Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 27-53. szám)
1908-08-13 / 33. szám
VI. évfolyam. TÁH-SADAIjMI és szsépirodalmi heitilaf. Előfizetési árak : Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Erdélyi-ut 22. szám, hova a É /"t xt lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Cl L I M I H A LY. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében is. Nagybánya monográfiája. Augusztus 12. Több egy évtizednél, hogy városunk képviselőtestülete elhatározta, hogy dr. Schönherr Gyulával megiratja Nagybánya monográfiáját. Dr. Schönherr Gyula a politikai históriai irodalomban az időtájt aratta legszebb sikereit. Értékesebbnél értékesebb tanulmányai egymásután jelentek meg a szaklapokban, melyekkel nemcsak hírnevet, dicsőséget aratott, de amelyekkel érdemessé tette magát Rálh György és Szilágyi Sándor benső barátságára is. E fényes sikereinek mintegy koronája volt Corvin János életének megírása, mely nagy művét pályadijjal is megkoszorúzták. Ekkor kérte fel dr. Schönherr Gyulát városunk képviselőtestülete, Írná meg Nagybánya monográfiáját oly keretben, mely méltó legyen ez ősi bányaváros nagy múltjához, régi dicsőségéhez. Dr. Schönherr Gyula, kit a szülőföld szeretetének kedves kötelékei fűztek városunkhoz s kinek már nem egy műve hirdette Nagybánya ősi dicsőségét, nagy örömmel vállalta a megbízást s hangya- szorgalommal fogott hozzá az adatgyűjtéshez. Akár Bécsben, akár Németországban, Rómában vagy a hazai nagyobb levéltárakban végzett kutatásokat, lelki- ismeretes buzgalommal gyűjtött össze minden apróságot, ami városunkkal csak a legcsekélyebb vonatkozásban is volt. De e munkáját szörnyen megnehezítette azon körülmény, hogy alkotó erejére nagy szüksége volt a tudományos világnak s irói munkásságán kívül oly sokfelé elágazó munkakör szakadt vállaira, mely úgyszólván minden perezét igénybe vette. Igazgatóőre volt a Nemzeti Múzeumnak, előadó titkára a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének, szerkesztője a Magyar Könyvszemlének, a Magyar Történelmi Életrajzoknak, ezeken kívül akadémiai tag, egyetemi magántanár stb. sjb. Éveken át, e lázas munkában, városunk monográfiájának ügye szinte elaludni látszott s a türelmetlen zaklatás, mely itt-ott felhangzott, sok keserű per- czet szerzett dr. Schönherr Gyulának, aki e sorok Írója előtt több Ízben méltatlankodva említette föl: Úgy látszik, ezek az urak azt hiszik, a monográfia úgy készül, hogy csak az Íróasztalhoz kell ülni és írni kell! E kellemetlen inczidensek azonban nem kedvetlenítették el a munkától. Nagy apparátussal folytatta az adatgyűjtést s most, midőn már kint nyugszik a csöndes temetőben s barátainak alkalma nyílik betekinteni irataiba, csodálkozva látjuk, hogy a monográfia r '"«Írásához tizenhat vaskos kötetnyi adathalmaz áll rendelkezésre, szakértői kézzel kronologikusan elrendezve. Tehát a lezajlott évek szorgos munkájának meg van a maga alig értékelhető, nagy eredménye! S hogy e rengeteg adathalmazzal dr. Schönherr Gyula is eléggé kimerítve látta a monográfia anyagát, semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy már a nagy mű tervezetét is elkészítette, sőt a monográfia első fejezeteit már megírta. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nagynevű tudósunk édes anyjának szívességéből már a jövő számunkban megkezdhetjük a nagy mű első fejezetének közlését, mely a nagybányai terület őstörténetével foglalkozik. A monográfia kereteit, amilyennek azt dr. Schönherr Gyula óhajtotta, a következő tervezet világítja meg: I. Rész. A régi Asszonypataka története. I. fejezet. A terület őstörténete. II. Az első települők. III. A városi élet kezdete. IV. Az első privilégiumok. V. A fejlődés évei. VI. A szerb deszpoták kora. VÍI. A Hunyadiak kora. VIII. A Jagellók kora. IX. Az újkor kezdete. X. A város belszervezele és jogélete. XI. Az egyház és iskolázás története. XII. A bányászat és pénzverés története. XIII. Az ipar és kereskedés története. II. Rész. Nagybátya újkori története. I. fejezet. A reformáczió kora. II. A Báthoryak kora. III. Bethlen Gábor kora. IV. A két Rákóczi György kora. V. A kuruezvilág alatt. VI. Az elnvomatás évei. VII. Az újjászületés kora. VIII. Az 1848—49-iki szabadságharezban. IX. Az önkényuralom alatt. X. Az alkotmányos korszak alatt. III. Rész. Nagybánya közállapotai az újkorban. I. fejezet. A város belszervezele. II. A város jogélete. III. Egyházak és iskolák. IV. Bányászat és pénzverés. V. A város pénzügyei. VI. Ipar és kereskedelem. VII. Szőlőművelés. VIII. Családi élet. Függelék. I. A város neve; pecsétje. II. A város határai és helyrajza. E tervezetből mindenki fogalmat alkothat arról, hogy minő hatalmas műnek tervezte dr. Schönherr Gyula városunk monográfiáját! A „Nagybánya“ tárczája. Don Juan naplója. — Irta: Révai Károly. — Delejes alkony szállt a tájra, Nem láttam olyat még soha! Örvös galamb búgott a fák közi, Az erdők méla lantosa. A zazarparti lombok alján Bolyongva jártam egyedül, S a holdat vártam; a poéta A hold sugarán fölhevíti. Meg is jött, áttört lombon, ágon, S a földre ingó fényt vetett, S oda varázsolt lábaimhoz Egy lepecsételt levelet. Az volt ráírva, hogy ki megtalálja, Olvassa el és adja szájról-szájra. Ha meghallgatják elmondom simán : »Naplómból«, irta Don Juan. I. Mikor egy szép leánynak Szerelmet vall a bölcs: Tudom, hogy abból nem lesz Soha érett gyümölcs. A szerelmet nem érti A bölcseség fia; Mit tud a rajongásról A filozófia? Mig a tudós komolyan A nagy Kantról beszél: A lánykát egy tökfilkó Elviszi, mint a szél. II. Egy csodás dolgot mondok el, Az ifjúság jegyezze fel: Amelyik asszony hirtelen kigyúl, Annak ne kívánj csókos ajkibúl. A hideg nőben — kitől szivünk fázik — Mély, észveszitő szenvedély cikázik! III. A házasság mély örvénye homálynak, Hol sokszor szörnyű világosság támad. IV. Ne rettenj vissza, hogyha látod A nőt, védelmezni magát; Nem ismered jól a világot, Ha ez leverőn hat reád. Ki védekezik, — várva-várja, Hogy jöjjön döntő pillanat, És föladhassa utoljára A megostromlott várfalat. V. Ki a hűséget föltalálta, A szöget fején nem találta; Meglátszik rajta, hogy az ostoba Tiltott gyümölcsöt nem evett soha. VI. Ne követeld a nőtől, Ki ép’ öledben ül, Hogy mondjon el egyel-mást A múlt emlékibül. Nincs nő egész világon, Ki tenne vallomást, Hogy valaha forróbban Szeretett szive mást. VII. Ha netán egy nő félre lép: Azt könnyelműn el ne Ítéld. Kutasd: a döntő érv mi volt ? És megtalálod az okot. A nagy világ sokat beszél, Azt mondja: átkos szenvedély! Nem! Legyünk igazságosak, Ez nem a nők hibája csak. A nők bűneit egyenest Mindig a férfiban keresd!
