Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-18 / 38. szám
2 N agy bányai Hírlap 1910. szeptember 18, IPARÜGYEK. Szeptember 16. ,,Hivatalos.“ Imhát lapunk is bevonult a hivatalos közlönyök sorába ! Minden néven nevezendő anyagi ellenérték mellőzésével készséggel vállalkozott a nagybányai Iparteslület hivatalos szócsövéül, mert ahol az iparügyek szolgálatában erői esetleg megfogyatkoznak, a dicsérendő akarat mellett közreműködő tényezőként maga mellett találja Sólyom Ferenc ipartestületi jegyzőt, a ki rendszerint maga fogja iparügyekben tájékoztatni azokat, a kiket illet és a kiket érdekel még a sok ágában hajdan híres, ma már szinte kivétel nélkül pangó és halódó nagybányai ipar, melynek fellendüléséért sokan igyekeznek cselekedni. Ebből mi is kivettük volt s ezután még fokozottab mértékben akarjuk kivenni részünket. Nyers őszinteségünk soha se fog ártani és senki ne vegye zokon, ha a fontos érdek szolgálatában a magunkkal szemben is alkalmazott szigorú, nyílt bírálatot fogjuk minden jelenségben és törekvésben megejteni. Az ipartestület elöljárósága ugyanis annak tudatában, miként „óhajtandó volna, hogy minden olyan, a közérdek szempontjából is fontos ügy, mely az iparosokat közelebbről érdekli, állandóan egy lapban tétetnék közre, hogy az iparosok tudják, hol szerezzenek az őket érdeklő ügyekről tudomást“, elhatározta, hogy lapunkat iparügyi rovat vezetésére kéri fel. Mi ennek a kötelesség teljesítésében rejlő örömmel teszünk eleget s mindannyiszor, a hányszor eziránt megkeresnek avagy a magunk belátása szerint szükségét és alkalmát látjuk, „Iparügj'ek“ cim alatt rovatot nyitunk, a hol mindenkor és mindenkitől idevágó közleményeket, alapos és tartalmas megjegyzéseket, életre született eszméket és instructiókat szívesen látunk. (A szerte.) * Uj intézmény. Az elmúlt vasárnap alakult meg városunkban a magyarországi munkások rokkant és nyugdijegyletének fiókja. Az alakulásra az első intézkedést az Ipartestület elöljárósága tette meg az elmúlt év decemberében, midőn elhatározta, hogy e fiók egylet megalakítása céljából az évi jelentésében felhívást bocsát közre. Az intézmény céljának és működési körének tanulmányozására felkérte Sziklai András m. kir. számellenőrt, ki nemes ambícióval végezte feladatát s megirt tanulmányát az Ipartestület évi jelentésében, minél szélesebb körben való ismertetés céljából, az Elöljáróság közreadta. Ez ismertetés eredményének tudható be azon körülmény, hogy a fiók egylet 70 taggal megalakítható volt. Az alakulásra Budapestről a központ egyik derék főtisztviselője, Pető Albert főtikár jelent meg, kit a tagok nevében Gyöngyössy Gyula üdvözölt. Pető Albert főtitkár azután hosszabb beszédben ismertette az egyesület célját s annak valóban áldásos ténykedését s a tagok kívánságára a fiókegyletet megalakitottnak jelentette ki; majd köszönetét mondva az egylet megalakítása érdekében kifejtett munkásságért az Ipartestület elöljáróságának, Sziklai) Artdrás m. kir. számellenőrnek, valamint a taggyüjtés munkájáért Fritsch Sámuelnek, felkérte a jelenlevő tagokat a tisztikar megalakítására. A tisztikar a következőképpen alakult meg : Elnökké : Gyöngyössy Gúla. Alelnökökké : Sólyom Ferenc és Imre Károly. Pénztámokká : Fritsch Sámuel. Ellenőrökké : Szentiyányi Sándor, Lessián János, Kineza Sándor, Szűcs Jenő ; jegyzővé : Pálmai Sándor vállasztatott meg. Választmányi tagok lettek : Jancsovits József, Platthy Zoltán, Gólya János, Harasztkó István, Galló Antal, Sesták Sándor, Kovács Lajos, Kazamér János, Csiszár József, Tréger Lajos, Suba Károly, Kiss Lajos, Gavrillás Leó és Orosz Ede. Ez utón is felhívjuk az ipari alkalmazottak figyelmét az egyesületbe való belépésre. A belépni szándékozó ipari alkalmazottaknak részletes tájékozást nyújt az Ipartestület jegyzője. S. F. Felhívás a „Teleki Társaság“ tagjaihoz. Tisztelettel kérem a „Teleki Társaság“ tagjait, hogy hétfon, e hó 19-én d. u. 4 órakor hivatalos helyiségemben, zárt ülésre megjelenni szíveskedjenek. „Teleki Társaság“ Elnöksége. Nagybánya, 1910. szeptember 17-én. Révai Károly, elnök. Emberrontás. — Válasz. — E cim alatt egy mizantróp naplótöredék jelent meg e hírlap 36-ik számában, mely arra alkalmas, hogy sötét, pessimisztikus nézeteivel az iskolát ledegradálja közönséges emberrontó intézetté, melyben nevelés nincs, hanem csak emberrontás. A mérleget úgy állítja fel, hogy a mai magyarországi iskolák többet ártanak, mint használnak Ily szociális eszmék dörgedelmeivel az irodalomban is találkozunk. Mindezek úgy keletkeznek, hogy összeszedik az iskolák árnyoldalait. A kivételekből általánosságokat csinálnak. A csekély hibákat nagygyá fújják. Az iskola előnyeiről mélyen hallgatnak. Kétségtelen, hogy úgy a mai, mint a régi iskolának is meg vannak a hibái. De az európai és amerikai iskolák sem állnak előbb, ott is csak úgy folyik a gyermek-lélektani kísérlet, mint nálunk. Ez lesz az uj paedagogia alapja. Mindezek dacára a mizantróp kimondja, hogy a mai magyarországi iskolák többet ártanak, mint használnak. Ehhez bizony merészségnél egyébb nem kellett. De van ott még több merész mondás is, melyre elfoglaltságom miatt csak röviden válaszolok. A mizantróp mérlegén úgy jött ki, hogy az iskola többet árt, mint használ, tehát elvesztette létalapját. Azt meg kell szüntetni! Elő tehát az uj tervekkel, a részletes eszmékkel, az uj mizantróp iskola tantervével. írja meg ezt kérem Mizantróp ur, nagy szeretőiével, hogy mi az, ami az iskolának létalapot kölcsönöz ! Ezeket, ha meg nem sértem hasonlatommal, eszének kulcsán keresztül öntötte és lett belőle a mai iskola képe, melytől megborzad az ember. Az iskolának a létjogosultsága a családi nevelés és tanulás felett már az ó-korban eldőlt. A család, iskola és társadalom neveli az embert. Az, a ki az iskolának nagyobb súlyt kölcsönöz, mint megilleti, téves utakon jár. A mai kor a munka-megosztás kora. E megosztás az embernevelésen és tanításon végig húzódik. Az iskolának ma speciális feladatai vannak, a melyeknek keretébe a társadalom és család összes feladatai és teendői nem szoríthatók bele. De ha bele szoritnók, helytelen lenne, mert az iskola rövid heti 20-30 órával nem őrizheti ellen a gyermek lépteit. Az iskola ennyi óra keretében csak részben nevelhet az életnek, s nem oktat oly ismeretekre, melyre oktatni a társadalomnak kötelessége. A család igen sokszor lerontja a tanító munkáját. De a társadalom is a maga kabaréjával, banyaiunka kiáltóival és vásáros versárulóival rendőri assisztentia mellett rontják a tanítók munkáit. De ott vannak a lapok - tisztelet a kivételnek - a törvények, rendeletek, melyek nem drákói nevelést, hanem délszaki üvegházi nevelést kívánnak, mert ma a humanismus végletének századát éljük. De a humanismus árapálya és dagálya más-más hullámokat vált ki a jövőben. A társadalom, a szülők, tanárok és tanítók kölcsönös munkája hozhatja létre az egységes nevelést. Életre: neveljen a szülő és a társadalom. Az iskola feladatának az életre- nevelés csak másodrendű kérdése, mert a mai iskola az általános emberképzés szolgálatában áll. Az elemi iskola legtöbb idejét az foglalja le, hogy fegyelmezi a növendéket és szemüket, kezüket Írásra, fülüket hallásra megügyesiti. Még kézügye&itést is végez agyag és egyéb munkáival. A tornával és játékaival a testet és lelket erősiti. Ezenkívül a gazdasági- és ipariskolák a gyakorlati nevelést szolgálják. Ezekben az antropologiai részeit emeltem ki a mai iskolai nevelésnek, mely végig vonul minden iskola fajtán. Ez az életnek nevelés, mert minden érzék kinevelésére mindenkinek szüksége van, ha nem akar az avasi komorzáni oláhok nívójára sülyedni, a kik közül sok revolverrel megy a búcsúra s a kik előtt Isten és ember egy nagy semmiség. Ezeket nem rontotta meg a mai iskola, ott vannak, ahol a művelődés nélküli hottentották. Vagy még azoknál is hátrább. Ha embereket gyűlölni akar, oda menjen népet tanulmányozni, Mizantróp ur és akkor meglátja, hogy az iskola bizony a babonás, erkölcstelen, tunya népnek valóságos áldás. De az iskolai nevelés és tanítás az embernek a lelkére is kiterjed; nevelik az itélőtehet- séget. A téves, babonás nézeteket és egyébb helytelen fogalmakat az iskolák tisztázzák. Nem rég történt Tolnamegyében, hogy egy gyermek eltévedt a kukoricásban. Meglátták a csőszök. A gyermek sir és kéri őket, vezessék haza a mamához. Az egyik csősz azt mondja: Te. nehogy meg tedd, mert garaboncás ez a gyermek! Elossannak a csőszök. És a gyermek ott halt meg emberi segély nélkül bolyongásában. Hát az ethnografia busz kötetét, ha mél- tóztatna elolvasni, ott cifrábbnál cifrább példákat találna, melyek azt illusztrálják, hogy a babonaságnak, mint butaságnak tömérdek áldozata van. Már évezredek butasága áll felhal- mozottan a nép lelkében világszerte, melyet csak az iskola tisztíthat ki a maga felvilágosult nézetével. Ha csak tisztázást tesz minden iskola, akkor is létjogosultsága elsőrendű néplélektani kérdés megoldása. Ezen kulturhistóriai problémán kívül az iskolák az élet számára jó számolókat képeznek. Megtanítják fogalmazni, helyesen olvasni és gondolkodni. A történet évszámaival, a csaták kegyetlenségeivel és egyéb dolgokkal, - habár javításra szorulnak, — mégis az emlékezőtehetséget és az előadói művészetet szolgálják. Az ítélő tehetséget a számoláson kivid több tárgy szolgálja. A jó emlékező és itélő- tehetségre pedig mindenkinek szüksége van. Ezek az életrenevelések sorozatai, melyekben minden fajta iskola kiveszi részét. Ebben a munkában még ezer és ezer paedagogiai szabály irányozza a tanító és tanár lépteit, hogy munkája egy pillanatig se ártson. Ezt megláthatja a tanítók könyveiből, ha nem restelli átolvasni. Ilyen elvek és törekvések hatják át a mai kor tanítóját, ki rendkívül ügyelve bánik a tanítás és neveléssel, hogy az ne emberrontás legyen. Hiányai vannak a mai kor nevelésének, de sokkal több a fényoldala, ám ezért legkevesebb vád a tanítókat és tanárokat illetheti. Hanem a szülök, a társadalom és a kormány tegye meg feladatát, akkor a Mizantróp szappanbuborékai szintheoriák ismertetésére se lesznek jók, mert szétfoszlanak keletkezésük pillanatában. Szabó József állami tanító. WT Berindán Ödön szoba= és templomfestő, mázoló és cégiró.ia® Elvállal minden e szalimátoa vágó mimltát modern és ízléses kivitelben. •" ...... - -------= Laltása: Fazekas-utca 13. szám. —..............—--------- ------------
