Nagybánya, 1918 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1918-05-30 / 22. szám

2 odal. NAGYBÁNYA 1918. május 30. temették el Budapesten a farkasréti katonai teme­tőben. Drága emléke feledhetetlenül él közöttünk! A város tisztikara a következő gyászlapon jelenti be a gyászesetet: Nagybánya sz. kir. r. t. város tisztikara fáj­dalmas megilletődéssel jelenti, hogy a közbecsü- lésnek örvendett tisztviselőtárs: Nagy Z. Sándor városi főmérnök, m. kir. népfölkelő mérnök-főhad­nagy a mozgósítás óta teljesített és legfelsőbb elismeréssel is kitüntetett kiváló katonai szolgá­lata alatt szerzett betegségében, Pusztaszentlő- rincen, 1918. évi május hó 24-én váratlanul el­hunyt. A Gondviselés által reánk: az ő tisztviselő­társaira és városunk közönségére mért ez a súlyos csapás sokáig elviselhetetlen fájdalommal fogja szivünket eltölteni. Megnyugvásul szolgáljon mind­nyájunknak, hogy imádott hazánk védelmében kellett ifjú életét feláldoznia ! Nagybánya, 1918. május hó 26. A gyászba borúit család a következő szo­morú jelentésen adja tudtul fájdalmát: Alulírott megtört szivü édesanya és bánatos testvérek, valamint az egész rokonság a fájdalom­tól lesújtva jelentik a drága fiúnak, vőlegénynek s szerető testvérnek, Nagy Z. Sándor mérnök­főhadnagy, Nagybánya szab. kir. város főmérnö­kének, mindkét Signum Laudis tulajdonosának három és félévi frontszolgálat után, az olasz harctéren szerzett súlyos betegség következtében, folyó évi május hó 25-én, élete virágában tör­tént gyászos elhunytát. A drága halott hamvai folyó évi május hó 28-án kedden, délután 5 óra­kor fognak a református egyház szertartása sze­rint a farkasréti temető halottasházából a kato­nai sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Buda­pest, 1918. évi május hó 27-én. Áldás és béke lengjen hős hamvai felett! Özv. Nagy Ferencné édesanyja. Ferenc, özv. dr. Patkós Gáborné Ilona, László, Dezső, Margit, Zsoldos Sándorné*Erzsébet testvérei. Szőkefalvi Szentmiklóssy Dusi menyasz- szonya. Nagy Ferencné Lindl Mally, Nagy De- zsőné Hübner Margit, Zsoldos Sándor, Demetro- vics Dezső sógorai és sógornői Demetrevics De- zsőné Patkós Ilonka, Zsoldos Sanyika, Nagy Dezsőké, Margitka, Ferkó és Géza, Demetrovics Piroska unokahugai és öccsei. Diszharmónia. /. Te meg nem értesz sohase, Én se értetek meg soha. Nekem a hitem és neked a becsiilésed van oda! Szemedben: hűtlen én vagyok és szememben: te, hüteten. S mindketten bűnhődni fogunk ártatlanul és bűntelen. — Majorosné asszonyom, estére haza uta­zunk Csókásra ; még egy látogatást kell tennem ; addig ön is elvégzi dolgait! Mikor eltávoztak, Zalai báró hosszasan né­zett utánuk. Mintha valami bűvölet szállotta volna meg, nem tudott helyéből megmozdulni. Már régen elrobogott a kocsi s ő még mindig némán, mozdulatlanul állott egy helyen; úgy tűnt fel neki" a leány, mint egy tündér jele­nés', mint a gyermekkori mesék bűbájos alakja. Hirtelen magához tért álmodozásából; sietve átöltözködött s Várkonyi Eliz bárónőhöz haj­tatott. Azt a pár órát, mit 'még a vonat indulásáig a fővárosban kellett töltenie, arra fogja használni, hogy barátnőjét meglátogassa, kit úgyis két év óta feltűnően elhanyagolt s kitől nem egyszer kapott gyöngéd szemrehányást. Bejelentette magát; nesztelen léptekkel kö­zeledett a szép asszony rózsaszínű kis szalonjá­hoz és halkan benyitott. Amint belépett, valami rendkívüli, megmagyarázhatatlan érzés ragadta meg lelkét; ott ült a szép asszony kis asztalkája mellett, fejét kezére hajtva s álmatag szemekkel nézett a belépő Zalaira. A báró egész valójában megrengülve állott meg a küszöbön s lázban égő szemekkel nézte a kívánatos szép asszonyt. Egy­szerre akaratlanul fölkiáltott: — Lizett! A szép asszony megrezzenve ugrott föl s Zalai elé sietett. — Isten hozta Zalai! Nos, talán megné­mult? (Folyt, köv.) Mert hallgatagok vádjaink és holtnémák mentségeink. S mig elszakadva zokogunk: Kacagnak, ellenségeink. II. Szeretlek, mert szenvedsz sokat. És szenvedsz, mert szeretlek. Gyönyöre nincs, fájdalma van csupán e szerelemnek. S talán azért marad örök, mert nem ad boldogságot — Áldás, gyönyör elhagy hamar, de hű marad az átok. Az átok, mely szivünk üli, az ott marad halálig. Vagy még tovább ? Ha meghalunk, talán utánunk mászik? . . . III. Megásták a sírját az élő halottnak, Az én szép, szerelmes szegény galambomnak. Nem fekszik még benne, de majd nem sokára sírba fekteti a világ gonosszága. És én diszitgetem a sírját előre. — Hátha úgyis Héttőnk sírja lesz belőle? Vértesy Gyula. Károly király gyérmeknyaraltatása. Az Őfelségétől megindított országos moz­galom hullámai hozzánk is eljutottak s reméljük, hogy nem hiába hozzák portánk elé Őfelsége kérését, amely a jövendő nemz edék megerősö- ! dését, de egyben a társországok állampolgárainak j kölcsönös megismerését s ez a'iapon a jövendő- ! ben a kölcsönös megértést vat*. hivatva szolgálni. ! E mozgalom ügyében f. hó 2,7-én népes értekez­let volt a városházán dr. iWakray Mihály pol- ! gármester elnöklésével, aki. lelkes ambícióval fá­radozik azon, hogy e mozgalom nálunk is a kí­vánt és remélt eredménnyel járjon. E cél előmozdítására, lejött hozzánk Fodor Emil, a debreceni g'/ermekmenedékhely gond­noka, aki már 3 hete járja fáradhatatlanul Hajdú, Szabolcs és Szatmár megye városait és számot­tevő községeit, hogy a;: e 3 megyében elhe­lyezésre szánt 28000 gyermek nyaraltatásának kérdését sikerrel megolőásra segítse. Ez értekez­leten ismertette részletes,en e nagyszabású humá­nus és szociális mozgalmat, amely hivatva van j; arra, hogy a velünk testvériesen együtt küzdő j: osztrák-német apák gyermekeit a jobb jövendő reményében e küzdelmes idők nehézségein át­segítse. 100 ezer osztrák-német (cseh egy sincs köztük) gyermek jön közénk, többnyire kis tiszt­viselők, kisgazdák, gyári munkások kis igényű gyermekei, akik Bécsből, Grácból s a nagy gyár­városokból jönnek jó levegőre és jó magyar ke­nyérre julius hó közepe táján. Nagybányán 200 j gyermeket szeretnének elhelyezni, Felsőbányán százat. A részletkérdésekben is szívesen adott felvilágosításai után hangsúlyozta az előadó, hogy a közélelmezési miniszter a nyaraló gyermekek részére külön fogja kiutaltatni a reájuk eső liszt zsír és cukor mennyiséget — Ezután a főispán megbízásából kéri a polgármestert, hogy alakít­son^ a mozgalom vezetésére és a kivitel ellen­őrzése céljából helyi bizottságot, amelynek a tag­jait a főispán fogja e célra kinevezni. A tetszéssel fogadott előterjesztés után eszme­csere indult meg a mozgalom terjesztésének és népszerűsítésénélc módozatairól. Megelégedést Ítél­teti a járás képviseletében jelenlevő Damol zos Ferenc főszolga bíró kijelentése, mellyel megigéi te, hogy a mozgalmat a maga hatáskörében olya n- formán támoga.tja, hogy igyekszik a járás közs é- ge öl a szükséges tej, túró, tojás stb. élelmisz e- re -t beszerezni, annál inkább, mivel a községi k nem alkalmasak a gyermekek tömeges elhelyt ;­! H I R E K. Messze útról jött a levél. — Irta: Sárosi Árpád. — Kapitány ur levelet irt Varga Máriának. Sok levelet irt meg ő már Szép asszonynak, lánynak. De ennek az egy levélnek Nincs e földön párja. Akinek a címére szól Beteg szívvel, Réges-régen várja. Messze útról jött a levél, Rongyos a papírja. Válaszát egy öreg asszony Gyászos szívvel írja: — Vigye vissza a levelet Aki ide hozta. Minálunk a temetőbe Nem jár ki a posta! . . . ( ------­Ki tüntetés. Ő Felsége, a király Pap Aurél hadnagy mérnöknek, egy sodronypálya század parancsnokának, az ellenség előtt teljesített ki­tűnő szolgálatainak elismeréséül a koronás arany- érdemkeresztet adományozta a vitézségi érem szalagján. Főispánunk marad. Örömmel értesülünk, hogy Jékey Sándor főispán a vármegye óhajtásának és Wekerle S. miniszterelnök kérésének engedve visszavonta a kormányválság alkalmával beadott lemondását és megmarad íőispáni állásában. Uj tanárnő. A kultuszminisztérium áthe­lyezte Kukuly Erzsébet áll. polg. leányisk. helyettes tanárnőt a helybeli polgári leányiskolához. zésére; igy legalább ez utón vesznek részt a köz­ségek e nagyarányú mozgalom támogatásában. Örömmel vette tudomásul az értekezlet Wai- gandt Anna polg. leányisk. igazgatónő és a höl­gyek eddigi működésének eredményét, amely sze­rint 50 gyermek elhelyezésére már van jelentkező. • Végezetül a polgármester ismét szives figyel­mébe ajánlotta az áll. polgári leányiskola és az elemi iskolák tantestületeiből jelenlevő hölgyek­nek a mozgalom népszerűsítését s az előadó ur­nák szives fáradozásáért köszönetét mondva, be­zárta a gyűlést. Dr. Makray Mihály polgármester a követ­kező felhívást intézi e tárgyban a közönséghez: Királyunknak kezdeményezése és védnök­sége alatt julius havában mindkét országnak szegényebb gyermekei közül az üdülésre szo­rulókat 6 heti nyaralás jótéteményében fogják részesíteni. Hozzánk eljönnek a társország né­metajkú gyermekéi és viszonzásul a mi gyer­mekeink az ausztriai tengerpart legszebb he­lyein fognak üdülhetni. Felkérem Nagybánya város közönségét, hogy mindazok a családok, akik 6 hétre 6—12 éves korú, egészséges, de üdülésre szoruló 2 német gyermeket magyar vendégszeretettel ellátni hajlandók, jelentsék a szándékukat a polgármesteri hivatalnál. Néme­tül beszélő családoknál egy gyermek is elhe­lyezhető. A nyaralás julius hó 2-ik felében fogja kezdetét venni. A vendéglátó család minden gyermek ellátásáért némi kárpótlásul 6 hétre 60 koronát kap. Minden 30 németajkú gyer­mek egy német tanítónő vagy óvónő kíséreté­ben fog érkezni. Aki az ilyen intelligens, mü­veit nő 6 heti ellátását 180 K fejében vállalni hajlandó, — e szándékát szintén közölje a polgármesteri hivatallal. Úgy a német gyer­mekek, mint ezen német tanítónőket vendégül látó családok részére az utánuk járó és őket megillető liszt, cukor és zsír szükséglettel való ellátásuk a Közélelmezési Miniszter által biz­tosíttatott. A gyermeknyaraltatás szép tervéhez kérjük az egész lakosságnak megértő, szives támogatását, mert ennek sikere az alattvalói barátságnak, a magyar vendégszeretetnek leg­szebb bizonyítéka lesz és csak fényt hozhat reánk, ha a magyar emberről és a magyar ha­záról az itten nyaraló német gyermekek a leg­szebb emléket viszik magukkal, ha majd kö­rünkből távoznak !

Next

/
Oldalképek
Tartalom