Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-01 / 18. szám
2 KT ag y toányai Hírlap 1910. május 1. A nagytakarítás, Lapunk régóta, még akkor is, mikor Grund- böck István városi mérnök népszerűségének zenitjén pompázott, állást foglalt azon képtelen gazdálkodás ellen, melybe a város teljes jóhiszeműséggel belesodródott s mindent helyeselt, a mi a mérnök referádái szerint jónak és hasznosnak látszott. Most azonban a kijózanodás alkalmával még egyszer megkíséreljük rámutatni azon visszásságokra, melyek közepette a város a nagy takarítást rendezi s ezért közöljük lapunk szerkesztőjének felebbezését, melyet a képviselőtestületi közgyűlés ápr. 16-án hozott azon határozata ellen adott be, mely szerint a szolgabirói hivatal és lakás építkezéseinek 28 ezer korona előirányzott költségeit 9679 K 81 fill. tulkiadás megállapításával 37679 K 81 fillérben elfogadta s hozzá még 2580 K 30 f. összegben pótépitkezé- seket rendelt el. A felebbezés indokolása igy hangzik: „Grundböck István városi mérnök a szolgabirói épület és főszolgabírói lakás felépítésére annak idején 23272 K 07 fillér összeget irányzott volt elő s ily összegben rendelte el a város képviselőtestülete a nevezett épületek házi kezelésben való felépítését. Az épületek elkészülvén azok átadása előtt nevezett városi mérnök állásáról lemondott, azonban a képviselőtestület ezt a lemondást nem fogadta el, hanem elrendelte ellene a fegyelmi vizsgálatot megelőző eljárást s ennek foganatosítására bizottságot küldött ki. A bizottság működését nem ismerem, csak annyit tudok, hogy Grundböck mérnök ezen közgyűlési határozat ellen felebbezéssel élt, í mely mai napig sincs a felsőbb hatóság által elintézve. E felebbezésében a városi mérnök azt hangsúlyozta, hogy ellene egyetlen konkrét vád sem lett megrögzitve s igy az általánosságban hangoztatott szabálytalanságok fegyelmi eljárás elrendelésére nem alkalmasak. Különös, hogy képviselőtestületünk tagjai előtt illetékes helyről e vádak konkretizáltan felsorolva és ismertetve nem lettek, de ha ezt az eljárás sikere kívánná igy, ez esetben a titokzatosság indokolt volna. Amha a nyilvánosság ellenőrzése nélkül intézendő is el ezen vizsgálat, akkor is meghagyandók mindazok a nyomok, a melyek alkalmas tényekül szolgálhatnak a mérnök elleni fegyelmi elrendelésére égbenyuló hatalmas falakkal. Középen nem volt háztető, de a falak még elég jó állapotban voltak. Nagy termei voltak a háznak. Előbb gyermek, majd leány és női alakokat látott a falakra festve, a leghiányosabb öltözetben. Ezek nem érdekelték, ment tovább. Látott fiúgyermekeket, ifjakat, végül férfiakat. A faldarab folyton a kezében volt. Amint a legutolsó teremben vizsgálódott, egy fürtös, fekete hajú fiatalemberen akadt meg a tekintete, ki jobbjában egy bemártott ecsetet tartott, két ujja hiányzott s a faldarab ráillett. Ez előtt az ifjú előtt órákig elábrándozott Éva. Annyira nézte, hogy majdnem elnyelte szemeivel, miközben módfelett bűnös gondolatai^ támadtak, mintha szívesen cserélte volna fel Adámért. Kissé alkonyodni is kezdett, de ő még mindig nem birt megválni a kedves képtől, átkozva a sorsot, hogy nem vihette el magával az egész ház oldalát s meg kellett elégedni a művész két ujjával. Amint igy ábrándozott, egyszer csak a nevét hallotta kiáltozni, még pedig oly keservesen, mint egy párjavesztett szerelmes gerle. Megrettent, mint egy tettenért tolvaj s futott le a hegyről. Amint Adám kedves élete párját meglátta, nagy örömei,^ tárt karokkal sietett elé. Éva is átkarolta Adámot s egy hosszú, édes csókban egyesültek' Ádám nagyon örvendett ennek az édesebb csóknak, pedig éppen abban a pillanatban kezdett gyönyörű két kis szarva ütközni, mivel akkor csalta meg először Éva az urát, mert a csók azért volt akkor édesebb, az ölelés forróbb, mert annak a másiknak volt szánva. Tehát ez képezte az első bűnt . . . és vagyoni felelősség megállapítására annak azon egész terjedelmében, a minőben azt a községi törvény magába foglalja. A többször említett épületek felülvizsgálatáról felvett jegyzőkönyvben megállapittatott, hogy 9679 K 91 f. az az Összeg, a mennyivel ez a teljesen haszontalan és a szakszerűség legelemibb követelményeit figyelmen kívül hagyott építkezés többe került az előirányzott összegnél s ezen felül még 2580 K 30 fillér összegben olyan pótlások rendeltettek el, melyek legnagyobb része a házi építkezés alapját képező városi mérnöki költségvetésben bent foglaltatik s igy a költségtöbblet a valóságban közel 12000 koronára rúg anélkül, hogy annak felmerülte a felülvizsgálati jegyzőkönyv szerint is - legalább s e tekintetben kétségbevonha- tatlanul: 3846 K 89 fillér összegben — bármivel is és bármiként is indokolt' volna. Akkor, a midőn ebben a felülvizsgálati jegyzőkönyvben az a kijelentés foglaltatik hogy ezen 3846 K 89 f, teljesen megmagyarázhatatlan s ezért vagyoni felelősség alapját képező összeg, illetőleg költségtöbblet „hanyag felügyelet és vezetésből ered“, — teljesen érthetetlen, hogy a képviselőtestület ezen semmiképen sem indokolt 3846 K 89 f.-rel szemben is egyszerűen arra a kényelmes álláspontra helyezkedik, hogy költségtöbblet cimén szintén elfogadható" és jóváhagyandó. Ezúttal újból hangsúlyozom, hogy a circa 12000 K többletköltségnek a város terhére való elfogadása szintén nem volna kötelező, de tudva azt, hogy Grundböck István mérnök lehetetlen mértékben irta elő a saját maga által vállalt és végzett építkezések költségeit, úgy hogy azokból kijönni egyenesen absurdum volt, a felülvizsgálat eredményét a 3846 K 89 f. ösz- szegen kívül elfogadhatónak találnám, de csakis azon egyetlen esetben, ha e most említett és indokolhatatlan tételre nézve a vagyoni felelősség kérdése előbb eldöntetnék s szintén előzetesen megállapittatnék, hogy e sokat emlegetett építkezésnél a már idézett hanyag felügyelet és vezetés a fegyelmi vizsgát elrendelésének alapjául szolgál avagy sem. Abban az esetben, ha a képviselőtestület maga szentesíti ezen költségtöbbletet és a hanyag felügyelet és vezetés, valamint az érthetetlenül kidobott 3846 K 89 f. fölött szemet huny: maga előtt zárja be az ajtót, hogy ezen nagy károkat okozott mérnöki ténykedésekben a bűnös elvegye a maga érdemelt büntetését s a város úgy az erkölcsi, mint az anyagi elégtételt megkapja, mert nem elég azt tudnunk, amit a tekintetes polgármester ur a közgyűlésen kijelentett, hogy a concrét eset az egyik legkisebb ok a mérnök elleni eljárásra és hogy úgy sincs a mérnökön mit venni, meg hogy ha csak a jelen ügy volna az egyedüli bűne a mérnöknek, akkor futni en- gednők, — hanem meg is kell épen őriznünk minden momentumot, mely ne a mérnök cselekvéseinek ércnél maradandóbb emlékjeléül szolgáljon, hanem szolgáltassa azokat az adatokat, melyek általános hangoztatása alapján a képviselőtestület teljes jóhiszeműséggel s a most tárgyalt egyetlen eset szerint is teljes alapossággal rendelte el a fegyelmit megelőző vizsgálatot. Ha a képviselőtestület Grundböck mérnöknek minden dolgát lassanként és egyenként jóváhagyja, ha minden egyes esetben az ezreknek meg ezreknek könnyelmű kiadását jogosnak és elfogadhatónak találja, akkor kár volt oly nagy hűhóval megindítani az eljárást, kár volt azt a bizonyos nyakakicsavarást emlegetni, kár volt a felelősség kérdésének tisztázására törekedni, kár volt az ellenőrzés absolut hiánya miatt a polgármester ellen suttyomban panaszkodni, aki teljes jóhiszeműséggel önkéntelenül is elősegítette ezt a borzasztó garázdálkodást, melyet most esetről esetre jóváhagyandónak és megbocsáthatónak talál a képviselőtestület. Legyünk végrevalahára a köznek súlyos érdekeit érintő ügyekben teljesen őszinték s vagy azt mondjuk ki, hogy Grunböck mérnököt és a sok tízezer koronát szaladni engedjük, vagy pedig kezeljük az ő dolgait minden vonatkozásban kellő komolysággal és mindenféle tekintetre való figyelem nélkül, mert minden tartalom nélkül való az az állítás, hogy a felelősség az esetben is fenmarad, ha a város képviselőtestülete jóváhagyja a mérnök ténykedéseit s a hanyag felügyelet és vezetésből eredő közel 4000 korona költségtöbbletet helyesnek találja. Kétségtelen tehát, hogy ezen kérdést csakis egyöntetűen és egyszerre lehet megoldani, mert absurdum még el is képzelni, hogy a költségtöbblet elfogadása után ezen ügyből a fegyelmi eljárásra alkalmas alap fenmaradjon s a vagyoni felelősség kérdése vitatható legyen. Meg kell még említenem, hogy a kismalom- építkezési költségeit a közgyűlés már horribilis túlkiadás jóváhagyásával előzőleg hasonlóképen intézte el s igy minden közgyűlés alkalmával fordulhat elő olyan rendelkezés, mely lassanként adagolással teljesen igazolttá teheti a mérnök gazdálkodásait. Ezt a város érdekében meg kell akadályoznunk ! És még valamit! Igaz, hogy az államépi- tészeti hivatal véleménye alapján hozott felsőbb utasítás folytán a pótmunkálatok haladéktalanúl eszközlendők, de még sem fogja senki azt állítani, hogy a pótmunkálatok foganatosítása okvetlenül megköveteli, miszerint a hanyag vezetés és ellenőrzés okozta közel 4 ezer korona haszontalan túlkiadás is egyidejűleg - a felelősség kérdésének vitatása nélkül - jóváhagyassák.“ Szociális megjegyzések. i. Bérharcokról olvasunk a hírlapokban, melyek válsággal fenyegetik a gazdasági életet. A példa ragadós. A külföldön lefolyó nagy arányú bérharcok nálunk is felütik fejőket, s a mi józan gondolkodású népünket is veszedelembe sodorják. A munkaadók és munkások közötti ellentétek - sajnos - napról-napra mindinkább kiélesednek. A XX-ik század munkásai felismerték, hogy ők mily fontos tényezővé váltak a modern közgazdaságban. Ez a tudat erősiti meg őket követeléseikben, küzdelmeikben. A humánusán érző társadalom rokonszenv- vel kiséri a munkások küzdelmeit, de természetesen csak addig, mig azok jogos, nem éretlen elvekkel kapcsolatos követelésekért szállónak síkra. A teljes vasárnapi munkaszünet, a nők és gyermekek védelme, a méltányos munkaidő és bér, a baleset — aggkor és rokkantság esetére való kötelező biztosítás, a munkáskamaraí intézmény létesítése, - ezek mind oly kívánalmak és követelések, melyeket nemcsak meglehet, de a hol nincs még meg, - ott meg is kell valósítani, ha azt akarjuk, hogy a gazdasági és társadalmi élet békéjét helyreállítsuk, s az emberiség fejlődését és boldogulását biztosítsuk. Mindezen követeléseknek megvalósítására azonban nem szükséges a társadalmi rendet felbontani, s a nemzetközi szocializmus zászlaja alá seregeim ! Sokkal többet érő a hazafias, felebaráti szeretettől áthatott szociális politika! Gondolják meg a munkások, hogy az önálló iparos, kereskedő, mezőgada, a nagy verseny és a megélhetési nehéz viszonyok súlya alatt ép úgy küzd a létért, mint maguk a munkások. Ha tehát több türelemmel és megadással mérlegelik helyzetüket és a viszonyokat és nem ülnek fel az erőszakosság és felforgatás politikájának, — akkor a békés megoldás elől sem a társadalom, sem az állam, de a munkaadók sem fognak ridegen elzárkózni. Hogy azonban ezen békés és egyszersmind jogos rendezés bekövetkezzék, — ahhoz a munkások nyílt és őszinte fellépése szükséges. Erkölcsi erővel kell rendelkezniük, ' hogy a rajtuk élősködő lelketlen izgatókat félrelökjék az útból. Többi megjegyzéseimet majd egy más alkalommal. Grünwald Mór előnyösen ismert gőz mü-kelmefestö és vegytisztító gyüjtödéje a Minorita-malom épületében, Hid-utcán, dr. Kádár átellenében. * Kitűnő, tiszta és gyors kiszolgálásáról jól ismert Tréger Lajos elsőrendű borbély» és fodrász-terme, illatszer-raktára: Rákóczi»(Fó)-tér, Minorita-rendház alatt. - Ugyanott megrendelhető mindennemű hajmunka és köpülyözés; eszközöltetik massirozás és tyukszemvágás a legnagyobb szakszerűséggel és vigyázattal.
