Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)

1910-10-13 / 41. szám

4 NAGYBÁNYA 1910. október 13. siettek orvoshoz haza, mert attól kellett tartani, hogy a szemének valami nagyobb baja lesz. Szerencsére már azóta gyógyulásban van. da­czára, hogy a golyó szemhéját átütötte. Felje­lentést lett a rendőrségen a megugrott lettes ellen, akit azonban eddig még nem sikerült ki­nyomozni. A bányakapitányság költözködése. E hó 12-én kezdte meg a bányakapitányság eddigi ideiglenes helyéről való átköltözését a Mándy- féle palota emeletére, melyet három évre bé­reltek ki. A sok poros akta szállítása nagy gon­dot okozott s innen van, hogy több napig tart a költözés. Bizony a modern épület inlerieurje cseppet sincs összhangban a viharvert akták és az ósdi, ordináré felszereléssel. Iparkodniok kellett a hurczolkodással, mert eddigi helyükre, a Léding-féle házba körülbelül húszadika kör­nyékén az adóhivatal küllözik be. A gazdasági egyesület ezúton kéri tagjait és a városnak gyümölcstermeléssel foglalkozó polgárait, kik kedvezményes áru gyümölcsfa- oltványokat igénybe venni akarnak, hogy ezen szándékukat Molnár Antal egyesületi pénztár­noknál mielőbb bejelenteni szíveskedjenek. Ez­úttal ismételten figyelmébe ajánljuk a gazdák­nak az őszi baraczkfaültetést, ilyenből nagy készlet van az állami telepen. Szüret. Szinérváralján előbb vannak, már javában folyik a szüret és értesülésünk szerint a bor, daczára a jégverésnek és a rothadásnak, elég jó. A közepes ár 34 K körül változik hekto­literenként, de ez az ár még nagyon is módo­sulhat. Városunkban még nincs hivatalosan a szüret ideje megállapítva, de valószínű, hogy jövő héten megkezdődik. A magyarláposi vasút. A vasút létesítéséhez az érdekeltség 300 000 koronát várt Szatmárvár­megyétől, az alispán azonban csak 250.000 koro­nát hoz javaslatba a közgyűlésen. Népi szabad felednünk, hogy az uj vasút Szoinok-Doboka egy részét a mi megyénkhez csatolja, igy tehát a levo­nások éppen nem jogosultak. A keleti vidék állást foglalt csütörtökön e tárgyban s a 300.000 koro­nás hozzájárulást fogja kérni a vármegyétől. Az aradi vértanuk exhumálása. Ismeretes az a szép mozgalom, amelynek czélja az aradi vesztőhely földjének megvásárlása volt. Igaz, hogy gyűjtés utján nem folyt be oly összeg, amelylyel meg lehetett volna a vesztőhelyet vásárolni, de Arad város érdemes tanácsa el határozta, hogy a hiányzó összeget a város pó­tolja és igy a vétel megtörtént. Most pedig a bizottság elnöke, Barabás Béla dr. intézkedett, hogy a vértanuk földjén nyomban megkezdjék az ásatásokat, melynek czélja az, hogy exhu­málják a vesztőhelyen maradt holttesteket. A vesztőhely néven ismeretes földdarabon tudva­levőleg kilencz honvédtábornokot akasztottak fel a tizenhárom vértanú közül. A kilencz ki­végzett hős közül négynek a holttestét megvá­sárolták a hóhértól hozzátartozóik. Ezek közül Damjanich és Lahner Mácsáu, Vécsey gróf a Vécsey-család aradi sírboltjában, Leiningen- Westerburg gróf pedig az Aízél-család boros- jenői sírboltjában aluszszák örök álmukat, Pől- tenberg, Knézich, Nagy Sándor, Aulich és Tö­rök vértanuk földi maradványai azonban ott maradtak az akasztófák mezején és a most meginduló ásatásoknak az lesz czélja, hogy ex­humálja ezt öt holttestet. Magyar Bányász Naptár. Ily czimü könyv jelenik meg ez év november havában Buda­pesten. Ez az első alkalom, hogy a magyar bá­nyász kezébe idegen nyelvű naptár helyett, magyar nyelvű és szellemű bányász naptár ke­rül. A naptár kiadóhivatala Budapesten (V, Zrínyi-u. 9.) van, hová a rendelések küldendők. Ára 1 korona. A Tótfalusi Kiss Miklós emlék alapra újabban adakoztak: Nagybánya v. takarékpénztára 10 K, Glavitzky Károly, Schwartz Sámuel, Eperjesi Mihály (Giródtótfalu) 1—1 K, Mégai J., Szabó Árpád 60—60 f, Moídován Ferenc 50 f, Sidala Antal, N. N. 40—40 í, Krampfner F. 30 f, Lob Dávid, Nagy Sándor, N. N. 20—20 f, N. N , N. N. 10 — 10 f. Köszönettel nyugtázza Nánásy István. — Az alap eddigi összege 233 korona 10 f. Szerencsétlenség Megdöbbentően tragikus véget ért Zsalelz István kőröshegyi gyógysze­rész praklikansával Szórádi Sárikával egyetem­ben. A lapok már hozták a szerencsétlen" esetet sokféle kommentárral, melyeknek legtöbbje uem felelhet meg a valóságnak. Mi értesülésünket ! olyan embertől szereztük, ki a családnál hosz- szabb ideig tartózkodott és igy a viszonyokat igen jól ismeri Szavai szerint valami nyárs­polgári szerelmi drámát kizártnak tart, mert a gyógyszerész meglett ember és nagyon józan gondolkodású, ki feleségével a lehető legjobb házaséletet élt. Praktikáusa pedig fiatal leány volt és nagyon közeli rokona. A mérgezést te­hát valami végzetes szerencsétlenségnek kell tulajdonitani. Az említett ur beszélte, hogy mint kis városban vagy falun szokás, ott is bejártak a patikába egy kis friss hírre, pletykára, hisz faluhelyen szinte a kaszinót pótolja a patika. A gyógyszerész rendesen megkínálta vendégeit valamivel és ez jelen esetben is igy lehetett. A harmadik megmérgezett, Eibner szintén gyakran bejárt, őt is meg-megkinálta a gyógyszerész, de tréfás német óvatossággal azt szokta volt mon­dogatni, hogy addig nem iszik, mig a patikus előbb ki nem issza a magáét, meg vérmes em­ber létére óvakodott is a szeszes italtól. Jelen esetben is igy történhetett s ez mentette meg életét. A china-gyógyborból, mely sztrihninnel volt megmérgezve, a gyógyszerész töltött mind a hármujoknak. Ő maga rendes szokása szerint egyszerre felhajtotta, a leány nem itta meg mind, amint már ez szokás, az óvatos német pedig csak megkóstolta. A hatás rögtöni és bor­zasztó volt. A gyógyszerész összeesett, csak annyit tudott mondani, hogy olt az ellenméreg és meghalt rettentő kínok között. A leánynál is rögtön jelentkezett a hatás, de ő megpróbálta holt főnökét életre rázogatni s ezzel önmaga halálát okozta, mert még vehetett volna ellen­mérget, ha fejét el nem veszti. Eibner, aki alig ivott valamit, nagy kínokat állt ugyan ki, de megmaradt életben. Hogy honnan került a sztrihnin a gyógyborba, még eddig nem sikerült megállapítani, de minden olyan feltevés, hogy a gyógyszerész akart volna mérget keverni, lehetetlenség, hisz feltehető-e egy normális ész­járású emberről — pedig őt annak ismerték — hogy egy ártatlan harmadik embert is megöl­jön, még ha valami szerelmi drámára gyana­kodnék is valaki. A mérgezett gyógybort való­színűleg Budapestről szállították és valami vég­zetes tévedés történhetett véle A szerencsétlenül járt két embert már el is temették. Most folyik a vizsgálat, melynek feladata az ügyre világos­ságot vetni. Ötfilléres váltópénz Lukács László már régebbi pénzügyminisztersége alatt foglalkozott azzal, hogy a váltópénzmennyiséget fölemeli s ezzel kapcsolatban a valutatörvényben már el­határozott 50 filléreseket és még 5 filléreseket fog veretni. Egyik másik kereskedelmi és ipar­kamara felterjesztésben is kérte különösen az ötfilléresek forgalomba hozatalát, de időközben ez a kérdés elaludt. Az ötfilléresek verése azon­ban annyira közszükség, hogy hiánya lépten- nyomou észlelhető. Az e részben felhangzó kö­veteléseket feltétlenül jogosnak kell tartani, mert tulajdonképen e kisértékü pénz lenne a koronaérték legezéiravezetőbb népszerűsítési eszköze. Általában gyengén vagyunk ellátva váltópénzzel s ennek orvoslására is alkalmas eszközül kínálkozik az ötfilléresek veretése. Üsző és borjas telién díjazás Pribékfafván. A szatmármegyei gazdasági egyesület a m. kir. gazdasági felügyelőséggel folyó évi október hó 20-án délelőtt 11 órakor Pribékfalván üsző- és borjas-tehéu díjazást rendez. Felhajthatok a nagysomkuíi járás területéről 1, 2 es 3 éves üszők, valamint borjas-tehenek. Csak kis gazdák állatai lesznek díjazva. Nagyobb birtokosok el­ismerő oklevéllel lesznek kitüntetve. A dijakat a helyszínén állapítják meg és fizetik kidugta ellenében. Czirkusz. Szinte közeledünk már a színi évadhoz, mikor még egy újabb attrakezió ke­resi fel városunkat. Gazdag czirkuszigazgutó üti fel hatalmas, 1500 embert befogadó sátorát a Szénatéren, hogy a czirkuszi látnivalók egész tömegével csalogassa oda a színházban bérelni szándékozókat. Hamarabb is jöhetett volha, az bizonyos, talán többen is keresték volna fel, de az eddigi szokásból ítélve, igy sem lesz panasza, inert a czirkusz mindig vonzotta a publikumot, jelen esetben pedig annál inkább, mert Gazdag czirkuszában akrobata, zsonglőr, lovarnő, állat- szeiiditő stb., továbbá nagyszámú kitünően ido­mított állat van s igy számit arra, hogy a kö­zönség tömegesen felkeresi. Értesítés. Vizvezetékberendezés és cement­csatornázás elkészítését, szintúgy fürdők és ár­nyékszékek berendezését elvállalom a legjutá- nyosabb árak mellett. A munkák már megkezd­hetők ; mire a vízvezeték leérkezik, a házi ve­zetéket össze is kötik. Tisztelettel Gólya János, vízvezeték-szerelő. A bányaaltisztek panasza. A kincstári fém- és sóbányászati, valamint a kohászati altisztek nagy panasszal lépnek a nagyközönség elé, hogy az hatalmas erkölcsi súlyával sérelmeik orvoslására késztesse munkaadóikat. A fém- és sóbányászati altisztek, daczára, hogy ugyanoly munkát végeznek, mint a vas- és szénbányá­szok, még sem tudnak olyan fizetésre szert tenni, mint ezek. A fémbányászati altiszt kezdő fizetése 700 K, amely 40 évi szolgálat után, csak kedvező esetben éri el az 1200—-1400 ko­ronát. A szénbányászati altisztek pedig mind­járt 1200 K án kezdik és felmennek 3400 — 3600 koronáig is. Akik tudják, hogy'mily testet-leiket megerőltető munkát végeznek az altisztek, be­látjuk kéi’ésük méltányos voltát, hisz 700 K a mai drága világban még kenyérre sem elég egy évben. Remélni lehet, nogy méltányos pa­naszuk nem talál süket fülekre s munkaadóik gondoskodni fognak anyagi helyzetük megfelelő javításán. Saját előnye, ha hajat vágatni, borotválkozni Tróger modern berendezésű fodrász-termébe jár, hol jó, tiszta és gyors kiszolgálásban részesül. Tyúkszem vágást, mindennemű masszírozást szak­szerűen végez Tréger Lajos. Bekisérés. Nagyban szólt a zene hétfőn este Rumpold vendéglőjében, a vízvezetéki munka­vezető mulatott Jóska bandája meltelt. Úgy 6 óra felé megunta már a mulatságot s haza akart menni Felsőbányára, ámde a czigányok biztat­ták, vigye el őket is, ott majd folytatják. A ka­patos ember bele is ment és még egy kocsit hozatott, hogy a bandát is felrakássá és Felsőre vigye. A vendéglő előtt találkozott egy városi tisztviselővel, aki mikor látta, hogy milyen álla­potban van és hogy igen sok pénz van nála, próbába kapacziláiui a czigányok illhagyására. De az ember gorombáskodni kezdett, mire a tisztviselő a czigányok nagy méltatlankodása közben bekisérlette a részeg munkavezetőt. Az eset egyébként kínos feltűnést kellett s nagy csődületre szolgáltatott alkalmat. Feltűnő szép művészi fényképeket készit — minden időben — az általánosan elismert ezég: Huszthy Mátyás műterme, Hid u. 15. sz. Anyakönyvi közlemények. A nagybányai anyakönyvi hivatalnál folyó évi szept. 25-től a következő bejegyzések tétettek : Születtek: Szept. 25. Kocsis József Gyulának »Margit Klára*; okt. 1. Pouiján Györgynek »Jenő*; okt. 2. Pável Já­nosnak »Róza*; okt. 3. Kozma Eleknek nDeme- ter*; szept. 29. Máriás Péternek «Ferenc«; okt. 4. Gyalai Vincének »Vince Ferenc* ; okt. 3. Mor- vay Gyulának »Anna«; szept. 29. Klein Sámuel­nek »Ilona* ; okt. 3. Bontó Rózának »István* nevű gyermeke. — Elhaltak: okt. 1. Páska Anasztázia g. kath., 14 hónapos, fuvaros gyermeke, tüdő- gyuladásban; okt. 2. Potnján Anna g. kath., 23 napos, veleszületett gyengeségben; okt. 3. Bozin- tán Sándor g. kath., 4 hónapos, bányamunkás gyermeke, görcsökben; okt. 4. Szász Lina férj. Petki Lajosné ref., 68 éves, csizmadia-mester neje, vegelgveugüléshen; oki. 4. Gseleras Gábor g. kath., 21 hónapos, bányamunkás gyermeke, bethurutban; okt. 5. Náthán Karolina izr., 2 éves, szakácsnő gyermeke, agybártyaiobban. — Házas­ságot kötöttek: Mocsiran György és Széna Flóri nagybányai; Majer Sándor es Fisch Lidia nagy­bányai lakosok. — Kihirdetés alatt állanak: Árgyeian Jakab es Marosán Theodora nagybá­nyai; Szenlpéteri Sándor és Szigyárto Teréz új­pesti lakosok. IRODALOM. Egy modern mindenítudó. Semmi sem jellemzi jobban a mi korun­kat, mint az az ellentét, amely a müveit ember­nek ismeretköre és a mindennapos szükségletté vált ismeretek roppant kiterjedése között van. Az embert arra hajtja a szükség, hogy többé- kevésbbé egyoldalúan képezze ki magát, ha a maga életpályája dolgaiban teljes és biztos kép­zettséget akar szerezni. A tudományok többi te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom