Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 26-52. szám)
1915-11-25 / 47. szám
2 Gazdasági és pénzügyi szempontból nem annyira a kölcsön eredménye, mint inkább azok a források érdekelnek, amelyekből a kölcsön hatalmas összege kikerült. A jegyzési eredményekből már is nyilvánvaló, hogy a kölcsön jegyzéséből mindegyik társadalmi osztály derekasan kivette a részét, bár az egyes osztályok szerepét a kölcsön jegyzésében majd csak akkor lehet megítélni, ha az erre vonatkozó részletesebb in- formácziók is közzé lesznek téve. Any- nyit azonban már ma is konstatálhatunk, hogy a különféle pénzintézeteknek, az iparnak és kereskedelemnek ismét a legjelentősebb része volt a jegyzési eredmény elérésében. Egyáltalában pénz és hitelintézeteink kivétel nélkül, első sorban a fővárosi nagy intézetek, derekasan kivették részüket ebből az óriási munkából és úgy példájukkal, mint a klientélájuk körében kifejtett tevékenységükkel jelentékenyen elősegítették a kölcsön sikerét. Az idei terméseredmény hozzájárult, hogy ez alkalomból a mező- gazdaságból élő osztályok részesedése valamivel emelkedett és a nagybirtokos osztály, a főurak és a főpapság jegyzéseit is ez a körülmény az eddigi adatok szerint kedvezően befolyásolta. Az óriási kölcsönösszegben természetesen az eddigi tényezők is érvényesültek. Az állami kölcsön feltételei a jelenlegi viszonyok között kedvező elhelyezést biztosítanak, a háborús gazdálkodás elősegíti a fölös tőkék képződését és azok túlnyomó részben az állami kölcsönök- ben keresnek elhelyezést. A tartós háború szükségessé tette az országban meglevő különféle készleteknek mind kiterjedtebb mértékben való és nagyon előnyös értékesítését, ami ismét a tőke felhalmozódásával járt együtt. Hozzájárult ehhez, hogy az előző hadikölcsönök kamata és a kölcsönöknek hadiczélokra való felhasználása utján ismét óriási összegek jutottak a forgalomba és a forgalomnak ez az újabb gyarapodása az uj kölcsön sikerére is befolyással volt. Hitelszervezetünk erős fejlettségét és szolid alapjait nemcsak a kölcsön hogy régóta tervezett alattomos támadásukat ellenünk és szövetségesünk ellen megindítsák, meglepetés volt számunkra, a mely Przemyslt az elé a nehéz helyzet elé állította, hogy már csak amozgo3Ítás megkezdésekor, nagy sebtében lásson hozzá a harczra készülődéshez. Első pillanatra természetesen úgy látszik, mintha egy nagy várba az élelmiszer-készleteknek tetszés szerinti felhalmozása nagyon egyszerű és magától értetődő dolog lenn8. Nagyon sokan lesznek olyanok, akik azt fogják mondani, hogy a védősereg és a lakkosság részére legalább is egy évi készletről kellett volna gondoskodni. Mekkorának kellene lenni a raktáraknak, hogy ezeket a tömegeket, amelyekhez természetesen még lőszer, szén, petróleum, benzin, technikai czikkek és ruházat is járul, hasonló időtartamra befogadják, azt a laikus nem is tudja elképzelni. Az ilyen nagy és tömeges raktárakat előzőleg kellett volna építeni, jókarban tartani és kezelni, amit a rendelkezésre álló pénzből nem lehetett végrehajtani, mert ez az összeg alig volt elégséges a fontos védéművek fentar- tására. Ezzel azonban még nem lett volna minden elintézve. Minden élelmiszer-készlet, bármilyen jól legyen is konzerválva, romlásnak vannak kitéve és előbb vagy utóbb frissel kell pótolni. A przemysli élelmezési depóiból kerek 100,000 embernek, vagyis a monarchia békelétszámu csapatai több mint negyedrészének kellene szükségletét fedezni. Az itt eiőrebocsátott körülmények eléggé NAGYBÁNYA eredménye, hanem úgy, mint az előző kölcsönöknél, a befizetések sima lebonyolítása is igazolni fogja. Ami a legjobb bizonyítéka annak, hogy a mostani kölcsönnél sem vállalunk el erőnket meghaladó szolgáltatást és hogy gazdasági életünk és pénzügyi szervezetünk ezeknek az óriási tőkéknek a háború szolgálatába való állítását zavartalanul megbirja. Ez az erőpróba alapozza meg egyúttal fmancziális jövőnket és amint a hadjárat sikerei a magyar állam katonai erejéről fényes bizonyságot tettek, úgy különösen a mostani hadikölcsön- nek eredménye a béke idejében Magyar- ország gazdasági és pénzügyi erejét az egész külföld számára egészen uj megvilágításba fogja helyezni. A gazdasági jövőt pedig csak ezek a fmancziális sikerek biztosítják. Hóval lepi be a tél . . . November 24. Zöld erdőm harmatát, piros csizmám nyomát hóval lepi be a tél, hóval lepi be a tél . . . Régi kuruczok, régi daliás hősök harczi dalának, honfiúi bánattól áttört kurucz sziveknek, a mesés kornak szálló igéi ime ide száll- i tak, visszaszálltak, visszatértek s megismétlődik a zivataros kornak, zivataros századoknak legrettenetesebb zivatara, hol a zöld erdők harmatát, piros csizmánk nvomát esmént hóval lepi be a tél, hóval lepi be a tél , . . Ám a küzdelem, a harczok harcza dúl, nem lankad a hősi magyar vér, még csak nem is fárad, úgy van a mindenség által berendezve a magyarnak szervezete, szive, lelke, agya, hogy megállja helyét büszkén, magasztosan, nem lankadva, nem fáradva, még csak nem is panaszkodva. Ez az a felséges erény, melyről azt mondja a királyi szó, hogy bizalmam van benne. »Bizalmam az ősi erényben « Sok tized esztendőknek előtte vájjon mindő sugalom férkőzött a király szivébe, hogy jelmondatául az imént irt szavakat választotta ? Hogy sejtelme, szivének sugalma ragyogó fényben tündököl a napnál is fényesebben a mai korban, igazolják azok a hősi teltek, a melyek állandóan lanusilják a magyar nemzet harczra termett voltát, idegeinek edzettségét a vészes, csattogó, gyilkos fegyverek tűzözönében. Hol nincsen most magyar a mindent dúló, puszlitó e világforgatagbau ? A büszke franczia nemzet földjét ép’ úgy áztatta magyar vér. mint megmagyarázzák, hogy a hadvezetőségnek meg kellett elégednie azzal, hogy békeidőben várban elhelyezett 85,000 ember és 8,700 lónak szükséges élelmiszerről gondoskodjék. A háború úgyszólván egy éjszaka alatt tört ki, amikor a Prze- mysl felé vezető vasutakat elsősorban a csapatok szállítására foglalták le. Csak annyi vasutat bocsátottak a vár rendelkezése, amennyi a legfontosabb és legsürgősebb czikkek szállítására okvetlen szükséges volt. Minél jobban előrehaladt a hadsereg felvonulása, annál nagyobb teher esett Przemyslre. A gyors egymásutánban lejátszódó események Przemysl élelmezésének a leg'nagyobb akadályokat gördítették útjába. Przemyslt azért nem hanyagolták el. Így történt, hogy szeptember 16-án, mikor a vasúti forgalom megszűnt Przemysllel, 137 napra hús és 392 napra zab volt beraktá- rozva a várba. A valóságban azonban Przemysl helyőrsége 131,000 emberből állott és 11000 ló is volt a várban. Az oroszoknak az ősszel a vár ellen intézett heves támadásainál a legénységet egy honvéd divízióval megerősiiették. Szeptember 20 án körülzárták Przemyslt, október 10 én csapataink előrenyomulásával megkezdődött a döntés. Csapataink előnyomulása rendkívül nehéz viszonyok között történt, a vasutak szét voltak rombolva. Itt a jelentés utal az utak járhatatlan állapotára és arra, hogy a vár két oldalán küzdő tábori hadseregek élelmiszerkészleíüket a vár raktáraiból szerezte be, amit a várparancsnok1915. november 25. a soksziníl lelkületű belgák országának földjét; a muszka föld magyar vértől ittasodott meg s a gyilkosságok mestereinek mezein, bérczeiu, hegy- szakadékaiban, a hitvány Szerbiában — a magyarok vérétől termékenyül meg a föld a magyarnak és a gallipoli félsziget gyilkos tüzet okádó ágyi mellett a magyar szó zenéje kiséri a hős török nemzet fiainak Áliáhhoz küldött szent imádságát . . . A hitszegő, minden emberi tiszteletreméltóságot levetkőzött olaszok hazájában a harczok tüze még magyarok vérével nem áztatta meg a bűnös olasz földet, de a harcz — mert álló harcz — folyik eszeveszett módon, hat hónap óta ott, ahol megkezdődöd, a harcz áll; hiszen mi most csak őrölni akarunk olasz emberi csontokat a doberdói sikon, hogy a közel jövőben számunkra a doberdói síknak olasz vértől áztatott földjén jó polentának való teremjen. A magyar a harczok tengerében evez, mint a bátor hajós viharral, vésszel szembe szállva, büszke öntudattal, erős lélekkel, tántorithallan hazaszeretettel. Zöld erdő harmatában fürdőit a háború kezdete a harczok első szakában. A zöld erdő harmatát felszívta a múlt esztendő őszének dere, majd hómezők alakultak a Kárpátok bérczei- nek ölében s aztán vérfürdő a tavasz fuval- mára a gorliczei ezer és ezer ágyú eget is megreszkeítető tüzelői és megnyílott az ut hősi seregeink előtt végig Gaiiczián, végig a lengyelek szabadságot sóvárgó népének országán s a sok ezer lengyel vérrel megszentelt lengyel földön, keresztül a szent, a nagy, a rendithetlen- nek tartott oroszok rettenetes biroda'mának szive tájára, az oroszok szivének gyökerére. A piros csizma nyomát hóval lepte a tél. hóval lepte be a tél . . . és minden nyomban magyar, német hősök vére feslelle pirosra a nyom nyomát. A nyárnak háborús zivatarai uj győzelmet hoztak nekünk. Az ősz szele nem hozott békét diadalaink után, hanem szaporodott a gyász, a sirhalmok sokasodtak s a fájdalom özöne zudutt a föld legtöbb nemzetének szivére, lelkére Ránk köszöntött fehér leplével, szűzi ía- takarójával ismét a tél. A harczok nem szűnnek, a háború nem fogy. nem apad, nem szünetel, hanem halad pusztító ulján a csúnya önzés érdekében végig a vén kulturált világrészen kérésziül, talán Ázsiában, talán Afrikában felébreszteni a régi művelt világ sírjaiban porladókat és megmutatni nekik, hogy ember k ma is élnek, ma is vallásosak, Istent imádók s éppen oly fenevadak, mint ezredeknek előtte. Amott a messze keleten és délen régi kultúrák, nagymiveltségek, nagy tudományok atusz- szák örök álmukat Az uj kortalan kuiiuráiisabb népe most temeti kultúrájának, tudásának, mi- veltségének gyümölcseit a vén Európa földjén, ság megengedett az utánpótlás nehézségei miatt. Amikor a hadseregparancsnokság erről tudomást, szerzett, megtiltotta további készletek átadását. Időközben a haladéktalanul foganatosított javítási munkálatok folytán a szállítási viszonyok kissé kedvezőbben alakultak. A hadseregek nemcsak a saját szükségletükről gondoskodhattak, hanem a hadseregfőparancsnokság utasításának megfelelően a saját készletükből még körütbelül 150.000 adagot a várnak adhattak át. Október 27-ig, amely napon a pótlás ismét megszűnt, vagyis a vasúti forgalom megszüntetésétől számított 42 nap alatt, a már említett 150.000 adag pótlás ellenére, a mi körülbelüli a helyőrség kótnapi szükségletét fedezte és a csapatokat a vár körű! harezoló seregek megerősítésére használták föl, 79 napra való kenyér és kétszersült, 42 napra való főzelék, 88 napra való hús és 230 napra való zab volt a várban. A hadvezeíőség a fölhasznált készletek utánpótlásáról óhajtott gondoskodni. Azonban a rendelkezésre állott őle'.miszermennyiséget alig lehetett szállítani az utak járbatatlansága miatt. Uj mezei vasútvonal építésére gondoltak, de ezt a tervet is el kellett ejteni. Nem maradt más hátra, mint a Przemysllel fönálió vasúti összeköttetés javításán dolgozni. A forgalmi zavarokról a haditudósítók jelentései részletesen beszámoltak annak idején. A német és osztrák-magyar csapatoknak Oroszlengyelországban, valamint a San-folyó mellett és Przemysl körül küzdő csapatoknak kényszerű visszavonulása folytán, november 4 en
