Nagybánya, 1916 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1916-12-07 / 49. szám
jáss szÉmnoDAíjMi iiíestíeíLjAIE».. Előfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 6 8 oldalon Felelős szerkesztő : ÉGLY MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veresvizi-uí 14. sz., ahova lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében is. Az ötödik hadikölcsön.- Beszédes számok. Deczember 6. Általános az érzés, hogy az ötödik magyar hadikölcsönre folyamatban levő jegyzés olyan eredményt fog produkálni, amely jelentékenyen túlhaladja az előző 4 alkalommal elért főösszegek akármelyikét. Hogy e bizakodást teljes mértékben támogatja a harcztéri helyzet, a nagy pénzbőség, az egyes foglalkozási ágak kedvező gazdasági szituációja, a nép széles rétegeinek fokozódó megértése, két év óta nagy haladást tett financiális iskolázottsága, stb. mindez annyira szembeötlő, hogy alig szorul újabb és nyomatékosabb erősítésre. Nem kívánunk ennélfogva ezúttal az emlitett vonatkozásokkal ismételten részletesebben foglalkozni, hanem azokra a konkrét számszerű adatokra akarunk ezúttal rámutatni, amelyek megdönthetet- lcniil igazolják, hogy az ötödik hadikölcsön jegyzési eredményének esélyei, minden egyéb közreható kedvező körülménytől eltekintve, messze túlhaladják mindazt, amit az eddigi hadikölcsönöknél várhattunk. Mindnyájunk előtt tisztán áll az a tény, hogy nálunk, ahol a kiadott hadviselési költség majdnem teljes egészében itthon marad, egy-egy aláírásra bocsáj- tott hadikölcsön sikere — az egyéb számottevő momentumok mellett — elsősorban attól függ, hogy a megelőző hadikölcsön jegyzésének lezárása óta mennyi hadiköltség került ismét a gazdasági A „Nagybánya“ tározója. Naplótöredékek. Reggelre leesik a hó és kegyetlenül fehér minden újra. Egész éjjel dühöngött a zivatar; abba öltözve csúszott az ellenség az állásaink felé. Főleg 1 óra 30 perc - 2 óra 30 perc közt volt a támadás erős és különösen a jobb szárnyunk előtt viharzott, de a huszárok uem jöttek ki sem a nyugalmukból, som a fedezékeikből, hanem lőttek, lőttek, mint akik világéletükben nem tettek egyebet. Éppen olyan higgadtsággal, éppen olyan „tempóval“ csinálja ma már ezt a magyar katona, mint ahogy békében a rendet vágja: csak semmi izgalom! Dolog ez is, nem más; amig mindent le nem kaszáltunk, amig „az élet“ (úgy hívja a nyíri paraszt a búzát) nincs betakarítva, nem lehet hazamenni. És az orosz nem kap vissza egy tapodtat földet sem. Minden nemzetnél más és más a haláivc- szélyben a kitartás vezérmotivuma. A magyarnál: munka. De olyan munka, amelyiknek az a mottója, hogy: „Vagyok olyan legény, mint te„ — dolog, amelyet becsülettel, de jól is, virtussal is kell elvégezni. A német erő kulcsa, hogy a kicsiszolt intelligencia és a legnagyobb fegyelem vannak náluk csodálatosan összeforrva: ezek teremtetélet csatornáiba, a nép közé. E részben az eddigi hadikölcsönein- kct és a mostani emissziónkat illetőleg a következő a helyzet: A monarchia közvetlen hadiköltségeit a háború kezdetén általánosan napi 30 millióra, később 40 millióra, majd a háború második évében 50 millióra becsülték. Teleszky pénzügyminiszternek a képviselőház 1916. Julias 12-iki ülésén tett nyilatkozata szerint, a hadiköltség Magyar- ország részére a háború első 23 hónapjában havonta átlag 450 — 470 millióra rúgott és a nyilatkozat időpontjában havonta 560 - 600 millió körül mozgott. Azóta a havonta kiadásra kerülő összeg bizonyára még tovább emelkedett. Következtethetünk erre Roedern grófnak (Helí- ferieh utódjának), a német birodalmi gyűlésen tett abbeli bejelentéséből, hogy Németország hadiköltségei a legutóbbi hónapokban az előbbi 2 milliárd márkás havi átlagot több száz millió márkával meghaladták. A most megemlített adatok nyilván kellő támpontot szolgáltatnak arra, hogy j — ha nem is egészen pontosan — de hozzávetőleg megélhessük a számítást arra nézve, hogy milyen összegű hadi- költséget adott ki a monarchia azokban az időközökben, amelyek az egyes magyar hadikölcsönök lezárása közé esnek. Természetesen lényegesen befolyásolja a számítás eredményét az is, hogy milyen hosszú volt az egyes kölcsönjegyzések lezárását egymástól elválasztó időköz. A II. hadikölcsön záródott 1915. junius 7-én, a III. 1915. november 17-én, a IV. 1916. ték meg azt az acélerős szervezetet, amelynek el kell most századokra kihatóan dönteni a germán ess szláv faj szupremáciája közti vitát. És még egy csekélység nálunk és náluk is: az igazság! Egészen más forrásokból fakadnak az ellenségeink harci erényei. Ideális értékekért harczol a franczia is — és nem lehet olyan könnyen legyőzni, mint 70- ben. Mert, bármennyire gyengültek is számbelileg - de ma sincs náluk vitézebb nemzet a világon s ma az „élan“-t nemcsak a dicsőség hiú vágya viszi — ezt ki is verték részben belőlük az antimilitaristák, - de soha a ragyogó országuk szenvedélyes imádatát; ezért meghalnak mind, ha kell! Szegény, félrevezetett, dupi- rozott Francziaország 1 Még 15 éve milyen meggöződéssel mondta, egy párisi barátom: „l’enncmi? C’est l’anglais! És igaza volt. Az évszázados, igazi ellen- 1 ségük az angol, — de se Crécy-, se Ágincourt- nál nem verte le úgy őket, mint a mostani szövetséggel ! Ma ellenségünk, de ha a német azt I mondja, hogy: „Wir lieben sie nicht, wir has- i sen sie nicht“, — akkor én is bevallom, hogy ! szeretem őket. És Isten ments, hogy elpusztuljon az a Francziaország, amelyik az antik-kor kul- : túszát átmentette, új életre ébresztette a Rcna- ! issanceban s amelynek a szelleme fermentuma ! volt a kultúrának mindig és élő tiltakozás az i élet egyenruhába bujkálása ellen. A franczia ma I l’adversaire, mais pás l’ennemi 1 május 23-án, az V. hadikölcsön jegyzését az eddigi diszpozíciók szerint 1916. deczernber 22-én fogják lezárni. Amint látjuk, a leghosszabb, vagyis a teljes 7 hónapos időköz a IV. és V. hadikölcsön jegyzési zárlata közé esik és ugyanebben az időben volt a kiadott hadiköltségeknek napi, illetve havi átlaga is lényegesen magasabb, mint bármikor előbb. Mindezek figyelembevételével, hozzávetőleg megállapítható, hogy a monarchia a II. és III. magyar hadikölcsön lezárása közé eső idő alatt körülbelül 7 milliárdot, a III. és IV. hadikölcsön között mintegy 9 milliárdot adott ki hadviselési költségekben, amivel szemben a IV. hadikölcsön lezárásától, vagyis 1918. május hó 23-tól az V. hadikölcsön jegyzésének lezárásáig, vagyis 1916. deczernber 22-ig körülbelül 12 milliárdra rúg, illetve fog rúgni a kiadott hadiköltség összege. Mindenképpen megokolt az a remény, hogy ez a sok milliárdos kiadási plusz kellő mértékben éreztetni fogja hatását az V. hadikölcsön jegyzésénél és pedig úgy Magyarországban, mint Ausztriában is. A negyedik magyar és osztrák hadikölcsön lezárása idejében a monarchia addig felmerült hadiköltségének több mint 70%-a volt hosszúlejáratú kölcsönnel (névértékben) fedezve a két államban aláírásra bocsájtott hadikölcsönök utján. Ha az azóta kiadott hadiköltségek a mostani köl- csönjegyzéseknél ugyanolyan arányban folynak vissza, az ötödik hadikölcsön jegyzésének főösszegei, mint az eddigi eredményeket messze maguk mögött hagyó rekordsummák fognak jelentkezni. A szerbet, a belgát a végső kétségbeesés, vezeti, amelynek nincs veszítenivalója; az oroszt hihetetlen fatalizmusa és szívóssága; tompa szenvedni tudása, amely nagyobb, mint más nemzeteké. Verekedni tám nem, de meghalni jobban tudnak, mint mi. Mi ha meghalni kell. ez, hogy úgy mondjam aktivan esik meg — csak harezban, — az orosz ebben is passzív. — Isten akarata elől nem lehet kitérni — masírozik nyugodtan a halálba, hisz úgy sincs sok öröme az életéből. „Atyuska“ igy rendelte és boldog, aki a menyországba jut. Más katona - bár- j melyik a kerek világon! — ha énekelve megy j a halálos rohamba, a hazáját emlegeti - az I orosz: a czárt. „Boze czarja chrani:“ - Es I azonkívül! „Nem ettél?“ — „Nitshevo !“ (Nem tesz semmit.) „Meghalsz?“ „Nitshevo !“ - így i jellemzi őket Barzini, aki nagyon jól meglátta a lelkűket. Ha egy buldogg beleharapott a másik kutyába. belelőhetsz, el nem ereszti; ez az ököl- I viadalaikban is beléjük nevelt „doggedness“ — . meg az az inzuláris gőg, amely a legyőzetést I soha el nem ismerte, az oka, hogy az angolt I csak akkor fogjuk leverni, ha már mozdulni I nem bír, ha már „Knocked out“; ez pedig nem ; lesz könnyű. De lehetséges. Mert ez a háború nem az efficiency in Criquct“ kérdése; nem sport - a „Bluff“ pedig nem válik be többé. Egész nap erős tüzharcz; előkészületek; t teszünk, hogy másnap hajnalban teljes erővel folytassuk a támadást, - de 1 órakor éjjel sür-
