Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 1-21. szám)
1910-01-20 / 3. szám
4 Ami a vonal állal átszelt vidéken a közjóléti viszonyokat illeti, bár az oláhok lakta vonalrészeken a gazdasági és kulturális fejlettség magasabb fokozatával nem találkozunk, mindamellett megállapítható, hogy e vidékeken is legnagyobbrészt elég jómódú, saját gazdálkodást űző köznép lakik s csak igen csekély hányad van anyagi eszköz híján. A lakosság zöme kisgazdákból áll, kik a mezőgazdasági termelés mellett kiváló előszeretettel űzik az állattenyésztést. A nagykiterjedésü községi és köz- birtokossági erdők rendkívül hozzájárulnak a közjóiét fokozásához. A magyarlápos-tőkési, jórészt magyarok által lakott vidék gazdasági és kulturális faj- sulya kiemelkedőnek minősíthető. Magyarláposon 120 kisiparos és kiskereskedő lakik, akik számottevő mértékben fognak a helycsere folytonosságához hozzájárulni. E tekintetben igen jelentékeny tényezők lesznek a magyarláposi és kápolnokmonostori országos vásárok és élénk heti piaczok is. Megemlítendő továbbá a Magyarlápostól északi irányban mintegy 6 kilométerre eső, gr. Eszterházy Gyula tulajdonát képező Sztojka fürdő alimentácziója. Kiváló gyógyhatású vasas- és sósfürdő, ásványvize a közfogyasztásra elsőrangú minőségű. A fürdőt évente mintegy 150 szállóvendég keresi fel. Nyilvánvaló, hogy az uj vasút a fürdő fellendülésének biztos tényezője lesz. A gr. Teleky János tulajdonát képező Füred fürdő Berencze és Gyertyános között fekszik s kitűnő gyógyhatású hővizzel rendelkezik. A fürdő jelenleg el van hanyagolva. A forgalmi fellendülést ugyancsak a vasút van hivatva előidézni. Az uj pályavonal személyforgalmi gócz- pontja Nagybánya szab. kir. bányaváros és Szatmárnémeti törvényhatósági város lesz, melyek a tervezett vonal forgalmi kerületének gazdasági és kereskedelemforgalmi emporiu- maivá fognak fejlődni. Különös figyelmet érdemel a két város virágzó kisipara, élénk heti vásárjai, számos pénzintézete. Nagybánya város attraktiv erejének további alapjai: járási székhely, kir. járásbírósága, kir. adóhivatala, kir. bányaigazgatósága, kir. bányakapitánysága, kir. főgimnáziuma, felsőbb polgári leányiskolája, kertmunkás iskolája (állami gyümölcsfateleppel kapcsolatban), 3 műmalma, mi mellett a vidék közszükségletének kielégítésére rendelt ipari és egyéb kereskedelmi ágazatbeli fejlettségét számba véve, hatványozott mértékben fogja éreztetni vonzó és felszívó erejét s ezernyi szállal fogja e vidéket érdekkörébe vonni, mihez képest a személyforgalomnak állandóan és fokozódó mértékben fog alimentácziót nyújtani Nemkülönben nagy fontosságú a tervezett vonal létesítése Felsőbánya városára nézve, melynek hanyatló faiparát újabb hatalmas táplálóanyaggal ellátva, lendületre s virágzásra fogja kelteni. Magyarláposon a tervezett vonalak három irányból találkoznak, ez a hely a vidéknek gazdasági és vasutforgalmi góczpontjává lesz. Természetes végül, hogy az uj vonal a mellékén fekvő községek ma szunnyadó gazdasági erőit felkelti s azokat virágzóvá fogja tenni. Ami ezek után a tervezett helyiérdekű vasúton várható személyforgalom s az abból eredő bevételek számszerű mérlegelését illeti, e részben a szomszédos pályák, névszerint a szatmár-nagybányai, a nagykároly-somkuti s a nagybánya-zsibói helyiérdekű vasutakon mutatkozó személyforgalmi adatok szolgálnak elsősorban zsinórmértékül, mint amelyek a kizárólag elméleti alapokon nyugvó számítási kulcsoknál sokkal megbízhatóbb előirányzati alapul kínálkoznak. A most említett helyiérdekű vasutak személyforgalmi előforrásaival jórészt kongruálnak, amennyiben a népesség faja, kulturális és vagyoni helyzete, foglalkozása, a népsűrűség aránya a pálya iránya, a székhely, illetve gazdasági góczpont felé, szóval a személyforgalmi eredményt megállapító tényezők nagvban és általánosságban azonosak, illetve teljesen hasonlók. Mindezen tényezők egybevetésével megállapítható, hogy a tervezett vonal mellékén levő lakosságból egy-egy lélek számára 4 ut s 35 kilométer vonalhossz veendő számításba, mi mellett a következő személyforgalmi jövedelmezőségi bruttó eredméuy áll elő: Utasok száma — — 266.000 a) III. osztályú utas 90% á 1 K — 239.400 K. NAGYBÁNYA 1910. január 20. b) magasabb oszt. utas 10°/o á 1 K 60 f. 41.600 » c) podgyászdijak— — — — — — 4.000 » Együtt — — 285.000 K. Áruforgalom. Az áruforgalomban várható eredmények megállapítása czéljából a helyszínen kipuhatol- tattak — és pedig áruezikkek és forgalmi viszonylatok szerint — mindazon áruforgalmi tömegek, melyek ezidőszerint a szállítás anyagául szolgálnak. Ennek alapul vételével nem hagyatott figyelmen kívül a vasúti szállítás magasabb belértéke s forgalomfejlesztő hatásából eredő tapasztalásszerüleg bizton bekövetkező forgalmi többlet értékelése. Mindamellett a tárgyilagosság mértéke i szigorúan szem előtt tartatott, amennyiben a messze jövő fejleményeinek perspektívája számszerű értékelés anyagává nem tétetett s ehhez képest a szállítmányok jegyzékébe — a jövőt illetőleg — csak a jelen konkrét viszonyok ' mérvadásából bizton várható szállítmány tömegek vétettek fel. A mezőgazdasági termelés a vonal által átszelt vidéknek nem képezi főfoglalkozási ágát. A művelés alá vett földterületek a talaj és éghajlati viszonyoknál fogva a szemes i gabonatermelésnek nem kedveznek. E nemben számbavehető produkezió csak zabban mutatkozik, mely azonban — úgy mint a tengeri is — a helyi fogyasztás czéljaira szolgál, sőt tengeriben némi behozatalra is szükség vau. A földbirtok legnagyobb részt kisgazdák kezén van. Közép, illetve nagybirtokosok a következők: a) A minorita szerzet. Nagybánya mellékén 1557 kát. holddal, ebből 500 hold legelő, 532 hold erdő. b) Simó Lajos, Blenkemezőn (Szolnok- ! Doboka m) 1705. kát. holddal, ebből 502 hold ; szántó, 905 hold erdő c) Esterházy Gyula gróf Magvarlápos I mellékén, 3121 kát. holddal; ebből 379 hold [ szántó, 232 hold rét, 483 hold legelő, 1956 i hold erdő. d) Teleki Géza gr. örökösei Felsőszőcs, 8488 kát. holddal; ebből 1135 hold szántó, 2588 hold legelő, 4139 hold erdő. e) Betegh Imre, Alsószőcs, 1245 kát. holddal; ebből 287 hold szántó, 220 hold rét, 256 hold legelő, 464 hold erdő. Szemesgabona szállítások csak az Esterházy és Teleki-féle uradalmak részéről várhatók. Bár a dús legelők és kaszálók a fejlett fokon álló állattenyésztés czéljaira szolgálnak, mindamellett a kiváló minőségű szénának préselt állapotban való forgalomba hozatala 15—20 kocsirakományra terjedőleg már ezidőszerint is folyamatban van, mely mennyiség a vasút létesítésénél többszörösen fokozódni fog. Említést érdemel továbbá a matráctöltésre rendelt tengeri fű, mint rendszeres vasút forgalmi anyag. Jelenleg évente 50—60 kocsirakomány kerül át Nagybányán továbbításra. A gyümölcstermelés a vonal egész mellékén igen fejlett fokon ál s évente 700-800 kocsirakomány szállítási mennyiséget fog szolgáltatni. Főbb termelési helyek: Sándorfalu, Oroszfalu, Szakállasdombó, Laczfalu, Bajfalu. Pusztatelek s az e körzetbe gravitáló szomszédos községek. Különösen kiemelletik a gr. Teleki-féle uradalom nagyarányú málnaszörp termelése. Az értékesítés rendszeres és hathatós szerve a nagybányai gazd. egyesület gvümölcs- értékesitő részvénytársasága, melynek telepe Nagybánya állomással iparvágánynyal nyert közvetlen összeköttetést. A szállítmányok u. m. alma, szilva, dió, gyümölcsíz Budapestre, Bécsbe németországi és fraueziaországi piaczokra továbbítanak. A mezőgazdasággal kapcsolatos állattenyésztés egyik főfoglalkozási ága a vidék lakosságának. A vonal melléke a szarvasmarha, sertés és juhtenyésztés czéljaira kiválóan kedvező előfeltételekkel rendelkezik, amennyiben minden község birtokhatárában dús legelőkkel találkozunk. Ami a szarvasmarha tenyésztést illeti általában a fehér és fehérszürke magyar-erdélyi fajt tenyésztik, mi mellett sok bivalyt is tartanak. A tenyésztés jellege a hegyi legelők használatánál fogva külterjes jellegű. A forgalomba kerülő állomány mint sovány, vagy mint feljavított marha lábán hajtva kerül a magyar- láposi, kápolnokmonostori, nagybányai és a dési piaczra, honnan igen nagy mennyiségben továbbittatik főleg a nagy magyar Alföldre, hol nagyobb uradalmak, nemkülönben mező- gazdasági és ipari szeszgyárakban felhizlaltatik részint pedig mint tejelőt, illetve mint igás marhát értékesítik. Vasút létesítése esetén a már jelenleg is szervezett telepitett (Magyarlápos, Kápolnok- monostor) közvetítő kereskedés révén közvetlen vasúti szállítás anyaga lesz a messzefekvő he- I lyekre rendelt valamennyi szállítmány. Sertéstenyésztést főleg a szolnokdobokai vonal mellékén nagymértékben foglalkoznak. Forgalomba kerülő hizlalt sertések tengelyen, a sovány és javított állag pedig lábon hajtva kerül az említett piaczokra Az állomány zöme a jövőben a közvetlen vasúti szállítás révén fog forgalomba kerülni. A juhtenyésztés kiterjedt mérvű és költ- j séges jellegű. Legelterjedtebb a durvaszőrü [ raszkafaj. A kissebb tenyésztők feljavított állapotban bocsátják forgalomba juhállományukat, melynek zöme Budapest, illetve Bécsbe s a nyugati külföldre irányul. A lótenyésztés egyelőre nem haladja meg a gazdasági szükséglet mérvét s ekként vasúti tömegforgalom anyagául nem értékelhető. Az állatállomány nagy méretéről a következő hiteles számadatok szolgáljanak: A kápolnokmonostori járás területén 1909. évben összeiratott: bika 41 drb, tehén 2539, üsző 879, ökör 926, tinó 544 drb (közlegelőre megy 3065 drb), ló 574 drb, sertés 1340 drb, juh 6481 drb. Kápolnokmonostoron van 2 országos vásár s népes hetivásár, marhavásárral egybekötve. Az állatforgalom góczpontja a vonal mellékén Magyarlápos község, 4 országos vásárral s igen élénk hetivásárokkal. A 4 országos vásárra felhajtásra kerül: szarvasmarha — — 40.000 db. ló — — — — 4.000 » juh, bárány — 14—16.000 » sertés — — — 4.000 » \ Ezekenkivül a heti vásárok össztorgalma- ként 28 000 drb szarvasmarha és 20.000 drb juh, bárány veendő számításba mely mennyiségeknek legalább Vs'de kerül vétel utján továbbszállításra. Megemlítendő még az oláhláposi 2 országos vásár, melyeu 3 —4000 db szarvasmarha és 3000 drb juh kerül felhajtásra. A baromfitenyésztés és az állati nyers- termények (tejgazdaságok, tojás, toll stb) üzeme kezdetleges lévén, a várható vasutforgalmi eredméuyek a vegyes darabáruk keretébe számíttatnak. A tervezett vasút rayonjába összesen 118.600 kát. hold erdőterület esik, mely számlétei magában véve kellő bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy az uj vasút áruforgalmának zömét az erdészeti termékek fogják szolgáltatni, annál is inkább, mert az uj pályavonal az okszerű erdőkezelés és a gazdaságos kihasználásra biztos alapokat fog nyújtani. A vasút létesítésével az erdők megközelítése mellett tág piacz fog nyílni az erdőgazdaság termékei számára. A tőke és a vállalkozói kedv e vidéken is megfogja teremteni a fejlettebb erdőipart, mely tőmegtermelést intenzív feldolgozást és értékesítést fog eredményezni. A vonal mellékén levő erdőterületek bükk-, tölgy és fenyőállabokból állanak s nagyobb részük rendszeres fordákban vágásra érett szálerdőket képez. Az erdőbirlokok tulajdoni megoszlása vasutérdekből határozottan előnyös, amennyiben az erdőterületek zöme kincstári, uradalmi és községi (közbirtokossági) birtoktesteket képez, mely kötött birtokon kívül csak elenyésző csekély hányad esik a kisgazdák kezén levő szabadforgalmi erdőbirtokokra. A főbb fontosságú erdőterületek a következők : 1. A m. kir. kincstárnak tőkési és horgos- pataki erdőgondnoksága alá tartozó 34 515 kát. holdra terjedő bükkös és fenyves ősállaba, mely 120 éves fordákra alapított azonnali rendszeres használatot helyez biztos kilátásba. A jelenlegi kihasználás viszonylag elenyésző csekély. A tőkési fűrészen évente 1000 — 1100 köbméter fűrészelt és 500 köbméter épületfa állíttatott elő. A fűrész leégett, de fel fog építtetni. Je
