Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1911-07-20 / 29. szám
1911. julius 20. NAGYBÁNYA 3 egyik hírhedt alakja akart lenni, de akit vallási türelemből c»ak igy mutattak he. Ezeket csak azért hozzuk fel, hogy bár az operettben sok mindent bevesz az ember, azért mégis szemet szúr a darab elferdítése. A szereplők közül a legnagyobb elismerést Szende Cassanovája érdemli, ki nemcsak pompásan énekelt, hanem ezt az igazi poézistől körüllengelt alakot remekül játszotta. Komáromi Gizi hármas, illetőleg négyes szerepében nagyon kedves volt s csinosan előadott énekszámaival sokszor rászolgált a közönség tapsára Hevczeg pompásan alakította Fregoli szerepét s ha nem csalódunk, legsikerültebbnek mondhatjuk, mint Belzebubot. A többi szereplők közül Pongrácz Maliid, Burányi váltak ki, mig a második felvonásban a rendőrfőnöknek (nevet sok okból készakarva nem Írunk) oly sikere volt, amilyen még talán soha: háromszor a lámpák elé tapsolták. Szegény művészet, ha ezért jár ki a tapsvihar! Pénteken Fali Leónak nálunk eléggé ismert operettje, Az elvált asszony került színre. Sok szellem nincs ugyan a szövegben, de pótolja a fülbemászó muzsika, melyet elég szívesen fogadott a kisszámú nézőközönség. Az előadás elsőrangú volt. Szende és Dénes Ella voltak az est főhősei s az ő érdemük, hogy ez ismert darab újság ingerével hatolt. Ügyes éneküket és játékukat mindvégig osztatlan érdeklődéssel néztük. .4 másik pár Komáromi Gizi és Ross Jenő szintén kivették részüket a sikerből, mig Sipos alakítása, tekintve az operettet keretül, elsőrangúnak mondható. A többiek is j tudásuk legjavát adták s csak ily jó előadás j után érthettük meg, hogy miért volt e darab nak oly nagy sikere. Szombaton Edmond Rostand hires drá- j mája, A sasfiók volt soron. A darab nagy hire i újra zsúfolttá tette a nézőteret és a nagy franczia j poéta csodálatos verseiben igaz gyönyörűséget ; talált. Nem szándékunk itt a darabról valamelyes Ítéletet mondani, hisz gyengeségünk mellett egy I hatalmas alkotás megbirálása nem ily kevés : helyet igényelne. Inkább szólunk az előadásról, ; melyről előre is el kell ismernünk, hogy elis- ; mérés illeti a társulatot. Nagy, nem közönséges j ambícióra vall egy ilyen darab betanulása, hát j még ha úgy sikerül, mint Heves társulatának. í A czimszerep személyesitőjét, Sípost kell mindenekelőtt kiemelni, ki szinte lelkét öntötte bele a szerepbe, emberfeletti ambiczióval igyekezett megbirkózni hatalmas és nehéz szerepével s ! hogy nem kis eredmény, amit felmutatott, kész- I ségesen konstatátjuk. A drámai költemény min- í den szépségét érvényre igyekezett juttatni, ami i teljes mértékben sikerült is Hányán voltak, akik a reichstadti herczegnek Sipos által finoman megrajzolt képével tértek haza s feledni nem tudták! A darab másik kiváló szereplője Vidor. Flambeau alakját oly tökéletesen érzékitette, hogy nem is tudná máskép az ember Napoleon dalban is dicsőített, hires gránátosait elképzelni. Herczey Meternichje gondosan kidolgozott alak, Vájná Ferencz császárt adta nagy hatással, Ho- mokai Gabriella Mária Lujzája az utolsó felvonásban szintén nem közönséges tehetségről tesz bizonyságot. Általában az előadás a nagynevű darabhoz méltó volt s még egyszer dicséret illeti a társulatot, hogy a közönséget vele megismertette. Vasárnap délután a Tatárjárás ment zónában. állítólag »szemelvénvcs kiadásban « Este egy régibb népszínmű került színre : Az asszony verve jó. A hangzatos czim daczára néni igen iparkodott a közönség a színházba, mintha az előző esti fáradságot akarta volna kipihenni. De jól is tette. Ily rossz darabot, még népszínműben is, régen láttunk. Az előadás sem volt kifogástalan, sőt. Az énekszámok meg pláne rettenetesek voltak, a zenekar nagyobb diszharmóniával még készakarva sem játszhatott volna. Igaz, hogy a nagybőgőst megmarta a »veszett« (nálunk csak ilyen van) kutya s felvitték a Pasteurbe Csak ezzel magyarázható a zenekar vasárnapi debutja. A szereplők közül kiemeljük Málray és Herczey jobb sorsra érdemes alakítását Hétfőn betegség miatt műsorváltozás történt s igy a Czigánybárót játszották. Sokat nem mondunk erről az előadásról. A zenekar olyan stílusban játszott, mint vasárnap este s igy Strauss remek muzsikájában nem nagy gyönyörűségünk teilett. Burányi Barinkai szerepét nem linita, Dénes Ella pedig csodálatos hamisan énekelte Szaflit. Mátray sem aknázta ki Zsupán szerepét eléggé. Az egész előadáson látszott a beugrás, egyedül Reviczky Etelt találtuk jónak, aki a vén czigányaszonyt játszotta s hozzá pontosan énekelt. Kedden egy pompás franczia bohózat, A millió ment félig telt ház előtt Nem hiába hirdette a szinlap előre a fehér estet, mert eltekintve néhány vaskosabb kitételtől, a darab viszonyítva a legtöbb franczia bohózaihoz, elég ártatlan. Az egész darabon át egy kabátot keresnek, melynek zsebében van a czimben is körülírt milliót megnyert sorsjegy. A szerencsés és szerencsétlen tulajdonosa a sorsjegynek, illetőleg a kabátnak azonban csak az V. felvonás végén jut vissza birtokába eme értékes ruhadarabnak, addig azonban annyi furábbnál furább jeleneten kell végigmennie, hogy lehetetlen az embernek magát halálra ne kaczagnia. S az előadás! Vidor, Sipos, Herczeg, Heliai, Mátrai egyesült erővel oly páratlan előadást produkál tak, hogy még a fővárosban is megjárta volna. De a többi szereplők is derekasan játszottak. Czakó Miczi kedves elegancziával alakított egy szerelmes grizettet, ifj. Baghy Gyula és Vájná méltókép bele tudtak illeszkedni a társaik által megalkotott nagystílű keretbe. Heti műsor: Szerda: Halhatatlan lump, operett. Csütörtök: Cornevillei harangok, operett. Péntek: Medikus, színmű. Szombat: Tiszt urak a zárdában, operett. Vasárnap délután: Drótos lót, operett; » este: Czigányszerelem, operett. A drezdai hygiénia kiállítás. Országszerte nagy érdeklődés mutatkozik a drezdai nemzetközi hygiéne kiállítás iránt és a haladás vágyától áthatott magyar városok egymásután küldik ki megbízottaikat, hogy a kiállítást megtekintve az olt tapasztaltakat itthon városaik javára értékesíthessék. A kiállítás a modern város hygienéjét mutatja be, a kiállítás rendezőinek gondjuk volt azonban arra is, hogy a német város hatalmas fejlődését is bemutassák s mindeneseire teszik ezt nemcsak külföld okulására, hanem saját dicsőségük emelésére. A kiállítás mindenekelőtt nem annyira nagy arányaival lepi meg a szemlélőt, mint inkább sokféleségével és szakszerű rendzésének kiválóságával, Már magában az a tény, hogy a kiállítás felöleli az egész földkerekség embei'einek mindenkori hygiénejét, nagyon értékessé és tanulságossá teszi a kiállítást. A hygiéne történetét, fejlődését és mai nemzetközi állását valamennyi kuliurnépnél a »Sleinpalast«, egy hatalmas méretű kiállítási palota mutatja be képben, Írásban, plasztikában és ügyes modellekben. A jelenlegi nemzetközileg és városoukint uralkodó hygiénikus állapotok mellett legtanulságosabb itt a történeti osztály. Egy egész uj. eddig még nem ismert, szen- zácziós világtörténelmet mutat be a mai kor emberének. Kezdve a kőkorszakbeli emberen, folytatólag a vas- és bronzkorszakon, a keltákon, egyptomiakou, indusokon és szerecseneken, kínaiakon, phöniciaikon, zsidókon, görögökön, rómaiakon, és germánokon keresztül egész a középkorig mutatja be minden kornak és minden népnek higiénéjét. Bámulattal vesszük tudomásul, hogy az egyptomi, görög és római népek régi egészségügyi berendezései bátran kiállták a versenyt a mai fejlett kor hasonló intézményeivel. Egy római fürdőszobának berendezése csodálatra kelt bennünket, s a damascusi ulczát látva nem tudjuk megérteni, hogy miképpen történhetett, hogy az emberiség azt a sok kincset, ismeretet, melylyel birt, hogyan veszthette el ismét. Az ókor hygienejét bemutató s egymásba nyíló termek, hogy milyen részletesen és alaposan ölelik fel az ókor városainak összes közegészségügyi berendezéseit, elég azzal jelemeznünk, ha megmondjuk, hogy ez maga a hatalmas épületnek 29 termét foglalja el. Késégtelen, hogy az ókor népei között is irtózatos volt a tömegnyomor s valószínű, hogy a rabszolgág milliói az ókorban is nélkülözték I a legelemibb egészségügyi intézményeket, azonban a kiállítás nem ennek bemutatására fekteti I a fő súlyt, az lévén czélja, hogy az ókortól i kezdve napjainkig a legjobb és legtökéletesebb ! hygiénikus berendezéseket ismertesse. A kiállítás a középkor hygéniájáról szégyenletes képet tár fel. A középkor a babonáknak, a sötétségnek, a szelemi elmaradottságnak volt kora. A babona, a földöntúli hatalmaktóli társaság, mint délelőtt, de uícai toalettekben, fesztelenebb hangulatban A hajók fedélzete pompás télikertté van átvarázsolva, a rettentő ágyucsövek- hez szőnyeggel fedett puha pamlagok simulnak. Pazar büféasztalok csalogatják az éhezőt s a szom- jazót, de nincs itt éhes ember, csak szomjas. Nagy porcellántálakbó! leveses kanállal öntik a poharakba a pezsgőt. Ám az eráris dámák dobozokkal, staniclikkal felfegyverkezve rohanják meg az édességeket, hogy odahaza is jusson belőlük. A nagy fogyasztásnak a zenekar vet véget. Kürtösök kürtőinek, aztán rázendít a zenekar az Erzherzog Franz Ferdinandon a Gotterhaltéra. Ferenc Ferdinand és Mária Annunziata érkeztek meg. A trónörökös neje, Hohenberg Zsófi.-» hercegnő s többi előkelőség között állva várta a fenségeket. A trónökös után jöttek az uralkodóház tagjai,Frigyes, József, Péter Ferdinánd, Salvator és még néhány főherceg nejeikkel. Most van alkalmam közvetlen közelből látnom az uralkodóház tagjait. Többé-kevésbé érdekes, sőt értelmes arcú urak és hölgyek, az előbbiek szakállasak, az utóbbiak soványok. Kivétel csak a trónörökös és neje. Ferenc Ferdinánd- nak nincs szakálla, igen szép, daliás férfi, de nyárspolgári értelemben. A kövérkés fehér arcból nagy, kék, csodálkozó szemek tekintenek a világba, a homlok nem túlságosan magas, az ajkak pirosak, az áll enyhe. Kedves, mosolyó arc, nyájasság, szelíd életvidámság sugárzik róla, éppenséggel nem látszik annak a szigorú, hozzáférhetetlen embernek, akinek mi hisszük. Hohenberg Zsófia egyike a legbájosabb jelenségeknek. A kissé már öszes haj alól mély tüzü, okos barna szemek ragyognak, a mosolygó arc csupa baj és szellemesség. Minden mozdulata finom és plasztikus. Akinek egészséges érzéke van szépség és nőiesség iránt, megérti Ferenc Ferdinándot, a lángoló szerelmest, két ország leendő urát, aki rangján alul nősült. A szakállas és sovány Habsburgok között úgy fest Chotek Zsófia, mint a kert legpompá- zőbb rózsája. Ideges, hervatag, vékony arc a Mária Annunziátáé. Termete magas, de hajlott. Ahogy a magasabb körökben mondani szokás: race-nő. De az én szemem semmiféle rácét nem fedezett fel rajta. Hercegek, grófok, miniszterek, tábornokok mohón rajongják körül az uralkodóház tagjait, első sorban Ferenc Ferdinándot és Mária Annun- ziatát. De Hohrnberg Zsófiidnak is temérdek kijut a hódolásból. Ki tudja mit hoz a jövő, ki tudja nem kerül-e korona arra a szépséges okos fejre. Van valami kínos, izetlen ebben a kiméle'len körülrajongásban. A magasabb méltóságok előre- hajlott nyakkal, visszafojtott lélekzettel, dülledt szemekkel lesik, hogy nekik is jusson egy szó vagy legalább egy nyájas fejbóüntás. A trónörökös rendkívül jó kedvű s pazarul osztogatja kegyeinek jelét. Sűrűn fog kezet az urakkal, főleg tábornokokkal. Ellenben Zichy János minisztert nem vette észre. Bizonyára puszta véletlenségből Háromnegyed órai időzés után a trónörökös és kísérete álhajókázott az Erzherzog Friedrich csatahajóra, ahol ismét elölről kezdődött a csillogó, benőség nélkül való színjáték. Erdösi Dezső. Alapittatott 1894 ben. ===== ékszerész == ===== Rákóczi-tór. ===== Ajánlja dúsan felszerelt raktárát az összes híres gyártmányú órákban. Nagy választék arany- ezüst és brilliáns ékszerekben, továbbá valódi és china-ezüst árukban.
