Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1914-12-03 / 49. szám
2 NAGYBÁNYA 1914. deczember 10. azóta, melyek évszázadokra valók s a világtörténelem egy uj, hatalmas kötetét fogják kitölteni. A háború kezdete óta lezajlott dicsőséges négy hónapnak ez a glorifikácziója. De a küzdelem jórésze még talán hátra van s ha eddig is szükség volt minden egyesnek a közczél érdekében va ó közreműködésére, ezentúl talán még hatványozottabb mértékben szükség lesz arra Tegye meg kötelességét mindenki, álljon meg kijelölt helyén szilárdan mindenki, akkor — ismételjük — a poklok kapui sem fognak erőt venni rajtunk. E lapok hasábjain már sokszor vázoltuk ama kötelességeket, amelyek azokra hárulnak, akik itthon maradtak. E kötelességek a legmesszebbmenő áldozatkészségben merülnek ki. Adni, adni és ismét csak adni. Hogy elláthassuk a hadbavonultak itthon maradt s nyomorral küzdő családtagjait; hogy katonáinkat elláthassuk mindazon védő eszközökkel, melyekkel a leggyilkosabb ellenséggel: a hideggel fölvehetik a küzdelmet; hogy segíthessünk azokon is, akik a háború következtében keresetüket vesztették s nyomorba jutottak; hogy megédesíthessük harczosainknak karácsonyi ünnepét, akik azt kiragadva családjuk köréből, messze idegen földön töltik. Oh ezer és ezer helyre kellenek ama fillérek, melyek a társadalom jótékonyságából befolynak és be kell folyniok. Mert be kell folyniok minden áron, minden körülmények között Hiszen gondoljuk meg. hogy a társadalomnak, ha hitét, bizodalmát a jobb jövőben főn akarja tartani, nem szabad demoralizálódnia. A demoralizáczió egyik gyilkos terjesztője pedig a nyomor s a nyomorból fakadó csüggedés Ezt megakadályozni azok kötelessége, akiknek a magyar föld busásakban osztogatott javaiból. A társadalom demoralizácziója teljesen azonos egy vert hadsereg demora- j lizácziójával. Hová vezetne ez bennünket négy hónapos, dicsőségteljes küzdelem után, melynek bámulója volt az egész világ. Nem, ennek nem szabad megtörténnie ! iMinden erőnkkel össze kell fognunk, hogy a magyar társadalom is méltónak mutatkozzék e nagy küzdelemben a magyar hadsereghez, mely babéraihoz napról-napra újabb babérokat fűz. Csak kitartás! A küzdelem nehéz s az áldozatok, melyeket a megpróbáltatások eme napjai rónak a társadalomra, talán súlyosak, de e kitartó küzdelemből egy szebb jövő perspektívája ragyog felénk. A gabonaárak megállapítása. Deczember 9. A magyar közgazdasági világ és a fogyasztó közönség szeles rétege varia feszült érdeklődéssel a tűrhetetlenül magasra szökkent gabonaáraknak hivatalos maximum-megállapítását. Első lépés volt ehhez a kormánynak ismert rendeleté, mely általánosságban szabályozza az árakat és lefekteti ama elveket, melyek szemelőll tartásával törvényhatóságok és járások megállapítsák saját területükre vonatkozólag a gabonaárak legmagasabb árát. Sz > (már vármegye ármegálla- pitó bizottsága Csaba Adorján főispán elnök.e- tével f. hó 5 én délután fél három órakor illessze Szatmárou és lelkiúmereies körültekintés- sei, nagy szociális érzékkel konkretizálta ez irányt ban a javaslatát. Az értekezleten megjelentek az elnökön kívül Ilosvay Aiadár alispán, Makray Mihály, Debreczeni István, Farkas Jenő és dr. Yajay Károly polgármesterek, Péchy Peter, Péc y László, Bay Miklós. B Kováts Sándor főszoigabirák, Jeszenszky Béla, Dcmáh.dy Pál, Káiiay Szabolcs, Tóth Tibor, Szuhányi László és Madarassy László szolgabirák, Luby Béla, Izsák Elemér, Tichy Gyula, Losonczy József, Jurcsek Béla, Boross Zoltán, Nagy Bálint, Banha Kálmán, Böszömény i Emil dr, Riszdorfer Imre, Bárány Sámuel, Cs. Mayer Sándor. Peihő Gy örgy, Horváih Bertalan, Papp Ottó dr., Bér. Kovals Miklós, Franki Mihály és ifj Freund Sámuel. Csaba Adorján főispán megnyitó beszédében rámutatott az ármegállapítás elrendelését szükségessé tevő rohamos áremelkedésre, amely az élelmiszerek szállilá:a körül naprói-uapra mutatkozott és egyre nyomasztóbbá vált. A vonatkozó miniszteri rendelet céja az árhullámzásnak gátat vetni és a búzának, rozsnak, árpának és tengerinek maximális árát az illető törvényhatóság területén az október hó második felében elért átlagár alapul vétele mellett meghatározni. Az elnök azonban konstatálja, hogy az egyes járások szerint az árak nagyon eltérők voltak és igy nem lehet a maximális ármegállapítást máskép, mini az ország többi vidékein megállapított egységes árak, valamint a Szatmár városi árak figyelembevételével elintézni. A megbeszélés során felszólallak dr. Vajay Károly kir. lan., polgármester, dr. Böszörményi Emi! ügyvéd, Losonczy József igazgató (mint a Szalmári Gőzmalmi Társulat megbízottja) Ilosvay Aiadár alispán, B Kováts Miklós cs. és kir. ka marás, Franki Mihály terménykereskedő (míut a debreczeni kereskedési és iparkamara meg bizotlja), Pellw György igazgató, Domahidy Pál szolgabiró és mások. Az ármegállapításnál a gabonánál: 1 2% nál nem több idegen keveréket tartalmazó, hektoliterenként 76 kg os sulyminőségü egészséges búza; 2. 2%-nál nem több idegen keveréket tartalmazó, hekloliterenkint 70 kg-os sulyminőségü egészséges rozs; 3. sulyminőségre tekintet nélküli egészséges árpa és 4. egészséges, őrlő- képes és emberi táplálkozásra alkalmas tengeri vétetett alapul és az egyes járásokra, illetve városokra a következő legmagasabb árakat állapi- tolla meg a bizottság: Járás II. város búza, rozs, árpa, teng. K K K K Nagykároly város és nagykárolyi járás Mátészalkai járás Csengeri járás Fehérgyarmati járás Nagybánya város, nagybányai járás s Felsőbánya város Szinérváraljai járás Erdődi járás Avasi járás Nagysomkuti járás Szatmári járás A lisztnél megállapították, gasabb ár: 42,— 33 — 29.— 24, ,------42 33 — 29.24 — 42 — 33 — 29,24 — 42 60 33 60 29 60 24 60 43 20 34 20 30.20 25 20 42 50 33 50 29 50 24 50 43 34. — 3025 — 43,— 34 — 30.25 — 43 70 34 70 30 70 25 70 42 50 33 50 29.50 24 50 hagy a iegma1, a hazából előállított finom tésztalisztnéi az az ár, amelv 75 5 °/o kai mugasabb, mint a búzának az illető járás vagy város területén rnétermázsánként (100 Kg) megállapított leg magasabb ára; 2 búzából előállított főzőlisztnél az az ár, mely 57 5 °/o-kal, 3. búzából előállított kenyérlisztnél az az ár, mely 174 %-kal, 4 búzából előállított egyminőségü (sima őrlésű) lisztnél az az ár, mely 22 °/0-kai, nal, mig délről a Stubica-Planinátol jobbra vezető útvonal a Sojtsica és Jelova hegyláncolatokon át Usice felé halad. Valjevo vidékének legszebb és legtermékenyebb része a Kolubara völgye, amely az itt még kicsiny folyó mindkét partján innen észak felé egyre jobban kiszélesedik és végül a parallel futó Tamava folyóval azt a síkságot halárolja, mely a szerb földnek legtermékenyebb és legkulturaltabb vidéke. Ez a szűzies erdőben levő vidék feihuzódik egész a Száváig, amelyhez alig egy két kioméíer- nyi távolban egyesül a két folyó s Obrenovac mellett ömlenek a Szávába. Valjevo vidéke s a város környéke festői. Három oldalról sziklás hegységek környezik, melyeknek magassága sűrűn változó sa hegyoldalak erdŐ3 lejtői egpsz panorámaszerű háttért adnak az élénk városnak. A környező hegyvidék változatossága meglepő képet tár a szemlélő elé, mig ellenben az észak felé nyúló vidék fensik. Különösen sok Valjevo körül az eidőség. Erailevótól és Tam- navatól kezdve le egesz Ljutica falucskáig gyönyörű erdők terülnek ei. Ljutica híres hely s népe különösen büszke arra, hogy itt volt Marko király fiának, a hires szerb hősnek, Bogdánnak vára, amelynek romjai még ma is láthatók Saren- gradnál. Gornja-Bukovicától keletre húzódik a sűrű lomb és fenyveserdőkkel fedett Pozorini hegyláncolat, amelynek kiemelkedő c-ucsai az 1216 méteres Medvednik, a szirtes és 1306 méter magasságú Jabionik és a háromkupos 1480 méter magasságú Plovijen. A bukovich erdős hegyekből eredve, Goiagtava közelében tűnik szemünk elé az Ub folyó, melynek zöld pazsiíos paríjaiu észak felé haladva érjükel Ub városát, azubikerületszékelyét, melytői kissé nyugotra. gyönyörű kertek és zö‘d mezők közt fekszik Brankovina falu, mely viszont arról nevezetes, hogy innen indult ki a szerb szabadságharc, amely Mihály herczeg katasztrófájához vezetett. Ez a falu a szerbek egyik sokat emlegetett és nevezetes, előkelő családjának, a Nenadovicsoknak S2ü:őhelye A 419 meter magasságban elterülő Kosticky-Vrh fensi- kon át az ut a keletre fekvő Bibina-Luka-ba vezet, ahonnan csakhamar Coric Brdba és Ridjsvo-Saioba juthatunk, amelyek már a Valjevot környező hegyek közt vannak s ahonnan a Ka- menica felől jövő országúton át juthatunk a Macsva székvárosába. A város felé haladva, balról elhaladunk a Kliceva magaslat mellett, amely annyiban reánk nézve is történeti nevezetességű, mert 1788-ban innen és a branai szőlőhegyből előnyomulva vették be csapataink Palánkét, A város előtt van a puskaporos torony s innen kezdve feltűnik egy-egy fehér ház, amelyek utóbb mindkét oldalról sűrűsödnek és végül egy váro3 szivébe, a fő'órre vezető utcait alkotnak. Az ut mindkét oldalán akacsor áll, a legtöbb ház előtt kis virágos kert látható, sűün beültetett illatos rózsákkal. Az első benyomás Valjevo városának meglátásakor kedvező s az ember azt hiheti, hogy hogy egy modarn városba jutott. Pedig Valjevo ősrégi város, amely mindea valószínűség szerint a római korszakban keletkezett. Valjevo városának nevét először azok a levelek említik, amiket Ragusa köztársaság irt Milica cáruőhöz és fiához----------------------------------------------------------------------------------- —.— -------------------------------------——---------------------------------------------------a £S * 5» Sí Sí SS íiá Sí A BIKSZADI ÁSVÁNYVÍZ gyógy hatása hurutos bántalmaknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyú —-------------- uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. ———--------Ár j egyséket kívánatra küld a mmi\Mill Him. ▼▼ 'y ék Kapható mindenhol, as
