Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-10-18 / 40. szám
4 1908. október 18. A nagybányai „Polgári Olvasókör“ pénteken tartott választmányi ülésében elhatározta, hogy 100 korona fizetésével a Szatmár- megyei Széchenyi-társulatba alapitó tagul belép. Nagybányiak a Felixben. A nagybányi- akból egész kis kolónia verődött össze a nagyváradi Felix fürdőben, hol szórakozásuknak a legkellemesebb, verőfényes őszi időjárás kedvez. Ott vannak Langer Sándor, a városi takarék- pénztár pénztárnoka és felesége, Turrnann Miklós, ki az illusztris társaság kedvéért a császárfürdőbe tervezett utazását a Felixbe irányította, Bálint Imre városi erdőtanácsos és neje, Marosffy Dezső városi számvevő és felesége. Mint értesülünk, Szerencsy József és Torday Imre is már egy évtizede szándékoznak a Felixbe rándulni! Est laudanda voluntas! Eljegyzések. Dressner Aladár szinér- váraljai lakos eljegyezte Klein Hermán nagybányai szabó és ruhakereskedő kedves leányát: Saroltát. Ugyanakkor Smilovics József beregszászi lakos is jegyet váltott Klein Hermán másik leányával: Bertával. - Mayer József váraljahátszegi lakos eljegyezte Svarcz József nagybányai lakos, egyházfi kedves leányát: Ellát. Kinevezés. Podmaniczky Károly nagybányai lakos, Sátoraljaújhelyre az állami osztály mérnökséghez irodatisztté neveztetett ki. Október 6. A nagybányai Ifjúsági Kör az aradi vértanuk emlékünnepét vasárnap, okt. 11-én délelőtt 11 órakor tartotta meg a Kaszinó nagytermében szép számú és előkelő közönség részvétele mellett. Az ünnepélyt a dalárda nyitotta meg a Himnusz eléneklésével, mit a közönség lelkesedéssel megtapsolt. Majd dr. Kiss Rezső mondott rövid, de hatásos megnyitó beszédet. Utána Fliesz Henrik szavalta el magasröptű, alkalmi ódáját a közönség zajos ünneplése között. Erre az ünnep jelentőségét Szabó Lajos gyönyörűen kidolgozott és kitűnő szónoki képességgel előadott beszédben fejtette ki. A közönség lelkes ováczióban részesitette a szónokot. A dalárda, mint a műsor utolsó pontját, elénekelte a Szózatot s végül Stoll Béla, a Kaszinó elnöke mondott köszönetét a megható ünnepélyért az Ifjúsági Körnek. Jótékonyság. Zoltán László dr. korán elhunyt szeretett húga: Zoltán Viola emlékére a nagybányai ref. egyháznál 1000 korona befizetésével alapítványt létesített s ennek kamatait szegény gyermekek felruházására rendelte fordítani. Az egyháztanács köszönettel fogadta a nemeslelkü áldozatkészséget tanúsító adományt. Egy nagybányai festő sikere. A balatoni festőkolonia gróf Festetlek Taniszló főudvarmester védnöksége alatt október első felében Keszthelyen kiállítást rendezett. A fővárosi lapok értesülése szerint a kiállításnak nemcsak határozott erkölcsi, de szép anyagi sikere is volt s a balatonvidéki megyék intelligens közönsége főként gr. Festeti eh Taniszló és neje Hamilton herczegnő sok képet vásárolt Boromisza Tibor festőművész neo-irnpressio- nista sikerült jeleneteiből, melyek általános feltűnést keltettek. Áliatkiállitás. Közöltük volt, hogy a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület városunkban dijazásos állatkiállitást rendez. A kiállítás időpontjául november 15-ike lett kitűzve, mert e terminus közvetlenül az országos baromvásár előtt való napra esik s igy a felhajtás a vidékiek számára is megkönnyittetett. A kiállítás részletei legközelebb hivatalosan is közöltéinek. Borárak. A szöllőbirtokosok tájékozásául közöljük, hogy a szöllőhegyeinkről szűrt must ára 22 — 24 fillér, a sikárlói musté 26-28 f, a szinérváraljai musté 28-30 f, a debreczeni homoki szűrésé 14 — 16, a biharmegyeié 6 —10 f; ez utóbbi kétségbeesetten silány ár, azonban a valóságból merítve! Nagybányai Hírlap Meghívás a Széchenyi-társulat nagy- gyűlésére. Bodnár György tanfelügyelő e társulat nagygyűlésére a tankerület tanítói karához a következő meghívást bocsátotta ki : „A szatmármegyei Széchenyi Társulat folyó hó 25-én Szatmár-Németi szab. kir. városban nagygyűlést tart. E nagygyűlést országos jelentőségűvé a főrendiház, a képviselőház, Szatmármegyével határos törvényhatóságok, 54 kulturegyesület kiküldöttei s közéletünk számos kitűnőségének megjelenése fogja tenni. E társulat a magyar kultúra szolgálatában, j elsősorban vármegyénk érdemes tanítóságára ' számit, annak közreműködésével mindent, anélkül vajmi keveset érhet el. Á magyar tanítóságot nemzeti apostolkodása helyezi ama díszes helyre, amelyen az ország hálája őt látni kívánja. Tudom, hogy szivvel-lélekkel rész kíván venni a Széchenyi Társulat munkálkodásában s amennyiben különösebb anyagi megterhelteté- sük nélkül megtehetnék, csatlakozom a Társulat által szétküldött meghíváshoz s kérem az igen tisztelt Tanítóságot, jöjjön el tömegesen a jelzett nagygyűlésre, telítsék meg lelkűket az elhangzó eszmékkel s azokat e megyében szét- vive, apostoli buzgolkodással iparkodjanak valóra váltani.“ Gyászhirek. özv. Szegedy Istvánná szül. csomortáni Mike Paula f. hó 13-án 58 éves korában Kolozsvárott elhunyt. Özv. Szalmám/ Béláné szül. Mike Anna az elhunytban édes testvérét gyászolja. - Nagy Sándor nyugalmazott vármegyei aljegyző, tb. főjegyző október hó 12-én, életének 51-ik évében Apában elhunyt. Temetése kedden történt a község és vidék impozáns részvétele mellett. A temetést Papolczy Zoltán apai és Soltész Elemér nagybányai lelkipásztorok végezték. A vízvezeték ügyében a felsőbányái Hármas forrás vizének felfogását az elmúlt héten Fésűs kiküldött mérnök nagy eredménynyel teljesítette, amennyiben a hivatalos jelentés szerint a forrás sokkal nagyobb vizbőséggel rendelkezik, hogy sem mint az eddig, mig a forrás kitisztitatlan vol, megállapítható volt. Rékay felülvizsgáló mérnök az eredményt hasonlóan konstatálta. Uj telephon-összeköttetés. A m. kir. pénzügyminisztérium legújabb rendelete folytán a helybeli m. kir. bányaigazgatósági épületet a kapnikbányai és az oláhláposbányai m. kir. bányahivatalokkal telephonokkal fogják összekötni. Tudnivaló. A szüret alkalmából közöljük, hogy a városi tanács a korcsolyások diját 500 literes hordónak a pinezében való elhelyezéséért 80 fillérben, 500 literen felüli hordóért, pedig 1 koronában állapította meg. — A meleg időjárás miatt a legtöbb gazda mindaddig halasztja a szűrést, mig az idő kedvező s ezért a szüreti zaj és vigság még csak gyéren hangzik szöllő- hegyeinken. Református lelkész, aki beszédet tart zsinagógában. Érdekes eset történt Kamoca komárommegyei községben, ahol az uj zsinagógát egy református lelkész avatta föl. A feltűnést okozó eset annál figyelemreméltóbb, mert a kamocsai zsidók hazafias érzésében leli magyarázatát. Tudósításunk a következő: A kamocsai zsidó hitközség zsinagógát építtetett, amelynek felavatását mostanára tűzte ki. Minthogy rabbijuk még nincs, a szomszédos Guta község rabbiját akarták felkérni az avatásra. Kiderült azonban, hogy a gutái rabbi nem tud magyarul és németül szokta beszédeit mondani. Kamocsa község magyar érzésű zsidósága rös- telte volna, ha idegen nyelven avatják fel a zsinagógát, miért is fölkérték Boross Kálmán református lelkészt az avató beszéd megtartására és egyben át is adták neki a nemzetiszinü szailaggal díszített templomkulcsot. Boros Kálmán református lelkész szívesen elfogadta a meghívást és íenkölt szellemű beszédben avatta föl a templomot, méltatván a kamocsai zsidók példás hazafiságát. Tűz. Kedden hajnalban Incze Sámuel kádármester kismalom-utczai háza kigyuladt s 1 óra alatt teljesen elhamvadt. A tűz, mint a tüzrendőri vizsgálat kiderítette, a ház hátulső szobájában keletkezett, hol nagyobb szénamennyiség volt felhalmozva s gondatlanságból támadhatott. Az égés tartama alatt szélcsend volt s igy a tűz — a száraz idő daczára — sem terjedhetett oly elementáris erővel tovább. Nagy dicsérettel kell megemlékeznünk derék tűzoltóinkról, kik idejében a vész színhelyére érkeztek s az égő házat teljesen izolálni tudták ugyannyira, hogy a sűrűn összeépitett házak és fedelek közül egyetlen egyben sem esett kár. Gyógyszerészek a rosszul irt receptek ellen. A patikusok nemcsak nálunk, hanem az egész világon nem szűnnek meg panaszkodni az orvosok ellen, amiért a recepteket olvashatatlanul írják. Igaz, hogy a legtöbb orvos receptje — ami az Írást illeti — érthetetlenség dolgában vetekedik a japán vagy perzsa kéziratokkal is. Fantasztikus ákom-bákomok, sejtelmes kacskaringók pazar összevisszaságban váltakoznak a vékony papirszeletkéken, amelyek annál nagyobb tiszteletnek örvendenek, mennél érthetetlenebb a rajtuk lévő valami. Az oka a receptek olvashatatlanságának valószínűleg onnan ered, hogy a régebbi időkben nem akarták az orvosok, hogy rajtuk, meg a gyógyszerészen kívül más is értse a receptet, úgy vélvén, hogy a mesterségük igy nagyobb tiszteletnek és anyagi elismerésnek fog örvendeni. Lehet, hogy ma is ezek a motívumok vezérlik az orvosokat és ezek az okai annak a számtalan tévedésnek, amelyek a patikai gyakorlatban előfordulnak. Megtörténik ugyanis, hogy a gyógyszerész még nagyitó üveggel sem tudja kibetüzni a receptet és furunculin helyett formaiint ad, vagy más efféle tévedésbe esik. Még jó, ha halálos szerencsétlenség nem történik, mert ilyenekre is volt bőven eset. A gyógyszerészek legutóbbi gyűlésén foglalkoztak az olvashatatlan receptek ügyével és elhatározták, hogy a mennyiben egy recipét teljes bizonyossággal elolvasni nem tudnak, azt vissza adják a betegnek, hogy az orvosát újra megkeresve érthető és olvasható recipe Írására kérje őt fel. Ezzel — úgy vélik a gyógyszerészek — elejét vehetik a sok kellemetlenségeknek. A vasárnapi munkaszünet mint hitfelekezeti kérdés. Ha politikai és gazdasági kérdésekbe nem kevernék bele a hitfelekezeti álláspontokat, sokkal szerencsésebben oldhatnánk meg minden kérdést. Helytelenítjük ennél fogva, hogy a vasárnapi munkaszünetet tárgyaló törvényjavaslatot egyes helyeken a kereskedők hitfelekezeti szempontból teszik elbírálás alá. így pl. a kassai kereskedelmi és iparkamarához az orthodox zsidó kereskedők intéztek beadványt az iránt, hogy mivel nekik üzletüknek szombati napon való nyitvatartását vallásuk tiltja, részükre a törvényhozás „extra- wursot“ süssön. A kamara természetesen figyelmen kívül hagyta ezt a kívánalmat. Pozsonyban pedig a keresztény kereskedők és kereskedelmi alkmazottak klubja a törvényjavaslatot tárgyalva, azon ütközött meg, hogy az a boltoknak vasárnap eddig 10 óráig engedélyezett nyitvatartását déli 12 óráig kiterjeszti s ezzel — úgymond — meggátolja a keresztény kereskedőket és alkalmazottakat abban, hogy a délelőtti istentiszteleten jelen lehessenek. Csodálatos ! Hisz eddig a vidéki kereskedők zöme kézzel-lábbal harczolt az üzletnek délig való nyitvatartása érdekében, ezt a követelményt honorálta a törvényjavaslat is, most előáll az obskúrus hitfelekezeti felfogás és rosznak mondja azt, amit előbb kívánatosnak Ítélt. Ezek a hitfelekezeti „extrawurstok“ is szükségessé teszik tehát a radikális rendezési, mely a teljes vasárnapi munkaszünet kimondásában áll. Takarék-pénztári persely kölcsön kapható a nagybányai részvénytakarékpénztárnál, melyben fillértől kezdve alkalmi kisebb összegekben gyűjthető össze a „betét“ odahaza. Észrevétlenül lehet igy a később felmerülő szükségletekre fedezetet önmagunknak szerezni,
