Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 26-52. szám)
1915-11-18 / 46. szám
2 NAGYBÁNYA 1915 november 18 minden külföldi elméletnek. És követték azokat, jóllehet a magyarság köréből bölcsebbnél bölcsebb és bámulatosan nagy igazságot hirdettek Berzeviczy Gergely, Szápáry János, Széchenyi István, már akkor a magyarságnak a több termelésről, a városok jogainak kiterjesztéséről, a kereskedelem nagy szerepéről. Mert keleten ránk váró hivatásunknak ez a legfőbb eszköze, a becsületes kereskedelmi szabadság. Azonban nemzetünk átka volt, hogy csak az idegen volt előtte becses, s igy az angolok erkölcstelen elvét, az élettel való szabad üzérkedést, a mikor már alapjait kezdte bontogatni az ezer éves magyar birodalom épületének. A kiábrándulás akkor következett be. Elég későn, de jobb későn, mint soha. Jobb, hogy kezdi belátni a közvélemény is, hogy a kormánynak szakítani kell az angol elmélettel, amely magán üzletnek tekinti még ma is a nemzet tagjainak életével kereskedni, mint a rómaiak idejében. Róma törvényei az adósnak egész családját a hitelező üzér rabszolgájává tették, jogot adván annak arra, hogy a szerencsétlen család húsát, csontját izenként a kutyáknak dobják. A kereskedelmi szabadság, vagyis inkább a zsákmányolás, kiszipolyozás hazájában, Angliában, igenis korlátlan lehetett valamikor a kereskedelem is, amikor jó pénzért eladták a saját kato náikat is idegen államok számára. Akkor ez megengedett módja volt a szabad kereskedelemnek. Minden eladó volt Ma ellenben csak burkolt formákban cselekedhetnék meg az állam Vagy egyesek, hogy erkölcstelen üzleteket kössenek meg s pénzért meg nem vásárolható értékeket pénzért bocsássanak mások tulajdonába. Idővel talán még ez is lehetetlen lesz, de ma már lassankint egyre tért nyer az erkölcsileg tisztul- tabb ama felfogás, hogy vannak oly dolgok, az ember, az állam és a jövő nemzedék számára oly nélkülözhetlen dolgok, amelyeknek megszerzését vagy elvonáelőnyomuló orosz erőkkel szemben lassankint tért nyertek, estefelé előbbre nyomultak a völgyön át, elfoglaltak néhány magaslatot a pataktól északra és sok foglyot ejtettek. Jobb oldalukban lovasságunk igyekezett megakadályozni a Tymo- ván és Lipincán át előnyomu'ó orosz gyalogság megkerülő szándékát. Deczember 7-én este és a rákövetkező éjjel sikerüli csapatainknak a Stradomka alsó folyásától keletre erősen megvetni lábukat. Deczember 8 ára Róth altábornagy elrendelte az offenziva folytatását a Lapanov-Iipnicai mű- úttól északra álló csapatok által a Lipnica-Wisz- nicz tér ellen. A németeknek ehhez a mozdulathoz kellett csatlakozni. Délután 4 óra tájban megkezdődött a tüzérség által támogatott ellenséges támadás a műut mentén és Limanowától délkeletre eső magaslatokon át. Ennek a támadásnak a gyenge osztrák lanvwert-csapatok nem bírtak helyt állni. Az utón, Limanova irányban tértek ki, tartalékok harczbaküldésével azonban sikerült az ütközetet újra helyreállítani. Ez a krizsis a töherczeg hadseregének déli szárnyán messzemenő intézkedésekre adott okot, amelyek a csata uj fázisát vezették be. Az eddigi czélhoz, az ellenségnek északi irányban való visszaveréséhez ragaszkodva, Roth altábornagy a hadsereg déli szárnyán egységesen vezetendő harczi csoportot alakított az este Dobrába érkezett Arz altábornagy parancsnoksága alatt az összes németektől délre álló csapatokból s ennek a csoportnak rendeltetett alá a Tymbark-Dobrában a vasúton érkezendő kassai honvédhadosztály is. Az a feladat jutott e csoportnak, hogy megakadályozza az ellenség sát nem szabad a pénztől, a kereskedelem tetszésétől függővé tenni. Régen, az őskorban, a fajfentartás kérdései is magán üzleti alapokon nyugodtak az állam, egyház és törzsfőnökök javára. Meg kellett vásárolni a legszentebb állami, egyházi és természeti kötelességeket. Ma ellenben már az állam védelmére siet a gyermeknek, ha törvénytelen származású is, a házasságkötésnél való közreműködést nem jognak, monopóliumnak, de kötelességnek tekinti és díjtalanul teljesiti, sőt a gyermeknevelést, a családi szaporodás érdemeit, mint a hazának tett szolgálatokat, áldozatokat, erkölcsileg és arányilag megjutalmazza. Ma lehetetlen volna azt kívánni, hogy jövőben a házasságkötés az egyházi dijak lefizetésétől tétessék függővé, ismét a vagyontalan pároknál is; vagy pedig a férfiak, a természetes apák kényére, szabadságára, tetszésére, vagy becsületére bízza az állam e jövő nemzedéknek, a gyermeknek fentartását, becsületét, jogait. Csak a magyar törvény- hozás az egyetlen, amely inkább magára I vállalta a házassági Ígéret megszegésével született gyermekek fentartásának terheit, ' gondjait, mintsem törvényt alkotna a kötelező házassági Ígéretek beváltása tár- i gyában. S amint a fajfentartás köteles- I ségét, mely azelőtt megadóztatás tárgyát képezte az állam és egyház részéről, ma már védelemben, támogatásban részesíti az állam és egyház is, sőt azokat adóztatja meg,'akik a legszebb természeti kötelességnek nem tesz elegei: éppúgy kötelessége immár az államnak a fogyasztási adók helyeit azon igyekezni, hogy minél olcsóbbá tegye a fajfentartáshoz s a jövő nemzedék fejlődéséhez szükséges élelmiszerek beszerzését, hogy minél inkább kivonja a megélhetés feltételeit a kereskedelem uzsorájától. önkényétől, tetszésétől, hogy a kartelleket, az effajta szabadságot az élet- fentartás elleni merényleteket főleg a háború esetén államellenes közbünlények- nek minősítse és a legnagyobb szigorral büntesse, üldözze, amig ki nem irtja. előnyomulását Kaninából Litnanowa ellen, a Lososina-völgyben és attól északra Szmekal altábornagy vezetése alatt álló erőivel pedig támadjon a főirányban a Krosnótó! keletre levő magaslatokon át s vesse vissza az ellenséget Jakobivicén és a Dunajecre. Deczember 9-én Szmekal altábornagy csoportja, néhány német századtól támogatva este megostromolta az uralkodó Kobylamagaslatot, mig a Lo30sina- völgyi csoport csak kevéssé tudott előbbre jutni a makacsul védelmezett, elsáncoít orosz állások ellen. A Neu-Sandec felé irányított s Szurmay altábornagy vezetése alatt álló erők (Boroevics hadseregének balszárnyával) december 9-én jutottak érintkezésbe az orosz lovassággal. A Poprád- völgyében előhaladt, néhány zászlóaljjal megerősített lovasságunk Rytrótól északra harciba lépett egy tüzérséggel támogatott orosz gyalogezreddel. így a főherczeg oldala és háta ellen előnyomult orosz erők maguk is hátulról kerültek szorongatott helyzetbe. A Róth csoport északi szárnyán deczember 10-én, nehéz tüzérség támogatásával a Sradom- ka völgyéből és tábori tüzérséggel a pataktól keletre levő magaslatokról, napkeltekor megkezdődött a támadás a kopasz hegycsúcs ellen. A linzi gyalogezrednek sikerült behatolni az ellenség lövészárkaiba, hirtelen azonban erős orosz tartalékok tűntek fal a magaslaton. Az ellenség, a saját gépfegyvereitől hajszolva, sűrű tömegekben özönlött előre. Hiába lőttek gépfegyvereink a végsőkig : a roham rövid megrekedése után ismét ki vannak töltve a hézagok az ellenséges sorokban. Hasztalan áldozzák fel magukat a íizenné- gyesek, ölvenkilenczessk és a császárvadászok A német birodalom ugyanis már leszámolt azzal, hogy a legnagyobb szabadságot, államot az államban képviseljen egy tévtan, mely az angolok, zsákmányoló kereskedelmének hizeleg ugyan de a maga förtelmességében elég undorítónak bizonyult be most arra, hogy az összes többi államok közéletükből kidobják. Svájc, németalföld szintén követik a Német birodalom példáját, szólván: — Te szabad kereskedelem, tudom azt, miszerint az élelmiczikkek közvetítésénél neked van jogod a szabadsághoz. Ámde nekem, az államnak, a nemzetnek is van jogom a szabadsághoz, az éleihez, amelyet te megtámadtál. Már most, ha te veszélyezteled korlátlannak képzelt szabadságoddal az én fenmaradásomat, jogaimat, szabadságomat és polgáraimnak életét karteleiddel, ha te mint ellenség életemre törsz a kiéheztetés fegyvereivel: akkor az én nagyobb jogom, az én millió és millió polgáromnak, valamint a jövő nemzedéknek létérdekei azt követelik, hogy védjük meg magunkat, állítsuk a mi legszentebb jogainkat, a mi nemzeti szabadságunkat a te nyomorult magánjogaiddal, magánérdekeiddel, uzsoraszabadságoddal szembe! A magyar birodalomnak is erre az álláspontra kellene helyezkednie s érvényesíteni az önmaga és népei iránti kötelességét, amig el nem késik ezzel is, mint a maximális árak megállapításával, amelyet múlt év junius havában már sürgetett a közönség. Egy azonban bizonyos, hogy minél tovább tart a világháború, annál inkább fogják követelni a közönség és az áliám érdekei azt, hogy az élettel való kereskedelem ne nyerészkedő magánüzlet, hanem állami feladat, az egész nemzetnek önmaga iránti kötelessége legyen. Dr. Hollósy István. Gyüjtsiink csalánt, adjunk gyapjú-, kaucsuk-, gummi- és selyem-hulladékot a hadseregnek. egyes századai, nem bírják a túlerőt feltartóztatni. Az utolsó magaslatot is a Stradomkától keletre csak átmenetileg lehet megtartani. A Palanka patak (a Stradomka mellékfolyója) mélyedésében szorongattatva a nagyon rnegapadt számú ezredeknek a heves ellenséges tűzben kel! a nyugati Stradomka pártra visszavonulni. A tüzérség hősiesen fedezi ezt a vonulást. A steyri 42, tábori tüzárezred egész közeiből adott tüzelése mérsékli az oroszok előnyomulását csapataink ufán. Egy már elvonuló üteget oldalról gyalogság támad meg — újra lő és visszaveri az ellenséget. A csapatok teljes nyugalommal kelnek át a Stradomkán és uj ellenásra állnak fel a pataktól nyugatra levő magaslatokon A tovább délre levő nehéz erdős és hegyes terepen is ütközetekre jut a dolog. Limnowa ellen még nap kelte előtt erős orosz erők támadnak a müut mindkét oldalon. A vitézül gyalog harcoló huszárok hősiesen tartják magukat s karabély-aggyal verik agyon a rohamra indult ellenség nagy részét. A 9., 10 és 13-ik huszárezred nagy veszteségekkel járó hősies küzdelmének köszönhetni, hogy az ellenség e napon nem mert többé támadni s a veszedelmes helyzetűek szerencsésen urává lettünk. December 11-én azonban kora reggel nehány legnagyobb vehemenciával végrehajtott előretörést kezdtek az oroszok az állás ellen s egyre-másra jelentékeny erőket vittek a harcba. A leghevesebb támadás a huszárok frontja ellen irányult. Négyszer rohanták meg az oroszok állásainkat, négyszer vetettük őket. vissza. Kétszer sikerült a vitéz huszároknak hiányos fegyverzetük dacára mélyen benyomulni az orosz állá-
