Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-18 / 38. szám
1910. szeptember 18. Kisdedek ellátása. (Deutsch Ernő főorvos értekezése a Társadalmi Múzeumban.) A gyermekek az élet képmásai. A pirospozsgás apróságok az egészség mintaképei és mégis köztük van a halál angyalának leggazdagabb aratása. A nyomor és tudatlanság rossz tanácsadók. A szegénység eltompitja az anya legszentebb érzéseit és ha föl is lángol néha a női lélek legideálisabb megnyilatkozása, a babona, a ku- ruzslás káros irányba tereli az anyai szív törekvéseit. Ki ne látott volna csecsemőt az utcasarkon koldusasszony ölében undort gerjesztő üvegből valami tejszerü kotyvalékot szopni ? Azzal az egy-két korty tejjel ez az asszony az éhhaláltól akarja szegény gyermekét megmenteni, pedig nem egyszer valósággal megöli, mert az elromlott tejjel, a tisztátalan palackból a halál csiráját adja be a kisdednek. Ha nagy az ilyen kisded ellentálló képessége, — keresztülvergődik az életben és legörbült tagokkal, halványan, ráncos arckifejezéssel beáll a koldusnemzedék egy uj tagjának. Világszerte hallatszik a jajszó: küzdésünk kell a szegény gyermekek javáért, küzdenünk kell nemcsak szivünk sugallata, de agyunk parancsszava szerint is; nemes érzelmi momentumok, az emberszeretet örök törvényei diktálják, de az államhatalom nemzetgazdasági érdekei is megkívánják az emberanyag értékének megvédését. Az a küzdelem, melyet az emberiség, a szegénység és tudatlanság ellen vív, — fogja megmenteni a jövőnek a kisdedeket. Ez a mozgalom szülte a gyermekvédő-ligákat mindenütt, melyek azonban keveset tehettek a csecsemőkért. A nép tanítása, felvilágosítása nem elegendő a föladat keresztül vitelére, módot is kell a szegény népnek nyújtani. Segítségére kell sietni az anyáknak, segélyezni, támogatni kell őket, hogy követhessék a jó tanácsokat. Azon anyákat pedig, kik maguk nem táplálhatják gyermekeiket, - tiszta, jó minőségű tehéntejjel kell ellátni. A franciáké a dicsőség, hogy az első ily intézményt fölállították, s azt francia szellemességgel „tejcsöpp“-nek nevezték el. A „tejcsöpp“intézet tisztán tartott tejet juttat a csecsemőknek. Hetenkint egyszer megmérik a kisdedek súlyát, a gondos anyákat megdicsérik és megjutalmazzák, a hanyagokat megszégyenítik és megdorgálják. rtZ úgynevezett „ingyentej egyesületek“ azonban nemcsak a csecsemők, de a tanulók tejjel való ellátását is szervezték. Franciaországban például tiszta tejet juttat a nyomorgónak ingyen, a munkásnak beszerzési áron, a jómódúnak drága pénzen; s ily kezelés mellett az intézet jövedelme a kiadásokat is fedezi. Magyarországon, faluhelyeken, hol mindenkinek van tehene, ki lehet oktatni a népet, hogy a legjobb tejet családjának szánja; kisebb városokban tejkiosztó intézeteket lehetne könnyű szerrel létesíteni. Külföldön már régen rájöttek arra, hogy a kisdedek halandóságát a tejkiosztó intézetekkel ellensúlyozzák. Lotharingiában egy tejmérés ajtaja fölé ez van íölirva: “Erst dem Kind, Dann dem Rind; Was übrig sei, Zur Molkerei!“ magyarul: „A gyermek a f3. Oszt’ a borjú jő! A mi még fölösleg: Azt hagyd a fejősnek“ N agy bányai Hírlap Egy nassaui parasztházon a következő felirat ékeskedik : „Wer seine gute Milch verkauft Und mit den Kindern schlechte sauft, Wer Butterlieferante ist Und selber Mangerine frisst. Und hierher zu klagen liebt, Dass er verschleudern muss die Körner! Der ist ein Rindvieh ohne Hörner.“ hevenyészett magyar fordításban : „Ki házi tejét másnak adja, Es otthon a rosszat itatja; Ki vajat ver s eladja azt. Maga meg margarint fogyaszt, És itt-ott panaszra fakad, Hogy kiforgatják mindenébül; Az egy nagy marha — szarvak nélkül!“ Tejet, jó tejet tehát a gyermekeknek ! HÍREK. Szeptember 17. Áthelyezés. Az igazságügvminister Jégh Károly balázsfalvi kir. járásbirósági jegyzőt a zilahi kir. törvényszékhez helyezte át. Tanulmányúton. Dr. Almer Sándor fővárosi orvos, klinikai műtőnövendék az Ehrlich- féle gyógykezelés tanulmányozása véget kedden a fővárosból Berlinbe utazott. E kiválóan képzett ifjú orvos ambíciója bizonnyal kellő tápot talál a német metropolisban. Az „István király szálló“ forgalomba helyezésére, mely október 1-ére van tervezve, nagyban folynak az előkészületek. A hét folyamán a bérlőtársaság részéről Brebán Sándor, Almer Károly és Hanzulovits Kristóí a fővárosban jártak az üzleti berendezések beszerzése végett. Ezúttal sikerült Hentzel Lajos fővárosi szakember személyében alkalmas üzletvezetőt is találniok, kivel a társaság már szerződést is kötött. A társaság különben élénk tevékenységet fejt ki a forgalombaadás összes előfeltételeinek megvalósítása céljából. A közlekedési rendszabályhoz. Való igaz, hogy az 1890: I. t.-c. 52. §. szerint a községi közutak igazgatására a város jogosult; ám ezen jog gyakorlása a közigazgatási jog természete szerint csakis a méltányosság alapján és az érdekek kölcsönös megbecsülésével történhetik. Ezért nem tudnak a teherszállító fuvartulajdonosok belenyugodni a város azon intézkedésébe, molylyel f. hó 1-től a Kossu h- utcán a teherszekérrel (stráfszekér) való közlekedést szigorúan megtiltotta. Nem mondják ők, hogy „maradjunk a régiben“ elvet 'csakis velük szembe ne alkalmazza a város, de hát miért kezdi épen rajtuk, mikor ezer más oly rendszabály életbeléptetésére lenne alkalma, mely sokkal égetőbb szükség, mint épen a Kossuth- utca nyugalma! Miért kellett e félszeg intézkedést épen akkor vezetni be, mikor annak előfeltételei a legkevésbbé vannak meg? Hiszen a Róbert Károly-utcából nyíló (rövidebb) utat még nem lehet használni! A Bercsényi- és Magyar-utcákon való közlekedés pedig ezen utcákat teszi tönkre anélkül, hogy az itt lakók valami felette örvendenének a szokatlan, de a Kossuth-utca füle előtt már megszokott zajnak. A Kígyó- és Szentmiklós-utcákon pedig nem lehet közlekedni, mert nem fér rajtuk keresztül a stráfszekér. Hétköznapi felfogás szerint a bérkocsi közlekedés lett volna inkább áthelyezendő, mert ezek a kétszer akkora utat sokkal köny- nyebben futják be, mint a nehéz teherszekerek, metyek a közlekedés most említett bifurcátiója mellett sokkal kevésbbé veszélyeztetik az iskolás gyermekek közbiztonságát, mint a gyors bérkocsik. Minthogy a teherforgalom lebonyolításának egyedüli természetes vonala a Kossuth- utca, hisz a Magyar és Vár utcák torkolatai oly szükek, hogy ott egy teherszekér és egy közönséges szekér összetalálkozáskor cl se fér, a mi a közbiztonságot kézzel foghatólag sokkal intenzivebben veszélyezteti: ezért egy-két érdekelt félnek ötletszerű kívánságára ily helytelen és sérelmes intézkedés nem lett volna hozható s mi hisszük, hogy a város e rendelkezését rövidesen hatályon kívül helyezi. (Beküldetett.) 3 Kinevezés. Dr. Herényi István orvost, a debreceni bábaképző-intézet gyakornokát ugyanoda tanársegéddé nevezték ki. Az iparvasut. Garády Lajos vasúti főfelügyelő. tegnap az iparvasutunk építési bizottságával kiszállt a helyszinére, hol a vasútnak az alsófernezelyi vasúttal való keresztezési és kavicsvonatok járatásának engedélyezési ügyét intézték el. Itt említjük fel, hogy a múlt héten a gőzmasina a fernezelyi patakba kisiklott, s talán ma is ott üdül, bár csontjai nem törtek ösz- sze ! A kárt lényegtelennek jelzik, de az is az építési vállalatot sújtja. Eljegyzés. Lengyel Miklós, a szatmári kereskedelmi és iparbank főkönyvelője eljegyezte Steinfeld Móric nagybányai terménykereskedő leányát: Ilonkát. Hódoló felirat. A múlt héten érkezett le a fővárosból Szatmár megyének az alispán által megfogalmazott hódoló felirata, melyet O Felsége 80-ik születésnapja alkalmából a vármegye remek kivitellel készíttetett el. A felirat fehérbor kötéssel van ellátva, dús aranyozással; maga a szöveg antik betűkkel van a pergamen lapokra rávezetve s a kezdő betűk szintén dúsan aranyozva. A Mátyás-korabeli hires és örökbecsű codexek jutnak eszünkbe e mű megtekintésekor. Az írásbeli munkát Morzsányi József budapesti lakos készítette igaz művészi kivitellel. A felirat a napokban küldetett fel a kabinet- irodába. Közegészségügy. Városunk közegészség- ügyének szolgálatában a rendőrkapitányság mostanság felette éber tevékenységet fejt ki, a mi a szokásos hivatali buzgóságot jóval felülmúlja. Isten tudja, hogy állunk a kolerával, mely a Duna mentén már szedi áldozatait és a legfokozatosabb elővigyázatra int; ám mi tűrés-tagadás, a kolera nélkül is legfőbb ideje volt már városunkban, hogy a közegészségügy érdekében a lehető radikális intézkedések bevezettessenek. Smaregla Mihály rendőrkapitány az összes nyilvános helyeket szigorú ellenőrzés alá vette; még oláh nyelvű figyelmeztetéseket is ragasztatott ki a korcsmák és szatócsüzletek, csapszékek helyiségeibe ! De előbb olvasni kellene őket megtanítani ! Most pedig előterjesztést tett a kapitányság a tanácsnak, hogy egy légmentesen zárható ürülékhordókocsit szerezzen be, mert személyesen szerzett tapasztalatok szerint a város területén és csakis éjjel működhető primitiv iirülékhordó-kocsi a mérhetetlenül felhalmozódott szükségletet nem láthatja el. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy városunk még mindig azt a külső képet mutatja, melyet „piszkos“ jelzővel szokott a finyásabb idegen illetni -s valóban múlhatatlan érdemeket szerezne Smaregla Mihály rendőrkapitány, ha az utcák és terek tisztántartását sokkal intenzivebben eszközöltetné s ehhez a város közönsége bizonnyal segédkezet nyújtana azzal, hogy a mai felette silány költségfedezet mértékét legalább még egyszeresre felemelné. Konkurrencia mindenütt. Molnár Antal régi kereskedőnktől, a nagybányai Kereskedők és Kereskedő ifjak körének érdemes titkárától, a „Magyar Kiviteli és Csomagszállitási Vállalat“ budapesti és bécsi helybeli képviselőjétől vettük a következő sorokat: „E hó elején egy Budapestről megindított, Nagybányának teljesen felesleges csomagokat szállító társulat kezdte meg működését. Nem célom annak működésére nézve bírálatokba bocsájtkozni, ezt a .szállító közönség lesz hivatva megtenni; jelen soraimmal felkérem úgy régi múltamat, valamint az eddigi pontos kiszolgálást is tekintetbe véve, csomagjai szállítására nézve ezutánra is engem, illetve a képviseltem társulatot megbízni, — kérem szives jóindulatát irányomba ezután is fenntarani s régi vállalatomat felkarolni. Megrendelésekhez használható ragjegyeket kívánatra szállíthatok. A szállítás fennakadás nélkül mindennap teljesítetik.“ A magunk részéről Molnár Antallal szemben szinte lehetetlennek tartjuk a közönség további támogatásának megvonását. Tűz. Péntek reggel 4 órakor riasztó kolom- polás verte fel az alvó várost. L. Bay Lajos országgyűlési képviselő nagy aszalója gyuladt ki s rövidesen a lángok martaléka lett. A tűzoltóság Rónai Géza parancsnok vezetése alatt teljes létszámmal vonult a helyszinére s derekasan végezte kötelességét. A tüzet valószínűleg az aszalómunkás gondatlansága okozta.
