Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1909-03-18 / 11. szám

"VII. évfolyam. 1909. EGárczius lió IS. ll-ilz szám. Előfizetési árak : Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉGLY MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Erdélyi-ut 22. szám, hova a lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula kOnyvkereskedó üzletében is. A szabadság napja. Márczius 16. Lélekemelő ünnepségek keretében ünnepelte meg városunk közönsége a ragyogó históriai évfordulót, a legendás idők nagy napját: márczius idusát. Márczius idusát, melvnek csókos le- helletére milliók és milliók keblében dobbant meg hevesebben a szív s láza­sabban lüktetett a szívben a vér! Melv- nek láthatatlan, titkos érintésére egykor vakmerő és félelmetes tűz gyúladt ki a szemekbe s ahogy megsuhintotta tavaszi virágokból font ostorát, egyszerre csodás zúgás, morajlás támadt a világ minden táján s százados bilincsek hullottak a a porba s szuronyerdókön épült hatal­mas, aranyos trónusok inogtak meg re­csegve ropogva ... A nagy idők e nagy napján, mely örök időkre ragyogó ünnepnapjává vált nemzetünknek, elpihent a hétköznapi lárma, elhallgatott, elnémult a gyűlölet szava, leomlottak a társadalmi sa feleke­zeti korlátok s a város közönsége egye­sülve a hazaszeretet magasztos érzeté­ben, mint egy ember hódolt a nagy idők fenséges emlékének. Ünnepélyünket sokkal vonzóbbá, va- rázsosabbá, melegséggel és fénynyel tel­jesebbé tette ama körülmény, hogy e nagy napot körünkben töltötte nagy­nevű országgyűlési képviselőnk, dr. Föl­des Béla, ki a Polgári Kör lakomáján az ünnepi beszédet mondotta. Szép és nagy beszédet mondott, mely valóságos glorifikácziója volt a már- cziusi nagy eszméknek, fenséges ideák­nak, de előkelő, nagyszámú hallgatósá­gának meglepetésére s még nagyobb csalódására a napi politikai események­ről nem nyilatkozott. Pedig a mai zűrzavaros, válságos politikai helyzetben politikai enuncziá- cziókat várt mindenki olyan vezető egyé­niségtől, mint dr. Földes Béla s a kö­zönség e várakozásteljes állásfoglalását mi teljesen értjük is, hiszen hozzá volt szokva, hogy Wekerle is, Láng is, mi­dőn még városunkat képviselték, gya­korta Nagybányán át közölték vélemé­nyüket, állásfoglalásukat a legfontosabb politikai kérdésekben is s Nagybánya neve nem ritkán a legemlegetettebb volt a politikai világban. Dr. Földes Béla személye egyébként az egész lakomán át általános ügyelem és érdeklődés központja volt s nem egy felköszöntőben ünnepelték. A márcziusi eszméknek fényes ün­nepséggel hódolt a Teleki-Társaság is. Matinéjának műsora gazdag, változatos, nívón álló és hazafiui tűzzel tele. Mi mégis jobban szerettük volna, ha e szép beszédek nem a Kaszinó dobogóján, ha­nem valamely közeli vidéken, mondjuk, i I Koltón hangzanak el, melynek pusztuló magyarsága egymagára hagyatva áll. Hadd látta volna e jóravaló magyar nép, hogy van még, aki törődik véle s főleg érezte volna azon vérbeli, melegséges kapcso­kat, mely őt is a magyar nemzet egészé­hez fűzi. Ha annak idején ez a jóleső érzés csak néhányszor is áthatotta volna Giródtótfalu elhagyatott magyarságát, a nemzetiségi áradat hullámai nem csap­tak volna össze feje fölött. Végül nem habozunk kimondani azt sem, hogy mi nem vagyunk hívei a parcziális ünnepségeknek. Rendes szo­kás szerint külön ünnepel a Kaszinó, a Polgári Kör, az Ifjúsági Kör, az Iparos Ifjak Köre, külön fog ünnepelni ezután a Teleki Társaság is. Nem volna-e helyes dolog, ha egy ily nagy nemzeti ünnepen az összes tényezők közreműködésével csak egyet­len egy, de annál impozánsabb ünnep rendeztetnék; ha legalább e napon le­dőlne minden korlát, minden parcziális keret s az az ünnep nem testületek, ha­nem a város ünnepe «Ina s azon egy szívként dobbanna össze az egész város szive. Nem volna-e igv felemelőbb, meg- hatóbb s mindenek fölött tesivériesebb a szabadság, egyenlőség és testvériség nagy ünnepén? . . . A lezajlott eseményekről a követ­kezőkben tudósítunk: A Teleki-Társaság matinéja. A Teleki-Társaság vasárnap délelőtt tar­totta IV. felolvasó ülését, melyet a márcziusi nagy napok emlékének szentelt. A rendes szokástól eltérően, az ülést ez alkalommal, tekintettel a közönség nagy érdek­lődésére, nem a városháza tanácstermében, hanem a Kaszinó nagytermében tartották meg. Nagy és előkelő, nagyobbrészt hölgyközön­ség töltötte meg a termet, mely mindvégig nagy élvezettel hallgatta a gondosan összeválogatott programmot. Révay Károly rövid elnöki megnyitója után dr. Rencz János r. tag tartott egy tömör, nagy gonddal és erős kritikai érzékkel elkészített szabad előadást márczius idusának jelentőségé­ről és történetéről. A minden izében eredeti és költői hasonlatokkal gazdagon állüzdelt, művészi szerkezetű előadást a közönség zajosan meg­tapsolta. Ezután Simon Aurél vendég szavalta el dr. Kiss Rezső hatalmas ódáját, melyből kiemeljük a végső strófát: Eljő az idő, hogy változik sorsunk, Hiszem, mert Isten él az égbe még, S a sok kiöntött könnyért, mit hullajtunk, — Jutalmunk lesz : a szent függetlenség ! De mig eljő ez áldott, boldog óra, Tettre legyen kész minden hű magyar! Akkor nyugodtan megyünk nyugovóra S bennünket majdan szabad föld takar! Simon Aurél pompás és ismert művészi előadásában a költemény szépségének minden apró részlete érvényesült s az a hallgatóságra nagy hatást tett. A közönség ugv az előadót, mint a költőt zajosan ünuepelte. A műsor következő száma, B. Kovúis Géza veudég zongorajátéka a közbejött akadályok miatt elmaradt. Végül Nenberger István alelnök tartotta meg székfoglalóját, melyben szintén a történeti nagy napról emlékezett meg. A vonzó előadásban interpretált magvas értekezésnek nagy hatása volt s az előadót a közönség zajosan megéljenezte. A közönség a matinéról igen felemelt han­gulatban távozott. Dr. Földes Béla érkezése. Dr. löldes Béla országgyűlési képviselő, udvari tanácsos vasárnap, a délutáni gyorsvonattal érkezett meg városunkba. A tavaszi nap verőfényében a házakon trikolorokat lengetett a márcziusi szellő s alig volt ház, melyen ott ne ékeskedett volna a háromszinü lobogó. A Rákóczi-téren, az utczákon, főleg a Kossuth Lajos-utczán ünneplőbe öltözött sokaság hullámzott s tartott a pályaudvar felé, melynek épületére szintén felvonták a hatalmas trikolort. A pályaudvaron a városi hatóság tagjai, élükön dr. Makrai/ Mihály polgármesterrel, a függetlenségi és 48-as párt Farkas Sándor nyug. honvédezredes elnök vezetésével, társadalmi életünk számtalan notabilitása s igen nagy kö­zönség várták a vonat megérkezését, mely némi késéssel robogott be. Hatalmas éljenzés hangzott fel, midőn dr. Földes Béla alakja megjelent a kocsi plate- formeján s őt rövid, de igen szívélyes szavakkal Farkas ezredes üdvözölte. Dr. Földes szintén röviden válaszolt, erősen hangsúlyozva, hogy készséggel engedett a szives meghívásnak, csak­hogy alkotmányos életünk első megnyilatkozásá­nak évfordulóját körünkben töllhesse. Képviselőnk Torday Imre, Szőke Béla és Révész János társaságában érkezett meg, kik Sikárlóig eléje utaztak. Misztótlalunál csak nehány perczig állott a vonat, de e nehány perczet is felhasználva, ott mintegy negyven választó élén Sím on Aurél üdvözölte a képviselőt. Dr. Földes Béla nagybányai bevonulása alkalmával útközben folyton megújultak az óvácziók s tartott az mindaddig, mig csak szállá­sára nem ért. Mint mindig, úgy ez alkalommal is Bónis István vendégszerelő házánál szállott meg, hova hosszú kocsisor kisérte el. Este tiszteletére bankett volt a Kaszinó­ban, melyen a kaszinói tagok közül igen számo­sán jelentek meg. A bankett a legkedélyesebb hangulatban az éjféli órákig húzódott el, de pohárköszöntők nem voltak. Ünnepi istentiszteletek. Tavaszi verőfényes virradattal köszöntött be a históriai évforduló is, nem oly borOngó- san, mint ama csodás reggelen, midőn kardcsa­pás nélkül, úgyszólván szempillantásra hullottak porba a százados bilincsek. A nagy nap ünnepélyeit az istentiszteletek vezették be. Az izraelita templomban reggel 71/* óra­kor volt az istentisztelet, melyen Pressburger Mihály főrabbi igen szép könyörgést mondott. A g. kalli. templomban 8 órakor volt az istentisztelet, melyet Brebán Sándor adminisz­trátor tartott. A protestánsok egyesült istentiszteletüket 9 órakor tartották az ev. ref. templomban, me­lyet zsúfolásig megtöltött az ünneplő közönség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom