Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-01 / 18. szám

1910. Május 1.

Nagybányai Hírlap

3

Karcok.

Csendéleti szabályrendelet-javaslat.

Ideje volna a uinteremi csendéletet a beálló melegebb napokra s a civilisatió követelményeire való tekintetből szabályrendeletileg meg- regulázni. Ajánljuk a városi tanács figyelmébe az alábbi pontozatokba foglalt javaslatot:

1. Pigézni csak napfelkeltétől a villanylámpák kialvásáig szabad. Az ótestamentomi „szemet szemért“ elv úgy értelmezendő, hogy kiütött jó szem műszemmel nem kárpótolható.

2. Az indifferens közönségnek hátba vagy arculiitése a labdajátékba való sport- és szabályszerű bevonásnak nem tekinthető.

3. Nem szabad a nappali órákban hiányos öltözetben — az elmaradhatatlan ruhadarabokat értve - heverni vagy aludni a különbenis erre a célra rendelt padokon, melyekből egy-egy ember a testhosszának megfelelő darabnál nagyobb területet el nem foglalhat.

4. Sip, doromb, dob használata csak a nappali, száj- és húzó harmonika használata ellenben csak az esteli órákban van megengedve azon eszthétikai elv alapján, hogy két különböző nemű zene egymás hatását rontja.

5. Facér cselédek a cintermet csak ideiglenes tartózkodási helyül használhatják. Az állandó tartózkodást a rendőrség nyilvántartási osztálya engedélyezi.

6. Az úgynevezett „Konc“-játékot csak tisztességes utón szerzett pénzzel szabad játszani.

7. A káromkodás különösen a templom és kereszt közelében, amennyire csak iehet, a bevett polgári formákra korlátozandó.

8. Egyidőben több találkozás a cinterem ugyanazon pontján nem adható.

9. A m. kir. csendőrségnek a cinteremben való megjelenése megengedtetik.

10. A cinteremnek felekezeti jellege nincs.

*

Nagybánya jövője. Volt idő, csak a múlt nyáron is, mikor irigy szemmel kellett néznünk még a kis Felsőbányára is, melynek néhai volt főispánunk egy kedélyes kirándulás alkalmával — nem mondhatjuk, hogy hegyet, halmot, ami különben ott bőviben van, hanem lég-, nap-, Kneip- stb. fürdőket helyezett kilátásba, melyek csak úgy öntik a milliókat.

Hogy a sárga irigység el ne öntse a nagybányaiakat: én meg veszett szanatóriumot karcolok nekik kilátásba,, mely hivatva lesz több mint öt világrész veszett eb-marta pacienseit még a dühöngés kitörése után is ide csőditeni a biztos gyógyulás reményében — azon egyetlen feltétel alatt: ha igaz az, hogy dühöngő veszettség volt az a betegség, melyből három orvosunk egy fiút kigyógyitott.

HÍREK.

Április 30.

Vasárnapi levél.

Némely ember gyönyörűségét leli abban, hogy egyik-másik embertársát megsértse, bo- szantsa, vagy annak keserűséget okozzon. Ha a lélektannal való bibelődés volna a kenyérkeresetem — mert sajnos, ma már mindenféle foglalkozás egyúttal kenyérkereset is, — akkor nyilván szakszerű véleményt mondhatnék erről a csúnya és lélektani rugókhoz visszavezethető korjelenségről.

Alig múlik el nap, hogy egyes alacsony értelmiségi fokon álló emberek itt-ott tönkre ne tennének egyes biztató, reményteljes ekszisz- tenciákat. Fölüti a fejét nap-nap után az a bizonyos hajsza-szerű akció: hol itt, hol amott s mindenkor egy-egy derék embert tesznek részben, vagy egészen erkölcsi halottá.

Esők, a kis akarnokok ilyenkor fölujjongnak.

Korunk társadalmát igazán és helyesen úgy

lehetne jellemezni, hogy a „léhaságok és reakció i növelője“ cimet valahogy el ne vonják tőle. A régi, a hagyományos nagy átok: a viszály még csak most virul teljes erejével. De a régi viszálykodások és marakodások s a maiak közötti különbség csupán csak abban nyilvánul meg, hogy akkor, régen az ősök nem elbújva, meg- j lapulva intézték el támadásukat embertársaik ellen, hanem férfias nyíltsággal, egyenes, bátor lélekkel.

Ma ez nem igy van. Ma a leggyávább senkinek, a legtehetségtelenebb analfabétának van a legnagyobb szája. Hős a végletekig — szájával. De bezzeg, amikor tettre kerül a sor, akkor a hős-száju ur az első, aki szalad, hogy minél előbb maga mögött hagyja a veszélyes ellenfelet, a puskaporos, robbanékony levegőt.

Mikor aztán biztonságban érzi magát, akkor egy darabig meghúzza magát a társasélet ingoványában s onnan köpköd és ott öltögeti a nyelvét. Ha aztán már elült a vihar, mely könnyen elsöpörhette volna: ismét előbujik biztos menedékhelyéről, hogy tovább botránkoztassa a tisztességes emberek társadalmát.

Persze ilyen taktika, ilyen alacsony színvonalon álló tervszerű piszkosságok ellen a tisztességes emberek társadalma nem tud kellőképen védekezni. Nem is itt van a baj, hanem ott, hogy ilyen alakok ellen nincs a törvénykönyvekben §. Ami van, az oly gyenge, oly jelentéktelen, hogy azzal renováló hatást elérni lehetetlen. Bizony, tisztelt társadalom, önön van a felelősség s öné a kötelesség, ami egy ilyen társadalmi törvénynek megalkotásával biztosítaná a saját s az emberiség nyugalmát.

Vagy várjuk be tán, mig kimarják ezek a zavarcsinálók, viszályt-teremtők közülünk a legjobb, legbecsületesebb, a legtehetségesebb elemeket, hogy ők uralkodhassonak ? Meg kell mozdulni a társadalom minden egyes tagjának, hogy rend és béke teremtődjön meg az egész vonalon. Domingo.

Személyi hir. Dr. Lakatos Ottó, a minorita rend főnöke városunkba érkezett.

A hivatalos lapból. Dr. Erdőd)/ Ignácz 11-od oszt. főtörzsorvost, a király május hó 1-étől számítandó ranggal I-ső osztályú főtörzsorvossá nevezte ki.

Megválasztott segédfogalmazó. Dr.

Tor day Lajos székesfővárosi címzetes segédfogalmazót a főváros tanácsa valóságos segédfogalmazóvá választotta meg.

Gör. kath. husvét. Az itteni gör. kath. egyházban a húsvéti istentiszteletek sorrendje a következő: Ma, husvét első napján d. e. 9 órakor ünnepi nagy mise pászka szenteléssel. D. u. 3 órakor istentisztelet, melyen a szentbeszédet Brebán Sándor h. plébános tartja. Másodnapján d. e. 9 órakor mise, mely után egyházi szónoklatot Pap Gábor kisegítő s. lelkész mond. D. u. 3 órakor nagy vecsernye. Első nap délben a parochián Brebán Sándor h. lelkész szentelt ételekből vendégséget tart.

Kisorsolt esküdtek. A szatmári kir. törvényszék esküdtbiróságának májusi üléseire városunkból esküdtekül Kuszkó József, Dr. Weisz Ignácz, Rusorán József és Dr. Pap Viktor sorsoltalak ki.

Hivatalos utón. Péchy István dr. vármegyei főjegyző, Hollós Oskár vasutigazgató és Holéczy Gyula államépitészeti kir. főmérnök a vasútvonalunkon áthúzódó új utcák és utakhoz szükségelt átjárók engedélyezése tárgyában elrendelt tárgyalás ellátása végett szombaton városunkban tartózkodtak.

Egyházmegyei közgyűlés. A nagybányai ref. egyházmegye lelkészi és világi kiküldöttei kedden és szerdán tartották meg városunkban az egyházmegye rendes tavaszi közgyűlését Szélt György esperes és Helmeczy József főgondnok társaselnökletével. A nagybányai egyházat és filiáit világi részről gróf Déyenfeld Sándor erdőszádai nagybirtokos képviselte. Megjelent a gyűlésen Csaba Adorján | főispán, egyházmegyei tanácsbiró is. A tanácskozás első napján d. u. 2 órakor a Kaszinóban társasebéd volt, melyen városunk közönsége köréből is szép számmal vettek részt. Beszédeket mondtak: Széli György, Stoll Béla, Helmeczy József, gróf Déyenfeld Sándor, Csaba, Adorján, Soltész Elemér, Révész János, Papolczy Zoltán, Nagy Lajos, Brebán Sándor gör. kath. lelkész, dr. Miskolezy Sándor, Tóth Móricz és Böszörményi Zsigmond. A bankett csak a késő délután oszlott szét. Este a társaság nagy része a Polgári Olvasó-körben vacsoráit. A közgyűlés tagjai a szerdai déli vonattal szinte kivétel nélkül eltávoztak.

Házasság. Madarassy László járási szol- gabiránk tegnap kötött házasságot dr. Vajay Károly szatmári polgármester leányával: Irénhével.

Közgyűlési meghívó. A nagybányai kath. legényegyesület ma vasárnap május hó 1-én d. e. 11 órakor saját helyiségeiben évi rendes közgyűlést tart, melyre az egyesület összes tagjait ezennel meghívja az elnökség. Tárgy: 1. Elnöki jelentés 1909. évről. 2. Az 1909. évi számadások előterjesztése s ezekre a felmentvény megadása. 3. Egyéb, esetleges indítványok tárgyalása.

Gyászhir. Szerdahelyi Ágoston vetési nagybirtokos, Szatmárvármegye gentry-közön- ségének kimagasló alakja, törvényhatósági bizottsági tag, több pénzintézet igazgatósági tagja csütörtökön 72 éves korában Vetésben elhunyt. A Szerdahelyi, Jékey, Ilosvay, Buttykay, Szunyogh, Pongrácz és Váczi rokoncsaládok gyászolják.

Az első majális. A nagybányai szervezett munkások május hó 1-én, a „Finom Csárdában,, monológgal és szavalatokkal összekötött majálist rendeznek. Műsor: 1. Megnyitó. Tartja: Kazay József. 2. Májusi sugarak. Szavalja: Kuszkó József. 3. Az a vörös tűz. Szavalja: Lázár János. 4. A tót tánczmester. Monolog, előadja: Jég Győző. 5. Május. Szavalja : Biró István. 6. Kupiék. Előadja: Szantvetter Olián. Táncz

virradtig. Belépő dij: hölgyeknek 60 fillér, uraknak 1 korona.

A tiszántúli ref. egyházkerület tavaszi rendes közgyűlése a kibocsátott meghívó szerint május 24-én veszi kezdetét Debrecenben.

Bimbóhullás. Részvéttel értesülünk, hogy Jeney Gyula bozovicsi lakos, lapunk volt főmunkatársának 5 hónapos kis fiacskája a napokban elhunyt.

Dr. Makray Mihály tanulmányútja.

Városunk polgármestere a vizvezetéki intézmények tanulmányozása céljából Kassa, Lőcse, Zsolna és Igló városokat látogatta meg, hol mindenütt a legnagyobb előzékenységgel fogadták, s a vízvezetékek beható megtekintését készségesen lehetővé tették.

Gyermeknapok. Városunk területén az évente szokásos gyermeknapok május 8 — 9 napjaira állapíttattak meg; kedvezőtlen idő esetén a gyermeknapok a következő vasárnap és hétfő napjaira halasztatnak el. Az összes üzletek, cégek, vendéglők stb. felkéretnek a gyermeknapok megtartására és a szokásos jótékonysági százalék átengedésére. Gyüjtőiveken általános gyűjtések hivatalok, hatóságok, pénzintézetek és magánosoknál. A jelzett napokon a gyűjtő urna nyilvános helyen is kitétetik.

Az „Erzsébet=ovoda“ bezárása. Városunkban a járványos betegségek rendkívüli módon fölszaporodván, a városi tanács a főorvos javaslatára az óvót bizonytalan időre bezáratta.

nrBerindán Ödön szoba= és templomfestö, mázoló és cégiró.”^§

Elvállal minaen e szakmába vágó munKát modern és ízléses kivitelben _ ....-■ - ■ - .-.------. Laliäsa = Fazeifcas-utoa 15. szám. —-------------------