Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)

1910-11-10 / 45. szám

1910. november 10. NAGYBÁNYA 3 Fogadja Nagyságod mély tiszteletem nyilvánítását. Budapest, 1910. okt. 27. Tóth, a Nemzeti Színház igazgatója. Dr. Földes Béla országgyűlési képviselő levele igy hangzik: Tisztelt Barátom! Nevezetes nap lesz november ötödiké Nagybánya város köz­művelődési életében. Az utolsó években léte­sített azon fontos intézményekhez, melyek a város anyagi haladásának útjelzői, sorakozik most a szellemi * élet tényezője: a színház. Kívánom, hogy e színház minél tökéletesebben teljesítse hivatását és a nemes szellemi élvezet irányába terelje a közönség ízlését. Szórakoz­tasson, mert erre napjainkban az élet erős zaklatottsága melleit szükség van, neveljen és műveljen, mert erre még nagyobb szükség van, hogy haladjunk és erősödjünk. Nagyon sajnálom, hogy ezen nevezetes napon nem ünnepelhetek a város polgársá­gával egyetemben, de oly kötelességeim van­nak, melyek sem nem halaszthatók, sem át nem ruházhatók. Szívélyes üdvözlettel Földes Béla. Szilágysomlyó város tanácsa a következő átiratot intézte a városi tanácshoz: Becses meghívásukért amidőn szives köszönetét mondunk, melegen üdvözöljük a tek. Tanácsot és a város derék közönségét a színművészeinek, mint a magyar kultúra és közművelődés egyik legfontosabb tényezőjé­nek emelt uj hajléknak ünnepélyes megnyi­tása alkalmából és biztosítjuk a Tanácsot, hogy szellemileg szivünkkel, lelkűnkkel együtt ünne­pelünk velük. Lukátsffy Ödön polgármester. Üdvözlő táviratok érkeztek: Vajai Károly szatmári polgármestertől, az eperjesi polgár- mestertől, Fleischakker tanácsostól, a lőcsei szin- iigyi bizottság elnökétől, Neográdi Lajos dr.-tól, Szepesvármegye alispánjától, ki az Északmagyar­országi szinikerület nevében üdvözölte váro­sunkat ; Folgens lőcsei polgármestertől; Piukoviis Antaltól, a szabadkai szinügvi bizottság elnöké­től ; Nádasdy szinigazgatótóí; Magyar eperjesi főjegyzőtől; Mezey Kálmán eperjesi színigazgató­tól ; továbbá Komjáthy Gyula, Krecsányi Kálmán színigazgatóktól. Takáls Mihály, az Operaház nagynevű művésze, városunk szülötte a következő távira­tot intézte dr. Makray polgármesterhez: Szeretett szülővárosom művészi ünnepén egész lelkemmel részt veszek. Szeressük és becsüljük meg a művészetet mindig. Az ünnep rendezőinek és részlvevőivek legszivélyesebb üdvözletét küldi Takáts Mihály. Szabados színigazgatóhoz ifj. Wlassics Gyula a kővetkező levelet intézte: Kedves Igazgató ur! Végtelen sajnála­tomra halaszthatatlan elfoglaltság következté­— Nem tudom még. Éppen ebben nem vagyok elhatározva. Olyan országot szeretnék . .. — Ahol enyhébb az éghajlat — szóltam közbe. Szomorúan mosolygott. — Egy olyan országot, — szólt — ahol még mesélnek az emberek. Nem Mikszáth nagy és végső honvágya ez az irodalom után? Talán megérezte, hogy a politika fogja megölni (a halálos fáradtságot vá­lasztási körútjáról hozta haza) és az irodalom fogja halhatalanná tenni. Az emlékműnek, mely őrizni fogja az ő nevét, egyik köve lesz ez a könyv. A magyar közönség régóta megszokta már, hogy a Mikszáth- Almanachnak nevezze, ezentúl címében is viselni fogja első szerkesztőjének nevét, mint a Maréchel- Niel-rózsa egy hires katonáét viseli. Egyébként pedig az marad a Mikszáth-Almanach, ami a régi Almanach volt és aminek első szerkesztője szánta: a fóthi szőlő, ahol minden ősszel egyszer össze- talkozik egy csapat iró, egy kis ország, ahol még mesélnek az emberek. ben nem vagyok abban a helyzetben, hogy a nagybányai szép ünnepen részt vehetnék. De legyen arról meggyőzőgve, hogy a távolból is a legéberebb érdeklődéssel fogom követni azon a fontos ponton kifejtendő működését. Kérem a polgármester urnái is, kinek köszö­nöm a meghívást, legyen szives kimenteni. Szívből üdvözli és sok jókat kíván igaz hive Wlassics. Molnár Viktor közoktatásügyi államtitkár­nak ugyancsak Szabados színigazgatóhoz intézett levele igy hangzik: Tisztelt Igazgató Ur! Szives meghívását a nagybányai színház felavató ünnepélyére hálásan köszönöm. Hivatalos elfoglaltságom miatt nem jelenhetek meg személyesen, de ez utón is kívánom, hogy a magyar szellem és kultúra terjesztésében minél szebb eredmé­nyeket tudjon felmutatni színházuk. Kiváló tisztelettel Molnár. llosvay Aladár, Szatmárvármegve alispánja dr. Makray polgármesterhez a következő távira­tot intézte: Közbejött akadályok miatt holnapi ün­nepélyetekre nem mehetek. A szives meg­hívást hálásan köszönve, biztositlak, hogy nemzeti kultúránk ez ünnepén szivvel-lélekkel veletek érzek. llosvay Aladár. Üdvözlő táviratok és levelek érkeztek még Mocsári Béla miniszteri tanácsostól, Műkő Izidor lapszerkesztőtől, Szeredai Leó lapszerkesztőtől, dr. Hajnóczy Józseftől. Égly Sándor premontrei kanonok-tanártól, Sárosy Árpád írótól stb. slb. A díszelőadás. Már pénteken délelőtt hatalmas, nemzeti- szinti plakátok hirdették a november ötödikére kitűzött díszelőadás műsorát. A díszelőadás szin- lapját, hogy az a késő utókor számára is meg­örökítve legyen, egész terjedelmében e helyütt közöljük: Lendvai Színház. Igazgató: Szabados László. Megnyitó díszelőadás, Bakó László, a Nemzeti Színház tagja és Tompa Kálmán, a soproni városi színház igazgatóhelyettes főrendezőjének vendég­felléptével. Általános bérletszünet. Felemelt hely­árak. Szelvények nem érvényesek. Nagybányán, 1910. november hó 5-én I. Ünnepi nyitány (Kerner Jenő). Előadja a zenekar. Dirigens: Wissmüller Mihály. II. Beköszöntő. Irta: Égly Mihály, elmondja: Sz. Végh Gizi. III. Prológus. Irta: Révay Károly, a kisérő zenét szerzetté: Wissmüller Mihály. Elmondja: Benes Ilonka. IV. Bánk bán. Szomorujáték 5 felvonásban. Irta: Katona József. Személyek: II. Endre, Magyar- ország királya Korda Sándor. Gertrudis, felesége Benes Ilonka. Bánk bán, Magyarország nagyura Bakó László. Melinda, felesége J. Széli Erzsi. Ottó, merániai herceg Sugár Gyula. Bendelei­ben Izidora Hikisch Kató. Petur bán, bihari fő­ispán Tompa Kálmán. Michál és Simon bán, Me­linda bátyjai Nyárai Rezső, Farkas Ágoston. Myska bán Demeter Sándor. Solom mester, a fia Tolnay József. Biberach, lézengő ritter Földes Mihály. Tiborc, paraszt Ungvári Mór. Egy zászlós ur Jámbor György. Udvornik Perényi Sári. Békétlen főurak, udvariak, udvarhölgyek, szol­gák, csatlósok. Történik a XIII. században. Helyárak: Közép-páholy 15'60 K, oldalpáholy 13 K, kispáholy 10 40 K, támlásszék I—IV. sor 2 60 K, zártszék V—VIII. sor 2 08 K, kör­szék IX—XIII. sor 1'56 K, karzati zártszék 1‘04 K, földszinti állóhely 130 K, karzati állóhely 52 f, gyermekjegy 80 f. Fenti helyárak után az Orsz. Színész-Egyesület Nyugdíjintézete javára a következő pótdijak fizetendők: Páholyok után 20 fillér, földszinti és karzati ülőhelyek után 4 fillér, állóhelyek után 2 fillér. Az igen t. bérlők helyei péntek déli 12 óráig tartatnak fenn. Azon túl másnak adatnak el. Szinlaphordás elleni panaszokat az igazgatóságnál méltóztassanak, lehetőleg a lakáscím megjelölése mellett, leadni. Jegyek előre válthatók a színházi pénztárnál délelőtt 10 — 12 óráig és délután 3-tól 5 óráig. A nézőtérre a hölgyek kalap- és az urak fel­öltő és bot nélkül méltóztassanak bemenni. Ruhatár rendelkezésre áll személyenként 20 fillérért. Esti pénztárnyitás fél 7 órakor. Elő­adás kezdete 7 órakor. Holnap, vasárnap színre kerül itt először: A muzsikus leány. Jarnó nagyhatású operettje. Hétfőn színre kerül: Taifun. A megnyitó előadás iránt óriási érdeklődés mutatkozott. Az előadás előtt már napokkal el­kapkodtak minden jegyet, úgy, hogy az előadás napján még a legutolsó sorokban sem lehetett helyhez jutni. A megnyitó előadás kezdete hét órára volt kitűzve, de a nézőtér már jóval hét óra előtt tömötten megtelt az ünneplő közön­séggel. A nézőtér valóban elragadó képet mu­tatott s sokban emlékeztetett a fővárosi szín­házak premier-közönségére. A hölgyek úgy a páholyokban, mint a földszinten estélyi öltö­zékben jelentek meg s a szebbnél-szebb toalettek a virágerdők keretében káprázatos látványt nyúj­tottak. Az urak kivétel nélkül mind feketében vettek részt a megnyitó előadáson. A gyönyörű kivitelű nézőterem, tömött páholyaival s elegáns földszinti nézőközönségé­vel a ragyogó villamvilágitás sugárzásában elég látni valót nyújtott s feledtette a közönséggel, hogy közel fél nyolezra jár már az idő s még a nyitányt sem kezdték el, A késedelemnek az volt az oka, hogy a rendezőnek s a díszítőknek a színpad kicsinysége miatt iszonyú nehézségek­kel kellett megküzdeniök, no meg az is, hogy úgy Bakó László, mint Török Irma csak a dél­utáni gyorsvonattal érkezvén meg, a főbb jele­netekből tartott próba egy kissé elhúzódott. Végre megszólaltak a villamos csengők s a nézőtéren fölhangzó morajlás elült. A vas­függöny ünnepélyes méltósággal emelkedik föl s kezdetét veszi Kerner Jenő, a katonai karmester ünnepi nyitánya,melynek motivumaivul a Kossuth Lajos azt üzente melódiája szolgált. A zenekar Wissmüller Mihály karmester vezetése alatt nagy bravúrral működőit s az ünnepi nyitánynak minden szépségét érvényre juttatta. Az ünnepi nyitány, mely igen figyelmes hallgatóságra talált, arról is meggyőzhette a közön­séget, hogy színházunk akusztikája kitűnő s a legpianissszimóbb részletek is teljes hatással érvényesülhettek. Alig hangzott el a felzugó taps, mely a zenekarnak szólott, a színpadon heroldok harso­nája jelezte, hogy Égly Mihály Beköszöntőbe, kezdődik. A harsonajelekre Szabadosad Végh Gizi lépett a függöny elé, nemes magyar apródnak öltözve, fején kurucztollas kucsmával s az ő bájos, szívhez szóló hangján, a régi hegedősök mesélő modorában adta elő a Beköszöntő-1. Ama közeli viszonynál fogva, melyben la­punk a Beköszöntő Írójával áll, tartózkodunk attól, hogy a Beköszönlő-ről írjunk, hanem e helyett közöljük laptársunk, a N. íf.-nak a Be­köszöntőről írott sorait. »A nyitány elhangzása után, Írja a N. E. a nézőtér félhomályba borult s a kárpitfüggöny előtt a rivaldán megjelent Sz. Végh Gizi városi nemes apród jelmezében, hogy ismert művészi érzésével elszavalja jeles tollú városi főjegyzőnk ezen alkalomra költői ihlettel irt és pompásan, szinte tökéletes teknikával verselt beköszöntő­jét. Égly gyönyörűen oldotta meg feladatát és remekül használta fel a magyar nyelv szépsé­Alapittatott 1894-ben. ékszerész Rákóczi-tér. Ajánlja dúsan felszerelt rak­tárát az összes híres gyárt­mányú órákban. Nagy válasz­ték arany- ezüst és brilliáns ékszerekben, továbbá valódi és china-ezüst árukban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom