Nagybányai Hírlap, 1909 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-27 / 26. szám
1909. junius 27. 3 Sziklaváry Adolf. Városunk intelligens közönségének egyik Nestora halt meg f. hó 21-én 90 éves korában, hátrahagyva maga után egy szakadatlan munkában eltöltött élet emlékezetét. Sziklaváry Adolf nyug. m. kir. bányafőmérnök, főpénztáros, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, a városi képviselőtestületnek viritis tagja s 1848-ban a magyar fegyvergyár intézője, egész életén át a pontos és lelkiismeretes tisztviselő mintaképe volt, kellemes és megnyerő modorú társadalmi ember s családjának igazi atyai-gondviselője. Ötven évig állott a kincstár szolgálatában s mikor 1894-ben jól megérdemelt nyugalomba vonultj a király a koronás arany- érdemkereszttel tüntette ki. Szerdán délután 5 órakor temették őszinte részvét mellett. Halálát két gyermeke: Mittner Istvánná szül. Sziklaváry Irma és dr. Sziklaváry Zoltán veszprémhar- sányi orvos; menye, veje és Sziklaváry Sán- dorka, unokája gyászolják s a részvétben osztozik városunk egész közönsége. Az új postapalota átvételét kérte a vá- lalkozó mérnök, mely czélból a postaigazgatóság, ref. egyháztanács és államépitészeti hivatal kiküldöttei, továbbá a város közegészségügyi bizottsága csütörtökön d. e. 11 órakor a helyszínén vizsgálatot tartottak. Az épület közegészségügyi tekintetekből kifogástalannak találtatott, azonban némely műszaki hiány és kerítés nem léte miatt az átvétel meg nem történt. A pótlások folyamatban vannak. A város is építteti a kerítést, a melyre márványtáblát kellene ki- fügeszteni, hogy hirdesse a városi tanács kitűnő Ízlését mindenki előtt, a kiket illet. Ilyen közönséges, mondhatjuk ronda kerítést csinálni egy főutczában mégse járja, mert bár a szabályrendelet 3. §-a nem tiltja el a léczkerités emelését, mégis a városnak sokkal több gondot kellene fordítani a külső csinra, mert az amúgy is rossz benyomást keltő homlokzat még jobban kirí e tökéletlen kerítés mögül! Hogy e kerítés ideiglenes? Azt hisszük, hogy a város sokkal hamarabb lesz önálló törvényhatóság, sokkal hamarabb fognak kirohadni a léczek, mintsem hogy azokra az utczavonal megegyenesedése következtében többé szükség nem lesz. Mindenesetre még szebben érvényesül a kerítés, ha sárgára lesz festve. A polgári leányiskolában ma d. e. 10 lesz az évzáró ünnepély ezidén is változatos, élénk programmal. tésre. Nem történt egyéb, — csak egy szegény tót leánynyal lett kevesebb a világon. Egy ember, - mi az ? Semmi ! De Miar- tusznak mindene volt e világon ! A szegény leánykát ott temették el a havasok aljában, falevelek zizegése, zúgó szél danája mellett. Mikor Miartusz ismét visszakerült a századhoz, — nem lehetett többé ráismerni. Nem szólt senkihez sem, s azelőtt vidám kedélyű fiú álmatag szomorú lett. Nem tudták már megboszan- tani a cnufolódók, nem örült már annak, hogy az én rendeletemre mindenki „ur“-nak szólította. Sajnáltuk mindannyian és igyekeztünk kedvébe járni. Köteleségeit kezdette elhanyagolni s habár fájó szívvel, de mégis kénytelen voltam neki ezért szót tenni, — csak reám nézett könybe- lábbadt szemeivel és szó nélkül elfordult. Egyetlen kedvtelését furulyája képezte. Órák hosszáig el-elfurulyázgatott olyan szomorúan, olyan bánatosan, hogy a szivünk megesett rajta. Kötelességeinek elmulasztása miatt gyakran volt büntetve, mig egyszer egy súlyos vétség miatt lefokozásra Ítélték. Mikor szegényen végrehajtották az Ítéletet, nem tudott szólani egy szót sem, csak tűrte némán a szégyent, de este, mikor lefeküdt, vettük észre, hogy izgatottabb a rendesnél. Éjfél tájban egy lövés zaja riasztott fel álmunkból. Azonnal Miartuszra gondoltam. Odarohantam az ágyához. Ott feküdt a szegény fiú vérében . . . holtan. Szolgálati fegyverével lőtte magát^agyon s azonnal meghalt. Őszintén megsirattam a szegény jó fiút, a ki most már boldog, mert a szabadságról, a havasi furulyák dalairól s a szép pásztor leánykáról álmodja örök álmait. 3NJ agyVaánynl ZZtrlap Esküvők. Díszes és fényes esküvő volt városunkban junius 21-én. Ekkor vezette oltárhoz Szatmári Király Domokos István cs. és kir. osztrák-magyar főkonzul gróf Kun Saroltát, néhai gróf Kun Károly és neje néhai Kászonyi Polixéna leányát. A felette díszes nászmenetben ott láttuk úgy a vőlegény, mint a menyasszony kiterjedt rokonságának sok képviselőjét, kik legtöbbnyire diszmagyarban jelentek meg a nevezetes családi ünnepségen, melyet ludányi 11 ay Lajos földbirtokos, volt orsz. képviselő házában nagy ebéd rekesztett be. Tanukul Péchy ImrP zsibói és Szatmári Király Andor nagyváradi lakósok szerepeltek. A fiatal pár a délutáni vonattal a férj felsőzsolcai birtokára utazott. — Múlt vasárnap kötött házasságot ifj. Jéflh János polgártársunk Horzsa Eszterrel. Tanuk Szentkirályi József és Molnár Antal voltak. — Ugyanezen napon esküdött örök hűséget Kndor András ez. csendőrőrmester, szinérváraljai lakos Bayossy Matild Irén nagybányai lakosnak. Tanúként Bayossy Sándor és Kaiser Antal jártak el. — Rosenthal Lajos kisbirtokos, semesnyei lakos junius 22-én lépett házasságra Rosenberg Sára nagybánya-bor- pataktelepi lakossal. Tanuk Ketney Mihály és Marosán László voltak. Érdekes vállalkozás. Mint értesülünk, julius hó 1-től a színházi évad alatt Fliesz Henrik és Bertalan István szerkesztésében „Színházi Lapok“ czim alatt egy napi lap fog megjelenni. Zempléni levele a Teleki-Társaság Elnökéhez. „Nagyságos Elnök Ur! Mélyen tisztelt Barátom! A „Teleki-Társaság“ okiratát a személyemet és irodalmi működésemet ért nagyszabású kitüntetésről nagy Örömmel vettem. Fogadjátok érte hálás köszönetemet. Végtelenül jól esik, hogy annak a városnak irodalmi vezérei, akik elődeinek körében Petőfi oly szeretettel időzött, — bennem, Petőfi egyik szerény tanítványában és csodálójában megemlékezésre méltó érdemet találtak. E kitüntetés bizalmat ébreszt bennem, hogy nem járok helytelen utón, midőn a magyar pemzeti szellemet egyrészt kifejteni, másrészt atyafi nemzetek költői maradványainak feldolgozásával bővíteni kívánom és ezzel,, ha nem is a földi, lagalább a lelki Szittyaországot újjá építeni segítek. Mintha a szabadság öreg ezredesének, Petőfi és Garibaldi barátjának helyeslő szavát hallanám ki leveletek sorai közül: Jól van, öcsém, avanti! Fogadjátok még egyszer megtisztelő jóságtokért egyenként és összesen hálás baráti köszönetemet, melylyel vagyok s maradok alázatos szolgátok Zempléni Árpád. B.-pest, IV., Bástya- utcza 11. sz., 1909. junius 22-én. Közgyűlés. A nagybányai gazdasági egyesület gyümölcsértékesitő r. t. múlt vasárnap d. e. 11 órakor Szabó Adolf elnöklete alatt a részvénytakarékpénztárban közgyűlést tartott, melyen az első év üzleti eredményét és a zárszámadásokat állapították meg. A kezdet nehézségei, a közismert kedvezőtlen eladási viszonyok és a világszerte dús gyümölcstermés miatt az első év nyereséget nem produkált, azonban a már foganatba tett észszerű raktár- épitkezések és a vasúti sínpár bevezetése által előálló technikai előnyök következtében, végül az adminisztrationalis nehézségek és a kezdet leküzdése után a következő üzleti évek a társaság eredményes működését biztosítani fogják. Az igazgatóságon kívül kiválóan Bernhardt Adolf igazgatót illeti az elismerés, hogy mig például az országos gazdaszövetség ezen kedvezőtlen évben 89 ezer korona deficzittel zárta le mérlegét, addig ezen csirájában levő társaság szerényebb anyagi eszközök birtokában is szakavatott, lelkiismeretes vezetés mellett szabadulni tudott az üzleti veszteségtől. Tánczvigalom. A nagybányai czipész és szabómunkások szakegyesületei 'julius hó 3-án, a következő szombaton, a Széchenyi-liget vendéglőjében, könyvtáruk gyarapítására zártkörű tánczvigalmat rendeznek. Belépő-dij : Személyjegy 2 K, családjegy (3 személyre) 5 korona. Kezdete este 8 órakor. Rósz idő esetén a mulatság julius 10-én lesz. Adókivetés. A III. osztályú kereseti s hasonló adók pótlólagos kivetése e, héten tar- . tatott a Polgári Olvasókörben Simító Géza p. ü. s. titkár előadói működése mellett. A bizottság elnöke ezúttal is Szerencs]/ József volt. Az állami elemi iskolábán csütörtökön reggel 8 órakor volt az évzáró ünnepély. Mindhárom iskola növendékei előzőleg hálaadó istentiszteleten vettek részt s azután a tantestület tagjaival egyetemben a Kossuth-utczái iskola kertjének északkeleti oldalán gyűltek össze, hol a gondnokság tagjaiból nehányan, élükön Stall Béla elnökkel és a szülők meg az érdeklődők közül számosán megjelentek. A gyermekek Benedek József tanító vezetése mellett a Szózatot énekelték s ezután Székely Árpád igazgató nehány meleg szóval felkérte Stoll Béla gondnoksági elnököt, hogy az iskolaév ünnepélyes bezárását eszközölje; mire Stoll Béla lelkes, a gyermekeknek is könnyen megérthető és szeretettől áthatott beszédet intézett a gyermekekhez s lelkűkre kötötte a hazafiság, vallásosság, becsület és kötelésségtudás erényeit; éitette a kiváló tantestületet, mely a legkorek- tebb eredményt tudta felmutatni s röviden ecsetelte a város és állam érdemeit az új paloták emelése körül. Beszédét a figyelmes gyermeksereg többször megéljenezte. Székely Árpád búcsúztatta a tantestületet a gyermekektől s őszinteségtől lelkes hangon intette a gyermekeket a szeretett és jóság kultuszára s megköszönte a gondnokság fáradozását, különösen a Stoll Béla elnökét, ki e tisztében igazán pótolhatatlan. A hymnus éneklése zárta be a kedves, szép ünnepélyt. Ezután a gyermekek között osztályonként az értesítőt osztották ki, mely ezidén is méltó a régiekhez. Székely Árpád igazgató szerkesztette össze a nála megszokott, pedáns figyelemmel s benne a gyermekvédelemről egy önálló czikket is. Az értesítő közli a három díszes épület fotográfiáját is remekül sikerül reprodukeziókban. A tantestület működését Imre Károly ismerteti az értesítőben. Az ügyes berendezésű változatos, csinos füzet a maga nemében kiváló. Vármegyei közgyűlés lesz csütörtökön d. e. féltizenegy órakor. Városunkból csak a heti és országos vásárokat, valamint a hely- pénzszedést tárgyaló szabályrendelet és gyámpénztári mérleg szerepel a tárgysorozatban. Dr. Boromissza Tibor püspök ÍTiszt= tótfaluban. Dr. Boromissza Tibor megyés püspök pénteken, folyó hó 18-án végezte el a j bérmálást Láposbányán, honnan délután hosszú kocsisortól kisérve vonult el Sikárlóra. Miszt- tótfaluban Simon Aurél kapszula és dobozgyáránál állott meg a menet, hol is a gyár tulajdonosa s a ház úrnője fogadták, Simon Aurél Pálmika nevű leánykája pedig egy szép virágcsokorral kedveskedett az egyházfejedelemnek. A főpásztor és kísérete a gyártelepet tekintették meg a tulajdonos előzékeny vezetése és magyarázata mellett. Az egyházfejedelem feltűnő érdeklődést tanúsított a gyár berendezése iránt s elismerését fejezte ki a látottak felett. Majd a „Szent Erzsébet“ forráshoz vonult, hol is a sziklafalból dús érben kiömlő ásványvizet tekintette meg hosszas érdeklődéssel s tetszéssel annak tisztasága felett, majd megáldotta a forrást ezen szavakkal: „Isten áldása legyen ezen a forráson és azon, aki munkásságát és eszét az emberiség javára értékesíti.“ Aztán a lugasban szolgáltatott fel a házigazda frissítőt, mely alkalommal a főpásztor Szent Erzsébet forrásvizet kért poharába .s élvezettel ürítette ki a kristálytiszta, gyöngyöző, üditő forrásvízzel kevert pezsgőitalt - s ismételten elismerését fejezte ki a látottak felett s örömét azon, hogy magyar ember ilyen szép és áldásos vállalkozást tart fent; aztán szives búcsú után Sikárlóra hajtatott kíséretével. A tanács figyelmébe. Készítik a Kossuth- utczai aszfaltjárót, azonban oly szerencsétlen fektetéssel, hogy az két lépcsőfokkal lejebb vezettetik az iskola udvaránál, ami nemcsak szépészeti szempontból esik alapos kifogás alá, hanem téli időben a két belépő keskeny lépcső veszélyezteti a gyermekek, testi épségét is. Különös dolog s lépten-nyomon tapasztalható, hogy a szakreferensnek a szépészeti szempontok semmiféle alkotásában nem szerepelnek s mintha azokat következetesen negligálná.
