Nagybánya, 1916 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1916-12-07 / 49. szám

jáss szÉmnoDAíjMi iiíestíeíLjAIE».. Előfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 6 8 oldalon Felelős szerkesztő : ÉGLY MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veresvizi-uí 14. sz., ahova lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében is. Az ötödik hadikölcsön.- Beszédes számok. ­Deczember 6. Általános az érzés, hogy az ötödik magyar hadikölcsönre folyamatban levő jegyzés olyan eredményt fog produkálni, amely jelentékenyen túlhaladja az előző 4 alkalommal elért főösszegek akármelyikét. Hogy e bizakodást teljes mértékben támogatja a harcztéri helyzet, a nagy pénzbőség, az egyes foglalkozási ágak kedvező gazdasági szituációja, a nép szé­les rétegeinek fokozódó megértése, két év óta nagy haladást tett financiális is­kolázottsága, stb. mindez annyira szembe­ötlő, hogy alig szorul újabb és nyomaté­kosabb erősítésre. Nem kívánunk ennélfogva ezúttal az emlitett vonatkozásokkal ismételten rész­letesebben foglalkozni, hanem azokra a konkrét számszerű adatokra akarunk ezúttal rámutatni, amelyek megdönthetet- lcniil igazolják, hogy az ötödik hadiköl­csön jegyzési eredményének esélyei, min­den egyéb közreható kedvező körülmény­től eltekintve, messze túlhaladják mindazt, amit az eddigi hadikölcsönöknél várhat­tunk. Mindnyájunk előtt tisztán áll az a tény, hogy nálunk, ahol a kiadott hadvi­selési költség majdnem teljes egészében itthon marad, egy-egy aláírásra bocsáj- tott hadikölcsön sikere — az egyéb szá­mottevő momentumok mellett — elsősor­ban attól függ, hogy a megelőző hadi­kölcsön jegyzésének lezárása óta mennyi hadiköltség került ismét a gazdasági A „Nagybánya“ tározója. Naplótöredékek. Reggelre leesik a hó és kegyetlenül fehér minden újra. Egész éjjel dühöngött a zivatar; abba öltözve csúszott az ellenség az állásaink felé. Főleg 1 óra 30 perc - 2 óra 30 perc közt volt a támadás erős és különösen a jobb szár­nyunk előtt viharzott, de a huszárok uem jöt­tek ki sem a nyugalmukból, som a fedezékeik­ből, hanem lőttek, lőttek, mint akik világéletük­ben nem tettek egyebet. Éppen olyan higgadtsággal, éppen olyan „tempóval“ csinálja ma már ezt a magyar ka­tona, mint ahogy békében a rendet vágja: csak semmi izgalom! Dolog ez is, nem más; amig mindent le nem kaszáltunk, amig „az élet“ (úgy hívja a nyíri paraszt a búzát) nincs betakarítva, nem lehet hazamenni. És az orosz nem kap vissza egy tapodtat földet sem. Minden nemzetnél más és más a haláivc- szélyben a kitartás vezérmotivuma. A magyarnál: munka. De olyan munka, amelyiknek az a mottója, hogy: „Vagyok olyan legény, mint te„ — dolog, amelyet becsülettel, de jól is, virtussal is kell elvégezni. A német erő kulcsa, hogy a kicsiszolt in­telligencia és a legnagyobb fegyelem vannak náluk csodálatosan összeforrva: ezek teremtet­élet csatornáiba, a nép közé. E részben az eddigi hadikölcsönein- kct és a mostani emissziónkat illetőleg a következő a helyzet: A monarchia közvet­len hadiköltségeit a háború kezdetén ál­talánosan napi 30 millióra, később 40 millióra, majd a háború második évében 50 millióra becsülték. Teleszky pénzügyminiszternek a kép­viselőház 1916. Julias 12-iki ülésén tett nyilatkozata szerint, a hadiköltség Magyar- ország részére a háború első 23 hónap­jában havonta átlag 450 — 470 millióra rúgott és a nyilatkozat időpontjában ha­vonta 560 - 600 millió körül mozgott. Azóta a havonta kiadásra kerülő összeg bizonyára még tovább emelkedett. Követ­keztethetünk erre Roedern grófnak (Helí- ferieh utódjának), a német birodalmi gyű­lésen tett abbeli bejelentéséből, hogy Né­metország hadiköltségei a legutóbbi hóna­pokban az előbbi 2 milliárd márkás havi átlagot több száz millió márkával meg­haladták. A most megemlített adatok nyilván kellő támpontot szolgáltatnak arra, hogy j — ha nem is egészen pontosan — de hozzávetőleg megélhessük a számítást arra nézve, hogy milyen összegű hadi- költséget adott ki a monarchia azokban az időközökben, amelyek az egyes ma­gyar hadikölcsönök lezárása közé esnek. Természetesen lényegesen befolyásolja a számítás eredményét az is, hogy milyen hosszú volt az egyes kölcsönjegyzések lezárását egymástól elválasztó időköz. A II. hadikölcsön záródott 1915. junius 7-én, a III. 1915. november 17-én, a IV. 1916. ték meg azt az acélerős szervezetet, amelynek el kell most századokra kihatóan dönteni a ger­mán ess szláv faj szupremáciája közti vitát. És még egy csekélység nálunk és náluk is: az igazság! Egészen más forrásokból fakadnak az el­lenségeink harci erényei. Ideális értékekért harczol a franczia is — és nem lehet olyan könnyen legyőzni, mint 70- ben. Mert, bármennyire gyengültek is számbe­lileg - de ma sincs náluk vitézebb nemzet a világon s ma az „élan“-t nemcsak a dicsőség hiú vágya viszi — ezt ki is verték részben be­lőlük az antimilitaristák, - de soha a ragyogó országuk szenvedélyes imádatát; ezért meghal­nak mind, ha kell! Szegény, félrevezetett, dupi- rozott Francziaország 1 Még 15 éve milyen meggöződéssel mondta, egy párisi barátom: „l’enncmi? C’est l’anglais! És igaza volt. Az évszázados, igazi ellen- 1 ségük az angol, — de se Crécy-, se Ágincourt- nál nem verte le úgy őket, mint a mostani szö­vetséggel ! Ma ellenségünk, de ha a német azt I mondja, hogy: „Wir lieben sie nicht, wir has- i sen sie nicht“, — akkor én is bevallom, hogy ! szeretem őket. És Isten ments, hogy elpusztul­jon az a Francziaország, amelyik az antik-kor kul- : túszát átmentette, új életre ébresztette a Rcna- ! issanceban s amelynek a szelleme fermentuma ! volt a kultúrának mindig és élő tiltakozás az i élet egyenruhába bujkálása ellen. A franczia ma I l’adversaire, mais pás l’ennemi 1 május 23-án, az V. hadikölcsön jegyzé­sét az eddigi diszpozíciók szerint 1916. deczernber 22-én fogják lezárni. Amint látjuk, a leghosszabb, vagyis a teljes 7 hónapos időköz a IV. és V. hadikölcsön jegyzési zárlata közé esik és ugyanebben az időben volt a kiadott hadiköltségeknek napi, illetve havi átlaga is lényegesen magasabb, mint bármikor előbb. Mindezek figyelembevételével, hozzá­vetőleg megállapítható, hogy a monarchia a II. és III. magyar hadikölcsön lezárása közé eső idő alatt körülbelül 7 milliárdot, a III. és IV. hadikölcsön között mintegy 9 milliárdot adott ki hadviselési költsé­gekben, amivel szemben a IV. hadiköl­csön lezárásától, vagyis 1918. május hó 23-tól az V. hadikölcsön jegyzésének le­zárásáig, vagyis 1916. deczernber 22-ig körülbelül 12 milliárdra rúg, illetve fog rúgni a kiadott hadiköltség összege. Mindenképpen megokolt az a remény, hogy ez a sok milliárdos kiadási plusz kellő mértékben éreztetni fogja hatását az V. hadikölcsön jegyzésénél és pedig úgy Magyarországban, mint Ausztriában is. A negyedik magyar és osztrák hadi­kölcsön lezárása idejében a monarchia addig felmerült hadiköltségének több mint 70%-a volt hosszúlejáratú kölcsönnel (név­értékben) fedezve a két államban aláírásra bocsájtott hadikölcsönök utján. Ha az azóta kiadott hadiköltségek a mostani köl- csönjegyzéseknél ugyanolyan arányban folynak vissza, az ötödik hadikölcsön jegy­zésének főösszegei, mint az eddigi ered­ményeket messze maguk mögött hagyó rekordsummák fognak jelentkezni. A szerbet, a belgát a végső kétségbeesés, vezeti, amelynek nincs veszítenivalója; az oroszt hihetetlen fatalizmusa és szívóssága; tompa szen­vedni tudása, amely nagyobb, mint más nem­zeteké. Verekedni tám nem, de meghalni job­ban tudnak, mint mi. Mi ha meghalni kell. ez, hogy úgy mondjam aktivan esik meg — csak harezban, — az orosz ebben is passzív. — Is­ten akarata elől nem lehet kitérni — masírozik nyugodtan a halálba, hisz úgy sincs sok öröme az életéből. „Atyuska“ igy rendelte és boldog, aki a menyországba jut. Más katona - bár- j melyik a kerek világon! — ha énekelve megy j a halálos rohamba, a hazáját emlegeti - az I orosz: a czárt. „Boze czarja chrani:“ - Es I azonkívül! „Nem ettél?“ — „Nitshevo !“ (Nem tesz semmit.) „Meghalsz?“ „Nitshevo !“ - így i jellemzi őket Barzini, aki nagyon jól meglátta a lelkűket. Ha egy buldogg beleharapott a másik ku­tyába. belelőhetsz, el nem ereszti; ez az ököl- I viadalaikban is beléjük nevelt „doggedness“ — . meg az az inzuláris gőg, amely a legyőzetést I soha el nem ismerte, az oka, hogy az angolt I csak akkor fogjuk leverni, ha már mozdulni I nem bír, ha már „Knocked out“; ez pedig nem ; lesz könnyű. De lehetséges. Mert ez a háború nem az efficiency in Criquct“ kérdése; nem sport - a „Bluff“ pedig nem válik be többé. Egész nap erős tüzharcz; előkészületek; t teszünk, hogy másnap hajnalban teljes erővel folytassuk a támadást, - de 1 órakor éjjel sür-

Next

/
Oldalképek
Tartalom