Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1910-06-12 / 24. szám

1910. junius 12. Nagybányai Hírlap 3 Ügyes kortesfogás. Egyik székely faluban megjelent a választások előtt három úri kinézésű ember s a íalu mellett elterülő legelőn letelepedve, csakhamar mérő eszközöket szedtek elő s kezdték a legelőt felmérni. Vil­lámgyorsan hire kelt a faluban s a nép - a bíróval élén - kicsődült a legelőre s megkér­dezték a dolgozó urakat, hogy miben fáradnak? Az egyik ur, akit társai főmérnök“-nek nevez­tek, tudtára adta a falusiaknak, hogy a legelőt a magas kormány elszándékozik venni, mert arra szüksége van; de ha folyamodást adnak be, akkor talán megkegyelmez nekik. Mégis nevezte azt az urat, aki ügyükben sikerrel el­járhat s utasította őket, hogy csak siessenek be a városba, nehogy késő legyen. Az a jó ur pedig, akihez őket utasította, nem volt más, mint a kormánypárti jelölt pártirodájának fő­embere. Be is ment a küldöttség a városba s fölkereste azt a jószivü urat. Minden úgy ment, mint a karikacsapás. A pártirodában megnyug­tatták a bús góbékat a legelő erányában, ők pedig 64 szavazatot kötöttek le cserébe. A leg­jellemzőbb a dologban az, hogy a kormány jelöltje 64 szavazattal győzött. Nyílt levél. Damokos Ferenc, a nagybányai járás fő- szolgabirája a következő levelet intézte lapunk szerkesztőségéhez: Tekintetes Szerkesztőse// ! Tegnap délben jutott tudomásomra, hogy Buság-Misztótfalu állomáson egy — állítólag dr. Pap Béla valamelyik kortese által elvesz­tett - „notes“ találtatott, melyben „főbíró“ jelzés után több tételben, nagyobb összegek volnának feljegyezve. Mivel ez könnyen rossz­akaratú rágalmakra szolgáltathat ürügyet, úgy a magam, mint hivatalos állásom tisztes­ségének érdekében kötelességemnek tartottam a legközelebbi vonattal Szatmárra utazva, a kir. ügyészségnél jelentkezni és kérni magam ellen a legszigorúbb bűnügyi vizsgálat azon­nali folyamatba tételét s intézkedést a fent- jelzett „notes“ lefoglalása iránt. Addig is azonban, mig e vizsgáiat be­fejeztetnék, személyválogatás nélkül' bárkit, aki engem a lefolyt választásból kifolyólag legcsekélyebb incorrectséggel gyanúsít, aljas rágalmazónak nyilvánítok és ezért úgy magán, mint törvényes utón bármikor helyt állok. Köztisztviselő hozzáférhetetlenségéről, tehát közérdekről lévén szó, kérem e közle­ménynek a lap legközelebbi számában helyet adni. Nagybánya, 1910. junius 9-én. Kiváló tisztelettel Damokos Ferenc. HÍREK. Junius 11. Személyi hirek. L. Bay Lajos országgyűlési képviselő a szatmár-nagybányai és nagybánya-felső­bányái li. é. vasút pénteki közgyűlésére Budapestre utazott. - Faragó Ignác vármegyei segédtanfelügyelő hivatalos ügyben a héten városunkan tartózkodott. - Dr. Virágh László miskolci honvéd-törzsorvos csütör­tökön városunkban járt. Almer Károlyné. Élte viruló nyarán ________________ döntötte sírba a ké rlelhetetlen halál azt a nemes asszonyt, ki hivatását egész életén keresztül a szó teljes tartalmára fenkölten töltötte be. Átmér Károlyné szül. Makrai/ Ilona a szerény, de csupa szív családanya, ki rajongásig csüggött övéin; a közbecsülésben álló, nagytevékenységü férj igazi életepárja, páratlan megértője, legmegértőbb segítőtársa; a polgári társadalom erényeinek megtestesítése annak minden mutatós büszke­sége és rátartósága nélkül- - itt hagyta sze­retteit, itt hagyta azt az értékes kört, amely gerincét képezi e nemes város tradícióit félté­kenyen őrző patrícius osztálynak, itt hagyott mindnyájunkat, kik abban a szerencsében részesülhettünk, hogy közelebbről ismerhettük és nagyrabecsiilve tiszteltük. Nemes emlékezetét őrizni fogja e város egész közönsége ; ápolni fogják szerettei, köztük nagy jövőjű orvos fia: dr. Átmér Sándor, kinek karjai között lehelte ki ártatlan lelkét ott Budapesten, az István-úti veszté fejét s majdnem felórditott fájdalmában. Ám de mit tegyen?! - Házasságának feltételei közé tartozott a látottak tűrése is. Ez ellen tehát mit sem tehetett. Hogy neje igazán nem szerelemből lett az övé, azt már régebben megállapíthatta a tapasztalt és csalhatatlan jelekből. Gondolatai között az utcán találta magát s annak hűvös szele kissé csillapitólag csapott arcába. Gondolkozott. Egyik probléma a másikat kergette agyá­ban, de egyiket sem találta kielégítő megoldás­nak. Szerelmet követelni nejétől ? nevetséges szerep lett volna reá nézve. Visszavonulni bureauba? Ezt meg nem találta időszerűnek, mert a számitó fűszeresnek ezúttal teljesen fölébe kerekedett a szerelmes férfi. Mire Steiger ur a legközelebbi utca sar­kához ért, a homlokára csapott és . . . hatá­rozott. Gyors léptekkel sietett Glück ur irodá­jába, ki még mindig azt állította, hegy jóravaló boldog házasságot manapság nem a pap és Isten színe előtt, hanem csakis az ő házasság- közvetítő irodájában lehet kötni. Glück leeresz­kedő nyájassággal fogadta az érkezőt, nyilván egy újabb jó üzlet reményében. — Ah! igen értesültem, hogy uraságodnak mily pompásan bevált az általam közvetített parti. Remélem, ezután is nállam méltóztatik üzleteit lebonyolítani ... na ja . . . hacsak lehet . . . hacsak lehet . . . lehetetlenségre senki sem vállalkozhatik; mivel lehetek becses szolgálatára?- Glück, az ön utján vagyonos partihoz jutottam, vagyonos_ember lettem; ebben nem is lehet panaszom. Én most a dolog más olda­lára nézve kérném föl üzleti és emberi zseni- j álitását s ha segít, busásan megfizetek. Emlék­szik maga a feleségem leánykori becses párt­fogójára ?' Glück sejteni kezdte a valót, zavartan dugta füle mögé pennáját. Köhécselt vagy kettőt. - Igen, igen, kérem, emlékszem Antalfy urra. Hogyne emlékezném erre a nagylelkű uraságra, aki egy védtelen gyönge nő sorsát olyan mesésen karolta föl s akinek ön viszon­zásul nemesen érző kebellel engedte meg, hogy feleségének ezután is jóbarátja, Maeccenása lehessen. Igen uram, emlékszem és remélem, nincs önök között félreértés ?- Glück! látom, hogy ön engem kezd megérteni. Egy kis módosítást óhajtanék házas­sági szerződésünkben. Kérem, hasson oda az érdekelteknél, hogy a feleségem csókjaiból, öleléseiből s szerelméből én is részesedjem egy kevéssé Antalfy ur mellett s ön jutalmul meg­kapja hozományom felét! Glück, a házasságközvetitő ijjedten húzó­dott hátra egy lépéssel. Apró, fürge szemei kitágultak, két kezével kabátját fogta össze maga előtt, mintha félne a következendőktől. Elfogultsága azonban csak egy pillanatig tar­tott, a kalmár ismét megjelent benne s kezeit dörzsölve a szokásos kereskedői modorban válaszolt: „Sajnálom, Steiger ur, ezzel nem szolgálhatok. Házasságot közvetitek, de szere­lem bizony nincs raktáromon.“ És amint Steiger Móric kábult fővel hagyta el üzletét, egykedvűen szólott oda segédjének: - Hallja Kohn, Steiger a fűszeres szerelmes, Steiger megbolondult! Vass tiyula. szanatóriumban, hova porig sújtott férje vergődő fájdalommal kisérte el régóta emésztő betegsége megoperálása végett. Gyönyörűen is fejtette ki a temetés alkalmával Soltész Elemér ref. lelki- pásztor, mikép az emberi tudomány legkiváióbb képviselői személyében is gyakran csődöt mond, hogy az isteni Gondviselés mérhetetlen hatalma a maga félelmetes fenségében tegye próbára a gyarló embert ! Hétfőn reggel következett be a halál. A tetemet szerdán a délelőtti vonattal haza hozták városunkba, hogy a megboldogult itt aludja örök álmát szerettei közvetlen kö­zelében. A temetés szerdán d. e. 11 órakor volt a felsőbányai-utcai gyászházból, hol az egész város közönsége őszinte meghatottsággal osztozott a mélyen sújtott család fájdalmában. A koszorúk tengere borította ravatalát. Néhá­nyat ide jegyzünk : Kedves jó Ilonám, Isten veled — szerető Károlyod. Drága, kedves, jó anyánknak - szerető gyermekeid. Igaz szere­tettel - Almer lajosné és családja. Szeretett sógornőmnek — Béla és gyermekei. Szeretett Ilonkának - Fábián Lajos és gyermekei. Ilonka néninek — Irénke. Almer Károlynénak - nagy­bányai mészárosok. Szeretete jeléül — Vásár­helyi Gyula és családja. A kedves Almernének — dr. Weisz Ignác és neje. Őszinte részvéttel- Simon László. Almer Lajos személyzete — igaz részvéte jeléül. Wieder gyermekek. A ma­gyar asszony eszményeként őrizzük jóságos, szerény, de női méltósággal áthatott lényed emlékét -- Stoll Béla. Szeretettel — özv. Tel­esemé. Távirati, illetve levélbeli részvétüket küldték többek közt: gróf Teleki Sándor, dr. Földes Béla, Lovrich Gusztáv és családja, 1 Stella Sándor és családja, Szálkái Sándor orsz. képviselő, Stoll Béla, özv. Stoll Gáborné, Nagy György műszaki tanácsos, Fuchs Benjamin fő­rabbi, Tury Lajos, Ferenczy Károlyné, Bányay István, dr. Torday Lajos és nagyon sokan. Ä részvét ily impozáns megnyilvánulása adjon némi enyhülést a rettenetesen sújtott családnak. A család a következő jelentéssel tudatta mély gyászát: „Nem hagylak titeket árvákul; eljövök tihozzátok.“ (János evang. 14. rész, 18. v.) A végtelen csapás által lesújtva, a Gondviselés bölcs intézkedésén megnyugodva, a kiterjedt rokonság nevében is bánatos szívvel tudatjuk, hogy a legjobb feleség, szerető jó anya és sógornő: Átmér Károlyné Makray Ilona, áldá­sos életének 45-ik, boldog házasságának 29-ik évében, e hó 6-án reggel Budapesten, az István- uti szanatóriumban, hosszas szenvedés után elhunyt. A boldogult hült tetemeit szülőváro­sába hazaszállítottuk s e hó 8-ik napján d. e. 11 órakor fognak a felsőbányai-utcai gyászház­tól a ref. egyház szertartása szerint a ref. sir- kertben örök nyugalomra tétetni. Nagybányán, 1910. junius hó 6-án. Aliner Károly férje. Dr. Almer Sándor, Almer László, Almer Károly, Almer Anna, Almer Mária, Almer Ida gyermekei. Almer Lajosné és családja, Fábián Lajos és családja, Almer Béla és családja sógornője és sógorai. Álmodjál édesen az anyaföld néma sirkeblében ! Legyen áldott emléked ! Esküvő. Dr. Köves Miklós helybeli ügyvéd folyó hó 22-én tartja esküvőjét Beszterczén Izsák Rózsika kisasszonynyal. Egy nagybányai ifjú kitüntetése. Torday István cs. és k. huszárkapitány a bécsi díjlovagláson, az internationalis magas ugrás­ban az első dijat nyerte el. Ez Rainer főherceg tiszteletdijából (egy ugrató lovas ezüst szobra) és ezenkívül 3000 koronából áll. A lova 180 cm. magasat ugrott. Junius 8. A koronázási ünnep 43-ik év­fordulóját az állami iskolák is megtartották. Reggeli 8 órakor a küiönböző felekezetek tanu­lóit templomba vitték isteni tiszteletre, honnan zászlók alat vonultak vissza az ünnepély meg­tartására. A kereszthegyi iskolában, a tágas udvaron sorakoztak a tanulók tanítóik tanító­nőik vezetése alatt s elénekelték a Himnuszt. Utána a szavalatok következtek, melyeket a gyermekek értelmesen s igen jó hangsúlyozással adtak elő. Rozsos István, az ikola igazgatója tartotta az ünnepi beszédet, melyben történeti visszapillantást vet a magyar nemzet egész múltjára, honfoglalástól napjainkig. A szózat eléneklésével záródott a magasztos ünnepély. W Berindán Ödön szoba= és templomfestö, mázoló és cégiró.~M Elvállal minden e szaltmátoa vágó muilKát modern és Ízléses kivitelben.------ Laltásix - Fazoltas-utca 13. szám. --------=

Next

/
Oldalképek
Tartalom