis­lány“ - kérdi a poéta. „Nem vagyok én kis­lány“ felel az vissza neki, „én Dédi vagyok, a Jakab felesége és félek, mert Jakab meg akar ölni; azt mondja, hogy a faluba járok a legé­nyekhez, pedig csak egyszer voltam a faluban, egy szegény lánynak vittem szerelem-vizet. Oh uram, légy jó, ne hagyd, hogy bántson.“ A poéta bámult, mert az asszony nagyon fiatalnak és kicsinynek látszott. Egyszerre csak a kis Dédi sírva bújt a fa dereka mögé, mert egy férfit látott egy husánggal a kezében fe­léjük szaladni. „Jaj Istenem“ sikoltott élesen — „Jakab megöl“ és mielőtt a férfi odaérhe­tett volna, a csepp teremtés belevetette magát a folyó sodró árjába, a fűzfa alatt és olyan nyomtalanul eltűnt, hogy fel sem vetette a viz. Mire a férfi odaért, a poéta egyedül állott a parton. „Hol van Dédi?“ - lihegte elfulladt hangon a cigány, mire a poéta a vízre mutatott: „Keresd ott Dédit, ha a halálba kergetted.“ Mire a cigány földre vetette magát és sirt, át- kozódott, hogy ő nem bántotta volna, hiszen ő olyan jó volt és igaz; de a folyó nem adta vissza Dédit. A poéta pedig mély szomorúság­gal ballagott vissza a faluba. Ezeket mesélte nekem a poéta és én le­írtam. Szegény kis Dédi Desdemona és szegény sycamor fűz. Váljon a megtörténtet éreztem-e meg vagy a poéta csak álmodta az egészet, mikor én a sycamor fűzről beszéltem. ____ — h —a. A mohamedánok paradicsoma. Mohammed, az izlám vallás megteremtője, a menyországot oly csábitó-érzéki színekkel ecsetelte az igazhivőknek, hogy nem csoda, ha annyi millió követője akadt. Szerinte a paradi­csom egy minden képzeletet fölülmúló szépségű nagy kert, melynek földje búzalisztből és sáf- ránból van; levegőjét a legkellemesebb illat hatja át; a kövek és göröngyök mind megany- nyi drágakő és igazgyöngy; a fák és épületek szinaranyból és ezüstből valók. A folyamok mo- susz mederben folynak, illatos és kellemes izü vizet tartalmaznak; hullámaik tej, méz és bor; a viz partja kámfor, melyet moha és páfrány borit. A fákon csodateljes gyümölcsök lógnak, s a kert közepén áll az úgynevezett Théba, az életfa. Ennek ágain ingerlő és Ízletes gyümöl­csök hajolnak le annak kezéhez aki szakítani akar belőlük. E fölséges fa által beárnyékolt kertben fog az igazhivő moslim örök életet élni, és pe­dig oly formán, hogy mindig 30 éves lesz. Ruhá­zatuk drága kövektől csillog, fejüket gyémántos koronák ékesítik. Lakhelyük selyem sátorokban leend. A paradicsomi élvezetek legfőbbike az, hogy az ottan élők folyton láthatják az isteni felséget, kit magasztaló énekekkel dicsőítenek s ki őket azért mindig nagyobb és nagyobb ál­dásokkal jutalmazza. De azután még milyenek az érzéki gyö­nyörök élvezetei! Ezeket csodás szépségű leá­nyok az úgynevezett Hurik szolgáltatják, kik soha meg nem öregednek és örökkön-örökké szüzek. A Hurik nagy fekete szemüktől nevez­tetnek igy, s mentek minden emberi gyöngeség- től és hiányoktól. Minden igazhivőnek a para­dicsomban 72 ilyen Huri áll szolgálatára, hogy bármely vágyát kielégítse. A paradicsomban született gyermekek egy óra alatt emberekké nőnek. A paradicsom másik főélvezete az ab­szolút nyugalom. Aranyhímzésű puha pamlago- kon pihennek az iidvözültek; füleiket édes zene gyönyörködteti, s az örökifjú Hurik felséges ételekkel és italokkal szolgálnak föl, anélkül, hogy az ételektől betelnének, vagy az italoktól megittasodnának. Nagybányai Hírlap Ha tényleg ennyi kápráztató gyönyör várja az igazhivőt a túlvilágon, — akkor valóban nem érdemes ezen a sáros világon élni! Női kalap a színházban. Nem könnyű eldönteni, mióta kisért a női kalap-kérdés a színházakban: azóta-e, hogy a női kalapot feltalálták, vagy azóta, hogy az első színház megépült. Mindenesetre rengeteg ideje. A férfiak bele nem fáradnak a maró élcelésbe, a nők pedig híven kitartanak fejük ékessége mellett. Némely városban - mint például Kolozs­várt is, - rendőrkapitányi parancs rendeli el, hogy a női kalap adassék a ruhatárosnak. Kül­földön azonban keservesebb a helyzet. A nagyobb olasz városokban például csak nemrég sikerült kivívni zajos tüntetésekkel, hogy a rendőrség kitiltsa a nézőtérről a női kalapokat. Párisban még ennyire sincsenek. A párisi színházakban nemcsak a rendőrség vonakodik közbelépni, de maguk a színházi igazgatók is fáznak a ruhatári reformtól. A párisi színházak oly szűkén állanak hely dolgában, hogy a női kalapokat képtelenek fedél alá juttatni. Ily körülmények közt alig marad egyéb tennivaló, mint megfogadni Bőr- nének száz évvel ezelőtt kelt bölcs tanácsát. Ez a szellemes iró ugyanis azt ajánlotta, hogy a nők készíttessék üvegből kalapjaikat; úgy legalább keresztül látnak majd a mögöttük ülők. Egyúttal pedig olyanképen csiszoltassák meg az üveg-kalapokat, hogy azok messzelátónak is beváljanak. De félre a tréfával! A színház nem divat- kiállitás. A szép kalapokat megnézzük a „masa- mód“ kirakatában; a színházban a gyönyörű női fejeket, s művészi hajtornyokat akarjuk látni. Hölgyeim! Le tehát a kalappal földszinten és páholyban is! Az alvásról. Nyilttér.*) Bizony i tvány. és fél haviicl őtartamon keresztül Nagybánya városában egy ideg- és izom- erősitő svédgymnastikát nyitottam, mely idő alatt Tokár Istvánná szül. Maidéit Mária intézetemben az összes svédgym- nastikai kezelést és eljárási tanulmá­nyozta és azt elsajátította; de legkivált a svédmassage eljárást behatóan és alapo­san megtanulta, úgy, hogy szorgalma és igyekezete által én a svédmassage kezelésben teljeseri kiképzettnek ismerem el; miért is a svédmassageban, mint ügyes, szakképzett massörnét tiszta lelki­ismerettel mindenkinek melegen ajánl­hatom. Kelt Nagybányán, 1910. év szept. 30-án. 1 koronás bélyeg (P. H.) Igazolom: líevezinyen. Magvassy J*ál, nyug. tornatanár, svédgymnastika tulajdonos és 35 év óta vezetője. v. t. főorvos (P. H.) Tokár Istvánné sz. Maidek Mária lakása: Felsőbányai=utca 44. szám alatt, (folyosó 2-ik ajtó.) *) E rovat alatt közlöttekért felelősséget nem vállal a Szerkesztő. Édes az alvás! Még a legszegényebb em­bernek is legnagyobb élvezete az alvás. A nap­közben végzett mozgás, munka és a szervezet anyagcseréje fáradság! érzést hoz létre és ál­mossá teszi az embert. Mihelyt az est közéig, beáll az álomszük­séglet és csak betegség, idegesség és külső körülmények nyugtalanító befolyása képes az ember szeméből az álmot kiverni. Elalvás után a test elernyed, az érzékek működése megszű­nik, az arc kipirul és a légvételek hosszabbak és mélyebbek lesznek. Teljes nyugalom azonban még sincs. Azok a szervek, melyek az élet fentartásához szük­ségesek, alvás közben is tovább működnek. A szív, a tüdő, az emésztő-szervek, a vesék stb. szakadatlanul dolgoznak, sőt az idegrendszer, mely minden szerv működésének megindítója és szabályozója, bizonyos fokig szintén dolgozik. Csak az öntudat tűnik el és a külső inge­rek észrevevése tompul, bár nem egészen. Az ember álomszükséglete korához viszo­nyítva igen külömböző; minél fiatalabb, — annál nagyobb; minél öregebb, - annál kisebb! Például: a csecsemő csak addig van ébren, mig eszik; 5 éves koráig alvási szükséglete 10 óra; 11 éves koráig 9 óra; 14 éves koráig 8 óra. És ez a 8 óra megmarad az ember életén ke­resztül, mint alvási szükséglet. Ki 8 óránál ke­vesebbet alszik, megsínyli, ideges és kime­rült lesz. Az alvási mélység — az elalvás utáni első óra végén a legnagyobb; azután meglehetős gyorsan csökken, ugyannyira, hogy az elalvás után 5-ik 6-ik órában az álom nem is mondható alvásnak. A kit az alvási mélység idejében meg­zavarnak, az másnap álmosnak érzi magát. Az alvás mélységének csökkenésével ébredezni kezd a szunnyadó agy működése is. Az alvó ember gondolkodik, azaz: álmodik. Az álmodás ideje az éjfélutáni órákban és reggel felé van. Ilyen­kor folytatjuk nappal szőtt gondolatainkat, s építjük légvárainkat. Egy üzlethelyiség berendezéssel együtt, más elfoglaltság miatt, átadó Szent Miklós-(Kispiac)-tér 5. sz. alatt. — Értekezhetni ugyanott, esetleg 9. szám alatt 4-4 Grünberg Antallal. 6019/1910. tkv. Árverési hirdetmény kivonat. A nagybányai kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Stoll Béla ügyvéd által képviselt Róth Lázár vhjtatónak Brezóczky Mihály és neje, végrehajtást szenvedő elleni 287 K tőkekövetelés és járulékai iránti végre­hajtási ügyében a szatmárnémeti kir. törvény­szék (a nbányai kir járásbíróság) területén lévő a felsőbányái 715. sztjkvben. Af 809. hrszámu házastelekre az árverést 1336 K ezennel meg­állapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan 1910. évi november hó 24. napján délelőtt 9 órakor Felsőbánya városházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog, de a vhn. 26. §-a értelmében a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron alól el nem adható s ha ezen alacsonyabb ár nem lesz elér­hető, a kiküldött az árverést felfüggeszti. Árverezni szándékozók tartoznak az in­gatlan becsárának 10°/0-át vagyis 133 korona 60 fillért készpénzben vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a ér­telmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Az igérettevő, ha a kikiáltási árnál maga­sabb Ígéretet tett, a vhn. 25. §-a értelmében, az ottan irt jogkövetkezmények terhe alatt a bánatpénzt köteles nyomban kiegészíteni. Kelt Nagybányán, 1910. évi aug. hó 16-án. A kir. jb. mint tkvi hatóság. Szentpétery s. k., kir. járásbiró. A kiadvány hiteléül: Géressy, telekkönyvvezető. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: Morvay Gyula könyvnyomda=bérlete. Porondos-utca 8. sz. házban két utcai szoba, 1 konyha és egyéb mellékhelyiségekből álló lakás azonnal kiadó. Értekezhetni ugyanott. 3_3

Next

/
Oldalképek
Tartalom