Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1914-11-26 / 48. szám
1914 deczember 3. NAGYBÁNYA Az uj moratoriura-rendelet. Deczember 2. hírek. Deczember 2. Tegnap adla ki a kormány a negyedik moratorium rendelefet, melyet a hivatalos lap rendkívüli kiadása közöl. Az uj moratorium- rendelet a legutóbbi rendelettel engedélyezett halasztást mindazokra a pénztartozásokra, amelyeket most halasztás alól ki nem vesz. 1915 jan. 31-ig bezárólag meghosszabbítja. November 30. után 1915. január 31 ig lejáró pénztartozások teljesítésére, amelyek 1914. augusztus 1 előtt kiállított váltón, kereskedelmi utalványon, közraktári jegyen, csekken vagy augusztus 1 előtt keletkezett kereskedelmi ügyleten vagy magánjogi czimen alapulnak, a lejárattól számítolt két hónapi halasztást enged az uj rendelet. Csak a látra vagy lát után, bizonyos időre szóló váltónál hatályos a lejárat megállapítását czélzó bemutatás. A váltóbirtokos az augusztus 1 előtt moratorium alá eső követelés okából kapott kitöltetlen váltót csak augusztus hó 1. napja előtti kelettel van jogosítva kitölteni. Halasztás alá nem esnek: az állami és államilag bizto itolt adósságok kamatai, részleteiéi és járadékai; kamatszelvény k és czimle- tek, záloglevél kölcsönkamatok, közüzemeknek fizetendő dijak, egyesületi tagdíjak, a Vörös Kereszt Egylettel szemben, vagy a hadbavonul- íak segélyezésére elvállalt pénztartozások, tartásdijak, életjáradekok. A biztosítási ügyletből eredő tartozások közül: a hadi szolgálatban bekövetkezett halál eselére kötött biztosítási összeg teljes egészében más életbiztosításnál a biztosítási összeg 25°/0-a, tűz- és jégkárbiztositásnál az egész kárösszeg, minden más kárbizlosiiásnál az összeg 25%-a fizetendő ki. Az augusztus 1. előtti biztosítási dijak egészen moratórium alá esnek, ha akkor, amikor fizetendők volnának, a biztosított katonai szolgála'ot teljesít. Moratórium alá nem esnek a bértartozások kivéve, ha a kötelezett fél katonai szolgálatot teljesít és nem részesül alkalmazási viszonyból folyó rendes járandóságaiban, vagy lakpénzben. A bértartozás csak az élvezett lakpénznek vagy közsegélynek megfelelő mértékben fizetendő Nem esik moratórium alá az üzleti vagy üzemi helyiségek bére, ha az üzlet-vagy üzeni a tulajdonos hadbavonulása ellenére is tovább folyik. Nem esnek halasztás alá a haszonbériarlozások, jelzálogos kölcsönök tőketörlesztő részletei, a szolgálati viszonyból eredő tartozások A személyes munkateljesítményekből eredő tartozások 25% a fizetendő. Augusztus 1 előtt vett és szállítón ingó dolgok vételára címén havonként a lejárt tar ozás tiz, százalékát kell kifizetni HaáiO/oit lejárat hiányában a kamatok kéthónaposként utólag fizetendők. A' 1914 augusztus 1 előtt keit és október 1 előtt lejárt váltón, kereskedelmi utalványon és közraktári jegyen, valamint az augusztus 1 előtt kiállítóit csekken alapuló tartozás liz százalékát kell megfizetni. Ami a takarékbetéteket illeti: ha a betéti könyvre 'agy folyószámlára elhelyezett betét augusz us 1-én kétezer koronát meg nem haladt, a betevő az augusztus 1. óta folyó egész időre kétszáz koronának, ha pedig kétezer koronát meghaladt, havonkin! kétszáz koronának kifizetését követelheti Ez utóbbi esetben a halasztás egész ideje alatt a betét tiz százalékánák kifizetését lehet követelni. A reudeiel intézkedik még a kétoldalú szerződések teljesítéséről és a bérleti viszony rendezéséről is. Pőbérlet esetében például a főbérbeadó a bér nem fizetése miatt nem szüntetheti meg a bérleti szerződést, ha a főbérlő kimutatja, hogy a bérösszeg hátralékos részéi azért nem egyenlíthette ki, mert a hátralékos bérnek megfelelő összegei az ő bérlői az őket megillető moratorium követketkezíében nem fizették meg Az uj moratorium rendelet kivételes rendelkezéseket is tartalmaz a háborús események által közvetlenül érintett adósok tekintetében, végül vegyes és záró rendelkezéseket. Ugyancsak a hivatalos lap mai száma közli az igazságügy- miniszter rendelet a pénzkövetelések kivételes biztosításáról A rendelet főleg azt szabályozza hogy mikor és mily esetekben kérhet a hitelező adósának ingóságaira kivételes biztositási végrehajtást így akkor, ha az adós a pénzkövetelés kielégítését veszélyezteti, vagy nincs állandó lakhelye, vagy ha az adós állandóan külföldön tartózkodik. Roraíe. Mi mindnyájan a visszaemlékezések emberei vagyunk. Eltűnődünk a régmúlt fényes időkön, lelkesedést merítünk a letűnt hősök példáin; eszményeink a mull alakjai, dicsőségünk, büszkeségünk a történelem káprázatos, viharos századai. Ezek emelnek föl, ezek adnak erőt küzdelmeinkben, ezek gyújtják föl előttünk a reménység fáklyáját, hogy el ne csüggedjünk a megpróbáltatások napjaiban, ami nők mos! is ránk szakadlak. Az emlékezések idejét éljük most is. Az adventi négy vasárnap négy ezredév emléke, melyek Krisztus eljöveteléig teltek el Azé a négy ezredévé, mely telve volt sötétséggel, kétségbeeséssel és ellenséges kedéssel Csak néha hangzott el benne a biztató szó; csak néha ébredt fel álmaiból a mélyen alvó emberiség; csak néha értetie meg a próféták ihletett ajka jövendölését, mely csaknem szüntelen hirdette a jobb jövőt, a szabadu!ás óráját, a reménység beteljesedését Harmatozza tok egek felülről és ti felhők csepegjétek az igazságot. Szent idő az adventi idő, az emlékezés ideje. Készüljünk mi is fogadni a szent ünnepeket méltón, különösen most, a megpróbáltatások e napjaiban Megkondui naponkint hajnalban a harang hivó szózata; megtelnek a templomok buzgó hívőkkel és lelkesülten szól az ének: Oh fényességes szép hajnal, ki velünk mennyi ől adattál: üdvözlégy teljes malaszttal. És e dicshimnusz melleit bizonyára nem egy fohász száll az Eg felé a magyar fegyverek győzelméért is! FeSügyelői kinevezés. Gróf Andrássy Gyula a budapesti őrsereg főparancsnoka Ember Eleket, a Gyógyszerészeti Közlöny társszerkeszlőjét ügybuzgőságának elismeréséül felügyelővé (lisztté) nevezte ki. Uj ügyvéd. Dr Dombromcsán János ügy védjelölt az ügyvédi vizsgát Marosvásárhelyen kitűnő sikerrel letette. Kitüntetett szármán őrnagy. Mint értesü lünk, a király Wenighof er Achilles 5 gyalogezredbeli őrnagynak a San melletti harcokban tanusitott hősies magatartásáért a vaskorona rendet adományozta A kitüntetett őrnagy, aki békeidőben Szalmáról! állomásozik, jelenleg sebesülten fekszik Béc-.ben egy katonai kórházban. A hős katona dicsőségéből a mi fiainkra is visszasugárzik egy fény kéve, ak k már sok Ízben tanúságot tettek arról, hogy igazi vitéz katonák. Eljegyzés. Szupkay Gyula kir. telekkönyvvezető eljegyezte Kertész Irénke áll iskolai tanítónőt Mármarosszigetről. Gyászistentisztelet az elesett hősökért. Dr. Boromisza Tibor megyés püspök rendeletére városunkban szombaton tartották meg a gyászistentiszteletet a rom. kath. plébánia templomban az elesett hősök leikiüdveért. A gyászistentiszteleten resztvettek a hatóságok, az iskolák növendékei s igen nagy közönség. A templom hajójában felállított katafalk mellett a sebesült katonák s a Vöröskereszt egyesület ápolói állottak. A gyászistentisztelet, nemkülömben Szőke Béla plébános gyönyörű imája mély hatást tett az ájlatos közönségre Kuszkó Dezső i Mély megdöbbenéssel I vesszük a hírt, hogy Kuszkó Dezső hírlapíró kollegánk, A Nap belső munkatársa a szeptember 10-ért vívott grodeki ütközetben, melyben mint unierjaeger vett részt, hősi halált halt. A veszlesség-lista 30. száma adott hirt elestéről s neve után csillag is van, ami azt jelenti, hogy közelebbi adatok az elesettről nem állanak rendelkezésre Ez a csillag némi reményt önt azokba, akiket e nagylehet- ségü if u sorsa közelebbről érdekel. Lehetséges, hogy megsebesültén orosz fogságba jutott, ahol talán még megmenthették ifjú életét. Ma mindenesetre a legkínosabb bizonytalanságban vannak hozzátartozói, barátai. Kuszkó Dezsőt igen szoros szálak fűzik lapunkhoz is. Éveken át volt lapunk belső munkatársa s kitűnő czikkei általános feltűnést keltettek. Később, mint A Nap 3 munkatársa is, gyakorta fölkereste lapunkat czikkeivel Halála mindenesetre súlyos vesztesség a zsurnalisztikára, melynek egyik nagyra- ! törő, ambicziozus művelője volt Haláláról édes j atyját: Kuszkó József kincsiári építőmestert A Nap szerkesztője a következő levélben értesítette ; Mélyen tiszteli Uram! Kitűnő és drága kollegánk, az Ön Dezső fiának elestéről a veszteséglista 30. száma a-zal adott hirt, hogy közelebbi adatok egyelőre hiányoznak. Dezső barátunk neve mel lett ugyanis csillag volt, ami minden esetben annyit jelent, hogy az összes adatoknak még nem volt birtokában a felsőbb parancsnokság, mikor a 29. vadászzászlóalj veszteséglistáját összeállította. Van tehát reménység reá, hogy a mi nagyon kedves és kiváló kollegánk talán sebesülten orosz hadifogságba jutott a szeptember 10-iki ütközetben Grodelc mellett Hogy unierjaeger volt-e Dezső, vagy pedig zászlós, azt mi nem tudjuk. Isten kegyelméből a legjobbat várva és bizton remélve is, vagyunk mélyen tisztelt Urammal az aggódásban osztályosai Dr. Hajba Miklós s. k., A NAP szerkesztője. Csaba főispán beszéde. Csaba Adorján főispán igen szép, emelkedett hangú beszéddel nyitotta meg a legutóbb tartott vármegyei közgyűlést. A nagy hatást keltő beszédet itt közöljük : Tekintetes Törvényhatósági Bizottság I Azok a világrenditő események, amelyek most szemünk előtt mennek végbe és tetőpontjukat talán még el sem érték, mi reánk magyarokra nehezednek a legnagyobb suüyal és a nemzet minden energiáját össze keli hogy szedje, hogy a világesemények óriási súlya alatt össze ne roppanjon. A magyar nemzet évszázadokon át az európai kultúra védőbástyája volt és miután keze folyton a kard markolatát szorította és minden erejét a harezok kötötték le, nem lehetett része a f-jlödés áldásaiban, mint a nyugati nemzeteknek. És mi lett a jutalma e nemzetnek az önfeláldozó szolgálatokért? Az, hogy a javakban dús Eurrpa lekicsinyelt bennünket és ellenségeink azt hitték, hogy oly gyöngék vagyunk, hogy a reánk zuduló viharnak legelső rohama tol uként fog bennünket elseperni a föld színéről. Az eddigi események azonban keserű kiábrándulást hoztak azok részére, akik a külszin után indulva egy bomlásnak indult pártos nemzetet láttak bennünk. Ami hős fiaink, a különféle nemzetiségüeket is beleértve és beleértve különösen román testvéreinket, arról győzték meg ellenségeinket, hogy az ősi erény nem halt ki belőlünk és ma is aczét a karja és oroszlán a szive mindenkinek, aki e haza emlőjén nőtt fel, amikor a házat keil rnegvédelmeznie. Hogy még nagy megpróbáltatásokat és aggodalmakat kelt fiainkért és hazánkéit kiállanunk, az kétségtelenedé kétségtelen az is, hogy a szenvedések méhében egy jobb jövő magja rejlik és a magyar nemzet a müveit népek sorában végre arra a polezra fog jutni, melyet nagy és nemes tulajdona mellett csak azért nem foglalhatott el, mert nem nyiit tere nagyságát és hatalmát kimutatni. Most megismert a vi'ág. A legnemesebb és legműveltebb nemzet meleg szeretettel ölelt keblére s ha magunk alól a talajt ki nem rúgjuk, semmi hatalom nem áll többé utunkba a nagyság felé. Legelső kötelességünk tehát, a múlt minden ellentéteit elfeledni, a nemzetiségiek közül azokat, kik egész lélekkel velünk küzdöttek, részesévé tenni mindazoknak az előnyöknek, melyeket közösen kivívunk; büntetni a rossz indulatuakat s kijózanítani, felvilágosítani a félrevezetetteket. Ebben a legnagyobb feladat hárul a közigazgatásra s a vármegyékre. Az állami szervezetben azt a szerepet tölti be a köz- igázgatás, amelyet az emberi szervezetben a szív. A lüktető erek onnan mennek szót s ha az egy perezre fennakad, megszünteti működését, megdermed az egész szervezet. Szivünk, le'künk a legnagyobb aggodalmakkal van eltelve, de azért meg kell tennünk kötelességünket, gondoskodni kell a jelen nehézségeinek eloszlatásáról, gondoskodni a jövő előkészítéséről. Ezért kell neküuk összetartanunk s meg kell állani helyünket, ha a sors reánk még nagyob megpróbáltatásokat mérne is. Kérve kérem a bizottság tagjait, ne tekintsenek semmit se nagy áldozatnak, tegye mindenki szivére a kezét s teljesítse azt, amit a haza, király és emberszeretet parancsol.
