Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 1-21. szám)
1910-01-20 / 3. szám
NAGYBÁNYA 3 gyarországon történik helyi fuvardíjakkal, vámmentesen. Fejlődő rézbányászatunkat szinte életföltételeiben támadja meg azon sajnálatos körülmény is, hogy a fernezelyi kohó rézgyártásra nincs berendezve s igy a rezes éreznek oly sok olvasztási proczedurán kell keresztül esnie, mely eljárás a rézércz előkészítési költségeket horribilis módon megdrágítja. így egy kiló rézércz után rézércz előkészítési költségek czimén 26 fillért kell fizetnünk. Mig az amerikai rézkohóknál átlag 3 koronába kerül a rézércz métermázsájának kohósitása, addig mi 10 koronát is fizetünk egy raétermássa kohóércz kidolgozásáért. Ez az aránytalanul nagy kohósitási különbözet már csirájában megbénítja rézbányáink versenyképességét. Pedig hogy ez mit jelent, csak arra mutatunk rá, hogy Ausztria-Magyar- országba évenkint 25.000.000 K. értékű rezet importálnak. Sérelmes a magánbányászatra nézve a szintén tetemes összegre rugó próba költségek szedése is, miket természetszerűleg a kincstárnak kellene viselnie. Kegyelmes Urunk! A magánbányászatnak ezen vitális jellegű sérelmeit midőn egy nagy bányakerület képviselőiként felsoroltuk, tettük ezt azon reményben, hogy nagyméltóságod meggyőződve alázatos kérelmünk igazságosságáról és méltányosságáról, e nagy bányakerület panaszos jajszava nemcsak a humánusan érző szívhez, de a bölcsen előrelátó s mindent körülményesen megfontoló államférfiu füléhez is elhangzik, mert valóban a magánbányászat fölvirágoz- j tatása vagy legalább is megélhetővé tétele avagy tönkre jutása nemcsak társadalmi, de országos érdekeket érint. Hiszen legyen szabad utalnuk arra, hogy a magánbányászat csak a mi bányakerületünkben is sok-sok ezer munkásnak ad kenyeret s ha a munkásoknak ez ezrei kenyér nélkül maradnak, az államnak aránytalanul nagyobb áldozatába kerülne akár uj ipartelepek létesítésével, akár más utón e munkások ezreiről való gondoskodás, mintha e verejtékes kenyér megőrzéséről most, a magánbányászat istápolásával gondoskodnék. Nem nagyítás, hanem nagyon is komoly dolog ezen szocziális veszedelem, mely az államot fenyegeti. Mert mig az ezüst árának hanyatlása miatt adott szubencziót élvezték a magánbányák, ezideig e szubenczióban némi kárpótlást és segélyt találtak. De amióta e szubenczió- nállást beszüntette a magas kincstár.egymásután szüntetik be üzemüket a magánbányák s a munkásoknak most még csak százai, de később ezrei lesznek földönfutó proletárokká. Igazaink erősségét érezve, törhetlen bizalommal fordulunk tehat Kegyelmessógedhez s kérjük, hogy a változott, súlyos viszonyokra való tekintetettel kegyeskedjék elrendelni az igazgatósági hányad, a kamatelőleg, a kohó közköltség, az olvasztási dijak és próbaköltségek 1910 január 20. eltörlését vagy legalább mérséklését s kegyeskedjék oda hatni, hogy a fernezelyi kohó amerikai mintára rézkohóval is kibővittessék, végül pedig, hogy megszüntessék az az anomalia, mely a réz beváltásánál a beváltás a fuvar és vámköltségekkel is megterheli. Hogy pedig a fernezelyi kohó üzem a magánbányák istápolása miatt deficzittel ne záruljon, kegyeskedjék, a kohóüzem részére a magánbányák segélyezésére előirányzott 400.000 koronából évi 150.000. korona szubvencziót engedélyezni. ' Kegyelmes Urunk ! Egy nagy históriai múlttal biró bányavidék, mely itt a végvidéken, idegen nemzetiségek közé ékelve, évszádok óta törhetlen hűséggel áll őrt a magyar nemzeti állameszme mellett s amely a legnagyobb áldozatoktól sem riadva vissza, mindenha fennen lobogtatta a magyar kultúra zászlaját, végső, életfentartó küzdelmeiben Kegyelmességedhez fordul segélykiáltásával. Kegyelmességedtől függ, hogy uj életre kapjon ; Kegyelmességedtől függ, hogy az anyagi vergődések elszívják életerejét. De nekünk magyar szivünk, magyar hitünk azt súgja, hogy ez a nagy magyar bányavidék nem lehet pusztulásra kárhoztatva s kérő szavunk nem fog elhangzani a pusztába kiáltó szava gyanánt. Nagybánya, 1910. január 10. A nagybányai kér. bányaegylet üléséből. Tanulmány a tervezett rendes nyomtávú láposvölgyi h. é. vasút forgalmáról. A Nagybányáról Magyarláposon át Tőkésig és Magyarlápostól Oláhláposig tervezett szabványos nyomtávú gőzmozdonyu helyiérdekű vasút kiváló jelentősége abban nyilvánul, hogy a tervezett vasút használatára utalt s annak táplálására bőséges erőforrásokkal rendelkező nagy kiterjedésű forgalmi kerülettel bir, továbbá hogy az általa átszelt vidék községeit közigazgatási és kereskedelem forgalmi érdekből velük szerves összeköttetésben álló góczpontokkal hozza közvetlen kapcsolatba s ekként úgy a szorosan vett belyi érdekek, mint jelentős közforgalmi tekintetek érvényesülésének eszköze lesz. Közgazdasági érdekből a vasút czélját első sorban az képezi, hogy a forgalmi kerületébe eső, eddig úgyszólván kiaknázatlanul heverő vasérczek s legnagyobbrészt ősállabokat képező faanyag Üzemszerű kitermelését és kiszállítását lehetővé fogja tenni. A tervezett vonal vezetése akként vétetett kilátásba, hogy a Szatmár-Nagybányai vasút Nagybánya állomásából kiágazólag a Nagybánya- lelsőbányai vasút Giródlótfalu állomásáig terjedő 5 6 kilométer hosszú vonalrészt peage vonalként fogja használni. csillagok tája alatt lévő feibőtömbre, különben nem fejezi be estig munkáját! — Az Isten szerelmére, drága jó uram, hát ezek itt miféle szörnyek az ablakaim előtt? — Maga holdkóros, hisz ezek a rendes állomáshelyükön gyülekező Miiles- és Noby-féle repülőgépek, melyek a háznál berendezett villanyos jelzés, vagy a most már általánosan elfogadott parabolikus radio-activ instruktióra a camera claravan beállitottt. irány felé azonnal reagálnak és a deprimált levegővel construált láthatlan kétkarú emeltyűvel a Baumann-féle szerkezetű falakat megnyitván, közvetlen csatlakozást létesítenek a fel- és leszálló állomás között. Pál ur átkozni kezdte Bleriot-ot, Wrigt-ot, Santos Dumont-ot és az összes eszébe jutott aviatikusokat, akik igy megzavarták az ő tudományának egyensúlyát, és ily nyaktörő dolgokba kergették a 20-ik század embereit. — Mit beszél maga Blériot , Wrigth- és Santos Dumont-ról, meg a 20-ik századról ? Tisztelt uram, úgy látom, hogy önt egészen megzavarta az őskor históriája s kénytelen leszek a munkafelügyelő urnái előterjesztézt tenni, hogy önt megrongált nervus sympathicussának proporcionális megjavítására és romlott vérének egészséges állati vérrel való kicserélése czéljából az Anselon-féle tenger alatti gyógyintézetbe transferálja! Ezalatt Pál barátunkat láthatlan karok a legmodernebb 26-ik századbeli Miiles-féle repülőgépre segítik s a gyors mozgású aerobiplán szél- sebességgel viszi Pál urat a magától megnyílt faltetőn át a kijelölt felhőtömb felé. A gépész, egy vigyorgó képű ficzkó mosolyogva adja útközben Pál ur tudtára, hogy a munkafelügyelő ur parancsára a felhőpréselés szabályszerű befejezése után a 16425-ik számú gyors léghajóval el kell indulnia vállalatadónak a Mars-csillag 52-ik spferájában levő gyártelepére, hogy egy hitvány 100 kilométeres útnak erdőkihasználási czélokra való létesítésében az Anker-féle legújabb villanyos irtógépekkel tevékeny részt vehessen. De Pál ur már végleg elkeseredett, neki már mindegy volt, öklével támad a vigyorgó képű ficzkóra, ámde ez sem rest, kezébe kap egy villanyos pálezát s oly erővel viszonozta az ütést, hogy Pál barátunk belejajdult és nyomban — fölébredt. * Bökönyi ur ijedten dugta ki fejét és nyakát a kényelmes paplan alól s félénken öltözködni kézdett. Óvatosan mert csak kilépni a 20-ik századbeli lebecsült korba s annnak emberei közé s csak akkor érezte magát teljes biztonságban, mikor a gyorslábú pinezér a párolgó csésze habos mellé a napilapok 1910. évi legfrissebb számait is fölszolgálták reggelire! . .. Vass Gyula. | E szerint az uj h. é. vasul 0 pontjául a Giródlótfalu állomást számítva, a létesítendő uj állomások a következő távolságra lesznek: Giródtótfalu — — — — — — 0 km. Felsőbánya állomás — — — — 3’2» Laczfalu vizállomás — — — — 10 » Sándorfalu-Bajfalu megálló — — — 12 » Gyertyános megálló — — — — 16 » Kővár- Berencze rakodó megálló — — 21 » Szurduk-Kápolnok, megálló — — — 23 » Kápolnok-Monostor vizállomás — — 26 » Rózsapataka rakodó — — — — 30 » Nagyhegy megálló — — — — — 34 » Csernefalu megálló — — — — 36 » Kohpataka rak. megálló — — — 40 » Istvántelep rak. megálló — — —- 44 » Magyarlápos vizállomás — — — 46 » Alsó-Szőcs rakodó megálló — — — 54 » Felső-Szőcs » » — — — 62 » Tőkés végállomás — — — — — 66 » Elágazás Magyarlápos állomásról: Domokos rak. megálló— — — — 4 » Rogoz » » — — — — 8 » Oláhlápos állomás — — — — — 13 » Eszerint a tervezett vasút hossza kb. 80 km. A vasút elég nehéz dombos és részben hegyi pálya jellegű s Szatmár vármegye, nagybányai, valamint Szolnok-Doboka vármegye ká- polnok-monostori és magyarláposi járásainak területét szeli át Az uj vonalra gravitáló területi és lakossági viszonyokról, nemkülönben a mezőgazda- sági művelési ágakról a mellékleten foglalt kimutatás nyújt képet, mely szerint a helyiérdekű vasut-tervezet tápláló földterülete 248.389 kát. holdat foglal el s az azon lakó népesség 66437 lelket számlál, a pálya egy-egy kilométerére tehát 841 lélek esik. Ä vasút forgalmi kerületének rendkívüli kiterjedtségét és a népsűrűség kedvező arányát igazoló eme számadatok úgy a személy, mint az áruforgalom intenzív alakulására nyújtanak biztos kilátásokat. A helyiérdekű vasútra hajló földterület művelési ágak szerint következőleg oszlik meg: szántóföld — — 55306 kát. hold kert — — — 5422 > > rét — — — — 34630 » » szőlő — — — 322 » » legelő — — — 28689 » » erdő — — — 118600 * > nádas — — — 8 > » egyelőre nem termő 5412 » » A vasutak jövedelmezősége szempontjából fontos tényező a közutak állapota és a szekér- fuvardijak mértéke. A tervezett vonal mellékén, a nagybányai járásban fekvő utak állapota épen- séggel nem kielégítő, sőt az őszi és tavaszi esőzések beálltával csak ügygyel-bajjal használhatók, a szolnok-dobokai terület mentén levő jó karban tartott utak pedig a kedvezőtlen lejt- viszonvoknál fogva válnak nehézkessé. Mindezekkel összhangzásban a szekérfuvar- dijak a középarányos átlagnál jóval magasabbak. Mind a két körülmény arra enged következtetni, hogy a vasút forgalmi kerületén teljes mértékben uralkodni fog s intenzív szekérver- senynyel nem lesz kénytelen megküzdeni. Mindazáltal jelen számításoknál óvatosságból középarányos egységdijak, nevezetesen a személyforgalomban a m. kir. államvasutak által kezelt h. é. vasutakon általában elfogadott Máv. zónarendszerü szemelydijszabás, az áruforgalomban pedig a rendes baréme vétetett alapul. Személyforgalom. A személyforgalom jövőbeni kialakulásának megítélésénél mélyebb bepillantást kell vetni a vasút geográfiái helyzetére, a lakosság mozgékonyságának szocziális, kulturális és gazdasági rugóira, egy-egy közigazgatási vagy kereskedelemforgalmi góczpont attraktiv erejére, szóval minden mozzanatra, mely a helycsere folytonosságának és fokozódásának állandó tényezője. A forgalmi alakulás főfontosságu tényezője a népesség sűrűsége, mely a vasút kilóméterhosszának a lakosság számához való arányában nyer kifejezést. A vasút által átszelt vidék lakossága, — mint elől jeleztük — 66437 lélekből áll s eszerint a pálya egv-cgy kilométerére 841 lakos esik. Ez az arányszám kedvezőbb a középarányos átlagnál. Hogy a vasúti forgalom folytán a lakosság szaporodni fog, az természetes, de itt figyelmen kívül hagyatik.
