Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1913-06-12 / 24. szám

2

NAGYBÁNYA

1913. junius 12.

vek működésének hatályosabb ellenőrzése céljából a főispáni jogkört még jobban kiterjesztik és a községi körjegyzőket a főispán és a belügyminiszter akaratának teljesen kiszolgáltatják. Jobb szerettük volna, hogyha különben az örvendetes meglepetésként jelentkező gazdag belügyi reformprogrammban a főispáni jogkör kiterjesztése hetyett azt olvashattuk volna, hogy készen van a jegyzék fizetésrendezéséről, pragmatikájáról, közszolgálati viszonyainak, fegyelmi ügyének rendezéséről szóló javaslat s a jegyzők megyé- sitése mellett azoknak államosítása helyett a törvényhatóság által leendő megválasztásának az elve fog kimondatni.

Bartók Lajos emlékezete.

— Irta: Kóródi Katona János. —

Junius 8 án ünnepet ült Erdőd s vele vármegyénk.

E kies fekvésű, de nagy történelmi múlttal biró község három nagy emberről nevezetes: itt született erdődi Bakács Tamás, Magyar- ország egyik leghíresebb herczegprimása; ide fűződik Petőfi Sándor és Szendrei Julia szerelmének összes szála és végül itt született Bartók Lajos.

Végre emléket kap vármegyénk dicsőséges nevű szülötte, a szabadságnak Petőfi után legszenvedélyesebb lelkű lantosa, aki két érzelem súlya alatt roskadt össze. Az egyik a szabadság, a másik a szerelem volt .... Nagy szeretettel csüggött Petőfi héroszi alakján. Irótársai a Petőfi- Társaság élére állították, hogy tiineményszerü lelkesedésével, izzó fajszeretetével a Petőfi kultuszt még jobban fokozza.

Az Írásnak, ennek a fölséges gyönyörűségnek ára sokszor kin és véres verejték. És ebben az állapotban is dolgoznia kellett a költőnek. Munkáiból valami fékevesztett láng csap ki. A legtisztább, mely csak perzsel, de kormot maga után nem hagy ... A Petőfi-Társaság törhetetlen erejű, kitartó harczosa volt mindhalálig. A Petőfi-Társaság büszkesége, minekünk pedig kétszeres büszkeségünk, hisz Kölcsey vármegyéje adta az országnak Bartók Lajost.

A mienk az ő színes, mélységes költészete. Mienk a lelke, az a dicsőséges lélek, akinek kevés vágya volt életében és még kevesebb elköltözése után. A mi megyénk kötelessége elsősorban, hogy halhatatlan fiát sírjában is dédelgesse, ha már elnémult ajkán, örökre elfagyott a dal . . .

Bartók Lajos Erdődön, 1851. május 1-én született. Atyja erdődi főszolgabíró volt és ro— Nagy megtiszteltetés rám nézve, — felelte Kókike.

— Igen, mert te sohasem bántod az én kegyeltjeimet.

így mendegéltek együtt, mig eljutottak a tengerpartig, Ott keskeny hid vezetett át egy kicsiny szigetre és oda indultak.

Az volt ám a kerti Volt benne minden, kicsiny és nagy virág, és úgy el van rendezve, akár csak egy könyvben. A kertész maga olyan házban lakott, amely örökzöld növényekből volt építve topolyából, luczfenyőből, borókából, de az ágaikkal együtt; a padlót viruló örökzöld bokrok és növények alkották. Mohák és zuzmók nőttek a padlórésekben, hogy összetartsák ; varjufü, fagyalka és linea alkották a pitvart. A tető kúszó növényekből álllott: vadszőlőből, kaprifo- liumból, klematiszból és borostyánból; s olyan sűrű volt, hogy egy csep eső sem harmatozhatott át rajta. Az ajtó előtt méhkasok álltak, de méhek helyett pillék laktak bennök. Ha ezek kirepültek, ez volt ám a gyönyörű látvány I

— Nem akarom a méheket kínozni, szólt az öreg. És aztán csúnya állatocskák is; olyanok mint a szőrös kávészemek, sőt fu'ánkjuk is van, mint a viperáknak.

Azután bementek a kertbe.

— Most olvashatsz a természet ábécés könyvében. Ismerd meg a virágok titkait és a növények érzelmeit. Azonban semmit se kérdezz, hanem csak halgass rám és felelj ... Látod gyermekem, ezen a kövön valami szürkeség látszik, hasonlít a szürke papiroshoz. Ez akkor nő, a

konságban volt több, megyénkben élő családdal. Gimnáziumi tanulmányait Nagybányán, Szat- máron és Máramarosszigeteu, jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte Nagybátyja, Törökfalvi Papp Zsigmond nagybányai birtokos, aki a 48-as idők ifjai között mint iró is szerepet játszott s Petőfinek egyik legjobb barátja volt, ajánló levelet adott neki Jókaihoz. Jókai a Hon nál s nemsokára az Üstökös-nél is alkalmazta. Don Pedro néven kezdett oda irogatni oly sikerrel. hogy nemsokára Tóth Kálmán is rábízta élclapját, a Bolond Miskát. Szatirikus hírneve ekkor már annyira ismert volt. hogy 1878 ban megindította a Bolond Istók ot. Jankó János, a neves magyar karrikaturista volt fegyvertársa. Rajongva szerette Jankót művészetéért, az meg ifjú szerkesztőjét bátor hazafiságáért, zseniális ötleteiért. Bartók legjobb ifjúkori arcképe Jan kótól való; egy zseniális fejről vett zseniális tudomány, meglátszik rajta, hogy a szeretet és a bámulat vezette a művészét.

Mint politikai szatirikus a Tisza párt érdekében működött, kíméletlenül ostorozva a Deák pártot. Fúzió után a szélső baloldalra ment át, melynek országgyűlési képviselőjelöltje is volt Nagybányán, majd később hosszabb ideig a képviselőháznak főleg kulturális kérdésekben hasznos és számottevő tagja

Első darabja egy regényes vígjáték, A legszebb 1879-ben került színre a Nemzeti Színházban. E darab alapította meg tulajdonképen ; Bartók Lajos költői hírnevét, mert habár a darab színpadi technikájának fogyatékos volta miatt nagy külső sikert nem aratott, tartalmassága, erős lendületű versei s szerzőjének komoly tehetsége egyszerre hírhez juttatták az akkor alig 28 éves szerzőt.

Stílusában szerette a magvas tömörséget, a nagyhullámu lendületeket, az erőteljes jellemzést. >Ha elég ideje és monumentális érzékéhez méltó témái lettek volna mindig, akkor ma Bartók Lajos világirodalmi jelentőségéről lehetne és kellene beszámolnunk« így irt róla Zempléni Árpád

Költeményeinek első és második gyűjteménye, *Örtüzek< és >Rugott csillagok« még a politika bélyegzőjét viselik magukon.

1884-ben Írja meg első történelmi drámáját, Kendi Margit-ot. A múlt idők korszellemének visszaérzése, hatalmasan szárnyaló költői nyelvis erős drámaiasság teszik értékessé müvét Ő maga Kendi Margitot tartotta legsikerültebb drámájának, a közönség és az akadémia azonban Thurán A/tnd-nak adta a koszorút, a mely 1887-ben kerüli színre. Az akkori lapok az elragadtatás hangján Írnak e darabról s mint párját ritkító eseményt említik fel, hogy a darab harmadik felvonása után a szerzői tizenki- lenczszer szólították a lámpák elé Az általános siker, mellyel a darabot fogadták, az Akadémia Péczely-diját juttatta neki. E darabjában nyiladkor a hegy nedves lesz. A hegy penészedik; ezt a penészt zuzmónak hívják. Itt láthatsz kétfélét: az egyik a rén szarvához hasonlít, rén- zuzmőnak hívják és a rénszarvasok legfontosabb tápláléka. A másiknak izlandi zuzmó a neve és hasonlít... Mihez hasonlít?

— A tüdőhöz hasonlít, igy tanultuk a természetrajzban.

— ügy van. Nagyitő üveg alatt nézve a tüdő léghólyagjaihoz hasonlít és ebből tanulta meg az ember, hogy milyen betegségek ellen használja. A mikor a zuzmó elég talajt gyűjtött a sziklára, akkor jönnek a mohák. Ezeknek egyszerű virágjuk van és magvakat szórnak szét; hasonlitanak a jégvirághoz, de találsz köztük az avarfűhöz, a fenyőfához és minden más növényhez hasonlót, mert a növények mind rokonok. Itt van ez a fali moha; olyan mint a fenyő kicsiben és magháza olyan, mint a máké, természetesen kisebb. A moh után nő nemsokára az avarfü Hogyha az avarfüvet nagyitó üveg alatt nézed, olyan lesz, mind a tejfű, latinul epi- lobium. Mikor a termőföld készen van, akkor már a talajban minden megterem; az emberek a saját hasznukra fogják be a növényeket, azonban a természet ad utasítást, hogyan használjuk fel őket. Ez nem csodálatosabb annál, hogy a virágok színe és dísze mutatja meg a rovaroknak, hol találhatnak mézet. így magad is megláthatod a rozskalászokon, hogy azon mintegy sütőezé- gérként függnek a péknek eszközei. És igy láthatod a lennél, a leghasznosabb növénynél, hogy ez maga tanította az embereket fonni. Ha bele |

vánul teljes fényében Bartók drámaszövő képessége, történelmi érzéke és költői ereje. Egy darab magyar középkor az, telve izgató fordulatokkal, eleven alakokkal, verselése néhol valóban ragyogó, színpadi technikája Sardounak is becsületére válnék.

Megelőzőleg 1885-ben jelenik meg legértékesebb lírai kötete, a »Kárpáti Emlékek*, melyet németre is lefordítottak. A természetszeretet és szabadság gyönyörű himnuszai ezek a költemények. Petőfinek leghübb követője az Alfölddel szemben a Kárpátok poétája volt. A sziklák reudithetetlensége, a kárpáti sasok szárnyalása, borongó fenyvesek suttogása, a Tarpatak zúgása, ez az ő világa.

Ez időtájban részt vesz a Petőfi-Társaság megalapításában s Jókai Mór elnöklete mellett Szana Tamással együtt haláláig annak alel - nöke s leghívebb harczosa. Később a Petőfi- Társaság 1887. február 15 én tartott felolvasó ülésén ő veti fel a Petőfi-Ház gondolatát, hogy abban a nagy poétára vonatkozó relikviákat összegyüjtsék. Az eszme testet öltött.

A Méhek cimü három felvonásos vigjáté- kát 1889-ben adták először elő, ugyanebben az évben pedig a Népszínházban előadták egyetlen bohózatát, Haluska Benedek et. A közönség jól mulatott ötletes színházi trükkjén, amikor is egy nyílt jelenetben Pálmay Ilka utánozta Hegyi Arankát, aki rögtön reá á la Pálmay szerepeit. Erzsébet királyné czimü négy felvonásos történelmi drámája 1892-ben jelent meg.

Ebben az időben jelennek meg többi költemény kötetei: <■Költemények«, »Újabb költemények«, »Erdőzugás«, Téli Regék«. Az utolsó költeménykötete 1901-ben jelent meg »Remény, Emlékezet« czimmel. Költészetének karaktere erősen nemzeti.

Utolsó két történelmi darabja volt a János király dráma és a Mohács után tragédia Irt egy operett-librettót is Obenszeradzs czimen. A Nemzeti Színháznak hosszú ideig drámabirálója volt. Irodalmi pályájának emelkedésében sok irodalmi, művészeti és hazafias mozgalomban jutott vezetőszerepe, egyik lelke volt az írók és Művészek körének és a Kisfaludy-Társaságnak tevékékeny és lelkesítő szellemével.

Sokat utazott. A Kárpátok fenyőrengelegei. vagy pedig Olaszország és a Dalmát tengerpart művészettel és poézissel teli földjén találta otthon magát.

A gyönge fizikumú poéta-iró azonban hamar kiégett. A pusziitó kór ellen hiába keresett erőt a tengerparton. Raguzai útja teljesen összetörte s Bariók Lajos 1902 december 31-én 51 éves korában alkotó erejének teljességében meghalt. Martinuzzi egész korát felölelő trilógiájának harmadik része csak vázlatban maradt fen. Sírja fölött Ábrányi Emit és Somló Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója búcsúztatták el, a

nézel a virágjába, ott egy lencsomót látsz, és a bibeszár körül ép úgy tekerednek, mint a csepü az orsó körül. Érdekes, hogy nem az ember, hanem egy pillangó jött rá, hogyan kell a lent fonni. Lenszövőnek hívják és a len levelén sző magzatának kicsiny bölcsőt és takarót. Azonban mióta a lent művelik, elég ravasz ahhoz, hogy mire a lent tépik, kicsinyei repülni tudjanak.

— Hát még a gyógynövények 1 Látod ezt a nagy kerti mákot? Tüzvörös mint a láz és az őrület! Virága belsejében pedig egy kereszt van : épen olyan mint a gyógyszerészek méregjelzése. A kereszt közepén egy rovatkás római edény áll. Ennek rovátkáit kell megvágnunk, hogy a gyógyszer kifolyjon, amely halált is okozhat, hogyha rosszul használják. De ha helyesen élnek vele, meghozza a halálnak édes testvérét: az álmot. Bizony ilyen okos, jószivü a természet. Azonban lássuk csak az aranyvirágot 1 — Az öreg egy kis szünetet tartott, hogy meglássa, vájjon Kékike kiváncsi-é, de az csak hallgatott.

— Lássuk tehát az aranyvirágot!

Ismét szünet I Kékike ugyanis tudott hallgatni, bármilyen apróság is volt még.

— Lássuk tehát az aranyvirágot, a melynek olyan a virága, mint a palástfűnek és olyan a levele, mint a kőtörőnek. Ez az ő ismertető jele és megmutatja, hogy merre van a forrás. A palástfű összegyűjti a harmatot és vizet leveleibe és maga is tiszta kis forrás ; a kitörő pedig feltöri a hegyet, mert hegyből kapjuk a forrást, bármilyen messze is legyen a hegy. Ezt mutatja az aranyvirág azoknak a kik megértik. Áz