Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1909-03-18 / 11. szám
"VII. évfolyam. 1909. EGárczius lió IS. ll-ilz szám. Előfizetési árak : Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉGLY MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Erdélyi-ut 22. szám, hova a lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula kOnyvkereskedó üzletében is. A szabadság napja. Márczius 16. Lélekemelő ünnepségek keretében ünnepelte meg városunk közönsége a ragyogó históriai évfordulót, a legendás idők nagy napját: márczius idusát. Márczius idusát, melvnek csókos le- helletére milliók és milliók keblében dobbant meg hevesebben a szív s lázasabban lüktetett a szívben a vér! Melv- nek láthatatlan, titkos érintésére egykor vakmerő és félelmetes tűz gyúladt ki a szemekbe s ahogy megsuhintotta tavaszi virágokból font ostorát, egyszerre csodás zúgás, morajlás támadt a világ minden táján s százados bilincsek hullottak a a porba s szuronyerdókön épült hatalmas, aranyos trónusok inogtak meg recsegve ropogva ... A nagy idők e nagy napján, mely örök időkre ragyogó ünnepnapjává vált nemzetünknek, elpihent a hétköznapi lárma, elhallgatott, elnémult a gyűlölet szava, leomlottak a társadalmi sa felekezeti korlátok s a város közönsége egyesülve a hazaszeretet magasztos érzetében, mint egy ember hódolt a nagy idők fenséges emlékének. Ünnepélyünket sokkal vonzóbbá, va- rázsosabbá, melegséggel és fénynyel teljesebbé tette ama körülmény, hogy e nagy napot körünkben töltötte nagynevű országgyűlési képviselőnk, dr. Földes Béla, ki a Polgári Kör lakomáján az ünnepi beszédet mondotta. Szép és nagy beszédet mondott, mely valóságos glorifikácziója volt a már- cziusi nagy eszméknek, fenséges ideáknak, de előkelő, nagyszámú hallgatóságának meglepetésére s még nagyobb csalódására a napi politikai eseményekről nem nyilatkozott. Pedig a mai zűrzavaros, válságos politikai helyzetben politikai enuncziá- cziókat várt mindenki olyan vezető egyéniségtől, mint dr. Földes Béla s a közönség e várakozásteljes állásfoglalását mi teljesen értjük is, hiszen hozzá volt szokva, hogy Wekerle is, Láng is, midőn még városunkat képviselték, gyakorta Nagybányán át közölték véleményüket, állásfoglalásukat a legfontosabb politikai kérdésekben is s Nagybánya neve nem ritkán a legemlegetettebb volt a politikai világban. Dr. Földes Béla személye egyébként az egész lakomán át általános ügyelem és érdeklődés központja volt s nem egy felköszöntőben ünnepelték. A márcziusi eszméknek fényes ünnepséggel hódolt a Teleki-Társaság is. Matinéjának műsora gazdag, változatos, nívón álló és hazafiui tűzzel tele. Mi mégis jobban szerettük volna, ha e szép beszédek nem a Kaszinó dobogóján, hanem valamely közeli vidéken, mondjuk, i I Koltón hangzanak el, melynek pusztuló magyarsága egymagára hagyatva áll. Hadd látta volna e jóravaló magyar nép, hogy van még, aki törődik véle s főleg érezte volna azon vérbeli, melegséges kapcsokat, mely őt is a magyar nemzet egészéhez fűzi. Ha annak idején ez a jóleső érzés csak néhányszor is áthatotta volna Giródtótfalu elhagyatott magyarságát, a nemzetiségi áradat hullámai nem csaptak volna össze feje fölött. Végül nem habozunk kimondani azt sem, hogy mi nem vagyunk hívei a parcziális ünnepségeknek. Rendes szokás szerint külön ünnepel a Kaszinó, a Polgári Kör, az Ifjúsági Kör, az Iparos Ifjak Köre, külön fog ünnepelni ezután a Teleki Társaság is. Nem volna-e helyes dolog, ha egy ily nagy nemzeti ünnepen az összes tényezők közreműködésével csak egyetlen egy, de annál impozánsabb ünnep rendeztetnék; ha legalább e napon ledőlne minden korlát, minden parcziális keret s az az ünnep nem testületek, hanem a város ünnepe «Ina s azon egy szívként dobbanna össze az egész város szive. Nem volna-e igv felemelőbb, meg- hatóbb s mindenek fölött tesivériesebb a szabadság, egyenlőség és testvériség nagy ünnepén? . . . A lezajlott eseményekről a következőkben tudósítunk: A Teleki-Társaság matinéja. A Teleki-Társaság vasárnap délelőtt tartotta IV. felolvasó ülését, melyet a márcziusi nagy napok emlékének szentelt. A rendes szokástól eltérően, az ülést ez alkalommal, tekintettel a közönség nagy érdeklődésére, nem a városháza tanácstermében, hanem a Kaszinó nagytermében tartották meg. Nagy és előkelő, nagyobbrészt hölgyközönség töltötte meg a termet, mely mindvégig nagy élvezettel hallgatta a gondosan összeválogatott programmot. Révay Károly rövid elnöki megnyitója után dr. Rencz János r. tag tartott egy tömör, nagy gonddal és erős kritikai érzékkel elkészített szabad előadást márczius idusának jelentőségéről és történetéről. A minden izében eredeti és költői hasonlatokkal gazdagon állüzdelt, művészi szerkezetű előadást a közönség zajosan megtapsolta. Ezután Simon Aurél vendég szavalta el dr. Kiss Rezső hatalmas ódáját, melyből kiemeljük a végső strófát: Eljő az idő, hogy változik sorsunk, Hiszem, mert Isten él az égbe még, S a sok kiöntött könnyért, mit hullajtunk, — Jutalmunk lesz : a szent függetlenség ! De mig eljő ez áldott, boldog óra, Tettre legyen kész minden hű magyar! Akkor nyugodtan megyünk nyugovóra S bennünket majdan szabad föld takar! Simon Aurél pompás és ismert művészi előadásában a költemény szépségének minden apró részlete érvényesült s az a hallgatóságra nagy hatást tett. A közönség ugv az előadót, mint a költőt zajosan ünuepelte. A műsor következő száma, B. Kovúis Géza veudég zongorajátéka a közbejött akadályok miatt elmaradt. Végül Nenberger István alelnök tartotta meg székfoglalóját, melyben szintén a történeti nagy napról emlékezett meg. A vonzó előadásban interpretált magvas értekezésnek nagy hatása volt s az előadót a közönség zajosan megéljenezte. A közönség a matinéról igen felemelt hangulatban távozott. Dr. Földes Béla érkezése. Dr. löldes Béla országgyűlési képviselő, udvari tanácsos vasárnap, a délutáni gyorsvonattal érkezett meg városunkba. A tavaszi nap verőfényében a házakon trikolorokat lengetett a márcziusi szellő s alig volt ház, melyen ott ne ékeskedett volna a háromszinü lobogó. A Rákóczi-téren, az utczákon, főleg a Kossuth Lajos-utczán ünneplőbe öltözött sokaság hullámzott s tartott a pályaudvar felé, melynek épületére szintén felvonták a hatalmas trikolort. A pályaudvaron a városi hatóság tagjai, élükön dr. Makrai/ Mihály polgármesterrel, a függetlenségi és 48-as párt Farkas Sándor nyug. honvédezredes elnök vezetésével, társadalmi életünk számtalan notabilitása s igen nagy közönség várták a vonat megérkezését, mely némi késéssel robogott be. Hatalmas éljenzés hangzott fel, midőn dr. Földes Béla alakja megjelent a kocsi plate- formeján s őt rövid, de igen szívélyes szavakkal Farkas ezredes üdvözölte. Dr. Földes szintén röviden válaszolt, erősen hangsúlyozva, hogy készséggel engedett a szives meghívásnak, csakhogy alkotmányos életünk első megnyilatkozásának évfordulóját körünkben töllhesse. Képviselőnk Torday Imre, Szőke Béla és Révész János társaságában érkezett meg, kik Sikárlóig eléje utaztak. Misztótlalunál csak nehány perczig állott a vonat, de e nehány perczet is felhasználva, ott mintegy negyven választó élén Sím on Aurél üdvözölte a képviselőt. Dr. Földes Béla nagybányai bevonulása alkalmával útközben folyton megújultak az óvácziók s tartott az mindaddig, mig csak szállására nem ért. Mint mindig, úgy ez alkalommal is Bónis István vendégszerelő házánál szállott meg, hova hosszú kocsisor kisérte el. Este tiszteletére bankett volt a Kaszinóban, melyen a kaszinói tagok közül igen számosán jelentek meg. A bankett a legkedélyesebb hangulatban az éjféli órákig húzódott el, de pohárköszöntők nem voltak. Ünnepi istentiszteletek. Tavaszi verőfényes virradattal köszöntött be a históriai évforduló is, nem oly borOngó- san, mint ama csodás reggelen, midőn kardcsapás nélkül, úgyszólván szempillantásra hullottak porba a százados bilincsek. A nagy nap ünnepélyeit az istentiszteletek vezették be. Az izraelita templomban reggel 71/* órakor volt az istentisztelet, melyen Pressburger Mihály főrabbi igen szép könyörgést mondott. A g. kalli. templomban 8 órakor volt az istentisztelet, melyet Brebán Sándor adminisztrátor tartott. A protestánsok egyesült istentiszteletüket 9 órakor tartották az ev. ref. templomban, melyet zsúfolásig megtöltött az ünneplő közönség.
