Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 27-53. szám)
1908-08-27 / 35. szám
2 NAGYBÁNYA 1908. augusztus 27. den ilyen megoldás tehát csak egyenetlenkedést és széthúzást szül. Mi nem is tartjuk másnak a mozgalmat mint nehány feltűnni vágyó ember szereplési viszketegségének. Szeretjük hinni, hogy Nagybánya hazafias magyar zsidóságnak élénk tudatában van a haza iránti kötelessége s nem azonosítja magát néhány fiatal embernek eszméivel, melyeknek rugója a hiúságok hiúsága! Nagybánya monográfiája. — Irta: dr. Scliöiiherr Gyula. — ELSŐ FEJEZET. A nagybányai terület őstörténete. (Folytatás.) Ezt az adományt, melynek évét a bolgár hadjáratra való hivatkozás alapján 1202-re tehetjük, Imre király utóda, II. András azzal egészítette ki, hogy amaz érdemek jutalmául, melyekkel Tamás ispán mint a római császár ellen a cseh király védelmére vezetett hadjárat vezére magát kitüntette, a fentősi erdőséget a szatmári vár alól kivéve, az erdő őreinek négy telkével és Herep nevű földjével együtt, mely a királyi erdőőrök hasonló nevű földje mellett feküdt, neki adományozta. A beiktatás a birtokba is megtörtént, a Mákfal várói való Felicián fia, Ábrahám királyi pristaldus jelenlétében. Ugyancsak II. András király Tamás ispán fiának, Sándornak a kékesi erdő őrzésére és a széna lekaszálására a királyi szénacsinálók1) földjéből négy telket adományozott. És midőn Tamás ispán két fia, Sebös és Sándor jószágaikon 1216-ban megosztoztak és a két szatmár- megyei erdőség tartozékaival együtt Sándornak jutott, őt azok birtokában megerősítette.2) Tamás ispán, a Hont-Pázmán nemzetség sarja, korának ismeretes alakjai közé tartozik. Tekintélyes szerepet játszott Imre király alatt, ki a kékesi nagy adománynyal jutalmazta szolgálatait. De az András herczeg által támasztott trónviszályban ennek pártjára állott s 1203-ban két fiával együtt részt vett a herczeg kiszabadi‘) Az oklevélben, melyet alább idézünk, »falconarii« áll, de a szöveg további részéből: >ad falcandum fenum« kiderül, hogy itt nem solymárokat kell érteni, hanem szénacsinálókat s az oklevél Írója elnézésből cserélhette fel ezek »falcatores« nevét a solymárok hasonló hangzású nevével. Bartal »Glossariam mediae et infimae latinitatis« czimü szótárából (262.J 263. 1.) láthatjuk, hogy ez a csere más esetben is megtörtént. ') Az 1216-ban kelt oklevél eredetije az országos levéltárban, Dipl. 74 Szövegét eddig csak Fejérnek a gróf Széchenyi Ferencz Diplomatariuma számára készült másolatból vett hibás közléséből (Cod. Dipl. III/l. k. 176. 1.) ismertük. fásában. Ez magyarázza meg András bőkezűségét, melylyel trónraléple után kipróbált hívét megjutalmazta. A fentősi erdőség adományozásának a cseh hadjárat befejezte után, 1206-ban kellett történnie. Tamás 1208-ban még Bazint kapja a királytól adományba; azontúl csak fiai szerepelnek, kik közül Sebös II. András és IV. Béla alatt ismételten főpohárnok és ugocsai ispán és 1209-ben Szentgyörgyre kap adománylevelet; Sándor, az ifjabbik testvér, az 1216—1217. években szintén a főpohárnokmesteri czimet viseli. A két testvér közül Sándor ivadékai 1295-ben kihaltak és Sebős leszármazol folytatták a családot, mely a következő századokban nevezetes szerepet játszott hazánk történetében. A Dunántúl e nagytekintélyű nemzetségének térfoglalása az ország északkeleti határszélében érdekesen jellemzi az akkori közállapotokat és különösen a királynak a koronajavak eladományozása körül követett politikáját. Az a küzdelem, amelyet II. András fia, Béla ifjabb király atyja ellen e veszedelmes politika meggátlása érdekében folytatott, nem engedte meg, hogy a Szentgyörgyi és a Bazini grófok ősei gyökeret verhessenek ebben az országban. Mikor Béla 1230-ban atyja adományainak nagy részét megsemmisítette, a kékesi és fentősi erdőségek is visszakerültek a korona tulajdonába. II. András 1231-ben érvénytelennek nyilvánította fia intézkedését, megújította adományait és a két erdőség halárait AÍbert fia Hunt ispán nevű pristaldusával megjáratván, Tamás ispán két fiát azok birtokában megerősítette.1) IV. Béla azonban trónralépése után kétszeres erővel indította meg a harczot az eladományozolt korona-javak visszaszerzése érdekében s a jelentőségnek, amit ez erdőségek által borított területeknek tulajdonított, következménye az a lény, hogy a Honti-Pázmán nemzetség hatalmas sarjai eltűnnek e vidékről és az erdőségek ismét királyi tulajdonná válnak. Ezek az adatok a Szamos két partján elterülő síkságtól a máramarosi havasokig arra a területre vezetnek bennünket, amelynek közepén ma Nagybánya város emelkedik és e félreeső, őserdőkkel borított földterületről a hely- és személynevek, az emberi élet legrégibb dokumentumai egész sorozatát juttatják el hozzánk, oly időből, amidőn a váradi regestrum feljegyzései csak nehány szórványos adatban emlékeznek meg a Szatmármegye nyugoti részében virágzó életről. »A kékösi1) erdő első határa«, igy szól a határjárást leiró 1231-iki királyi oklevél, »kelet fele kezdődik, annál a hegynél, amelyet Gulon’) Az oklevél szövegét a váradi káptalan 1397-iki oklevele őrizte meg. (Orsz l.-tár, Dipl. 174) Aeknel innen közölte (Árpádkori uj okm. VIII. k. 97. 1.). de sok közlésében a nevek hűsége tekintetében nem lehet megbízni. ') A neveket az oklevélben előforduló alaknak ama korbeli olvasása szerint adom. Kékös az oklevélben igy van írva: Keykus. havasának2) hívnak és a bérczen keresztül északfele a Máramaros forrásig megy és itt a király- lyal határos. Itt előre nyomul és megkerüli a Nagyszaszor nevű folyó forrásait és a bérczen át haladva, a Hegyös erdőnél Mika ispánnal határos. Innen a bérczen át nyugat-fele tart és megkerüli a két Miszot patak forrásait s nagy dombon haladva, a Raplon nemzetiséggel tart határt. Innen nagy földön menve a bérczen át, a Bilikben Magosliget nevű helyhez ér, ugv, hogy a Bikk a Kaplon nemzetségbelieknek marad, Liget pedig a Kékös földjének. Innen a bérez hosszában haladva és a bérezel áthágva, leszál' a berekbe és azon a helyen, ahol a kisebb' Miszot patak elfogy, a Szamos vizébe ér be , itt véget ér.« Ha e terület mai térképét tanulmányoz; nyomról-nyomra képesek vagyunk kövein hetedfélszáz évvel ezelőtt véghez ment határjé utjának leírását. A kiindulás pontja a Gutin havasa, a környék legmagasabb hegye, melynek gerincze hólepte kettős csúcsával Szatmári Máramaros felől elválasztja és az egész vidék felett uralkodik. A Máramaros nem más, mint a Mára vize, mely ősi nevét átengedte vármegyéjének s az oklevélben említett forrása a Gutin és Magúra között eredő ama hegyi források egyike, amelyek e folyó vizét táplálják. Nagyszaszor nagyobbik ága a több forrásból eredő Zazarnak1), mely a Gutin- tól nyugatra, a Hollókő aljában veszi eredetét és ama völgyön áthaladva, melyen Felsőbánya terül el, Nagybányánál kijön a lapályra s Hagymás- lápos és Bozinta között ömlik a Laposba. A két Miszot patak közül az egyikei ma miszlbáuyai, a másikat láposbányai pataknak hívják; mindkettőnek forrása az avasi hegység déli oldalán fakad s amaz Kissikárlónál a Szamosba, ez Misztótfalu és Misztmogyorós mellett áthaladva, Busáknál a Láposba folyik. A Mára és Zazar folyóktól a két Miszt patak forrásáig a határjárás egyet sem említ ama sok viz közül, amelyen a Gutintól a Szamosig elterülő földet öntözi. Ez a körülmény kétségtelenné teszi, hogy a határ ama hegygerinczek mentén haladt, amelyek a Zazar medenezéjét Máramaros és az Avas felől körülveszik. És ezt tudva, teljes pontossággal megvonhatjuk a térképen azt a vonalat, amelyik a kékesi erdő északi határa haladt. Gutin Havasának északi lejtőjétől kiindulva, ez a vonal a Magúra és *) Az oklevélben; Guthonshousa. ‘) E folyó nevét a XIV. századtól kezdve minden oklevél Zazar-nak írja, kivéve az 1347-iki kiváltságlevél hátára irt egykorú megjegyzést, mely Zazur-1 írva, egyedül tartja fent annak az 1231-iki határjárás oklevelében előforduló legrégibb alakját. Zazur és Zozor a régi magyar helyesírás törvényei szerint Szaszor-nak olvasandó; Zazar alaknak Szaszar kiejtés felel meg s ez vált századokon át közkeletűvé ; csak az újabb nemzedék cserélte fel azt a ma használatos Zazar alakkal. A név eredetével és jelentőségével lejebb foglalkozunk. Ez két szív találkozása, melyek egymásért vannak teremtve. Klotild: (kibontakozva az ölelő karokból) Majd meglátom mindjárt . . . Tarnay: Olyan különösen beszélsz ... és a viselkedésed is olyan különös! Klotild; (elszántan) Barátom! Te a mi szerelmünk első napjaiban sokszor esküdöztél, hogy kész volnál feleségül is venni. És kértél összetett kezekkel, váljak el az uramtól. Azt mondtad, nem vagy képes elviselni, hogy az ő oldalán éljek, mialatt a tied vagyok ! Tarnay. (Elborultan) Miért is emlékeztetsz erre! Tudod, hogy fájdalmat okozasz vele. Ösz- szetett kezekkel kértelek, de te állhatatosan megtagadtad. Klotild : Szeretném, ha most ismételnéd ! Tarnay. (Egy pillanatra örömsugárzón, majd hirtelen elkomorulva.) Mi ez? Klotild 1 Válj el 1 Ismétlem válj el az uradtól. Annyiszor mondtam már! Rut játék az, amelyet mi folytatunk évek óta . . . Barátja vagyok az uradnak és mégis megcsalom ! Nem vagyok annyira nyomo- rult, hogy lelkiismeretfurdalás nélkül tegyem ezt. Klotild;. (kémleli Tarnay vonásait) Eszerint most is kész volnál . . . Tarnay : (Némi habozás után) Miért ez a kérdés ? Klotild: Mert végre elhatároztam, hogy egészen a tied leszek . . . Elég volt a rüt játékból, mint magad mondod, a feleségeddé akarok lenni . . . Tarnay : (Föláll, megsápad, megremeg) Való, amit mondasz ? Klotild: Még ma elmondok neki mindent! Tarnay: Még ma ? És mi indit erre ? Klotild-. Ne törődjél vele. Örvendj velem együtt az elhatározás fölött. Nos? örvendesz ? Tarnay: (Halántékát végigsimitja kezével) Természetesen . . . de . . . Klotild: (Merőn szeme közé néz, aztán különös hangsulylyal.) Ah, hisz te nem örülsz... csaknem ijedt vagy! Tarnay : Tévedsz drágám. Nem vagyok ijedt. De valami gyötrő kíváncsiság nyilai át rajtam: megtudni, mi idézte elő ezt a váratlan elhatározást ? Klotild: (szárazon) Tudni akarod? Tarnay: Kell, hogy valami nagyon fontos, nagyon különös oka legyen ennek a sokszor megtagadott elhatározásnak, Mond el leplezetlenül! Klotild : (Mély sóhajjal.) Nos igen, nagyon súlyos oka van. Jól mondod, anélkül nem tehettem volna .. . Miért is idéztem volna fel vihart a fejem fölé? Ákos semmit sem sejt ... Még csak nem is gyanakszik. Olyan nyugodt, olyan jóhiszemű! Csendes flegmáját meg se lehetne tán zavarni . . Aztán meg jó, gyengéd és figyelmes. Nincs ellene semmi kifogásom. Nem hiányzik oldala mellett semmi . . . Tarnay: (Halk, elfulladó hangon.) Nos, akkor hát mi az, ami mégis arra bir . .. Klotild: Csakugyan, nem is sejted? Tarnay: (Elcsudálkozva) Sejthetem-e? Klotild: Nem sugja-e egy titkos hang neked, hogy e pillanatban magasabb kötelesség teljesi- sitése előtt állok ? Olyan kötelesség előtt, amely elől többé nem térhetek ki, . . Tarnay: Kötelesség elől? Nem értelek. Klotild: Oh, ti ilyenek vagytok, férfiak. Vágyak és szenvedélyek játékszerei vagytok . . . Nem jut soha eszetekbe, hogy egyszer csak váratBENZINMOTOROK, GŐZL0K0M0BIL0K, UTIMOZDONYOK, GŐZCSÉPLŐGÉPEK, ARATÓGÉPEK, „LOSONCZI DRILL“ VETŐGÉPEK, RESICZAI ACÉLEKÉK, TELJES MALOMBERENDEZÉSEK, STB. STB. kívánatra szívesen küldünk árjegyzéket és költségvetést' A MAGYAR KIR. ÁLLAMVASUTAK GÉPGYÁRÁNAK VEZÉRŰGYNÖKSÉGE, BUDAPEST V., VÁCZI KÖRllT 32.
