Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1911-07-20 / 29. szám

4 1911. julius 20. félelem, rettegés megállította az emberiséget haladásában és a közegészségügy rettenetes el­hanyagolását eredményezték. Nyomor, szenve­dés, piszok, járványok, pestis, kolera, lepra és a különböző ragályos betegségek tizezerszámra irtották az embereket, hygiénikus intézkedések­ről szó sem volt, ellenben medaillonokat, keresz­teket, érmeket viseltek nyakukban az emberek. Mindezt szemléltetően mutatja be a kiállítás. A mai kor állapotát feltüntető termek nagyarányú fejlődésről tesznek tanúságot. Lát­juk, hogy az egyén s a tömeg közegészségügye már gondját képezi az államhatalomnak. A la­kás és város, fűtés és világítás, ágy-, trágya- és szemételtávolitás, vízvezeték, csatornázás, kato­naság, postakocsi, bányászlakás (a munkásbiz- tositás első jellemző tünete), gyógyszerészet, ruházkodás, táplálkozás, élelmiszer-vizsgálat, phantastikus hygiéne és babonák, betegápolás és a betegségek gyógyítása, kisdedóvás, iskola, játék és sport, közlekedés, fogház, ipari hygiéne széles, grandiózus perspektívát nyújtanak arról, hogy az újkorban e téren mily haladás történt. Az etnológia osztályban találjuk az izlám, az indus, a keletázsiai és ó-amerikai kultur- testülelek, továbbmenve az afrikai, amerikai és ázsiai halász-, vadász- és nomádnépek hygiéniá- jának pompásan szemléltetett törtöneti fejlődését. Sőt a sarkvidékiek (eszkimók, csukcsok stb.), valamint az ausztráliai és egyéb szigetbeli tör­zsek külön-külön teremben kaptak méltó el­helyezést. A népszerű osztály (»Der Mensch«) és az imént vázolt »Steinpalast« alig egy huszad ré­szét teszik ki a drezdai hygiéne kiállításnak. Az egyik épületcsoport a ma hygiéniáját, a másik a kiállító államok mai hygiénejét mu­tatja be szemléltető és statisztikai utón. Mindazon városok, melyek akár a város- rendezés, utczák tiszántartása, a közélelmezés javítása, a betegápolás, gyermekvédelem, sze­gényügy, közlekedés, világítás stb. terén a tu­domány és technikai ismeretek legújabb vivmá nyairól tudomást akarnak szerezni, nagyon jól teszik, ha ezt az érdekes és tanulságos kiállítást felkeresik. HÍREK. Julius 19. Kinevezések. A pénzügyminiszter dr. Bá­thory Oszkár nagyváradi pénzügyi fogalmazót segédtitkárrá ; a földművelésügyi miniszter Blick- liardt József erdőmérnökgyakornokot erdőmér­nök jelöltté; a pénzügyminiszter Pap Géza helybeli lakost a nagybányai bányaigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez díjas gyakor­nokká ; a szatmári püspök Etlinger János hely­beli segédlelkészt theologiai tanárrá és a szat­mári szeminárium prefektusává; az igazságügyi miniszter Géressy János helybeli telekkönyvve­zetőt a Vili. fizetési osztályba nevezte ki. Hivatalvizsgálat. Kölcsey János királyi táblabiró, kit a debreczeni királyi tábla elnöke, Bóth Ferencz királyi törvényszéki elnök be­tegsége folytán a szatmári kir. törvényszékhez tartozó kir. járásbíróságok felügyeleti látogatásával megbízott, az elmúlt héten az itteni kir. járás­bíróságot vizsgálta meg s a tapasztaltakon el­ismerőleg nyilatkozott. Eljegyzés. Dr. Tároza Aurél ügyvédjelölt el­jegyezte Pap Gerő karulyai gör. kath. lelkész leányát, Líviát. Adomány. A nagybányai Városi Takarék- pénztár a Munkások segély és nyugdijegyleté- nek helybeli fiókpénztárának külön alapja ja­vára 10 koronát adományozott. Ajánljuk e ne­mes tettet követésre másoknak is, annál is inkább, mert a fiókpénztárak az országos alapból 10 évig nem segélyeznek, addig is külön alapot kellett teremtenie, hogy esetleges segélyeket oszthassanak. Választás. László János helybeli ref. segéd­lelkészt e hó 16-án nyolcz pályázó közül egy­hangúlag megválasztották lelkészszé Bodrog- kereszturban, alsó Zempléumegye egyik közsé­gében. László Jánost, kit városunk társadalmá­nak egyik rokonszenves tagjának ismertünk, őszintén sajnáljuk elvesztésekor, de viszont csak örvendhetünk azon, hogy életczéljának egy ré­szét sikerült elérnie. Sok szerencsét az uj állá­sához. NAGYBÁNYA Fegyelmi eljárás. Csaba Adorján főispán a Nagykároly város rendőrsége és tűzoltósága részéről e hő 13-án történt tüzeset alkalmával tapasztalt hanyagság és mulasztások miatt Demidor Ignác rendőrkapitány és tűzoltóparancsnok ellen a fegyelmi eljárást elrendelte s a vizsgálat vezetésével az alispánt bízta meg. Bankett. Fényes lakoma színhelye volt a Kaszinó-Egyesület szombat este, melyet a tá­vozó Brogyányi Kázmér tiszteletére rendeztek barátai és tisztelői. Brogyányi Kázmér minorita­rendi házfőnök nem oly régen van városunk­ban s mégis barátságos modorával, nyílt őszinte­ségével, vallási türelmével igen sok tisztelőt és jóbarátot szerzett magának. S most, hogy el kell távoznia körünkből, nem mulaszthatták el ünnepelni. Bár a válás szomorúságot okoz, vigasztal az a tudat, hogy anyagiakban előnyö­sebb helyre megy s igy némikép előléptetés számba vehető távozása. A banketten mintegy hatvanan vettek részt társadalmi életünk kiváló­ságai küzül. A távozóra Stoll Béla ügyvéd emelt először poharat, amit az ünnepelt meghatott szavakban köszönt meg. Majd Révész János lel­kész és dr. Barna Samu ügyvéd éltették benne a fenkölt gondolkodású embert és a más fele­kezetekkel szemben is türelmes papot. Az ünneplő közönség vidám hangulatban sokáig maradt együtt. A magyarországi munkások rokkant- és nyugdijegylete. Ez az immár hatalmas vagyon­nal rendelkező egyesület, mely czélul tűzte ki a munkában megroppanlak, vagy az elhalt munkások árváinak segélyezését, hivatalos köz­lönyében újra csak örvendetes gyarapodásáról ád számot. Városunkban is van fiókpénztára s igy nem lesz érdektelen néhány adattal némi világot vetni erre az igazán hazafias és kimond­hatatlan hasznot hajtó intézetre. Hogy a mun­kások jól felfogott érdekűkben belátják ennek az intézménynek hasznát abból is látszik, mert ez év első felében 20378 uj tag iratkozott be ; s a legutolsó gyűlés óta a tagok száma 140000 re emelkedett. Az egyesületnek több mint hét millió koronányi vagyona van s valóban gondol­kodóba ejt e roppant nagy szám, hogy is lehe­tett ezt az apránként berakosgatolt fillérekből összekuporgalni. De nem lekicsinyelendő szám az a másfél millió korona sem, amit az egye­sület fenállása óla segélykép kiosztott. Persze okos vagyonkezeléssel lehetett csak ily fényes eredményeket elérni, ily rengeteg vagyont össze­gyűjteni. Az egyesület újabban, hogy tőkéjét kamatozóbbá tegye, értékpapírokba fekteti. Legutóbb is ^/^/q-os értékpapírokat szerzett be 97 50-es árfolyam mellett, még pedig 500,000 K. n. é. Magyar Általános takarékpénztári zálog­levelet, 500,000 K n. é. Magyar Központ Taka­rékpénztári záloglevelet és 500,000 K n. é. Or­szágos Központi Hitelszövetkezeti kötvényt. E hatalmas vagyon gyarapításához azonban hozzá­járulnak olyanok is, akik a nemes czélt átértik, így a legutóbb is két budapesti nagy pénzinté­zet lépett be 1000 —1000 koronával alapitótagul, sőt a törvényhatóságok sem zárkóznak el, mert Veszprém vármegye 200 koronát tett le az alapitó tagságra. Mindebből láthatni, hogy az egyesület a munkások keservesen megtakarított fillérjeivel okosan, óvatosan és körültekintően bánik, ami mindenesetre újabb és újabb tagok toborozását teszi lehetővé. A bikszádi fürdő látogatottsága. Ebben az idényben, daczára a nem legkedvezőbb időjárás­nak a bikszádi kies fürdőben, mely városunkból is elég könnyen közelíthető meg, a legutolsó hozzánk érkezett jelentés szerint majd ötszáz vendég fordult meg. Népmulatság. Hatalmas plakátok hirdetik a jövő hó hatodiki nagyszabású népmulatságot, melynek jövedelme a »Nagybányai Önkéntes Tűzoltó Testület pénztárát gyarapítaná. A ren­dező-bizottságban városunk társadalmi életének előkelőségei foglalnak helyét, ami elég garanczia arra, hogy a népünnepély igen fényesen sikerül. A meghívó szerint kezdete a népünnepélynek délután 2 órakor lesz és este tánczvigaiom, el lehet tehát képzelni, hogy másnap reggelig nem igen szakad vége a mulatságnak. Az előző jelek­ből ítélve, a népünnepély nagyszerűnek Ígér­kezik. Gyülekezés a Rákóczi-léreu, hová a hely­beli egyesületek gyülekeznek. A tűzoltóság disz- menetben kivonul a ligetbe a bányász-zenekar vezetése mellett. Ezután az elnökség díszkocsija és virágos kocsik fehérruhás hölgyekkel indul­nak az ünnepély színhelyére. Őket követik a nagybányai czigányzenekarok Ádám Jóska veze­tésével. Négy órakor versenyek a ligetben erre a czélra külön elkészített helyen. A versenyek műsora következő: 1. Síkfutás (két dij). 2. Zsák­futás (két dij). 3. Fenyőmászás (több dij). 4. Távolugrás (két dij). 5. Lepényevés. 6. Szamár- futtatás (két dij). 7. Zsemleevés (három dij). 8. Fazéktörés (három dij). 9. Kínai párbaj (három dij). 10. Szépségverseny (három dij). 11. Gyermek szépségverseny (négy dij). 12. Nagy orr verseny (egy dij). A versenyek nagyrészt tréfásak s igy a közönség vig hangulatát mindenesetre elő­mozdítják. A versenyek után léghajókat bocsá­tanak fel. De egyéb szórakozásról is bőven gondoskodott a rendezőség. A liget fényesen ki lesz világítva; a polgári dalárda dalokat fog elő­adni, a felállított bazárokban szép asszonyok, leányok fognak árulni, végre a tánczmulalság megkezdése után 9 órakor nagyszabású tűzi­játék, melyet egy helybeli pyrotechnikus rendez nagy hozzáértéssel. Még a belépő-dijról kell megemlékeznünk, igazán csekélység: 40 fillér. Ha azonban valaki az estéli tánczmulatságon is részt akar venni, akkor 1 K 60 f. E mesés olcsó árakat nyilván azért állapította a vezetőség, hogy minél többen jelenjenek meg még a szegényebb sorsuak közül is. S nincs kétség benne, hogy ez a városunkban rég nem látott ünnepély pom­pásan sikerül, amint azt más városok hasonló ünnepélyeiből következtetni lehet. Mennyi em­bert csalt ki pl. Budapesten a ligetbe a rózsa­ünnepély, vagy a Dunapartra a Duna-ünnepély. Természetes, a mienk kisarányu, de bízvást vár­juk, hogy ha az idő kedvez, úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben a siker megfelelő leend. Dinamit-szerencsétlenség A műit héten Hagymásláposon Mercs Juon elemi iskolás fiú legeltette a vasúti állomás körül Jeremiás Jenő állomásfelvigyázó teheneit s közbe játszogatott egy dinamit patronnal, amelyet ki tudja, hon­nan csent. A patron azonban végre a sok ütö- gelésre elsült és a szerencsétlen fiút agyonütötte. A borzasztóan megroncsolt kis fiú holttestét be­szállították a faluba s nagy részvét mellett te­mették el. A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy felelősség senkii sem terhel a borzasztó esetért. Megtagadott keresztszentelós. Nem szíve­sen regisztráljuk e hirt, hisz iparkodunk elke­rülni minden olyas dolgot, mely román hazánk­fiaival való viszonyunkat alkalmas volna jobban kiélezni. De nem hagyhatjuk szó nélkül ez ese­tet, mely a magyarságnak oly arczulcsapása, hogy szótalanul tűrni lehetetlen. Vigasztal talán még az a remény, hátha nem igaz, mert ilyen meggondolatlanságot még sem tételezhetünk fel egy papról, aki végtére is mégis intelligens em­ber, bár több laptársunk mind megerősíti való­ságát. Özv. Hurbán Mihályné gör. kath. vallásu királydaróczi lakos, súlyos betegen feküdt és szenvedése közepett megfogadta, hogy ha fel­gyógyul, Isten dicsőségére egy szép kőkeresztet fog csináltatni. A beteg asszony felgyógyult. Első dolga volt megrendelni a kőkeresztet, amelyet a falu alatt levő földje szélén állíttatott fel. A feszület ünnepélyes felszentelésére özv. Hurbán Mihályné Lukács Constantin királydaróczi gör. kath lelkészt kérte fel, ki a múlt napokban Hurbáuné családja élén, egyházi díszbe öltözve ki is ment a kereszthez, a felszentelés azonban elmaradt. Elmaradt pedig azért, mert a kereszt alapzatának hátsó részén, az elől levő román felírás magyar fordítása is be van vésve: »Isten dicsőségére emelte özv. Hurbán Mihályné 1911 « Lukács kijelentette, hogy a keresztet — mert magyar felirat is van rajta — nem szenteli fel. Országos vásárok vármegyénkben, Julius 21-én Csengeren; 24-én Fehérgyarmaton és Szinérv ár alján; 31-én Nagypaládon. Augusztus 1-én Krasznabélteken, 8-án Aranyosmegyesen, Nagyecseden. Késelés Kosztin György szakállasdombói napszámos azutczán találkozott Dőbréka György nevű haragosával. Koszíin szó nélkül előrántotta kését azt beledöfte Dobréka mellébe. Az élet- veszélyesen sérült embert lakására szálitották, ahol rövidesen meghalt. Kosztint letartóztatták Tűz Bajfaluban. Folyó hó 17-én, délután 5 órakor eddig meg nem állapított okból tűz ütött ki Bajfaluban, mely alkalommal Tett Gábor otlaui gazdálkodó háza és minden melléképülete földig porrá égett. Minden gazdasági felszerelése és leihalmozott takarmánya, kevés kivétellel, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom