Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1914-11-26 / 48. szám
2 NAGYBÁNYA 1914. deczember 3 bezni. A legmagasabb árakra vonatkozó határozat 1914 évi deczember hó 10. napján lép hatályba.' Ezen a napon túl búzát, rozsot, árpát, tengerit és az ezekből előállított lisztet a megállapított legmagasabb árnál drágábban árusítani tilos Aki e tilalmat megszegi, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással és 200 koronáit; terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az eljárás a közigazgatási hatóságoknak mint rendőri büntető bíróságoknak. Budapesten pedig az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. A kicsinyben való eladásnál az eladó csak olyan árakat számíthat, amelyek a megállapított legmagasabb áraknál nem aránytalanul magasabbak Aki ez ellen a rendelkezés ellen vét, az a már augusztus 5-én kiadott 5600 számú belügyminiszteri rendelet éríe'mében fog bűntettet ni. A gabonanemüek és liszt forgalomba ho zatalára vonatkozó rendelet főbb pontjai a következők : Lisztet eladásra őrlő malomvállalatok búzából, rozsból, árpából és tengeriből a már ko rabban meghatározott minőségű lisztfajtákat állíthatnak elő s az e gabonanemüekből való liszt tekintetében a jelen rendelet hatályának idejére csak az itt meghatározott minőségű liszlfajlák szállítása iránt vállaibatnak kötelezettséget. Azonban az 1914. évi november hó 13 napja előtt kötött szerződéseik alapján szállítandó lisztmeny* nyiségel meglevő készleteikből a szerződésig ki kötött minőségben még 1914 évi december hó 7. napjáig bezárólag szállíthatják és meglevő készleteikből ugyanezen napig készeladásokat is teljesíthetnek. A jelen rendelet életbeléptének napjától kezdve búzából, rozsból, árpából és tengeriből csak a már régebb meghatározott minőségű lisztfajtákat lévén szabad előállítani, mind a malomvállalatoknak, mind általában másoknak is az 1914. évi december hó 7-ik napja ulán csak ily minőségű lisztfajtákat szabad áruba bocsa taniok, eladniok vagy bármely más módon forgalomba hozniok. A búza olyan malmokban, amelyekben többféle liszlminőságfckeí állítanak elő. legfeljebb 80 százalékáig őrlendő ki és abból csak a következő három fajta lisztet szabad előállítani: 1. finom lésztalisztet, 2 főzőlisztet. 3. egyfajta ke- nyérliszlet. Olyan mnlomvállalalok, amelyek csak egyminőségü lisztet állítanak elő (sima őrlés,) kötelesek a búzát 85 százalékáig kiőrölni. A búzalisztet csakis a kővetkező kenyér- iisztpoíló anyagok valamelyikével a következő arány szerint keverve szabad forgalomba hozni és pedig: főzőliszlet az előállítandó lisztkeverék ősszinennyiségének 30% át tevő árpaliszttel keverve; kenyérliszlet és simaőrlésü lisztet csak az előállítandó lisztkeverék összsulymennyiségének 33% át levő árpaliszttel keverve, vagy az előállítandó lisztkeverék összsutymenyiségének 30%-át levő tengeri-, vagy burgonya-, vagy rizsliszttel (de nem rizstakenyérliszlte]) keverve Rozsból a felőrölt mennyiség legalább 82 %-ának megfelelő egységes minőségű lisztet kell előállitaiv, amelyet kenyérlisztpótiokkal keverve szabad forgalomba hozni. Búzalisztet rozsliszttel tetszés szerinti arányban szabad keverni Árpából e felőrölt mennyiség legfeljebb 70'Vo-ának megfelelő egységes minőségű lisztet kell előállítani. Tengeri- lisztből a keveréshez csak oly minőségű lisztet szabad használni, amely száraz vagy szárított tengeriből legalább 19% héjat és csirát tartalmazó korpának elvonása után állíttatott elő A katonai igazgatás részére szóló szállításokra a jelen rendelet nem vonatkozik. Aki a rend ellen vét, azt tizenöt napig terjedhető elzárással és kétszáz koronáig te rjedhető pénzbüntetéssel büntetik Lisztet eladásra őr'.ő malomvállalatok az 1914. évi november hó 25-én már raktáraikon volt nullás lisztet li) 14. évi d cember hó 7. napja után is szabadon kiárusíthatják. Fűszer-, vegyes- és kiskereskedők, ideértve j a szatócsokat is, tiszta búza- és rozslisztkész- ! teleiket 1914 évi december hó 24. napjáig be- I zárótag keuyérlisztpótló anyagokkal való keverés nélkül is kiárusíthatják. A Kárpátok. Deczember 2. Egy kósza hir, a Kárpátok nevének egyszerű em'itése elég arra. hogy mindnyájunkat izgalomba hozzon, félehmt keltsen és sötét sejtelmeket ébresszen nagyon sokakban. Igen, mert a Kárpátok a miénk, azok a fenséges bérezek a magyar haza alkatrészei s midőn rá teszi a lábát az ellenség, fáj nekünk, — keservesen sajgó fájdalmat érzünk, olyanformán, mintha kezünket égő zsarátnok sütötte volna meg. Felszisszenünk s mig a sajgó seb tüze tart, ez foglalja el egész valónkat, ez vonja magára egész figyelmünket. Valami különös dolog ez. Tudjuk mindnyájan, óh beh sok mindenből tudjuk, hogy háborút viselünk, hatalmas, erős ellenségek egész sokaságával, nagy háborút, amilyet még uem látott a világ. Tudjuk, hogy ha számban kevesebben is, de mi vagyunk az erősebbek, mi vagyunk a legyőzheletlenebbek, tudjuk, hogy az igazság mellettünk harczol. bízunk véreinkben, szentül megvagyunk győződve fiaink vitézségéről, mégis, mégis csak addig tudunk nyugodtan viselkedni, mig a bábom vérözöne idegen terű letet öntöz s idegeinken uralkodni tudunk még akkor is, ha reánk nézve kedvezőtlen híreket haliunk, ha az a terület, ahonnan a kedvezőtlen ini nehéz ütegeink ellenben folytonosan lőnek. Galoppban törtet egy távoli üteg a hosszan elnyúló Pabbeln falu utolsó háza mellé. Pár pillanat múlva már eldördült ott is az első lövés. Keresztülfutok egy nagy korcsmakerten. A menekülés utáni kép tárul elém : eldobált puskák, patrontáskák, kenyérzsákok, vizes palacz- kok hevernek mindenfelé, orosz sebesültek és halottak lépten-nyomon, az egyik felakadt egy sövényen, amelyen keresztül akart mászni, mikor a lövés találta. A házakat átkutatják a mieink, az egyikből most hoznak egy oroszt, aki olt fegyverestől elrejtőzött. Egyik katonánk egy szalmakazalba szúr bele bajonetijével: orosz segélykiáltás haliatszik a nyomában és a szalmát sötétvörösre festi a vér Nagy fogolycsapatokat vis2uek végig az utczán. Egy istállóban hordágyon fekszik egy orosz tiszt, akit srapnellövés tatáit. Rövid pipája most is ott ióg a foga között. Az országúton a Vöröskereszt orvosai és szolgái közelednek Átvizsgálják a házakat és a fö'deket és szedik össze a sebesülteket. A rastenburgi gránátosok parancsnoka intézkedik az elesett tisztek eltemetéséről, de gyorsan eltávozik, mert ezredét ismét rohamra vezeti az oroszok ellen, akik itt-olt újból ellenállást próbálnak. Énekelve törnek előre a csapatok s a teljes győzelem csakhamar reánk köszönt, minden magával ragadó erejével. Az oroszok hiába kisérélik meg tüzérségük újabb erős működtetését, lövéseik ugyan most sokkal pontosabbak s akárhányszor bennünket is erősen veszélyeztetnek, de sokat mégsem használnak nekik s az ütközet sorsán már mit sem vátoz- tafnak. Megyünk be Pabbelnbe, utunkba akad egy német és egy orosz halott, akik egyszerre döfték egymást keresztül szuronyukkal. A fiatal német feje lehanyatlott, az arcán csendes, nyugodt kifejezést látunk, ügy iátszik, érezte már hogy a mienk a győzelem . . . események hire jön, nem a mi hazánk egyik darabja Valami nemes és szent önzés ez. Egy ma- gasztosabb érzelem, mely a hazát féltőén szerető szívből fakad. A háború pedig nem a szív ideális érzelmeivel, hanem az ész rideg számításával kezdődik, foly és rendesen ezzel nyeri befejezését is. A háború reális folyamat, hol az irányításban az észé az első szerep. Ezt az első szerepet tölti ki aztán erővel; lélekkel, másodiknak a szív, illetve az abból fakadó érzelmek sokasága, a vitézség a bátorság, a szeretet és áldozatkészség És itt van a mi erőnk, ebben a második tényezőben. Nem harczolunk mi lélek nélkül, nyers erővel Küzdelmeinkben a mi fegyvereinket ezek a nemes érzelmek teszik erősekké, legyőz- hetetlenekké. Nem a kapzsi hírvágy, nem a lélek nélküli hódítási terv vezeti a mi csapatainkat, karunkat, eszünket a varázeerővel biió lelki tulajdonságok és nemes érzelmek irányítják. Nagyon is fontolóra kell mindezt vennünk, mikor a Kárpátok felől érkező nyugtalanító híreket halljuk. Természetesnek vesszük azt a felszisszenést, tiszteletreméltónak tartjuk azt a u mes önzést, mely a hazát szerető és féltő szivünkből fakad, hiszen szomorú volna, ha nem igy lenne, de maradjon bennünk < z az érzés mindvégig annak a nemes önzésnek s ne változzon át se gyávasággá, se kishitűséggé, ne veszítsük el a fejünket s benne az eszünket is mindjárt. Egyáltalában pedig ne legyünk hálátlanok vezetőink és vezéreink irányában Gondoljuk csak meg, mi lenne akkor, ha a mi vezető egyéniségeink is kishitiien fognák fel a dolgot, ha fejüket vesztve szintén a had vezéreknek esnének rosszalásaikkal ? Gyönyörű, de végzetesen szomorú egy káosz kerülne a dologból s ugyancsak kedve telnék benne az ellenségnek. Hát még, ha derék katonáink is azonnal kétségbeesnének, mihelyt honi földön kellene hogy szembeszálljanak az ellenséggel, mint ahogy egyál alában nemcsak nem esnek kétségbe, ha nem éppen ellenkezőleg: ekkor és itt vállnak csak igazán oroszlánokká, itt vátozik a honvédelem önludatos3bbá. Arra pedig, hogy ilyen esetben a had vezetőséget okoljuk és diffainátjuk. se jogunk, sem alapuuk nincs, mert hiszen legyünk csak őszinték egy kicsit, ugyan közülünk ki tudja meg mondani biztosan, hogy a nagy cél, a győzelem késik-e azzal, ha például egy csapat muszka a mi területünkön vonul fel? Még azt sem tudja egyikünk sem, hogy vajon jószántából vette-e útját erre az ellenség, vagy kénytelenségből. Vette légyen azonban bárhogy, magában az a tény, hogy ide jöttek be, még semmit sem jelent, bejöttek a múlt ízben is Ung, Bereg- és Mara marosba s ugyebár nekik lelt benne legkevesebb gyönyörűségük? A szerbek is bejöltek Zimonyba, ki is mentek eszük nélkül azok, akik kitudlak menni. A Timok-divizió is bejött vesztére. Rosszul esik s fáj ez mindnyájunknak, az ország vezetőségének is, de parancsolnak érzelmeiknek s első orban nem ez, hanem az forog szemük előtt, hogy mint vélekednek a hadvezérek ebben a tekinteti) n s ha a hadvezeiőség számításait nem zavarja, vagy pláne beleesik számításába, akkor összoszoritott fogakkal és öklökkel nyugodtan néznek a dolog elébe. Vegyük tehát mindig úgy a dolgot, mint egy égési sebet, mely fájdalmas, de nem veszélyes, meggyógyul s legfeljebb egy kis nyoma marad egy emléknek, melyet szintén elfog mosni a nagy győzelem, ami előbb utóbb mégis csak a miénk lesz, de vezéreinktől ne követeljük meg még azt is, hogy hol verje meg az ellenséget. Oií veri meg ahol tudja, fő, hogy verje meg! A B1KSZÁDI ÁSVÁNYVÍZ gyógyhatású hurutos bánlalmaknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyu -------------------uj borral vegyitve kitűnő italt szolgáltat. —---------——Ti r . « _________________________________________ _____ ...______________ _____________________________________ a K ü £! t ÍS a l'i a s t't a a a Árjegyzéket kívánatra küld i BfHSZADI MIMo MtisiH. ▼▼ V Kapható mindenhol, ma
