Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)
1910-11-10 / 45. szám
4 NAGYBANYA 1910. november 10. geit. Az igazán szép költemény elszavalása után, úgy az előadó művésznőt, mint a költemény jeles szerzőjét véget érni nem akaró óváczióban részesítette az igaz lelkesedéssel együtt érző közönség.« A közönség a szerzőt is zajosan hívta, kinek egy babérkoszorút nyújtottak föl e felirattal: Nagybánya sz. kir. város közönsége — 1910. november 5. Az előadó művésznőnek pedig a nyújtott műélvezetért két hatalmas csokorral fejezte ki a közönség háláját és elismerését. A Beköszöntőt mai tárczarovatunkban egész terjedelmében közöljük. Égig Mihály Beköszöntő- jét csakhamar követte Révai Károly, a Teleki-Társaság elnökének Prológusa, melyben a Géniuszt régi jó ismerősünk : Benes Ilona személyesítette. Benes Ilona az ő művészetével a gyönyörűen, nagy bravúrral megirt Prologus minden szépségét érvényre emelte s a hatást csak fokozta a pompás színpadi díszlet, mely Nagybánya látképét mutatta s az a bájos kisérő zene, melyet Wiss- müller Mihály karmester irt a Prológushoz s amely melódramatirussá tette az előadást. Révai Károly igen szép sikert aratott s az óváczió megújult s tartott mindaddig, inig Révai is meg nem jelent a színpadon, kinek szintén az Églyé- vel azonos felirásu babérkoszorút, Benes Ilonának pedig egy pompás csokrot njuj toltak föl Csak hosszabb szünet után vehette kezdetét Bánk-bán díszelőadása, melynek szerep- osztásában annyi változás esett, hogy Melinda szerepét a szinlapon hirdetett J. Széli Erzsi kezéből Török Irma, a Nemzeti Színház művésznője vette át, kit az utolsó pillanatokban a közoktatásügyi kormány intézkedésére küldtek ki a nagybányai színház avatására. Bánk-bánt Bakó László, a Nemzeti Színház művésze, Petur bánt pedig Tompa Kálmán, a soproni színtársulat tagja játszotta. Az előadásról csak a legjobbat Írhatjuk. Török Irma, Bakó László, Tompa Kálmán elismert nevű művészek, kik már szinte felülálla- nak a kritikán, oly művészi alakítást nyújtottak, mely igaz művészi gyönyörűséget szerzett mindannyiunknak s játékukkal még sem ütötték agyon vidéki kollégáikat, kik nagy ambiczióval és sikeresen igyekeztek beilleszkedni a művészi ensembleba. A drámai személyzet bemutatkozása a legkedvezőbb auspicziumok között folyt le s a vendégművészekkel együtt. Benes Ilonkát (Gertrudis) és Ungvári Mórt (Tiborcz) sokszor nyílt színen is megtapsolták. Hikisch Kató kis szerepében gyönyörű színpadi termetével tűnt ki. Ottó merániai her- czeget Sugár Gyula játszotta; sikerét nagyon rontotta gesztusainak szögletessége. Michál bánt Ngárai Rezső, Biberachot pedig Földes Mihály személyesítették hatással. Katona örökbecsű szomorú játékához azonban a mi szinpaduuk igen kicsinynek bizonyult s Ungvári rendező minden ügybuzgósága bizony sokszor dugába dőlt a színpad kicsinysége miatt s nem a rendezés, amely az adott viszonyok között is bravúros volt, hanem a liliputi színpad volt az oka, hogy a külső sceneriák sehogyan sem érvényesülhettek. Még jó, hogy Bakó oly délczeg termetű s nagyerejü ember, különben örök talány lett volna előttünk, hogy Melinda holtteste hogyan juthatott volna a színpadra, hacsak nem a Bakó karjaiban, mint hogy történt is. Az ünnepi előadás a maga egészében méltó volt a ritka ünnepi alkalomhoz; a közönség gyakorta a leglelkesebb hangulatban adott kifejezést tetszésének s a függöny legör- dültekor egy szép és kedves emlékkel távozott az uj felavatott színház falai közül. A díszvacsora. Az előadás befejezte után a város az István- szálló éttermében vendégeiül látta a kormány képviselőjét, a fővárosi művészeket, a városok küldötteit, továbbá a Beköszöntő s a Prologus Íróit, nemkülönben a színtársulat representálóit: Szabados László igazgatót és nejét, Jeszenszky Dezső titkárt és nejét. A közönség köréből mintegy százötvenen jelentek meg a lakomán s a hölgyek is igen szép számban voltak képviselve. Az étrend a következő volt: Tok tar tárral. Sódar. Angol-bélszín körítve. Borju-fricando. Vegyes rétes. Vegyes szárnyas. Compot-salála. Sajt. Gyümölcs. Kávé. Sikáríói borok. Dr. Mis- kolczy Sándor pecsenye borai. Pezsgő. A menü s úgyszólván a borok a legkényesebb igényeket is kielégíthették, úgyszintén az ízléses tálalás is. Az első felkőszöntőt dr. Makray Mihály polgármester mondotta, a vendégeiért ürítve poharát. Gróf Festetich Andor a vendégek nevében a város polgármesteréért és közönségéért ivott. Égly Mihály főjegyző tekintettel az éjfél utáni időre, nagy rövidséggel s a humor felé hajló beszéddel gróf Festetich Andort éltette, előre is jelezve, hogy van még valami a \ tarsolyában, de azt nem a szellemek órájában, hanem a legvilágosabb délelőtt s a leghivatalosabb utón üríti ki a szinészeii főfelügyelő előtt, ki városunk iránt ezideig is a legnagyobb jóindulatot tanúsította. Brebán Sándor a hölgyekért ürítette poharát, mig Tompa Kálmán a legnagyobb elragadtatás hangján a színházi estén szereplő két poétát: Égly Mihályt és Révai Károlyt éltette s elszavalta a maga ódái lendületű versét is, melyet ez ünnepi alkalomra irt. A szép versből a két utolsó strófát itt közöljük : S te ősidőktől lelkes bányaváros Művészetek és kincsek otthona, Hol törhetetlen hívek a hazához S ha kell a gaznak : sújtó ostora . .. Köszöntelek im lelkem melegével S velem köszönt itt e vándor csapat, Hogy ami voltál századokon által, Sok ezredéven mindig az maradj ! Magyar : fajodban ! lelked ihletében, Magyar: szivedben! erődben magyar, Buzdítsd a gyöngét, emeld erejében, De sújtsd a gyávát, sújtsd aki ezudar! Légy tűzsugára I ha kell Golgothája . . . Jogodban állj meg mindig emberül S vész vagy vihar kel drága szent hazádra Ezt zengje ajkad: Hazádnak rendületlenül. Farkas Jenő polgármester igen talpraesett beszédben Bálint és Jámbor műépítészeket, a színház tervezőit, majd Tompa Antal, a színész- egyesületi kormánytanács nevében a város közönségét köszöntötte igen lelkes beszéddel. Erre a toaszíok véget értek, de a közönség legnagyobb része a legpompásabb hangulatban a kora reggeli órákig maradt együtt. * A színház avatási ünnepélyére egy igen díszesen kiállított füzet jelent meg, mely Égly Mihály Beköszöntő jét és Révai Károly Prológusát tartalmazta. A füzetet, mely Emléklapok czimét viseli, ingyen osztották szét az ünneplő közönség között. Színház. November 9. Az ünnepi előadás vendégszereplőinek távozása után megkezdte Szabados társulata önerejének bemutatását. S be kell vallanunk, hogy a látott két előadásról minden tekintetben csak azt mondhatjuk, hogy a közönség meg lehet elégedve. Végtére is tulfmomult igényeket nem szabad támasztani. Az Opera, vagy a Nemzeti Színház művészei nem jönnek le hozzánk két hónapi vendégszereplésre. Szabados társulata derék erőkből áll s az előadások igazán nívósak, úgy az egyes szereplőket, mint az összjátékot tekintve. S közönségünk, úgy látszik, el is ismeri ezt, mert máskép a vasárnapi táblás ház nem ünnepelte, tapsolta volna oly lelkesen Szaba- dosnét, Ungvárit és a többi szereplőket kivétel nélkül. A muzsikus leány czimü operettet játszották. A librettó szellemes, zenéje bájos, ismerősünk is szerzője, Jarno, mert tavaly láttuk az Erdészleány czimü operettjét. Természetesen elsősorban a czimszerep személyesitőjérői kell megemlékeznünk, Szabadosnéról, ki bájos játékával, temperamentumos előadásával, ügyes énekével egy csapásra belopta magát a közönség szivébe. Nyílt színen is számtalanszor megtapsolták, nemkülönben Szabados direktort (Salamon), ki a házaló zsidóból kitűnő kabinetalaki- tást csinált. De kivették a tapsból részüket a többi szereplők is. Mészáros Aranka kecsesen adta a mindenkép férfi oldalán vigaszt keresni akaró özvegy menyecskét, Hikisch Kató ügyesen játszotta a tánezosnőt. Érdekes, hogy a társulat legtöbb nőtagja csinosan énekel. A férfiak közül Ungvári átgondolt alakítása (Haydin), továbbá Korda (Károly) éneke és Nyárai inas-figurája tetszettek. A zenekar pompásan kisérte, csak egy kicsit erős, de azt hisszük, ezen is lehet valahogy segíteni. Hétfőn Lengyel Menyhért hires színmüve, a Taifun került színre. A darab kiváló kvalitásai mellett szólt az a körülmény is, hogy Berlinben is előadták. Mégis oly kevesen nézték meg. Régóta kesergünk már e rovalhan azon, hogy a közönség nem nézi szívesen, de legtöbbnyire meg se nézi a drámát Pedig ez megérdemli. A napjainkban mindjobban előretörő Japánból mutat be egy élesen megrajzolt képet, mely meg akarja magyarázni Japán nagy emelkedését. Alapgondolata az, hogy a japániaknál az egyed csak eszköz a nagy egységnek, az imádott Niponnak felvirágoztatására. Ez az eszme áthat minden japánt. Tokeramo, a darab hőse is csak hazájának él és dolgozik. Mig ezt teszi, honfitársai bámulják, bálványozzák, sőt mikor szeretőjének gyilkosa lesz, magára vállalja egyik a gyilkosságot, hogy Tokeramo a haza érdekében elvégezhesse kitűzött munkáját. De mikor Tokeramóról észreveszik, hogy szerelmes, hogy már nem a haza képe első szivében, ellökik, mert ő már megszűnt a föltétien engedelmes- ségü, akaratáról lemondó ember lenni, elveszett már Japán számára. S a legszebb benne, hogy ép akkor, mikor Tokeramo legjobban szenved, mikor emberré lesz s nem gép többé, fordul feléje a czinikus iró, a durva külsejű, de szive mélyén mégis nemesen gondolkodó európai. Az előadás kifogástalan volt, a darab gyorsan perdült le (a felvonásközöiti szünetektől eltekintve). Elsősorban Benes Ilona alakítását kell kiemelnünk, ki megkapó közvetlenséggel és drámai lendülettel adta a szerelmes kokottot. Ungvári Mór (Tokeramo) egyik legjobb alakítását nyújtotta, róla mondhatjuk ezt, mert ismerjük már sok szerepét. Jól átgondolta, átérezte s remekül meg is játszotta e nehéz szerepét, melyben oly könnyen eshetik a színész banalitásba vagy túlzásba. Korda a czinikus irót szintén derekasan személyesítette s rászolgált az elismerésre. A többi apróbb szereplők is jól beillettek a keretbe. Kedden újra a Muzsikus leány ment fél ház előtt. Az előadás jó volt, mint az első. Heti műsor: Szerdán: Kuruzsló. Csütörtökön: Luxemburg grófja. Pénteken: Kis ezukros. Szombaton i Erdészleány. Vasárnap: D. u Tatárjárás; este Náni. b. g. Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz. Minden tablettán rajta van e két szó: Viswza a hamisítványokkal, mert kártékonyak. SZERETI EGESZSEGET ? Ki ne tudná, hogy utólérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz. Minden tablettán rajta van e két szó: Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak.
