Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1909-03-25 / 12. szám
1909. márezius 25. NAGYBÁNYA 5 hető, a Pesti Hírlap kiadóhivatalának czimezve (Budapest, V., Váci-körűt 78.) A Pesti Hírlap ma kétségtelenül a legjobb és legelterjedtebb lapja Magyarországnak, mely naponta a legbővebb tartalommal és legnagyobb terjedelemben jelenik meg, felülmúlva minden más napilapot. Munkatársai elsőrendüek, hírforrásai kitűnőek, tudósítókkal a külföld minden nevezetesebb pontján; háború esetén külön harcztéri tudósítók fogják ellátni bő és hiteles értesítésekkel. A lap állandó előfizetői még abban a kedvezményben is részesülnek, hogy évenkint díjtalanul kapják a Pesti Hírlap nagy képes naptárát és a Divat-Szalon czimü pompás divatlapot kedvezményes áron rendelhetik meg, mert a Pesti Hírlap és Divat-Szalon együtt negyedévre 9 korona. (Kiadóhivatala: Budapest, Váci- körut 78.) A fegyver. Az elmúlt napokban Lázár Gusztáv, Lázár Endre szinérváraljai lakos 15 éves fia a bátyja töltött fegyveréből gyermekes tréfából meglőtte Lugossy Antal nevű társát. A lövés közvetlen közelről találta Lugossyt úgy, hogy az egész löveg altestébe fúródott. A fiú összeesett. Lázár Gusztáv tettének súlyát hamarosan átlátván, elszökött a szülői háztól s azóta nyoma veszett. A súlyosan sérült fiút a szatmári közkórházba szállították. Huszthy Mátyás fényképei (Műterem: Hid- utcza, a ref. templommal szemben) általános közkedveltségnek örvendenek. Felvételek egész nap eszközöltetnek. Gyöngéd férj. Csolii József a napokban alaposan bepálinkázott s ily állapotban késsel támadt feleségére, megöléssel fenyegetve. A brutális férj támadása ellen a rendőrségnek kellett közbe lépnie. Csoltinál dinamitot is találtak. A Kath. Legényegylet közgyűlése. Vasárnap délután tartotta a Kath. Legényegylet rendes évi közgyűlését saját helyiségében. Az elnöki széket Szőke Béla egyházi elnök foglalta el, mig a jegyzőkönyvet Krízsán György vezette. A közgyűlés tudomásul vette a tisztikar és választmány jelentését és megszavazta a jövő évi költségelőirányzatot. A napirend utolsó pontját a választások töltötték be. Wiessner Richárd világi elnök lemondása folytán megüresedett elnöki székbe a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel Heuberger Istvánt választotta meg. A pénztárnoki állás, mely Miklós István halálával üresedett meg, szintén betöltésre került. Megválasztatott egyhangúlag Matya- sovszky Márton. Végül a választmányt kiegészítették 16 tagra. Abonensek, kihordó csészések elfogadtatnak a „Finum csárda“-ban. Szakácsnő : özv. Kenyeresyné. Veszett kutyák garázdálkodása. Az elmúlt napokban ismét több veszett ebmarás történt. Szilastelepen egy veszett kutya megmarla Oncse Milru gyermeket, kit fölszállitotlak a Pasteur- intézetbe. A veszett kutya Szilastelepről Alsófer- nezelyre, majd Láposbánya felé haladt. Mindkét helyen többeket megmart. A város tanácsa a kutyazárlat legszigorúbb fentartását s a kóbor, szájkosár nélküli kutyák kiirtását rendelte el. Halálos szerencsétlenség. Halálos szerencsétlenség történt a veresvizi zuzónál. Iiusz Mihály húsz éves lakatos segéd a gépek körül volt elfoglalva s épen olajozta a gépeket, midőn a hajtószíj elkapta s úgy vágta a kőfalhoz, hogy életveszélyes sérüléseket szenvedett. A boldogtalant azonnal a kincstári kórházba szállították, de mire oda értek vele, kiszenvedett, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna. Amint a vizsgálat megállapította, a szerencsétlenségnek a saját vigyázatlansága volt az oka. Munkaközben egy gyönge alkotmányu ládára állt s az összeroppanván alatta, úgy esett a hajtószíjra. Nagy részvét mellett, bányász zenekarral tegnap temették a szerencsétlen fiatal munkást. Madárkereskedők harcza. Tonheizer Fran- cziska és Hugya József nevű társa botrányosan részeg állapotban olyan patáliát rendeztek a Rákóczy-téren, hogy az egész piacz összeszaladt. A verekedőket csak nagy nehezen sikerült széjjel választani s harczias hajlamuk lecsillapulásáig a városháza börtönének barátságos falai között találtak szives vendéglátást. Anyakönyvi közlemények. A nagybányai anyakönyvi hivatalnál f. hó 14-től a következő bejegyzések tétetlek: Születtek: márcz. 9.. Sá- vorszki Józsefnek »József Sándor«; márc. 7. Stern Salamonnak »Moritz«; márc. 7. Katona Józsefnek »Erzsébet«; márc. 10. Krisztián Györgynek »Sándor József« ; márc. 10. Bárok Alajosnak »József« ; márc 10. Biró Gábornak »Gábor«; márc. 12. Páska Ilonának »Margit«; márc. 16. Bárdosán Sándornak »Sándor«; márc. 14. Pap Demeternek »Mária«; márc. 18 Tivadar Máriának »János« nevű gyermeke. Meghaltak: márc. 13. Nemes Ábruhám gör. kath. 20 hónapos, bányamunkás gyermeke, tüdőlobban; márc. 14. Stern Móric izr. 8 napos, szatócs gyermeke, veleszületett gyengeségben; márc. 14. Schück Izidor izr. 59 éves, házbirtokos, szervi szivbántalom- ban; márc. 14. Illés János gör. kath. 50 éves, alamizsnás, influenzában; márc. 18. Kinderman Antal róm. kath. 62 éves, szitakészitő, aggkórban. — Házasságot kötöttek: Gubis György és Kosztin Juliánná nagybányai lakosok. — Kihirdetés alatt állanak: Petrovszki János légszeszgyári tisztviselő aradi és Papfi Amelia Erzsébet nagybányai ; Nyikita János István kányaaltiszt és Pap Mária nagybányai; Krusniczki Jenő bánya- altiszt bozovicsi és Pap Alapsia nagybányai lakosok. IRODALOM. A társadalom. (Az emberiség művelődésének és gazdasági életének fejlődése. Stein Lajos, berni egyetemi tanár szerkesztése mellett Írták: Tegze Gyula, Heller Farkas, Máday Andor, Meszlény Artur, Ferenczy Árpád. Az Athenaeum kiadása. A Műveltség Könyvtárának VI. kötete. Ára 24 korona.) Az emberiség néha belefárad a küzdelembe. Áttörhetetlennek látja azokat a gátakat, amelyeket látszólag a természet állított határul a kutatás elé, kifürkészhetetlennek azt a sötétséget, amely a gátakra fölkapaszkodók szeme elé tárul. Ez a csüggedés kora. De csak a látszólagos csüggedésé. Voltakép erejét gyűjti az ember, hogy annál nagyobbat szökhessen előre. Eljön a lángelme, aki fénysugarat vet a riasztó sötétségbe s az eddig ismeretlen terület e fénysugár világítása mellett megtelik élettel. Százan meg százan tódulnak a lángész nyomába; a félelmetes, elzárt terület közös birtokká válik és az emberiség ismét egy nagy lépéssel közeledett czélja, az igazság megismerése felé. De mig az egyes tudományágak hatalmas várai egyre nagyobbodnak, erősödnek, hogy biztos menedékei legyenek a haladásért, igazságért, jólétért, megnyugvásért küzdő, sokat szenvedett emberiségnek, addig csodálkozással tapasztalhatjuk, hogy a társadalom megalakulásának, fönnállásának és fejlődésének törvényeit aránylag kevesen kutatták. A társadalom életében megnyilatkozó törvények, szokások és előítéletek, melyek az embert valóban emberré, de egyúttal rabbá is tették, csak a legújabb korban ébresztették föl oly sok tudós kutatásvágyát, hogy ma már ez a tudományág is versenyt haladhat a többivel. Része van ebben annak, hogy az uralmát esetleg veszélyeztető tanításokat az egyház már csirájukban iparkodott régebben elfojtani, része annak is, hogy a királyok és az uralkodó osztályok életüket és kiváltságaikat féltették az elméletet esetleg követő forradalmi surlódta- tásoktöl.de e tudomány elmaradásában a főtényező mégis az volt, hogy a társadalom jelenségei végtelen sok ható oknak összemüködéséből születnek. A leggyakorlottabb szem, a legélesebb elme is megzavarodott, ha a jelenségek kutatására indult, ügy érezte magát, mint a sötétben eltévedt vándor, aki ingoványos talajra ért és itt-ott lidérczfényt lát föltünedezni. Az újabb időkben rendkívül nagy a müveit közönség érdeklődése a társadalom kialakulásának és fejlődésének törvényei iránt. A tudósok ébresztik az érdeklődési, a társadalmi osztályok szükségletei, törekvései teremtik a kutatókat. Épen ebben van a bajnak a csirája. A tudósok legnagyobb része már származásánál, állásánál, műveltségénél és összeköttetésénél fogva nem is közeledhetik az abszolút igazsághoz, hanem majdnem kivétel nélkül mindnyájan osztályigazságokat hirdetnek. Égető szükség volt az Athenaeum kiadásában megjelent Társadalom czimü nagy munkára. Ennek a munkának irói felülemelkedtek a párt- és osztályigazságokon és minden törekvésük arra irányult, hogy azokat a megállapított igazságokat adják, amelyek ma már közkincsei az egész emberiségnek. Büszkén mondhatták munkájuk bevezetésében, hogy az igazságot, bárhol is találták, elfogadták, mig pártirányzatokat, ha még oly tetszetős alakban is jelentkeztek, kérlelhetetlenül mellőzték. Terünk nincs arra, hogy ezt a több mint 500 oldalra terjedő díszmunkát részletesen ismertessük ; meg kell elégednünk azzal, ha a benne földolgozott óriási anyagról halvány képet rajzolhatunk. A munka bevezető részében a társadalmi jelenségek törvényszerűségéről, e törvények jellegéről, a társadalomtudomány fontosságáról, az állati társadalmakról van szó. E fejezetek mintegy előkészítik az olvasót a társadalomtudományi elméletek és rendszerek megértésére. Itt elvonul előttünk az emberiség múltja, hogy érthetővé tegye a jelent. Magunk előtt látjuk az álmodozó hinduk, a gondolkodó görögök, a cselekvő rómaiak, a zsarnokság alatt nyögő keletiek, az erőszakos és fanatikus középkori népek államának berendezését, a kiváltságosak ezreit, az elnyomottak millióit. Majd elérkezünk a XVIII. századba, a mikor egyre többen és többen ütnek réseket azokon a falakon, melyek a kiváltságosokat eddig elválasztották a néptől. Látjuk a tudományt hibás utakra tévedni, látunk milliókat kigyult arczczal esküdni az igaznak gondolt tanra, mig végre elérkezünk ami gyülölségtől izzó korunkba, amelyben a nagy leszámolásra készülő tömegek élesítik egymás ellen fegyvereiket. Nem az emberiség történetén vezettek bennünket végig, mégis úgy érezzük, hogy jobban megértettük a tömegeket, a múltban vezető tényezőket, mintha véres háborúkat, királyok uralkodását olvastuk volna. Az az érzés támad föl bennünk, hogy a közönséges értelemben vett történelem az emberiségen végigvonuló nagy lelki változásoknak épen olyan következménye, mint mikor a föld rejtelmes erői vulkánikus kitörést idéznek elő. A könyv első része a társadalmi léttel és társadalmi működéssel foglálkozik. A legizgatóbb, legtöbbet tárgyalt kérdések vonulnak el előttünk, a rájuk vonatkozó elméletek kritikai földolgozásával. A népesség számával, összetételével, törvényszerűségével, hullámzásával, a népesedési problémával, Malthus elméletével és annak kritikájával ismerkedünk meg, hogy az előismeretek után megérthessük a társadalom szellemi alkatelemeiről, összetételeiről és tagozódásáról, a településről, a gazdasági és fajfönntartási szervezetekről, egyházi intézményekről, a jogi és politikai szervezetről, a nyelvről, erkölcsről, vallásról, jogról, a művészetről és a gazdasági élet lényegéről szóló fejezeteket. A munka második részében a gazdasági élet társadalmi szervezetének, a család és házasság intézményének, a vallásos érzületnek, az erkölcsnek, jognak és politikai hatalomnak fejlődését tárgyalják az irók. Befejezésképen a társadalmi fejlődés összefoglalását találjuk, hol szó van a társadalmak egymásutánjáról, a társadalmi típusokról és a társadalmak beosztásáról. A nagy munka harmadik része a jelenkori társadalommal foglalkozik. Látjuk a kapitalizmus kifejlődésénék tényezőit, a családi élet átalakulásának okait, magát az átalakulás lefolyását, kapcsolatban a feminizmus fölléptével. Majd a mai jogi és politikai élettel ismerkedünk meg, végül pedig azt az irányt állapítják meg, hogyan fejlődik tovább a gazdasági élet a kapitalizmus hatása alatt. Csak halovány képét rajzoltuk meg a nagyszabású munka tartalmának. Még egyszerűbben annyit mondhattunk volna, hogy A társadalom felöleli mindazokat a kérdéséket, amelyek a jelenkori embert legközelebbtől érdeklik. A társadalmi osztályok egymással való élet-halál harcza, a szocziálizmus térfoglalása, a feminizmus föllépése, az állam közoktatásügyi és szocziálpoliti- kai törekvései, a szövetkezetek alakulása és izmosodása, a nagyvárosok nyomora és fénye, az élelmiczikkek folytonos drágulása, a parlamenti és jogi élet nyilvánulásai nem úgy állanak többé az egész munkát végigolvasó ember előtt, mint kifürkészhetetlen és rejtelmes okok megnyilvánulásai, hanem ezek a kérdések sok száz társukkal együtt úgy jelennek meg előtte, mint ismert tényezők természetszerű következményei, melyeket egymással is ezer szál köt össze. Végigolvasva ezt a munkát, sokan fogják érezni, hogy eddig zűrzavaros káoszban éltek; ez a káosz rendeződött előttük ; megismerték azokat az eddig rejtelmes okokat, amelyek gazdasági létüket, társadalmi helyzetüket, családi életüket, munkájuk sikerét veszélyeztették, föl vannak szerelve az élettel vívandó nehéz harczokra. Szinte csodálatosnak tartjuk, hogy a közszükséglet csak most teremtette meg e munkát, mert egy ilyenfajta összefoglaló mü nélkül az alkotások útjára lépő társadalom csak játékszere ismeretlen tényezőknek, olyan, mint a viharos tengerre fenéksuly nélkül induló hajó. (L. M) Kiadó laptulajdonos: ÉGLY MIHÁLY.
