Nagybánya, 1917 (15. évfolyam, 27-51. szám)
1917-07-12 / 28. szám
1917. julius 12. NAGYBÁNYA 3. oldal. 5. a) Wieniawszky: Polonaise, b) Sarasaié : Zigeu- nerneisen, Herman Ella. Belépti dij személyenkint 2 K 50 f. Jegyek előre válthatók Kovács Gyula könyvkereskedésében. A hangverseny rendezői Hu- baynak voltak jeles növendékei, sőt Herman Mili 2 állami és a Vecsey ösztöndíjat is elnyerte. A „Vasárnapi Újság“ julius 8-iki száma képekben és szövegben egyaránt a szokott bő tartalommal jelent meg. Pékár Gyula eredeti regényén és a „Marquisnő levelei“ cziinü fordított regényen kívül Balla Ignácztól novellát közöl, Szigmától tárczát stb. A képeiben a harczterekre vonatkozó aktualitások mellett foglalkozik a békés közélet aktualitásaival is; képeket közöl az országos mérnökgyülésről, a szépművészeti múzeumban a régi mesterek rajzaiból rendezett kiállításból, a Pélerfy Sándor ünnepről, az uj osztrák miniszterelnökről stb. s a rendes heti rovatok: A háború napjai. Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás stb. A Vasárnapi Újság előfizetési ára negyedévre öt korona, a „Világkröniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a Vasárnapi Újság kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyelem- utcza 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Gyermek műkedvelői előadás. Julius elsején a Thököly-uton gyermek műkedvelő előadás volt, mely 50 K 32 fillért juttatott a rokkant katonák s a hadiárvák alapjára. A fiatal műkedvelők mindnyájan nagyon ügyesen megállották helyűket, sok tapsot arattak s példát adlak arra, hogy nemes, szórakozással is miképen lehet a jótékony czélt szolgálni. A műsort itt közöljük: 1. Megnyitó. Elmondta Kcresztesy Margit. 2. Fölébredt Csipkerózsa. Alkalmi darab 2 felvonásban. Személyek: Csipkerózsa, Haífaiudy Emma; Királyfi, Debreczeni Irma; Vasorru néni, Vidi Panni; Magda, Kuszkó Gica. 3. A kismozsár. Szavalta Biró Tériké. 4. Nagytakarítás. Vígjáték 1 felv. Személyek: Erzsiké, Szentkirályi Juliska ; Kis katona, Hatfaludy Etnmus; Szobalány, Miilman Er- Erzsébet. 5. Soha többet. Monolog, előadta Hatfaludy Emma. 6. Ciliké vőlegénye. Vígjáték 1 felv. Személyek : Ciliké, Keresztesy Margit; Kende llus, Vidi Panni; Tóvári Ilonka, Müllman Erzsiké ; Erzsiké, Debreczeni Irma ; Olga, Kuszkó Gica ; Gizi, Hadfaludy Ili. 7. Levélváltás. Muraközi Gyulától. Szavalta Oláh Irénke. 8. Sziirkeczipö. Vígjáték 1 felv. Személyek: Emmi, Oláh Irénke ; Anyus, Keresztes}’ Margit; Jóska, Debreczeni Irma; Pali, Hatfaludy Emma. 9. Pályaválasztás előtt. Dialog. Előadta Keresztesy Margit és Vidi Pannika. babérokra, mindent megírhatsz, amit akarsz. Tudod-e, mit jelent ez ? Annak teszel szívességet, a kinek akarsz, a ki az érdekeidet előmozditja; azt ütöd, a kit akarsz, akit ütnöd jól esik vagy aki utadban áll; azon állsz bosszút, a kin akarsz, a ki bármit vétett ellened. A hatalmat jelenti. Mások előbb pénzt szereznek, s aztán hatalomra törekszenek ; mi tálcán kapjuk a hatalmat s a hatalmunkkal teszünk szert pénzre. Különben később, ha már érdemeket szereztél, kapsz egy pár forintot, a tárcáidért, nemsokára, föltéve, hogy szorgalmasan dolgozol, megkeresheted még a britanni kát is. — Igen, de addig? — Egyelőre a régi ruháidban jársz, lakni a divánon fogsz s a mosóné számláját is magamra vállalom, ha e tekintetben nem túlságosan nagyok az igényeid. A mi pedig az élelem kérdését illeti, Jerunáknéval mindjárt elintézzük a dolgot s előre leszámolunk azzal az esettel, ha nagyon hamar el talál fogyni az aprópénzed. Aztán mi kell egyéb ? A dohány meg a feketekávé. A dohány a legnehezebb fejezet. De először is minduntalan találkozik czimbora, aki kisegít, ha véletlenül nincs nálad szivar; aztán egy-két koronával szerencsét próbálsz a bakk-asztalnál, s végre, ha minden kötél szakad, s nem leszek éppen magam is a leg- nagyob bajban, apró, egy koronáig terjedő kölcsönökkel szívesen felsegéilek, mert úgy néz rám, hogy nekem, holnaputántói fogva, százhúsz korona fizetésem lesz a „Világitó Torony“-nál. A feketekávéra pedig ne legyen gondod. Mindjárt elmegyünk a Recsky-asztalhoz ; bemutatlak az Ólmára Jí ; egy hétig fizetni fogsz neki s aztán három hónapig nem fog háborgatni. Csak arra figyelmeztetlek, hogy szivart ne vásárolj tőle hitelbe, mert ez az örvény; minden elzüllés ezzel a könnyelműséggel kezdődik. A szivartartozás, különösen ilyen erős dohányosnál, a milyennek te mutatkozol, iszonyú gyorsasággal tud növeBabkiosztás. Ha a zulukafferek vad harczi rohamáról valaki fogalmat akar alkotni, akkor ne mulassza el megtekinteni a Boda Gyula Rákóczi- téri kereskedésének bejáratát. Valóban érdekes volna e látványt, ha annyira undorító nem volna. Ez már nem is emberi, hanem állati tülekedés a falatért. Odabent az üzletben ugyanis babot mérnek. És egymás testén akar berohanni mindenki, úgy, hogy azok, akikben van még egy kis szeméremérzet, sem a múltkori, sem a mostani babkiosztásnál egy szem babhoz nem juthattak. Hát ez sehogy sem jól van igy. Czukorjegyre nem lehet babot osztani, hanem csak babjegyre. Akárminő kevés mennyiség is érkezik, tessék arra jegyet adni. S ha épen a kevés mennyiség miatt a jegykiosztás lehetetlen, tessék az érkező babmennyiséget összegyűjteni, mig annyi lesz, hogy jegyet lehet arra kiadni s akkor is nem egy üzletben, hanem több üzletben kiárultatni. Mert most az történik, hogy a most érkezett 10 métermázsa babból, aki minden inzultust elbír, szerezhet magának esetleg többszöri jelentkezés vagy több megbízott utján több kilót is, de a szemérmesebb nagy többség, főleg pedig a sokat szidott és ócsárolt „urak" csak hírből tudják, hogy babot is árultak a városban. Atyám a czime annak a meghaló szép regénynek, melyet Lakatos László irt és amely most kezdődik a Jó Pajtás, Benedek Elek képes gyermeklapja legújabb julius 8-iki számában. Egy kis diákról szól, aki nem akarja elhinni, hogy az ő édesapja meghalt s keresésére indul. E számba irt még verset Ábrányi Emil, elbeszélést Chol- noky László, történetet Kozma Imre, szép képet rajzolt Fábiánné Biczó Ilona és verset irt hozzá Elek nagyapó; azonkívül még egy uj regény kezdődik Emmi Csodaországban czimmel Gergely Jolán átdolgozásában. Tarka mese, a rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin-Tár- sulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 3 korona, félévre 6 korona, egész évre 12 korona. Egyes szám ára 24 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás“ kiadó- hivatala Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. Levél a Libamezőrol. Falun lakom, azaz falun a városban, hiszen Nagybányának a libamezői része s a Kereszíhegy alatti vidéke falu a nagybányai belvároshoz mérten. Dehát ez a városi végvidék vagyis falu, nem olyan jámbor, szelíd, zajtalan falu, mint az igazi falu, hanem falu- siassága mellett is mégsem falu, hanem egy városka, hol villany is világit, csörgő is csorog és kedni, s ez megrendíti az ember hitelét, tehát e- gész társadalmi poziczióját. No hallod, a mióta ezt a trabukót el tudtad szívni, nem féltelek a sors viharaitól. A kinek ilyen tüdeje van, azé a jövő. ■— Ki ez a Recsky Otmár, a kiről beszéltél — Ne zavard össze a dolgokat. Otmár a Fí- renze-kávéház éjszakai főpinezére, Recsky meg egy harmincesztendős aggastyán, élemedett, de hires újságíró s mindenekelőtt a Recsky-asztal megalapítója. És végül a Recsky-asztal ... de ezt már othon is tudnod kellett volna! A A ki éppen az érettségi előtt fejezte be a tanulmányait, annak már tudnia kellene egy kis irodalomtörténetet. — Mintha valamelyik újságban olvastam volna egyetmást erről az asztalról. — Hogyne olvastál volna! Mindegyikben. A Recsky-asztal Budapest legnagyobb Írói és művészi társasága. Azt mondhatnám, a Recsky-asztal az irói és művészi börze. De ezzel keveset mondanék ... A Recsky-asztal nekünk az, a mi a rómaiknak a Fórum volt. Ha a Recsky-asztalnál okosan szerepelsz, 1—2 esztendő múltán készember vagy. A Recsky-asztalhoz nagyon sokan járnak ; minden este egész klubbot találsz ott; ha itt félelmessé tudod tenni magadat, mindent elérhetsz, a rnit csak akarsz. De nem beszélek róla többet; majd meglátod, mert mindjárt odamegyünk. Ilyenkor, tizenegy tájban kezdődik ott az élet. Ámbátor a te érdekedben egy kicsit habozok, hogy már ma elvigyelek-e oda, vagy várjunk holnapig ?-— Miért ? — Mert akármilyen tehetség rejtőzik benned, a külsőd egy cseppet se vall tehetséges emberre. Olyan alakod és arezod van, mint másnak, mint a közönséges embereknek. És mi jogon akarsz megélni, ha éppen olyan vagy mint más, mint mindenki? Csak az egyéniségnek van joga az érvényesüléshez. — Nem értelek. — Ha valaki nem közönséges ember, hanem ahol virágzó hársak illatárjában fürdik a tüdő és éltető tápot nyer az agg, a megvénhedt, elfáradt szív . . . Most három éve épen igy illatoztak, virágoztak a hársak a „Libamezőn“ mint most. Akkor, — óh be régen is volt az, a harczikürt zaja véré fel a Kereszthegy alatti vidék jámbor csöndjét ; harczi kedvtől, harczi mámortól volt telve a levegő. Hejh! azóta hány harczi mámoros ifjú és koros embertársunk nyugszik messze földön, idegenben nem feledve, megkönnyezve . . . hányán lettek rokkantak a daliás ifjak közül, akik a haza és a társadalom gondjaira vannak bizva és mennyi árva könnyezi hősi halált halt apját és az apa elvesztése fölött érzett leverő, őrlő, gyilkoló fájdalom hány anyai szivet döntött a sírba, hogy a félig árva, az apátián árva, legyen egész árva, anyátian, apátián árva. A rokkantak mindnyájunk tiszteletét, őszinte rokonszenvét vívták ki maguknak, az árvákat, az apátián, anyátlan árvákat pedig szeretetünk melegében kell, hogy fürösszük és gondjainkba vegyük, istápol- juk, védjük, óvjuk minden bajtól, veszedelemtől, hisz ezek az árvák nem szabad, hogy árvák legyenek, ezek a gyermekek a nagy magyar haza gyermekei, a társadalom minden osztályának kivétel nélkül beczézett gyermekei kell, hogy legyenek. Itt a „Libamezőn“, ahova a posta is a belvároshoz képest félnapot késik ám, ebben a szomorú kenyérnélküli világban is nemes ifjú szivek, honleányok fáradhatatlan buzgolódásuk folytán felvidult az élet és az ifjúság mükedvelős- ködött, élénk ügyes programmot játszott le a szépszámú közönség jelenlétében. Áz első előadást elverte az eső, hiszen a teátrum Szentkirályi József rózsás, árnyas udvarán volt, a második előadás ám sikerült, de itt meg hiányzott Dala Jancsi hegedűje, szóval itt is baj, ott is baj volt, — de azért az aprókiadások levonása után 50 korona 32 fillér jut a jóíékonyczélra, amely ölven koronából 25 korona 16 fillért a rokkant alaphoz való csatolás végett a rendezőség nevében ezennel átadok, 25 korona 16 fillért pedig Révész János barátomnak küldök el a hadi árvák javára. Dicséretet érdemelnek a szereplők mindannyian, kivétel nélkül és szép sikerük biztosítsa őket további buzgóikodásra. O. L. Vádirat Lucaciu László «'dien. A Romániába átszökőtt két oláh agitátor, Goga Oktá- vián költő és Lucaciu László, volt laczfalusi lelkész ellen a kolozsvári ügyészség még a románok betörése előtt megindította az eljárást hazaárulás büntette címén azokért a czikkekért és szónoklatokért, amelyekkel a két véresszáju izgató egyéniség, a külsejében is meg kell mutatnia, hogy ő valaki és más, mint a többiek. Holnapra okvetlenül csinálj magadnak valami maszkot. Az egyéni külső az érvényesülésnek legelső feltétele. Legalább is fésülködjél másképpen: úgy, a hogy senki se szokott. Várj csak! A mellényed jó. — Nagyon régi. Épp ez a jó benne. Ma már nem hordanak ilyen gombokat. Ezek a régi gombkötők munkáira, a sujtásra, meg a paszomántra emlékezteti az embert. Ezek jól jelképezik a vidéki erőt. Levegő és földszag van bennök. Gyerünk! A Mester csönget és Jurenákné megjelenik. — Ténsasszony, — szól a Mester, — ez a a fiú itt Lángvári Ákos, jeles fiatal írónk. Úgy nézzen rá, hogy nemsokára ott látja az arczképét minden képes újságban. Baj esetén úgy felelek érte, mint magamért. — Kérem, Örkényi ur, kérem. Csak minél többször legyen szerencsém . . . — Mit csinál a Juliska ? — nyájaskodott Örkényi ur. — Már régen nem láttam a színpadon. (Juliska kezdő színésznő az Uj Színháznál és Jurenákné unokahuga.) — Bizony, már hónapok óta nem kapott jó szerepet, — panaszkodik a vendéglŐsné. — No, rajta leszünk, hogy a Lángváry darabjában jó szerepet kapjon, — osztogatja áldását a Mester. Egy negyed tizenkettő. A Mester és a Tanítvány megindulnak a Firenze- kávéház felé. Husz-harmincz öreg ember, a városnak husz- harmincz különböző helyén, nyugodtan alszik. Nem sejtik, milyen bosszúságok elviselését méri ki rajok a sors ebben a negyedórában. Fogalmuk sincs róla, hogy nemsokára milyen lázasan fogják őket kitessékelni a világból, hogy helyet csináljanak két nagyétvágyú fiatalnak. Ambrus Zoltán.
