Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-12 / 24. szám
2 INTagybányai Hírlap 1910. junius 12. Mezőgazdasági iparágak. A mezőgazdasági életnek nagy baja az, ! hogy nyáron nincsen elég munkás, télen pedig nincsen elég munka. A téli munkátlanságon elsősorban a mező- ; gazdasági ipar fejlesztésével segíthetünk. Helyesen megválasztott mezőgazdasági ipar olyan időben foglalkoztatja a mezei munkásokat, amikor azok a gazdaságban csak nagyon korlátolt mértékben találnak munkát. A mezőgazdasági ipar egyúttal a gazdálkodást is jövedelmezőbbé teszi, mert a mező- gazdasági nyersterményeket jobban és könnyebben lehet értékesíteni, ha ipari terményekké alakítva kerülnek forgalomba. Ezenkívül a gazdaságban visszamaradnak az ipari melléktermények és hulladékok, melyek a talajnak a felhasznált növényi tápanyagokat visszaadják. A gazda tehát amellett, hogy jobban értékesíti terményeit, nem szegényiti a talajt, aminek következéseként a gazdaság általános terméshozama is nagyobb. Ha a gazda, vagy több gazda egyesülve, mezőgazdasági szeszgyárat állít fel, a burgonyát szesz alakjában feldolgozva, métermázsánként 6 — 7 koronájával értékesíti, holott ha a burgonyát nyers álapotban adja el, annak métermázsájáért legfeljebb 4 koronát kap. Tekintetbe veendő emellett, hogy a gazda értékes szeszmoslékhoz jut, azzal állatjainak egy részét olcsón hizlalhatja, s a hízott állatok ; értékesítésével szintén lényeges haszonra tesz szert. A hizlalással kapcsolatban pedig jó trágyához jut a föld. De a moslék etetésével az igás- állatokat is jobb erőben tarthatjuk s az ilyen állatokkal több munkát lehet végeztetni. Vegyük még mindehhez azt, hogy a szesz a burgonya súlyának csak egytized része, tehát olyan gazdaságból is könnyen piacra vihető, a honnan a nyers burgonyát a nagy fuvarköltség miatt nem lehet értékesíteni és igy -ennek termelése se fizeti ki magát. Az uj szeszadótörvények megkönnyítik a szövetkezeti alapon álló szeszgyárak alakítását s minden ilyen szövetkezeti szeszgyár felállítása nyomban egy egész falu gazdaközönségének jólétre való emelésével jár. Törekvésünk azért ilyen szövetkezeti szeszgyárakat létesíteni mindenütt ott, ahol erre a kedv és lehetőség megvan. Olyan vidéken ahol a burgonyatermesztés helyén van, szeszkontingens elnyerésére azonban nincs kilátás, a burgonya szárításával kell megpróbálkoznunk. A száritógyárakban a burgonyából pehelyalakban kitünően eltartható állati takarmány készül, mely egész éven át takarmányoz- h£tó és igen jól helyettesíti a tengerentúlról beözönlő idegen abraktakarmányokat. A szárítás mellett a burgonya terméséből romlás és kicsirázás által nem vész el semmi, a szárítással foglalkozó gazdaság tehát jó haszonhoz jut. Teljes erővel kell munkálkodnunk enek a közhasznú iparágnak meghonosításán is. Hazánk számos vidékén igen jó eredménynyel termesztik az olajos növényeket. A termést azonban a nagy olajgyárak és közös megegyezéssel megállapított, rendesen alacsony árakon vásárolják meg és az övék marad a haszon. Pedig a gazdáknak is könnyű volna olajütőket felállítani s az olajos növények feldolgozásából eredő hasznot megtartani maguknak. Az ilyen vállalathoz nem sok tőke kell, tehát ■minden nehézség nélkül megvalósítható. Hazánk gyümölcstermelése oly arányban növekedik, hogy a friss állapotban el nem adható gyümölcsök megfelelő értékesítéséről mielőbb gondoskodni kell. Kevés tőkével, szövetkezeti utón beszerzendő készülékekkel, ahhoz- értő vezetés mellett olyan gyümölcspálinkákat, aszalványokat és gyümölcsízeket lehet készíteni, melyek nemcsak idehaza hai.em a külföldi piacokon is elhelyezhetők. A magyar gyümölcs- pálinkákat a külföld már ma is szívesen vásárolja. A belföldi jobb aszalványokkal és izekkel pedig igen könnyen kiszoríthatnánk a külföldi eredetieket. A szőlőtörköly és borseprő kiégetésével hazánk túlnyomó részében olyan kezdetleges módon járnak el, hogy ezen a réven a nemzeti vagyon tekintélyes része elpocsékolódik. A nép tanításával és vezetésével szövetkezeti gyümölcs- pálinkafőzdék felállításával ezen a bajon is segíteni lehetne és jobb helyzetbe lehetne juttatni a szőlősgazdákat. Csinos keresethez lehetne jutni helyenként a zöldség konzerválásával is. Ezek és ehez hasonló ipari vállalkozások szilárdabb alapra fektetik a mezőgazdaságot. Azért igyekszünk a mezőgazdasági ipart a mezőgazdaság számára biztosítani s egyúttal különösen a kisgazdákat rávezetni arra, hogy ipari téren is uj jövedelmi forrásokra tehessenek szert. Epizódok. — Mulatságos képviselóválasztási esetek. A képviselőjelölt halálhíre. Egyik erdélyi városban történt, hogy a kormány jelöltje a választás napjáig nem mutatta magát kerületében, annyira bízott korteseiben, no meg az alkotmányos költségekre szánt bankókban. A helybeli lap ellenzéki lévén, egyik számát gyászkeretben jelentette meg, közhírré tévén, hogy a kormány jelöltje meghalt. Természetesen nagy riadalom támadt s falragaszokon tudatták a választó közönséggel, hogy az egész hir csak koholmány s alávaló kortesfogás. A legközelebbi száma a lapnak oda módosította hírét, hogy a kormány jelöltje haldoklik, épp most éli utolsó perceit. A falragaszok ismét csak megcáfolták a hirt, jelentvén, . hogy a jelölt oly egészséges, mint a makk. Az ellenzéki lap harmadik napon dühösen kifakadt ily módon: „Mi egyszer már megírtuk, hogy X. jelölt meghalt ; hiába cáfolják ! Nekünk ő meghalt s föl nem támad soha !“ * Rudolf trónörökös mint képviselőjelölt. Ez a história egy oláh vidéken történt. Jó magyaros nevű pesti ur lépett fel jelöltnek, ki azonban keresztlevelét nem merte volna előmutatni, lévén ő Izrael hívője. Kortes- utjában elhitette a néppel, hogy ő Rudolf trónörökös, akit elüldöztek az udvartól, de most mint képviselő majd visszaszerzi jogait. Az egyik faluban nagy áhítattal hallgatták; különösen az asszonyok törülgették könyeiket és sajnálkoztak a szegény királyfi fölött. Egyik asszony aztán kérte, hogy meséljen valamit abból az időből, mikor még trónörökös volt. A jelölt urat nagyon kellemetlenül érintette a felszólítás, szeretett volna kitérni előle, de rá esett az egész asszonynépség. Pár percig gondolkodott, mialatt siri csend támadt a gyülekezetben ; akkor aztán büszkén kivetette mellét, fölemelte fejét s igy szólott : „Mikor anyám, a felséges királyné, a világra szült engem . . . .“ Többet nem mondhatott, mert épp akkor érkezett oda a falu jegyzője s a jelölt ur szavába vágva igy folytatta: „a felséges asszony elhivatta a budai főrabbit és fölavattatta a képviselőjelölt urat.“ A jegyzőnek ezen csiklandós beleszólása alaposan eláztatta a jelölt ur mandátumát. Alig tudott a faluból elmenekülni. * konstatálásában, hogy Steiger egy gazdag ember ! ! -- A börzén is foglalkozni fognak egyéniségével, s a mellett szó, ami szó, igy, az arckép után ítélve leendőfelesége is igen csinos, fiatal és előnyös asszonykának Ígérkezik, s elvégre akárhogy is vesszük a dolgot, neki is része lesz belőle. Glück úr a házasság-közvetítő jelentőség- teljes pillantással végleges választ kért Steiger Mórictól a házassági ajánlatra. Ez pedig Glück úr markába csapott s csak anyitt mondott, hogy „Gemacht“ ! Steiger Móric általánosan irigység tárgya lett a Király-utcában. A konkurensek csakugyan pukkadoztak a sárga irigységtől, az emberek udvarias mosolylyal és mély kalaplevétellel igyekeztek Steiger úr köszöntéseit megelőzni, s általában az a nézet kezdet lábrakapni, hogy Steiger úr egy nagyon helyes gondolkozású „tüchtig“ üzletember, akinek esze is van, meg szerencséje is van. A borzén is kezdték számba venni és Steiger hamisítatlan kereskedői megelégedéssel kontatálta, hogy üzlete mind jobban és jobban föllendül, bevételei és vevőközönsége gyarapodik, jólét veszi körül mindenütt, maholnap nagyszabású bolthelyiség után kell néznie, mert a régi már nevetségesen kicsinynek bizonyul a nagy forgalomhoz. Hja! hiába a fess Elza hozománya meg a gazdag Antalfy ur kézzel fogható jóindulata és anyagi támogatása nagyot segítettek Steiger, az egyszerű szatócs sorsán. Steiger érzé is a szédületes emelkedés előnyeit, s a napi üzleti zárlatok után kevély magatartással, peckesen nekifeszülve, emelt fővel igyekszik haza, uj családi otthonába. Otthon aztán egy kicsit megváltozik Steiger j Móric hangulata. Elzát csakugyan csinös, fess i ! asszonykának találtá ő is, meg mások is. És ez a nézet valóban igazolt is volt. Elza igazi pesti nő typus telve mindazon bájakkal, ízléses öltözködés és egyéb kellékekkel melyek a pesti asszonykának ép oly jellegzetes tulajdonságai, mint a napnak a meleg, avagy a madárnak a I szárny. Steiger úr bizonyos különös érzést fedezett föl magában, valahányszor a nőcske közelébe jutott, s egy idő óta azt tapasztalta, hogy valahányszor az édes asszonykát egy kissé magához ölelheti vagy megcsókolhatja, rideg számitó lelkét sajátságos bizsergés hatja át. Ez a bizsergés pedig — úgy érezte — nem üzleti elhaladásának és vagyoni gyarapodásának tudatában, s nem is üzleti bureáujában fejlődött ki, hanem othon a nő, a fess pesti nő bírásának tudatában. De Steiger Móric nem volt az az ember, a ki felett az ilyen érzések egykönynyen I uralkodhassanak, mert ő első sorban üzletember volt, de meg tudatában volt különös házassága feltételeinek is, s azt tartotta, hogy „businet is businet!“ Hjszen szó sincs róla, ő is kívánatosnak találta nejét; nem egyszer próbált szerelmesen hozzásimulni, attól egy édes csókban részesülni, különösen akkor, mikor a sajátságos bizsergések fokozott mértékben jelentkeztek nála, de aztán — tudj’ Isten mindig meg kellett győződnie, hogy Elzának ő csak a fűszeres Steiger a férj külsejével, ellenben a bőkezű pártfogó, a hozományt adó Antalfy úr Elzának ideális jó barátja, de a férjnek kijáró vonzalmakkal és előnyökkel. Ilyenkor egy-egy percre elbusulta magát, de csak egy percre, mert aztán felülkerekedett benne a józan megfontolás, s lett belőle ismét | a hétköznapi fűszeres. Egyik hétköznap délutánján épen befejezte üzleti leveleit s pár percre átadta magát otthoni gondolatainak. A vagyon, a jólét már megszokott dolgok voltak előtte s szívesen foglalkozott a neje utáni vágyakozás gondolataival. Azok a bizonyos érzések magas hullámokat vertek száraz lelkében, mindent olyan ridegnek, olyan színtelennek talált trureaujában s bármiként kerülgette is, úgy találta, hogy gondolatait teljesen az édes nő formás alakja, vérpiros ajkai és balzsamos illatú dús _ haja foglalták le. Steiger ur valósággal összegém- beredett ábrándjainak hatása alatt úgy érezte, hogy pokoli kínjai vannak a nő távolléte miatt. Hirtelen felugrott, kezébe vette kalapját, botját s most — kivételesen - jóval az űzletzárás előtt hazafele indult. Remegve nyitott be kényelmes lakásába s egyenesén felesége szobájának tartott. A vastag smirna szőnyeg fölfogta lépései zaját s hogy érzelmeit kissé csillapítsa, elsőbben csak a kulcslyukon kandikált be Elza, boudoirjába. Amit azonban ott látott, iszonyúan lesújtotta; pedig nem volt váratlan. Mindössze csak annyit látott, hogy a pártfogó Antalfy ur egy hosszú csókkal tapasztá száját az ölében ülő asszonyka ajkaihoz s több semmi más. Igen semmi más! Ha az éhes ember étkezőket lát, éhsége éhdühhé fajul s ha a szomjazó ivó embereket pillant meg, még brutálitástól sem riad vissza, hogy ihasson. Steiger ur szerelmeseket pillan-. tott meg a szeretkezés kétségtelen előjátéka között, vágyai tehát dús táplálékot nyertek a látottakból. Ha még hozzá meggondolta, hogy, visiójának tárgya épen az a nő volt, aki gondolataiban neki is médiumává lett, egészen elKnuát« fpppnr ,odpási és borbél» 1 Nagybánya, Felsőbányabutca 2. Pontos kiszolgálási Elsőrendű munkaerő! Illatszerek és bajusz* kötők gyári árakon! Alulírott mély tisztelettel hozom á n. é. közönség b. tudomására, hogy a Felsöbányai-utca 2. sz. alatt levő Tóth Sándorné-féle fodrász- és toortoély-'Ű.asletet átvettem és azt kizárólag elsőrendű munkaerővel ellátva, teljesen újonnan szereltem fel. - A t. bérlővendégek részére külön-külön teljesen felszerelt (hygienikus) fiókokat bocsájtok teljesen díjtalanul rendelkezésre. Teljes tisztelettel: Kováts IT'ei'on.O, fodrász és borbély.
