Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1909-03-25 / 12. szám
4 NAGYBÁNYA 1909. márczius 25. vek s a költségvetés megszavazása a közgyűlésen keresztül menjen. S helyén való dolog is lesz, mert legalább a százezrekbe kerülő szállót egy liliputi fürdővel nem éktelenitjük el egyrészt, másrészt pedig bármint is határoznánk, reményünk sem lehet arra, hogy a felsőbb hatóság megengedje egy közfürdő elhelyezését oly épületben, melyben állandó jellegű szinházhelyiség is van. Ezzel a kérdéssel való foglalkozás tehát valóban időpazarlás számba megy. Az állatvédő-egyesület. A nagybányai állatvédő egyesület ma, kedden délután dr. Makray Mihály polgármester elnöklete alatt előértekez- letet tartott, melyen megbeszélték a megalakulás módozatait s megállapodtak abban, hogy az egyesület tiszti állásaira kiket fognak a közgyűlésnek ajánlani. Az előértekezlet az elnöki állásra L. Bay Lajost jelölte; alelnöknek Brogyányi Kázmért; titkárnak Alexy Kornélt; pénztárosnak Halmay Imrét; jegyzőnek Várady Józsefet; ügyésznek dr. Ajtai Nagy Gábort. A választmány tagjainak számát huszonötben állapították meg s ezekre vonatkozólag szintén megejtették a jelöléseket. Az alakuló közgyűlést f. hó 28-án, vasárnap délelőtt í 1 órakor tartják meg a városház tanácstermében, mely alkalomra városunkba érkezik Chernelházi Chernél István, az országos állatvédő egyesület alelnöke. Az alakuló közgyűlés napirendje a következő: Megnyitó. A megalakulás kimodása. Az alapszabályok letár- gyalása. Chernél István beszéde. A tisztikar megválasztása. Délben a Kaszinóban közebéd lesz. Goldstein Eduárd rágalmai. Lapunk hasábjain már foglalkoztunk azon bűnügygyei, mely rágalmazás miatt szakadt Goldstein Eduárd nyakába s mely annak idején oly nagy port vert föl városunkban. Goldstein Eduárd ugyanis többek előtt azt állította, hogy Bálint Imre erdőtanácsos nem akarja észre venni, hogy Salamon Márton sokkal több fát szállít ki az erdőből, mint amennyihez joga van s ezért a jóindulatáért egy újévkor Salamon Mártontól olyan szivartartót kapott ajándéka, amelyben szivarok helyett nagy bankók voltak. E híresztelések miatt, melyek mélyen belegázolnak egy köztisztviselő repulácziójába, Bálint Imre bíróság elé állította Goldstein Eduárdot s e kínos ügyben a debre- czeni kir. ítélőtábla most hozta meg ítéletét. A kir. ítélőtábla a rágalmazás vétségében bűnösnek találta Goldstein Eduárdot s e miatt őt be- hajlhatlanság esetén tiz koronánként egy napi fogházra átváltoztatandó ötven korona fő- és tiz korona mellékbüntetésre ítélte s elmarasztalta vádlottat 417 K 02 fillér s a még felmerülendő bűnügyi költségek megfizetésében is. A megtartott tárgyalásokon Goldstein Eduárd a védekezésnek nem azon módját választotta, hogy állításait igazolni megkísérelte volna, hanem egyszerűen letagadta azokat, amit a kir. Ítélőtábla is kiemel az indokolásban: »a kir. ítélőtábla mindezen bizonyító adatok figyelembe vételével bebizonyitottnak találta azt, hogy vádlott az ítélet rendelkező részében tüzetesen megjelölt tettet elkövette s az abban jelzett ténybeli állításai valódiságát pedig nemcsak nem bizonyította, de bizonyítani meg sem kísérelte.* A debreczeni kir. tábla Ítéletében úgy a közvádló, mint Goldstein Eduárd vádlott és védője megnyugodván, az jogerőssé vált s ezzel c kínos ügy aktái a meggyanusitoll köztisztviselő teljes rehabilitásával véglegesen lezárultak. Iparművészeti kiállítás Debrecz&nben. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara, az Országos Magyar Iparművészeti Társulat közreműködésével Debreczenben husvétkor iparművészeti kiállítást rendez. A kiállítást április hó 7-én délelőtt 10 órakor nyitják meg nagy ünnepséggel és április hó 21-ig lesz nyitva. A kiállítás megnyitására a magyar iparélet számos kitűnősége Ígérte megjelenését; nagyszámmal jelenik meg az Országos Magyar Iparművészeti Társulat küldöttsége is. Az iparművészeti kiállítás ritka meglepetés lesz, olyan látványosság, aminőben még vidéki városainknak nem igen volt része. A kiállítást a kamara és az Országos Magyar Iparművészeti Társulat közös megbízásából, dr. Bácz Lajos kamarai s. titkár rendezi, hozzá intézendő minden tudakozódás. A kiállítás védnökei a kamarakerület hét vármegyéjének főispánjai és Debreczen szab. kir. város polgármestere. Az iparművészeti kiállításnak két csoportja lesz. Egyik az országos iparművészeti társulat vándorkiállítása; a másik csoportban kizárólag a debreczeni kamara kerületében készült müipari tárgyak lesznek összegyűjtve. Örömmel jegyezzük meg, hogy a kiállításon városunk müipara is képviselve lesz. Szent Iványi Sándor lakatosmester ugyanis egy gyönyörű tüziszerszám készletet készített s küld fel a kiállításra, amely munka valóság gos remeke a kézműiparnak s bizonyára méltó feltűnést fog kelteni. A tüziszerszám készlet pár napig még megtekinthető Kupás Mihály kirakatában. — Czélszerü volna, ha a nagybányai iparosok is társas-csoportokban utaznának el e kiállítás megtekintésére, amely esetben a kiállítás vezetősége a csoportok szakszerű tájékoztatására és vezetésére készségesen vállalkozik. Ily társas-csoportok szervezésére legelsősorban az ipartestület volna hivatott. Hímző háziipar Nagybányán. A múlt év őszén alakult és Izabella főhercegnő ő csász. és kir. fensége védősége alatt álló országos magyar háziipari szövetség elhatározta, hogy Nagybányán a fehérnemű hímzést mint háziipart meghonosítja és ezzel a szegényebb sorsban élő családok leányainak alkalmat nyújt arra, hogy tisztességes állandó keresetre tegyenek szert. A háziipari szövetség képviseletében annak művészeti titkárja Szmik Antal e hó 17-én városunkba érkezett s Makray Mihály polgármestert, valamint dr. Kádár Antalnét a jótékony nőegylet elnökét meglátogatván, őket a vállalkozás támogatására kérte fel, amit mindketten készségesen megígértek. A szövetség adja a munkához szükséges anyagot és a kész munkát rögtön átveszi s kifizeti. Itteni megbízottja Vásárhelyi Ujlaky Gizella kereskedő, akinél is bármikor lehet munkáért jelentkezni s ő minden felvilágosítást készséggel megad. Nagyon kívánatos volna, ha rendszeres kitartó munkával sikerülne a fehérnemű hímzést városunkban meghonosítani s ezzel a megélhetés nehéz gondjait enyhíteni. A kezdeményezés iránt úgy Izabella főhercegnő, mint a Szövetség elnökei: Batthány Lajosné grófné és Szterényi József államtitkár teljes jóakarattal és meleg érdeklődéssel viseltetnek és csakis a helybeli közönségen múlik, hogy a siker meglegyen. Nagybánya rohamos fejlődése. Ugyan ki tagadhatná, hogy városunk a fejlődés legrohamosabb fokán van. Villamvilágitásunk csak most gyűlt ki, díszes városi nagyszállónkat most építik s a vízvezeték és csatornázás is a legkomolyabb megvalósulás stádiumában van. Hát ez mind igen szép és üdvös dolog, de mind csak csonka alkotás volna, ha meg nyílnék most, márczius 28-án, vasárnap a *Finum csárda* (Thököly-ut 23. Almer-kuria.), ahol finum az étel, finum a bor s a czigány is csak finuman muzsikálhat. A korszakos alkotásoknak koronája lesz ez a »Finum csárda*. Márczius 15. Giródtótfaluban. A giródtót- falui r. kath. iskolában, melynek növendékei túlnyomóan román ajkúak, igen szép ünnepség keretében ünnepelték meg a szabadság nagy napjának évfordulóját. Istentisztelet ulán nagy- szárnu közönség gyűlt össze az iskolában, melynek soraiban ott voltak Eperjessy Mihály iskolaszéki elnök, Mátéffy Ipoly min. áldozár, Po- rumb János és Porumb Péter gk. tanítók stb. Az ünnepély a Hymnusz eléneklésével kezdődött, mely után Duma László, Majer László Majer Imre, Grozinger Vilma, Moldován Matild, Nagy Teréz, Vágó Jenő, Kincse Mihály, Rago- zsán Ávrám és Kincse László növendékek töltötték be a változatos programmot. Alkalmi felolvasást Nagy Károly kántortanitó tartott, mig a növendékekhez az iskolafentartó minorita rendház kiküldötte: Takács Vida hitoktató intézett lelkesítő beszédet. Az összes növendékek mellén ott virított a nemzeti szinü kokárda. A márcziusi események megünneplésének bizonyára nagy jelentősége van ily vegyes ajkú községben, mely egykor szinmagyar volt s a szép ünnepély rendezésért méltó elismerés illesse a buzgó tanítót: Nagy Károlyt. Kitört a háború. Egyelőre azonban csak a Veresvizen, melyet három bányászlegény, feltüzelve a háborús hírektől és a szesztől, rendezett meglehetősen hangos alarmmal. Skót János ideiglenes kincstári bányamunkás ugyanis f. hó 17 -én erősen feltöltött a garatra s az éjjeli órákban ily állapotban találkozott Maris János és Moesirán János barátaival. A viszontlátás örömére ismét pálinkáztak s azután igy megerősödve elmentek Bakó Sándor és Horzsa János lakásához, ott az ablakokat betörték, sőt az utcai kaput is kiemelték és egy fára fölakasztották, miközben egy lőfegyverrel az utcán nagy lövöldözést rendeztek, megrémítve az álmából fölriadt lakosságot. A fényes eredmény után Skót János Marissal elment Cseszlinszky András bányaaltiszt lakására, azzal a szándékkal, hogy őt megverik és Skót fegyvert is emelt rá. Cseszlinszkynek azonban sikerült elhárítani a veszedelmet azzal, hogy a bányamunkásokat allarmirozta, akik a rakonczát- lan legényeket ártalmatlanná tették a csendőr járőr megérkeztéig. Az ittas legények két villamos lámpát is összetörtek. A csendőrség s a rendőrség megindította ellenük az eljárást. Mindhárman ittasságukkal védekeznek. Az ügyvédi kamara közgyűlése. A szatmári ügyvédi kamara rendes évi közgyűlését márczius hó 28-án tartja meg Szatmáron a városháza tanácstermében. A madárvédelem. Az állatvédő egyesület, mely főleg a madarak védelmét tűzte ki czélul, most van alakulóban városunkban. Ez alkalommal nem lesz érdektelen felhívni a nagyközön- ség figyelmét azon füzetekre, melyet hivatott tollal dr. Fromm Géza irt meg a madárvédelemről. Szerfölött érdekes füzetek ezek, melyekből még a legrégibb gazdák is, kik teljesen tisztában vaunak azon hasznos munkával, melyet a gyümölcsösökben a madarak teljesítenek, igen sokat tanulhatnak. A füzetek részletesen felölelik mindazon kérdésekei, melyek a madarak védelmére s istápolására vonatkoznak. Vakmerő rablótámadás. Papp Endre lápos- bányai g. kath. lelkész kocsisát, ki két lóval Szatmárra igyekezett, Batizvasvári mellett az országúton két ismeretlen egyén megtámadta s ütlegelve a földre teperték. A kocsis segítségért kiáltozott, mire a két ismeretlen az elrablóit lovakra kapva, elmenekült. A nagybányai csendőrség kinyomozta a vakmerő támadókat Si- monovics József és Zelikovits Nóta galicziai csavargók szeméjében, kiket átadtak a bíróságnak. »Finum csárda«. (Thököly-ut 23. Almer- kuria.) Ünnepélyes megnyitása márczius hó 28 án vasárnap. Elfogott kémek. Tegnap a reggeli órákban villámgyorsan terjedt el városunkban az a hir, hogy a csendőrség a veresvizi bányánál két szerb kémet elfogott, kik a bánya környékén terepfelvételeket csináltak. Az elfogatásról szóló hir csakugyan igaznak bizonyult, amennyiben a csendőrség két, intelligensebb kinézésű egyént csakugyan előállított, akiknél mappákat is találtak. De bizony az elfogottakban csak a háborús hangulat sejthetett kémeket, mert az elfo- gottak Qrünwaldnak, a szálloda építőjének morvaországi munkásai, kik üres óráikban a vidéket járták be s a mappákból igyekeztek tájékozni magukat. Válságos idők következnek ránk előreláthatólag már a közel jövőben. Háború és belső politikai válság fenyeget. Ily időben intelligens ember nem nélkülözhet egy jól értesült s minden eseményről bőven és kimerítően beszámoló napilapot. Szinte fölösleges is tehát felhívni a magyar olvasóközönség figyelmét a Pesti Hi rlap-ra, mely az április-juniusi negyedévre uj előfizetést hirdet 7 (hét) koronával, de egy-egy hóra is megrendelhető 2 K 40 fillér előfizetési áron, mely legczélszerübben postautalványon küldEra«!}- az étrigyat is a lestsúlyl, roegKUii» írt! a köl.ügfei, válaóíltot, éftell IzzatSást köhögés, skrofuSozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat ts kínálnak, kérjen tréndenl „Haehe“ ered®M csamagoiáíti. F. H«ff satura«Le & C<5, SSsseí (SrájíJ
