Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1908-06-25 / 26. szám
2 1908. junius 25. vágya, de az a megragadó erkölcsi dicsőség, mely homlokára a babérkoszorút fonja. A napilapok irodalom és művészet rovatával vajmi kevesen törődnek. A mi szen- záczióra éhes nagy közönségünk többet ad az élő szóra, mint az elvont fogalmakat rejtő betűkre s bizonyára tapsol annak a fiatal tehetségnek, aki győzelempirral ifjú arczán, ragyogó szemekkel adja elő saját alkotását, vágyának, álmának, ifjúságának szelíden csengő rímeit. Németország példa reá, hogy nem egy ifjú nagy tehetségnek volt első megnyilvánulása a virágünnepek alatt kifejtett tevékenysége s nem egy későbbi nagy tehetség bontotta ki szárnyát. Közelebb hozza a sziveket egymáshoz, melengeti a szereletet, táplálékot ad a hitnek s ami a legfőbb, a mai kor érzéki naturalizmussal telített költészetének visszaadja a lelket, az éltető elemet: az idealizmust és a szelíd romanticzizmust. A mi betegeskedő leikeink vágynak már valami után. Megcsömörlöttünk a bűntől, kifáradtunk a moloch imádásában, tántorog a hitünk. Irodalmi templomról álmodunk, hogy a Teleki-kör azt megvalósítsa. S ha megvalósult, akkor városunk hétköznapi, borongó életét betűzi egy szebb jövendő verőfényes hajnala. Ennyi művész- lélek biztosan alkalmat talál az érvényesülésre és egy feledhetetlen virágünnepély bizonyára idecsalja vármegyénk poétikus lelkű asszonyait és leányait, hogy irnádsá- gos áhítattal köszöntsék a ieggyőztesebbet: a magyar eszme, magyar poézis, a magyar dal feltámadását! Keresztényszociálisffius,. A munkásosztály szervezkedő mozgalmának hullámai elérték városunkat is. Csak nem régen alakította meg q szociáldemokrata párt helyi csoportját s ma már ismét a munkásság egy más részének szervezkedő mozgalmáról adhatunk hirt. A munkásság egy tekintélyes része felkérte az »Országos Keresztényszociálista Párt«-ot, hogy alakítson körükben egy helyi szervezetet. A pártvezetőség a felszólításnak, mint értesülünk, szívesen tesz eleget s több vezető emberét küldi le városunkba a jövő hónap elején egy alakuló népgyülés megtartására. Ez alkalomból időszerűnek tartjuk, hogy a szerkesztőségünk részére bocsátott füzetekből a mozgalom czél- ját, eszméit és működését ismertessük. A keresztényszociálizmus, amint a füzet Írja, a gazdasági bajok okát az erkölcsök meg- lazulásában látja s épen ezért a társadalmat a krisztusi szeretet és erkölcsök jegyében akarja rekonstruálni. »Valláserkölcsöt, jogot és tisztességes kenyeret a népnek«, ez legyen a jelszó s ez vezessen mindenkit szociális munkálkodásában. Ne csináljunk osztályharczokat, ne idézzünk fel egyenetlenkedést a társadalom osztályai között, hanem hirdessük a békét és az együttműködés magasztos eszméit. A társadalmi altruizmus és keresztény charilás bassa át a sziveket. Ez teremtse meg az egyesek közötti szeretetek mely szeretetet formulázzuk igy: »Gyámolitsa az erős a gyengét, támogassa a boldog a boldogtalant, szabadítsa fel a szabad ember az elnyomottat.« A mozgalom bevonja körébe a mezőgazdasági és ipari munkásságon kívül a kisbirtokosokat és kisiparosokat is, mely két utóbbi osztályt eddig minden szociális mozgalom mellőzött. A tagokat szakszervezetekben egyesíti, melynek czélja egyrészt a munkásság gazdasági érdekeit kifelé képviselni, másrészt felolvasások és előadások által műveltségüket emelni. A szakszervezet ügyel fel a munkaadó és munkás közötti békés viszony fentartására és ápolására is. A sztrájkokról és bérharczokról a következőket olvassuk: A keresztényszociálista párt a sztrájkoknál mindenkor a méltányosság alapjára helyezkedik, még pedig aképen, hogy soha sem bocsátkozik kétes ereümeii)« siWjkotiűa, s mindenkor szívesen fogadja el a vitás kérdésekben egy közösen választolt bíróság ítéletét. Követeli a párt a munkásvédő törvények megalkotását, a progresszív adóztatást és az általános titkos választójogot. Ez ideáknak, melyeknek egyik leglelkesebb harczosa Prohászka Ottokár püspök, jőnek propagandát csinálni városunkba a párt vezető emberei. A jövő fogja megmutatni, hogy ez ideák ____________N AGYBÁN Y A__________ : mennyiben felelnek meg munkásságunk érzelmi 1 világának. Amint látjuk, e törekvések teljesen fedik a nemzetközileg szervezett munkások törekvéseit, csakhogy nem detronízálják az Istent s s a szülőföldet édes hazájuknak vallják. Ez az az áthidalhatatlan ür, mely a két szocziálista pártot egymástól elválasztja. A Kölcsey-egyesület Nagybányán. Junius 24. A nagykárolyi Kölcsey-egyesület, mint azt már jeleztük, városunkba és vidékére nagyszabású kirándulást rendez. A nagy missiót betöltő egyesület e kirándulását hangverseny rendezéssel köti össze s nincs kétség benne, hogy a nagy gonddal összeállított változatos műsor valódi műélvezetet fog nyújtani, melynek hatását csak még fokozza az a körülmény, hogy közönségünknek már oly- régóta nem volt része hasonló szellemi szórakozásban. Amióta városi nagyszállónk leégett, mintha elhamvadt volna minden szellemi vállalkozási kedvünk is. A nagykárolyiak kirándulását a Kölcsey- egyesület agilis titkára, ifj Andrássy Jenő intézi s városunk és vidéke iránt a rokonszenves érdeklődés oly nagy fokban nyilvánult meg, hogy a kirándulásra már eddig is mintegy ölvenen jelentkeztek Nagykároly előkelőségei közül, mely szám bizonyára ezután még csak nőni fog. A Kölcsey-egyesület julius hó 4-én érkezik Felsőbányára s ugyanaznap ott megtekintve a nevezetesebb látnivalókat, hangversenyt adnak. Városunkba Felsőbányáról julius 5-én érkeznek meg vendégeink. Külön-külön csoportokban itt is kirándulásokat tesznek, este pedig hangversenyeznek. A hangversenynek műsora a következő: 1. Somossy Miklósné felolvasást tart. 2. Ifj. Andrássy Jenőné éneke zongora- kíséret mellett. 3. Fátyol József teljes zenekarával konejsí«1 wíasakíikftKftíí jí'.ő. 4. Kálnay Gyula’ énekel hegedű kiséret mellett. 5. Schönpflug Richard" gordonka játéka. Ez a programm azonban úiövülni fog, mert a nagykárolyiak óhaja az, hogy a íbangverse- nyen nagybányai szereplők is résztvegyenek. A fogadó és rendező bizottság most van megalakulóban s valószínűleg már holnap ülést is tart, hogy vendégeink méltó fogadására a szükséges intézkedéseket megtegyék. Értesülésünk szerint a hangversenyen való A zöld barát. Az Urnák 1730-ik esztendejéből, amikoron frater Liborius kimúlt az árnyékvilágból, a x—i német jezsuiták titkos diáriumában szószerint a következő följegyzés állott vala: ». . . amikor pediglen jámbor és kegyes életű Liborius testvérünk kilehelvén lelkét, csöndesen elszenderült volna az Urban és jövének vala az öltöztető szolgák, hogy elkészítsék őt amaz utolsó útjára, hát ime — horrendum visu! — egész testében zöldnek találták őt a lába ujjának hegyétől mind egész a nyaka csigolyájáig, holott piktori mesterségre valló két szép czifra betűben végződik a zöldesség, amely betűk D. és M. valának és a melyeknek értelmét senki meg nem tudá fejteni. És mivelhogy boldogult testvérünk világéletében senkinek nem mutatá és szóba nem is hozá soha, azon zöldesség csudáját is megmagyarázni senki nem tudá . . .« Ám egy valamely szemfüles kurucz krónikás íródeák szerencsésebb vala, mert — hogyan, hogyan nem — de valamiképpen végire járt még frissiben a zöld barát titokzatos históriájának és fürge pennájával papirosra is vetette azt nyomban. Mivelhogy felettébb érdekesnek Ítéljük: kusza, fakó betűiből kibogozzuk az eleven história tarka-barka szálait a következők rendében. Akkor történt az eset, amikor még Rákóczi zászlói diadalmasan lobogtak és a német jezsuiták szekerének rudja erősen kifelé állott, mivelhogy Kolonics apjukra hallgatván, sok rossz fát tettek őkelmék a tűzre, lévén nagy ellenségei a magyar szabadságnak. Melynek pedig patrónás fehér zászlóját a magyar papok és barátok — köztük legelői ama nevezetes tüzlelkü dervis-generális, páter Andrássy — fennen lobogtatták. Ezért aztán Nagyszombatban Bercsényi főgenerális egynéhányat a labanczabbjából szekérre is rakatott és meg sem állatta őket Bécsig. Ennek a kelletlen szekerezésnek a hire hamarost eljutott X be is, a hol a német páterek érezvén ludas voltukat, mindenféle babonás csalafintasággal akartak megmenekülni a bécsi szeke- rezéstől. Az országút mentén álló Boldogasszony képe is igy három napig vérezett a szive táján . . . Loyola Ignácz képe másik napokon át vért köny- nyezett keservesen . . . nemkülönben a szent egyház falai is vért kezdőnek immár verejtékezni... És mindez azért vagyon, hiresztelték a németek, a miért hogy őket, az Ur hiv és alázatos szolgáit istentelenül megháborgatják. Még egyebek is következnek, fenyegetőztek, ha békességük nem lészen! Rákóczi Ferencz mélyen vallásos, de világos és tisztán látó lelkét e közönséges csalafintaságok nem tévesztették ugyan meg, de mivel a babonás nép köréből egyre-másra érkeztek az instancziák és panaszok, hát kiküldő vitéz dan- dárnokát, Szentpéteri Imrét a csudák megvizsgálására és a nép megnyugtatására. A keményszívű katona nem sokat teketóriázott, hanem a fölizgatott néptömep jelenlétében megdörzsölte kezével ama vért izzadó szobrokat és falakat, oculos demonstrálván imigyen, hogy ama szörnyűséges vérverejték semmi egyéb, hanem közönséges piros festék, minek mását bőven megtalálta a jezsuita kolostor pinczéjében . . . Sokaknak szeméről hullott le ekkor hirte- lenében a hályog és kezdének világosan belátni a németek sötét praktikáiba. így Dúló Márton uram is, akinek a leghirnevesebb festőműhelye vala azidőt X városában és a legszebb asszony felesége. Némi gondolkodás ulán homlokára csapott Dúló uram annak jeléül, hogy ime agyában világosság gyuladt és ünneplő köntösét felöltvén^ BENZINMOTOROK, GÖZL0K0M0BIL0K, UTIMOZDONYOK, GÖZCSÉPLÖGÉPEK, ARATÓGÉPEK, „LOSONCZI DRILL“ VETŐGÉPEK, RESICZAI ACÉLEKÉK, TELJES MALOMBERENDEZÉSEK, STB. STB. KÍVÁNATRA SZÍVESEN KÜLDÜNK ÁRJEGYZÉKET ÉS KÖLTSÉGVETÉST. A MAGYAR KIR. ÁLLAMVASUTAK GÉPGYÁRÁNAK VEZÉRŰGYNÖKSÉGE, BUDAPEST V, VÁCZI-KÖRUT 32.
