Nagybánya, 1917 (15. évfolyam, 27-51. szám)

1917-07-12 / 28. szám

2. oldal. NAGYBÁNYA 1917. julius 12. Járásában a közigazgatás mintaszerű, az egészségügy kivánni valót alig hagy hátra, a közélelmezés a viszonyoknak meg­felelően rendes. Már most meg kell állapítanunk, hogy Jékey Sándornak főispánná történt kineve­zése nemcsak saját járásában, hanem álta- ban az egész vármegyében — ide számitva magát a távozó főispánt és az egész tiszti­kart — legkedvezőbb benyomást tette, mert benne a vármegye egy puritán jellemű, hi­vatali kötelességét ismerő, előzékeny, nem­zetiségre és valláskülönbségre való tekintet nélkül az emberekben az embert megbe­csülő, igaz magyar úri embert kap, ki méltó utódja lesz Csaba Adorjánnak, a távozó főispánnak, kiről a legnagyobb el­ismeréssel és tisztelettel emlékezhetünk meg. Az uj főispánnak e hó végén lesz installációja és akkor fogja állását elfoglalni. H I R E K. Junius 11. Személyi hírek. Dr. Lovrich József, a budapesti bába­képző intézet igazgatója, testvérével, dr. Lovrich Gyula ügyvéd­del két heti tartózkodásra városunkba érkezett. — L. Bay Lajos orszgy. képviselő Budapestre utazott. — Dr. Lakatos Mihály v. t. orvos, ezredorvos pár napi tartózkodásra haza érkezett. — Ember Elek, a Gyógyszerészeti Közlöny társszerkesztője, feleségével a nyári szünidőre városunkba erkezett. — Dr. Kosutány István fővárosi orvos pár napi tartózkodásra váro­sunkba érkezett. Ember Elek kitüntetése. Ferencz Szal- vator főherczeg, mint a Vöröskereszt Egyletek védnökheiyettese, őfelségétől átruházott hatáskö­rében, Ember Eleknek, a budapesti önkéntes őr­sereg központi parancsnokának a háború alatt szerzett kiváló érdemei elismeréséül a hadiékit- ményes ezüst diszérmet adományozta. Veress József bányaigazga4ó. A nagy­bányai bányakerület igazgatói állását, mely Neu­bauer Ferenc min. tanácsosnak Budapestre való áthelyezésével üresedett meg, a pénzügyminisz­ter most töltötte be véglegesen, amennyiben a bányakerület vezetésével Veress József föbánya- tanácsost bízta meg. Ez a megbízás nemcsak az j úgy az étel, mint itt; engem nem elégit ki tökéletesen semmiféle eledel, ha hiányzik belőle a Jurenákné föztjének sajátságosán keserű zamata. De még egy másik jutalma is van ennek a kis önmegtartóztatásnak. Sorsunk egyelőre két végleg: rendes a kis korcsma és ritkábban a sátoros ünne­peken, a fejedelmi bankettek. Barátom, mennyivel jobban esik a bankett, ha az ember a Jurenákné emlőin nevelkedett! . . . — Bankettekre járni! . . . Erre én nem áhítozom, — szól a Tanítvány. — Nem is tud­nám, hogyan kell meg enni az úri ételeket. Egy­szer még kis diák koromban, a főispán megven­dégelte fiának három-négy tanuló-társát; én is ezek között voltam. A többiek, akármilyen furcsa dolgokat hoztak elibénk az inasok, mindjárt kiis­merték magukat, de én attól fogva, hogy a leg­először hozott tálban szét akartam vágni a díszí­tést és az inasnak kellett figyelmeztetnie, hogy az nem ennivaló, alig mertem az ételekhez hozzá­nyúlni. Soha se voltam olyan éhes, mint ez után a nagy ebéd után. — Majd beletanulsz. — Nem bánom, ha nem is tanulok bele. Nekem a fődolog az, hogy jóllakjam. Akármi, csak legyen. Es ha itt nem kell éppen mindennap fizetni, akkor nekem ez a világ legjobb korcsmája. Mert, úgy látszik, még nagy idő telik bele, inig kellőképpen el leszek látva aprópénzzel. — Az ember sohase lehet kellőképpen ellátva aprópénzzel. Ha majd elérkezik az az idő, a mikor már tudsz keresni, vagy pláne fizetésed lesz, hát el is költöd. Akkor talán még jobban rászorulsz a korcsmahitelre. — Csak már legalább a keresetnél tartanék! De, úgy látszik, ez még csupa bizonytalanság. Mond, miért nem akarsz arról beszélni, a mi engem még a korcsmahitelnél is jobban érdekel? Elol­vastad azt a holmit, amit hazulról küldtem, már vagy három hete? érdekelt bányászati körökben, hanem mondhatni egész városunkban osztatlan örömet kelt. Veress József csak pár éve működik városunkban, de e pár év alatt is általánosan tisztelt és becsült ne­vet vívott ki és sok jóbarátot szerzett magának. Élénk részt vett a közügyekben s társadalmi éle­tünkben is s ismerve nemes egyéniségét, erősen hisszük, hogy uj, díszes állásában csak még szorosabbra fogja azon kapcsokat fűzni, melyek városunkhoz kötik. Az uj bányaigazgató életrajzi adatait a következőkben ismertetjük: Született Marosujváron 1861. évben. A főreáliskolát Buda­pesten végezte s ugyanott telt érettségi vizsgála­tot 1879-ben. A seimeczi akadémia elvégzése után 1884-ben tett államvizsgát, közben leszol­gálta önkéntesi évét is s tart. tiszti rangot nyert. Az akadémia elvégzése után helyettes tanársegéd, 1885-ben pedig az orsz. kiállítás alkalmával a bányászati osztály kiállításánál nagy érdemei vol­tak. 1886-ban a körmöczi pénzverő hivatalnál szolgált, 1887-ben bányatisztté nevezték ki s e minőségében Körmöczbányán, a veresvágási opál­bányáknál, Beszterczebányán hivataloskodott. 1890- ben nagy tanulmányutat tett, 1894-ben Felső­bányára helyezik át s 1895-ben főmérnökké ne­vezik ki. 1900-ban hasonló minőségben a szél­aknai hivatal vezetését veszi át. Bányatanácsossá 1908-ban nevezték ki, 1913-ban Nagybányára helyezik át a gépészeti s építészeti hivatal veze­tőjének, 1915-ben pedig főbányatanácsossá lesz, mig most a nagybányai bányakerület élére állí­tották. — A bányakerület tisztikara ma délelőtt tisztelgett az uj bányaigazgatónál s a tisztikar üdvözletét Oblatek Béla főbányatanácsos tolmá­csolta. Veress bányaigazgató meleg szavakkal mondott köszönetét s a tisztikarral hosszasan el­beszélgetett. Caaba Adorján fó'ispán fölmentóse. Őfelsége a király Laxenburgban kelt kéziratával Csaba Adorjánt, Szatinárvármegye és Szatmár város főispánját buzgó és eredményes szolgála­tainak elismerése mellett saját kérelmére a fő- ispáni állástól fölmentette. A nagybányai rokkant katonák alapja. A nagybányai rokkant katonák — Elolvastam. — Találtál benne tehetséget? — Találtam. Két tárcza egészen rósz, hanem a harmadik: a „Lucza széke“, az már a mai állapotában is kinyomtatható. Ebben már van egy kis tűz: van benne düh, méreg, választóvíz, vitriol. Egészen Mirbeau-s. Az hiszem, ha meg­jelenik valahol, otthon rá fognak ismerni az alakokra. A Tanitvány elpirul örömében. — Meglátszik rajta hogy, átélt dolog ? kérdi. — Meglátszik rajta, — felel a Mester. — Tudod, őszintén szólva, esküdni mernék rá, hogy nem egészen úgy történik az eset, a hogyan leírod. A hősnőd, a szolgabiróné, a ki olyan orczátlanul viselkedik, mint egy megbőszült cseléd, egy kicsit gyanús, és a szerelmi kaland egy cseppet se valószínű. Hanem a szolgabiró figurája nagyon jó; ebben epe van. Úgy képzelem, ez a szolga­biró egyszer nagyon megsértett téged; pofont ígért, vagy mi. Te aztán szépen jégre tetted a dühödet, és most, a mikor elkerülsz hazulról, megírod a szolgabirót úgy, hogy otthon bizo­nyosan ráismerjenek. Mert hogy a szolgabiró felesége a szeretőd volt, az tisztára költészet. A Tanitvány megint elpirul, de most már nem örömében. — De kérlek! . . . — hebegi. — Ne tiltakozzál, — folytatja a Mester oktató hangon. — Nagyon okosan teszed, ha másoknak nagyokat hazudsz, és különösen, ha Írásban hazu- dozol; ez a képzelet 1 ... És semmi se teszi az embert olyan érdekessé, mint a hazudozás, mert minden nyiltszivü ember szebbeket tud kitalálni, mint a mik történnek. De előttem ne igyekezzél tenni magadat; én keresztül látok rajtad. Többet mondok. Ezt a történetet már én is megírtam és velem úgy történt a dolog, ahogy mondom. A Tanitvány nem bolygatja tovább ezt a részletkérdést, hanem másról tudakozódik. alapjára újabban a következő adományok folytak be: Hoffmann Árpád 50 K, a liba­mezői műkedvelői előadás jövedelméből 25 K 16 f. Lapunk legutóbbi számában 6085 K 42 fillért mutattunk ki. Az újabb ado­mányokkal az alap 6160 K 58 fillérre emel­kedett. További szives adományokat kérünk. Bérmálás. Gróf Mailáth Gusztáv erdélyi püspök f. hó 21-én városunkba érkezik s f. hó 22-én bérmálni fog gyengélkedő megyés püspö­künk dr. Boromisza Tibor helyett. Az egyház­fejedelem itt időzése alatt dr. Erdödy Ignácz fő­törzsorvos vendége lesz. Dr. Kosutány Ignáoz felolvasása. Lapunk legutóbbi számában jeleztük, hogy dr. Kosutány Ignácz, a kolozsvári egyetem illusztris tanára városunkban, a Lendvay- szinházteremben felolvasást fog tartani e czimmel: Képes lesz-e Magyarország a háború terheit viselni s az okozott káro­kat pótolni? A felolvasás olcsó belépő díj­jal lesz egybekötve s a tiszta jövedelmet a felolvasó a nagybányai rokkant katonák alapjára ajánlotta föl. A felolvasás iránt már is igen nagy érdeklődés nyilvánul meg városszerte s okunk van hinni, hogy a fel­olvasás alkalmával találkát fog adni egy­másnak Nagybánya előkelő közönsége. A felolvasást dr. Kosutány Ignácz f. hó 21-én, szombaton este 8 lh órakor tartja meg. Rajztanár! oklevél. Strohrnayer Ilona, a nagybányai festőiskola volt növendéke a buda­pesti képzőművészeti főiskola elvégzése után rajz­tanári oldevelet nyert. Hangverseny. Herman Ella és Mili zene- akadémiát végzett hegedű- művésznők e hó 14-én, szombaton este fél kilenc órai kezdettel, a Kaszi­nóban, dr. Lakatos Mihályné közreműködésével hangversenyt rendeznek a következő műsorral: 1. Wienianszky Concert caprice, két hegedűre, Her­man Ella és Mili. 2. Godard: Concert romantique, Herman Mili. 3. a) Leciair: Le Tombeau Sonata, b) D’Ambrosio: Cansonette, Herman Ella. 4. a) Moskowszky—Sarasate: Guitarre, b) Hubay: Noc­turne. c) Drigo Auer: Serenade, Herman Mili. — És a megírást milyennek találod? — írni még nem tudsz — felel a Mester — de az a legkevesebb. Majd megtanitlak rá hogyan kell írni. Ennek pl. nyoicz-tiz sort kell az elejére Írni és nemcsak kiadható lesz, hanem mindjárt feltűnő. Először is egypár színfolt meg egy pár bitümös freccsentés a városkáról, mert sötét ké­pet kell adnod róla. Egy pár szó a levegőjéről, az egéről ... azt mondod, hogy az ege csupa foltos szürkeség . . . vagy azt, hogy ez az ég ködös, fekete és tökéletesen nyugodt, mint a halál. Aztán leírod a nagy folyóvizet; úgy látod, mintha ez a nagy fo yó állna és ebben a mozdulatlan­ságban valami nyomasztót, valami nyugtalanítót találsz ... ha nem is igy van, az mindegy, csak egyéni látásod szuverén jogával élsz és megálla­pítod, hogy ez a ború országa, hogy itt az egész világ iszapszinü ... És igy nyolcz-tiz sorral meg van a stilszerü háttér, a perspektíva, a történet kimélyitése, a jelképezés, az általánosításban je­lentkező erő, a művészi hatás, az igazság, még annak a kellő magyarázata is, hogy a szolgabi­róné mért viselkedik olyan arczátlanul, mint egy megbőszült cseléd. Ebben az iszapszinü világban ez természetes. — És ha ezt a nyolcz-tiz sornyi gallért íel- varrotn rá, ki tudod adni a novellát? — Megírtam, hogy a fizetést kivéve, min­denről gondoskodni fogok, és ha én egy jó cim­borámnak megígérek valamit, azt többnyire meg­tartom, kivált ha semmibe sem kerti!. Persze, nagy szerencséd, hogy éppen most indul meg a„Bu- dapesti Világitó Torony“ és hogy Konrád Ervin, a segédszerkesztő, jóbarátom. Mindjárt kezdettől fogva velem együtt tagja leszel a szerkesztőségnek. Természetesen fizetést egy darabig nem fogsz kap­ni, és ez sokáig eltarthat. De kapsz színházjegyeket, másféle szabadjegyet is, ha jut, villamos és-fürdő- jegyeket mindenesetre, és a fizetésed főképpen abból fog állani, hogy, ha nem áhítozol politikai

Next

/
Oldalképek
Tartalom