Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1908-03-05 / 10. szám
4 1908. március 5. NAGYBÁNYA nyara még számos babért juttat a kedves, rokonszenves hegedűsnek. Hálás közönsége egész este beczézgette, dédelgette. Friedmann Ferencz VIII. o. tanuló felolvasása volt a következő pont. Saját alkotását a Rókabőr bekecset mutatta be. Az orosz népéletből merített novella a szó teljes értelmében egy nagy tehetségű, sőt majdnem kész iró- ember munkája. A megrázó drámai éllel megírt novella rengeteg lélektani tudásával nagy hatást ért el. A szerző kiváló könnyedséggel játszik a szavakkal, virtuozitással leplezi le a bűnös lelket s megdöbbentően igaz sziliekkel, rapszodikusan jellemzi a felébredő, vonagló lelkiismeretet. Ez a pompás Csehovszerü novella esetleg egy fényes irói pályának előfutárja. Szerzője a legteljesebb elismerésre tarthat igényt. Sikere felemelő, osztatlan és nagy volt. Ötödik pont képen Homola Viktor zongorajátéka ismételten nagy hatásra talált. Hálás közönsége a bravúros technikával előadott darabot megujráztatta. Janovics Tibor VIII. o. tanuló túlságos gesztusokkal bár, de nagy humorral és természetességgel előadott szavalatával, A bajuszszal járult az est sikeréhez s fokozta a közönség kedélyességét. A körülbelül másfélórás műsor a főgimnáziumi zenekar indulójával, mely siker tekintetében szintén kimagasló — véget ért. ügy az intézet derék igazgatójának, mint a tanári karnak a kitűnő estéért a legmelegebb elismeréssel adózunk. De adóznak különösen a szülők, a kik a nagybányai főgimnáziumban gyermekeik testi és lelki nevelését a legjobb kezekben láthatják. A pompás hangverseny után a táncz csakhamar megindult. A négyest 50 pár lánczolta A jelen volt hölgyek névsora következő: Asszonyok: Ábrahám Endréné, Bajnóczy Sándorné, Bálint Imréné, Lovag Berks Leóné, Bernhardt Adolfné, Bertalan Miklósné, Cziffer- mayer Lőrinczné, Dunka Gerőné, Feuerstein Mórné, Fliesz Henrikné, Fábri Imréné, Gálffy Pálné, Gellért Béláné, Hanzulovics Kristófué, Hoffmann Árpádné, Holley Ferenczné, Homola Gyuláné, Hunteszhagen Ödönné, Incze Lajosné, Kaisz Jánosné, dr. Kádár Antalné, dr. Káplány Antalné, kórodi Katona Jánosné, Kemény Sándorné, Kiss Béláné, Koszlka Viktória, be- renczei Kovács Gézáné, Kurlay Ernőné, Ku- pás Mihályné, Magyar Bertalanná, Máudy Zoltánná, Morágyi Gusztávné, Moldován Lászlóné, Muzsnay Ferenczné, Németh Mihályné, Neubauer Ferenczné, Ocsárd Károlyné, Penthy Albertné, Prihradny Kálmánná, Stella Jánosné, Szabó Adolfné, Szegedi Kálmánná, Szécsenyi Pálné, Szentpétery Ferenczné, szőkefalvi Szentmiklóssy Józsefné, dr. Stoll Tiborné, Taub Bertalanná, Thierrhy Vilmosné, Turman Olivérné, Virágh Bálintné, dr. Wagner Sándorné. Leányok: Ábrahám Jankuci, Almási Anna, lovag Berks Emiké, Bernhardt Erzsiké, Bertalan Mariska, Bilcz Valér, Dredeán Anna, Fábry An- nuska, Fáy Irma, Feuerstein Eszti és Lujza, Füvessy Ilonka, Gellért Aranka és Elma, Gálfty Ilonka, Ferenczy Noemi, Gurszky Lujza, Homola Elvira és Babika, Incze Erzsébet, Józsa Adél, Kemény Sári, Kimpián Veturia és Kornélia, Kupás Erzsiké és Irén, Kurtay Gizi, Matolcsy Janka, Madarassy Olga, Mándy Giziké és Irénke, Moi- csányi Adél és Liliké, Moldován Mariska, Morágyi Rózsika, Muzsnay Olgica, Neubauer Her- min és Mici, Ocsárd Böske, Penthy Piroska, Simon Juliska, Szaitz Irénke, Szécsényi Ilonka, szőkefalvi Szentmiklóssy Dusi, Takáts llus, Taub Eszti, Thierrhy Jolánka, Virágh Ilonka és Mariska, Zsembery Ilonka és Elvira. Felül fizettek: N. N. 6 K, Waigandt Anna 5 K, Hoffmann Árpád 4 K, Füvessy Lajos 3 K, Ilosvay Árpád 40 f, Holley Ferenczné 1 K, Balezer György 1 K, Berényi Izidor 2 K, Magyar Bertalan 3 K. Stoll Béla 3 K, Szokol Pál 2 K, dr. Rencz János 3 K, Mándy Zoltán 8 K, Muzsnay Ferencz 2 K, Kondor Sándor 2 K, Halmai József 1 K, Dunka Gerőné 2 K, Rock István 2 K, Virágh Ilona 2 K, Sziklaváry Adolf 3 K, Nagy István 2 K, K. Gy 3 K. Jegyeiket megváltották: Gábor Sándor és neje 4 K, Virágh Lajos, Károly Imre, Czárich Ida, Szendy Antalné 5—5 K, Szabó Károlyné 2 K (Nagybocskó), Teleki Béláné 10 K. A Polgári Kör vigestélye. A tegnap este lezajlott, a rossz időjárás dacára is elég népes polgári köri mulatság kedélyesség, fesztelenség tekintetében az idei gyér farsangi mulatságok között a legpompásab- bak közé sorozható. Annyi ötletességgel, leleményességgel dolgozott a Polgári Kör »ifjú* elnöke, az őszülő Torday Imre, amely számára feltétlenül mindenki elismerését bizlosilotta. A díszesen felékesitett teremben kacagott a jókedv, repült a konfetti. Merev álarczát levetette a gond s mindenkiben megjelent a hamisítatlan ember minden pose, minden szinész- kedés nélkül. S ennek tudjuk be a mulatság váratlan erkölcsi és anyagi sikerét is. Búcsút mondtunk a farsangnak. De a jókedv istenének halotti torán megannyi gnóm jelent meg könyek helyeit mindenki^ szemében, mert nemcsak a tánczmulatság elégítette ki a tánczimádókat, de a rendezőség áldozatkészsége is, mely egy kabarétszerü műsorral szórakoztatta a valóban hálás és kedves közönséget. Az első csárdás hangjainak elhalásával Fliesz Henrik, lapunk segédszerkesztője lépett, a pódiumra egy nagymama jelmezében. Az »Én vagyok a Fliesz Henriknek nagymamája* cimü kupiét énekelte. A kaczaglató kupiéból kiemeljük a következő két strófát: Van szerencsém . . . Ugy-e bájos ez a jószág, Elbújhatnak mellettem a nimfák, rózsák, Dús a keblem, hirneves ősz hajam szála, Én vagyok a Flies? Henriknek nagymamája. Drága nagysád, igen, ottan azt kivánom, Ha a szivét megcsípi majd az az álom, Legyen az én unokámnak drága párja. Hadd legyek egy kis Fliesz Henrik dédmamája. A kupiét nagy színészi tehetséggel adta elő s az óriási, folyton meg-megujuló derültséget váltott ki a közönségből. A kuplékat ismét a táncz váltotta fel. S ez a körülmény is a rendezőség dicséretére szolgál. A változatosság nem meriti ki a közönség türelmét és hangulatát. A táncz után Wolf Károly énekében gyönyörködtünk. Kellemes, csengő hangja szép elismerésre talált. Az utána ellejtett tánezot a dalárda fellépése követte. A Béka-konczertel adta elő megfelelő jelmezben. Feladatát — a darab rendkívüli nehézségét tekintve — ritka könnyedén oldotta meg. Kitűnő összhangban csendült szét a mindenkit megkaczagtalott énekszám s lelkes tapsokban nyilatkozott meg a publikum elismerése. Külön emeljük ki a karmestert: Szánthó Dezső r. kath. kántort. Dirigáló, betanító képességét, zenei tudását ez este ismét a legmeg- nyerőbben mulatta be. Táncz után Becski Gizi hangulat és érzésteljes, könnyed czimbalomjáléka járult az est sikeréhez. A nagy tehetségre valló játékot a közönség megismételtette. A szereplő gondoskodott is egy pár kedves ráadásról. Az est legkitűnőbb pontja Fliesz Henriknek másodszori fellépése volt. Mint egy vidéki lap szerkesztője — a közönség előtt állította össze a vezércikktől kezdve az apróhirdetésig tisztán nagybányai jellegzetességgel a » Nagybányai Igazság*-ot. A nagy nyilvánossággal lefolyt szerkesztés, mely duzzadt a szellemtől, az ötletességlől s a finom szatírától, rendkívüli kaczagtató hatással volt a közönségre s mindenki valóban sajnálta, hogy a félóráig tartó szerkesztés csak egy félóráig tartott. Kitűnő hatást ért el a dalárda a Kalaber- parlhie czimü énekdarab tökéletes előadásával. Nagybánya valóban büszke lehet dalárdájára, melynek valamennyi tagja egyenkint is kiváló szorgalommal és lelkesedéssel fárad a közönség érdekében annak szórakoztatására. Alig, hogy a lánczoló párok leültek, már is friss pont következett. A farsang temetése. A rendezés kitűnő volt. Az álarcos felvonulás kaczagásra késztetett mindenkit. A bányász-zenekart imitáló banda, az ötlelesség egyéb megnyilatkozása osztatlan elismerésre találtak. Az első négyest ötven pár lánczolta. A mulatság a legfölségesebb hangulatban a reggeli órákig tartott. Rákéták. — Búcsú Karneváltól. — Fenséges Ur! lm hódolattal Búcsúzik ma alattvalód — Kicsaltál bár szerény zsebemből Eléggé sok borravalót . . . Bár néha bukfenozezve járta Jókedvünk édes honodat — Én megbocsátok! Mert a szivünk Akárcsak te — a hangulat! Színes álmokkal úgy betűzted Hervadt, borongó éjszakánk — Ha rád eszméltünk, sisteregve Csapott szivünkből ki a láng! — Éretted voltunk éjimádók, S a hitelezők rémei — S természetes, hogy a varázsod Kern tudjuk elfelejteni. Kern tudtuk nappal van vagy éjjel, Hogy megjöttél fenséges ur — Meghalt bennünk az ócska ember És feltámadt a troubadur! Sóhajtva néztünk be a holdba, Bizsergett a vágy — no de csitt . . . S szerettünk volna megölelni Egy polgárista valakit \ Mint régen — ah, gitárt a kézbe, Az ideál háza tövén — 5 bömböltünk volna szivszakadva Mint az utolsó, bús bölény! Hosszú hajunkról kalapunkat Lefutta volna már a szél — Elmúlt.. . eltűnt... oda az álom, Elrebbent rég a — szenvedély ! Elcsuklik nemcsak árva hangom, Elcsuklik pennám is szegény — Fenséges ur — fogadd ma bókom, Te vagy csak az igaz legény! Hűséges minden jóba, roszba Kern árulód el soha sem — Hogy hányszor égett drága csókod Didergő, fázó lelkemen! Egy évig ismét elbocsátunk, S ha megjelensz jövőre tán — Bandériummal várunk újra Bohémiának ajtaján. De mert oly hosszú ez a nagy böjt . . , Egy fesztvizittre néha-néha Havonkint roppant mód, szerényen Meginvitál egy bús poéta! Rikkancs. Sirolin En'.c!'. it étvágyat és » testsúlyt, megszült* teti a köhögést, váladékot, éjjeli Izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamát köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenk „Rocht“ eredeti csomagolást. F. Recke A Co. Beset (Svájc)
