Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 27-53. szám)
1908-07-30 / 31. szám
NAGYBÁNYA 1908. julius 30. kenti az árverés többi költségeit is. Végül kimondja, hogy ingók árverésénél a végrehajtást szenvedett nevét nem szabad kitenni a hirdetményen. Az árverés idejének korlátozására nézve a következőket olvassuk az uj novellában: A mezei gazdálkozással foglalkozó ellen vezetett végrehajtásnál az igavonó jószág és gazdasági eszköz lefoglalható ugyan, de ha az adós gazdálkodását folytatni kívánja s a jószágok élelmezéséről gondoskodik, azon évnek márczius 15-től november 15-ig e jószágok végrehajtás tárgyát nem képezhetik. összegezve érveléseinket mint végső konklúziót kimondhatjuk, hogy a kérdéses törvény nem sérti a hitelezők érdekeit s úgy teoretikus, mint praktikus szempontokból egyaránt nem helyeselhető a tömeges hitelfelmondás. A hitelező kereskedőknek eminens érdeke az, hogy az üzletükbe fektetett tőkéjüket a rizikóval arányban álló kamattal visszanyerjék. Ez pedig csak ugv lehetséges, ha ők maguk igyekeznek a velük leszámolási vagy üzleti összeköttetésben levőknek hitelképességét fokozni. Már pedig ez csak úgy történhetik meg, ha nekik kedvező konjunktúrák között adnak megfelelő hitelt s ahelyett, hogy gyors felmondás által az egész tartozás rövid lejáratú teljes visszafizetését követelik, inkább elfogadják a hosszabb lejáratú résztörlesztési formulát. Rossz, kedvezőtlen gazdasági viszonyok között pedig bírói eljárás helyett inkább a méltányos kiegyezést kell választani. Ez elsősorban a hitelezők érdeke. Tanonczotthon. Julius 29. Munkásjóléti intézményeket teremteni, ez a helyes szocziális munkálkodás. Nem izgatni kell a munkásokat a fenálló társadalmi és gazdasági rend ellen, hanem meg kell mulatnunk mindazon hasznos jóléti intézkedéseket és intézményeket, melyeket a ma nyújt és szorgalmas munkával a holnap nyújthat. Az ilyen jóléti intézmények vannak hivatva a munkásság ethikai és gazdasági érzékét erősíteni. Az egyén intellektuális képességeit fejlesztik ez intézmények s ezáltal híveivé teszik az egyént a fenálló rendnek. Ilyen jóléti intézmény a tanonczotthon is. Ha közelről vizsgáljuk a kapitalista termelési rendszert, észre kell vennünk, hogy ilt leg- szomorubb helyzete az összes munkásság között a tanonczoknak van. Ez könnyen érthető is. Az a nagy harcz, mely a megélhetésért szüntelen folyik, leköt mindannyiunkal s egoistává tesz. Az önérdek mindenkinek titkos ideálja s az alfruismus köpenyege alatt folytatott társadalmi munkából is csak ez kandikál elő. A mester el van foglalva a termelés gondjaival. A kereslet és kínálat hullámzó viszonya megköveteli, hogy aki belőle él, az szüntelenül vele foglalkozzék. A legények vagy segédek a nap nagyrészét munkában tőlük s igyekeznek munka után szórakozás után nézni, nem pedig az inasokkal foglalkozni. Ennek szükségszerű következménye az, hogy a tanoncz szabad idejében, amely ugyan édes kevés, ott keresi meg a szórakozását, ahol épen kínálkozik. Ez a hely pedig az utcza, s tipikus lakója a csőcselék. Itt ölik ki a serdülő fiukból a jó érzést, a szülők által beoltott vallásosságot és a munkakedvet. Itt szívják magukba az izgatok nagyhangú társadalombontó tév- tanait. Ez a hely a tanonczok megrontója. E szavak igazságait belátták már nagyon sokan azok közül, kiket a sors arra predesztinált, hogy tanulmányaiknak gyümölcseit a munkásosztály tagjai között értékesítsék. E nemesen gondolkozó férfiak agyából pattant ki a nagyszerű eszme : alkossunk tanonczotlhonokat! A tanonczotthon van hivatva az iparososztály legfiatalabb tagjait egyesileni, nekik kellemes otthont és helyes szórakozást nyújtani. A tanoncok a vasárnapi szabad idejüket nem kénytelenek nyáron vagy dermesztő hidegben az utczán tölteni, hanem elmennek a ta- nonczotthonba, hol kellemes otthonra, egyforma játszótársakra és kedves és hasznos szórakozási eszközökre találnak. Az elemi iskolából kikerült gyermek egy hét keserves robotja után úgy tér ide be, mintha haza a szülői ölelő karok közzé térne meg kipanaszolni magát, kissé pihenni és uj erőt meríteni a további munkára. Ez a hely az otthont van hivatva pótolni. Helyettesíteni a szülőket s ellátni a gyermekeket hasznos tanácsokkal az élet küzdelmeire. E mellett van még a tanonczotthonnak egy kiválóan fontos teendője, a tanítás. És pedig akképen, hogy az otthon felkéri a város nevesebb iparosait szakelőadások megtartására népies és könnyen érthető modorban, ez állal a tanonczok szakműveltségét és ipari jártasságát hathatósan előmozditja s az egyik tanoncz érdeklődését felkelti a másik rokonszakma iránt. Ezenkívül tart több általános irodalmi, művészeti és szociológiái előadást, hogy a hallgatók általános műveltségét fejlessze. Ez előadások az ismétlő iskolák szorgalmas látogatásával egyetemben s a tanonczotthon többi nevelési elveinek beojtása a tanulókba, eredményezni fogja egy régen és hőn óhajlott vágyunkat. Azt a vágyat, hogy mindenütt, ahová körültekintünk, intelligens, megelégedett és becsületes munkásokra találjunk. Oly munkásokra, kik hivatva vannak az ipar szakszerű továbbfejlesztésére, a termelés kiegészítésére s a magyar ipar felvirágoztatására. Az ilyen munkásokat meg tudják becsülni a munkaadók, s ha önállóak lesznek, megbecsülteinek a fogyasztók részéről. A tanonczotthonra felhívjuk az ipartestület érdemes elöljáróságának figyelmét. Alapítsák meg mielőbb s bizonyára a város sem fog elzárkózni annak támogatásától. Tanácsok házasulandóknak. Egy amerikai újság körkérdést intézett olvasóihoz, hogy szótöbbséggel állapítsa meg az igazi feleség ismertető jeleit. A nézetek közt több olyan akad, mely azt állítja, hogy a házasságra nemcsak a szerelem és a pénz, hanem a feleség hajának és szemének seine is hatással van. A kérdéses amerikai lap nyomán mi is körkérdést intéztünk lapunk olvasóihoz, hogy a boldog házasságra nálunk Európában, de különösen Nagybányán mi van legnagyobb hatással ? A szellemes kérdés természetesen óriási konsternácziót keltett kies városunkban s Kovács Gyula könyvkereskedése rövid 24 óra alatt ezer koncz papirost adott el a válaszok megfogalmazására. A postahivatal hivatalos óráit meghosszabbította. Szerkesztőségünk a »Daily Express<-szel külön telefonösszeköttetést nyert, hogy a szenzácziós válaszokat a világ minden házasulandó fiatalságával is közölje. Vénusz istenasszony e rendkívüli alkalomra évezredes sírjából felkelt és drótnélküli távírón rendelte meg Jupiter számára a boldog házasságot és a hitvesi hűséget ecsetelő nézetek hiteles másolatát. Az egyre özönlő feleletekből egyelőre a legőszintébbeket itt adjuk: * Nagybánya város házasulandó gentlemanjei! Negyven évig élek a feleségemmel és mondhatom, semmi orkán nem tett jelentőségre szigorúan diszkrét családi életünkben. A legössze- zördülőbb perczekben is egyforma szerelemmel dobogott szivünk s ha néha tán a konyhapénz Az ügyvéd arcza még most is fellángolt erre a megszégyenítésre annyi év után. — Azt kérdezte. Persze, hogy azt mondtam neki, hogy az atyám az és hogy nem szégyenlem, hogy az. Azzal ott hagytam Kaczagva felelte, hogy csak ezt akarta, mert jobb szereti Bay Ábrissal láncolni a csárdást. Bay Ábris! Az a hires legény volt. Emlékszel rá ? Azóta ez is járt nálam. De erről később. Aranka azon bálon csakugyan Bay Ábrissal tánczolta a csárdást, én pedig senkivel sem tánczoltam, úgy fájt annak a lelketlen leánynak a megszégyenítése. Hanem másként talán ennek köszönhetem azt, amit elértem. Mert csak ettől az időtől kezdve feküdtem komolyan neki a tanulásnak, a munkának. Ez a sértés ébresztette fel az önérzetemet, az ambíciómat. Meg akartam mutatni, hogy a szegény szűcs fiából különb ember lesz, mint a Bay ur Ábrisából. Valamivé akartam lenni, hogy valamikor én szégyenithessem meg ezt a henczegő szépséget, hogy valamikor éreztethessem vele, hogy kár volt engem félre lökni az utjából Oh, hogy gyűlöltem akkor is, még azután is sokáig mind a kettőt! És a sors csodálatosképpen elégtételt szolgáltatott. Akkor, amikor már eszemben sem volt a bosszú, mind a kettőt kezembe szolgáltatta. Bay Ábris még a múlt télen járt nálam Az egykori hires gavallér rongyos és piszkos volt; éhezett, ázott, szinte térden állva kért, hogy tegyem be akárhová, akárminek. Felöltöztettem, jól tartottam, el nem eresztettem addig, mig a városhoz be nem tettem dijnoknak. Persze, hogy nem becsülte meg magáti Néhány hét múlva csak beállított s újra elpanaszolta, hogy ki csapták a dijnokságból. — Miért? — Eh, olyan komisz népség között nem élhet meg az ur. Komiszkodtak, én meg nem tűrtem a komiszkodásukat. Adtam neki egy pár forintot s elküldtem, mikor pedig megint eljött, be sem eresztettem. Azóta nem tudom, mi történt vele. Ez volt az egyik. A másik, Kráter Aranka nem sokkal ezután jött hozzám. Olyan volt, mint valami koldus asszony. Dehogy is gondoltam a bosszúra. Igazi fájdalom és mély részvét fogott el. Arra kért, hogy szerezzek neki bárminő állást. Eddig nem becsülte meg magát, de ezentúl meg fogja. Napokig jártam a dologban, fűtői-fához, de végre is csak annyit értem el, hogy betettem egy dobozkészilő gyárba fedélkészilő munkásnőnek. Eleintén szorgalmasan dolgozott. A tulajdonos még dicsérte is. De nem sokáig tartott a szorgalom. Hamarosan beleunt. Már a második héten kezdett későn bejárni a gyárba s mikor megintették dühösen oda vágta, hogy ő nem paraszt, aki fel tudjon hajnalban kelni. Már akkor kidobták volna a gyárból, csak rám való tekintetből tűrték. De mindig baja volt s ilyenkor mindig a nyakamra jött. Bizonyosan megint kifelé áll a rudja, most is azért jött. Kértem a barátomat, hogy hivassa be. — Vagy idegen előtt resteli magát? — Óh, azon már túl van. Magas, sovány, fekete ruhás nő lépett be. Fekete kendője a sok használattól zöldre vált már. Korán megöregedett, fakó arcza tele volt ránczczal. Csak két nagy fekete szeme őrizte meg régi fényét. BENZINMOTOROK, GÖZL0K0M0B1L0K, UTIMOZDONYOK, GOZCSEPLOGEPEK, ARATOGEPEK, „LOSONCZI DRILL“ VETÓGÉPEK, RESICZA1 ACÉLEKÉK, TELJES MALOMBERENDEZÉSEK, stb. stb. kívánatra szívesen küldünk árjegyzéket és költségvetést. A MAGYAR KIR. ÁLLAMVASUTAK GÉPGYÁRÁNAK VEZÉRÜGYNÖKSÉGE, BUDAPEST V , VÁCZI-KÖRUT 32.
