Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 1-21. szám)
1910-01-20 / 3. szám
NAGYBANYA 5 1910. január 20. lenleg a horgospataki rayonból történnek némi szállítások a nagybányai bányaművek részére. Itt említhető fel a Tőkés melléken Szabó Imre által Vajdahunyad számára űzött faszén termelés, mely küldemények tengelyen továbbutalnak. Minthogy ős állabokról van szó, melyek rendszeres fordákban való kitermelését ezideig csakis a mostoha közlekedési viszonyok akadályozták, a tervezeti vasút a kifuvarozás nehézségeit legnagyobbrészt elhárítván, hiteles helyről nyert értesítés szerint a kincstár részéről az építendő vasúton elszállítandó fameny- nyiségek évi átlagban a következők lesznek: Tőkés állomásról — 27.000 ürm3 bükk » » — 4.000 m3 fenyő Oláhlápos » — 62 000 ürm3 bükk » » — 9.000 m3 fenyő Kapuikról — 5 400 ürm3 bükk Sándorfaluról — 600 m3 tölgy épületfa. E szerint az évi szállítás ki fog lenni, 10 tonnás kocsirakományonként: Tőkésről — — 2000 vagont Oláhláposról — 3500 » Kapnikról — — 270 » Sándorfaluról — 30 » összesen 5800 vagont A vasúti vonal irányában történik majd a kiskörlvélyesi és a ferázsi. összesen kereken 600 kt. hold erdőterület kihasználása is, mely művelet azonban csak mintegy 20 év múlva veszi kezdetét. A kapniki proveniencia vasúti szállítás szempontjából egyelőre figyelmen kivül hagyatik, amennyiben ennak megnyerése a tervezett vonal Sándorfalu állomásáról Kapnikra vezető szárnyvonal, illetve vontató vágány létesítésétől feltételeztetik. 2 Gr. Teleki; Géza örököseinek tőkési uradalma 4139 kát. hold őserdőből áll, mely 100 éves forduló alkalmazásánál 50 kát. hold vágásterülettel évente legalább 550—600 vágón famennyiséget helyez a vasúti szállítás számára biztos kilátásba. 3. Gr. Eszterházy Gyula Macskamező melléki és gr Teleky László felsőilosvai, az uj vonalra hajló revierjeiből néhány száz kocsirakomány, végül 4. a vonalmenti községi, illetve közbirlo- kossági erdőterületek ugyancsak nehány száz kocsirakománynyal. A kisgazdák kezén levő erdőgazdaságokról általánosságban megemlittetik, hogy nagyobb szállítások e réven azért nem várhatók, mert kitermelés a jövőben is első sorban a helyi fogyasztás czéljaira fog igénybe vétetni. E szerint az erdőgazdaság révén várható vasúti forgalom középarányos, évi átlagban mintegy 7600 kocsirakományra lehető, mely meny- nyiség a jövőben való belterjes és vállalkozói üzem valamint a köteles tervszerű üzemkezelés meghonosításával évről-évre emelkedni fog Az ipari termelés a vonal mellékén ezideig nem vert mélyebb gyökeret, mert ennek útját állotta a fogyasztó területek gyors és ^ könnyű elérhetését és ezzel az előállítási költségek gazdaságosabb alakulását biztositó közlekedési eszközök hiánya. Következéskép a vonal mellékén lakó őstermelő lakosság körében fejlettebb iparágak nem kaptak lábra. Ellenben a kisiparnak igen számba vehető tényezőivel találkozunk Szatmárom Nagybányán , és Magyarláposon, kik a vonal egész vidékének | használati szükségleteit az országos vásárok és a heti piaczok révén állandóan és rendszeresen látják el. A gyáripari tevékenység köréből megemlítendő Szatmár város számos gyártelepe, Nagybányán üzemben levő 3 mümalom, továbbá Markovits Miksa tőkési fűrésztelepe, mely a nyers anyagot a kincstártól nyeri s a fűrészelt faanyagot a helyi s a szomszédos piaczokon bocsátja forgalomba Az igaz értelemben vett gyáripari tevékenységnek alapját a tervezett vasút lesz hivatva megvetni és pedig elsősorban az erdőtermékek feldolgozása és értékesítésének intenzív irányban való átalakítása révén. E tekintetben a jövőbeni kialakulás főbb mozzanataiként megemlíthető a bükknek müfa alakjában való értékesítése (hajlított bútorok, padló, négyszögfa, parketta) tölgyfa termékek faipari feldolgozása (donga, butorfa, parketta, talpfa, kádárfa stb.) fenyüfa feldolgozása, mint puhafa fűrészáru s mint fasejtanyag cellulose illetve papírgyártás czéljaira. Mindezen jövőbeni fejlemények vasutfor- galmi értékelése egyelőre mellőztetik. A tervezett vasút tápláló területének mellékén elterülő hegylánczok váza bányatermékekben bővelkedik, melyeknek életre keltése, illetve a jelenlegi mostoha közlekedési viszonyok folytán teljesen elhanyagolt bányavidék kincseinek Üzemszerű kiaknázása az uj vasút feladata lesz. A m. kir. kincstárnak Horgospatakán van bányája és kohómüve, mely ezüstöt aranyat, ólmot és rezet állít elő. Eme árukat jelenleg fuvarszekereken q-ként mintegy 2 koronáért szállítják Fernezelyre. A bányászati kitermelés Olahláposon űzetik, ahonnan az anyagok a hor- gospasaki kohómübe továbbittatnak. A vonal létesítése esetén a bányászat és kohómüvelet Oláhláposon fog egyesitletni. Egyelőre számításba vehető 100 kocsirakomány kénkovand, 10—15 kocsirakomány ólom, réz s fém Oláldáposról Nagybánya, illetve Fernezelyre, továbbá mintegy 50 kocsirakomány koksz s egyéb tüzelőanyag Oláhláposra szóló rendeltetéssel. A gr. Eszterházy Gyula tulajdonában levő macskamezői magán vasércz termelés kiváló jelentőségű. A bányatermény igen jó minőségű. Az érczmennyiség a jelenlegi feltárások szerint 2,000.000 koronára becsültetik. A kiszállítás a rossz utak folytán rendkívül nehézkes. Jelenleg szállításra kerül évente mintegy 300 kocsirakomány. (Tengelyfuvar q-kint 80 fdlér). Ezenkívül Kohpataka környékén megállapított, de vasút hiányában eddig fel nem tárt bőséges vasérczbányák vannak. Minthogy a tömegesebb termelés, illetve elszállításnak egyedüli akadálya a rossz közlekedési viszonyokban kereshető, nyilvánvaló, hegy az uj vonal kiépítése esetén az itt szóban levő, kitűnő minőségű és rendkívüli nagy területben kiaknázásra váró vasércz forgalma intenzív lendületet fog nyerni s évente legalább 2500 kocsirakományt fog a vasúti szállításnak szolgáltatni, mely mennyiség a későbbi időszakban csak fokozódni fog. Tűzálló anyag Horgospataka határában található és pedig jó minőség és nagy terjedelemben, minélfogva e czikk is tömegforgalmat lesz hivatva a vasút részére szolgáltatni. Megemlitendők továbbá a Kovás község birtokhatárában levő mészkőtelepek, melyek kiváló jó minőségű meszet szolgáltatnak. Nagybánya vidékét Kovás látja el mészszel, csak Fernezelyre évente 50 —60 kocsirakomány kerül szállításra. Csernefalu és Magyarlápos között szintén találhatók jó minőségű mészkőzetek, melyek üzemszerű kezelése a vasút létesítésétől feltételeztetik. Szurduk-Kápolnok és Brébfalva határában szénkutatások vannak folyamatban. E részben igen számosán rendelkeznek zárt kutatmányi joggal. A talált termék jóminőségü barnaszén’ 5000 kalóriás. Vasutforgalmi értékelése — fel* tárás hiányában — ezidő szerint mellőztetik, d® mint reménybeli tömegszáilitási tényező a vasú- erőforrásainak mérlegelésénél kellő honorálás1 igényel. Sztojka fürdő áruforgalmi szolgáltatásánál igen számba vehető tényező az onnan elszállításra kerülő ásványvíz. Jelenleg a Magyar ás- ványvizkiviteli részvénytársaság közvetítésével évente 200.000 palaczk továbbittalik. Szerződési kötelezettség folytán számításba veendő azonban 1,400 000 palaczk, vagyis évente 280 kocsirakomány, melyhez az üresen visszaszállítandó palaczkokból alakuló 40 kocsirakomány járul. Mindez garantált minimális menuyiség, mely a vasút létesítésével kétségkívül fokozódni fog. A szükségleti (behozatali) czikkek közül tömegforgalmat fognak eredményezni az építési anyagok és a napi fogyasztási és eihasználási czikkek, mely utóbbiak vegyes darabáruk néven jelöltetnek meg. Ily czikkek: vas, cement, mész, épületfa, továbbá a fogyasztási anyagok s használati áruk sorában a liszt és őrlemények, bor, sör, szesz, czukor, só, fűszeráruk, dohány, petroleum, kézmü- és rövidáruk, ruházati czikkek, nyersbőrök, kőedényáruk stb. melyek a nép fogyasztó képességéhez viszonyítva, középarányos átlaggal vétettek áruszállitmányi számításba. A vonaltervezet forgalmi értékelésénél a jövő fejleményeibe eső két rendbeli nagy horderejű eshetőséggel kell még számot vetnünk. Nevezetesen már az eddigi megfontolások eredményeképen határozottan kilátásba vehető, hogy Kapnikbánya a tervezett h. é. vasúttal Sándorfalu állomás révén közvetlen sinössze- köttelést fog nyerni, mely esetben az ottani összes bányászati és erdőtermék, valamint az igen jelentékeny fogyasztási szükséglet — mely Kimutatás a Láposvölgyi h. é. vasút érdekkörébe eső községek lakosságáról és azok területének gazdasági megoszlásáról. 1. 2. Terület katasztrális holdakban község *>05 C/5 C/5 'O Szőllő i2 «o V S-H a 1/3 SO a O a a> m 03 fl "03 NI C/3 o 'V X 3 0) a Oh OC k—* s a> N cn cn o Szatmár m. Nagylánya 14590 1154 623 177;) 252 24 1414 27632 _ 894 36472 Felsőánya 4821 213 240 1233 — — 41 8869 — 720 11316 Ngybányai járás: Baj fi u 351 214 105 394 2 _ 12 6 81 _ 10 931 Diósalom 879 417 92 1227 — _ 415 326011 5 5526 F el9sándorfalu 463 175 26 297 — _ 13 7 433 14 1082 Fels'ujfalu 624 185 124 133 — _ 204 _ __ __ 39 685 Girdlótfalu 814 105 364 168 17 _ 63 5 566 _ 57 1912 Gy fkefalu 452 190 62 713 — _ 15 8 153 6 1282 Kébsoroszfalu 579 305 43 388 _ _ 97 1 02 _ 37 972 Lat falu 956 393 157 625 1 _ 15 4 _- 64 1393 Mayarkékes 386 279 21 436 — _ 105 7 9- _ 13 933 Nygrefalu 365 63 26 441 — _ 345 847 _ 33 1756 Pu statelek 238 81 45 171 _ _ 16 0 _ _ 8 465 Sz iállasdombó 943 1089 67 513 — 2 171 793 — 78 2713 izolnok Doboka m. : Magyarláposi és (ápolnok monostori járások : I 4 község 39976 50443 3427 26112 12 12 21827 75785 8 3324 180950 összesen 66437 55306 5422 1 34630 284 38 28689118600 8 5412 248389
