Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1908-03-05 / 10. szám

1908. Márczius 5. 7 HÍREK. Márczius 4. Személyi hírek. Moritz Zsigmond, Az Újság bel- munkatársa két napig városunkban időzött, hogy ada­tokat gyűjtsön Nagybánya történetének Szatmárvármegye monográfiájába való megírásához. — Thurzó Ferencz nagyszebeni állami főgymnáziumi tanár néhány napi tartózkodásra haza érkezett. — Bévay Károly, a jeles poéta, lapunk munkatársa pár napi tartózkodásra vá­rosunkba érkezett. Révay itt időzése alatt testvére Oblatek Béla bányatanácsos vendége. Előléptetés. A m. kir. igazságügy miniszter Poszvék Zoltán mátészalkai és Lncheta Béla szinérváraljai aljegyzőket a X fizetési osztályba jegyzőkké léptette elő. Az államvasutak uj orvosi tanácsosa. A m. kir. államvasutak igazgatósága dr. Kádár Antal kincstári főorvost, ki már tizennyolcz éve mint államvasuti pályaorvos is működik, az egész- ségügy terén szerzett kiváló érdemei elismeré­séül államvasuti orvosi tanácsossá nevezte ki. Eskütétel. Dr. Makray Mihály polgármester a közpouti állandó választmánynak tegnap Nagykárolyban tartott ülésén, mint a választ­mány tagja a hivatalos esküt letette. A nöegyesület uj alapító tagja. György Józsefné sz. Bitisánszky Irma, kinek egyik gyer­meke csak nem régen épült fel veszélyes be­tegségéből, a szerencsés gyógyulás emlékére 100 korona lefizetésével a nőegylet alapitó tagjai közzé lépett. Megbízatás. A földmivelésügyi miniszter Zoltán Ákos iskolai kertész-tanítót Algyógyról Nagybányára helyezte át és itt a gyümölcsvé­delmi állomás és faiskola vezetésével bízta meg. Uj pénzügyminiszteri titkár. A pénzügymi­niszter Dóczy József temesvári pénzügyi segéd- titkárt a nagykárolyi pénzügyigazgatósághoz tit­kárrá nevezte ki. Az uj pénzügyi titkár debreczeni származású s egyike a vidéki poéták legjelesebb­jének, kinek szebbnél-szebb dalait országszerte isméiik. Dőczyban Nagykároly társadalmi, kul­turális s irodalmi élete jelentékeny tényezőt nyert. Az uj pénzügyi titkár már a napokban elfoglalja hivatalát. Eljegyzés. Tlmrzó Ferencz nagyszebeni állami főgimnáziumi tanár f hó 2-án eljegyezte Nagy Sándor zsibói uradalmi főerdész, takarék- pénztári igazgató s néhai Cselnek Hona leányát: Lujzikát. Esküvők. Szűcs Jenő főmolnár márczius 1-én tartotta esküvőjét Csepey Ferencz ipar- testületi elnök kedves leányával: Katiczával. A polgári házasságkötést, hova díszes nászmenet kísérte a fiatalokat, dr. Makray Mihály polgár- mester végezte, ki szép beszéddel üdvözölte az uj párt. A házasságot egyházilag Szőke Béla h. plébános áldotta meg magasan szárnyaló beszéd kíséretében. Az esküvőn mint tanuk Rumpold Gyula, a vőlegény sógora és Szász József sze­repeltek. Esküvő után a mennyasszonyi háznál fényes lakoma volt, melyre számosán voltak hivatalosak. — Majlényi József szatmári ev. ref. főgimnáziumi tanár a napokban tartotta es­küvőjét Kulin János nagybányai betétszerkesztő kedves leányával: Margittal. Robellyné nőegyesüieti elnök nagy alapít­ványa. Emlékezetes közgyűlése volt hétfőn a nagybányai nőegyesületnek. Robelly Lajosné el­nök a napirend letárgyalása után, tekintettel sógornője: Thaisz Demidoff Kornélia herczegnő- nek, a nőegyesület tiszteletbeli tagjának a múlt hóban bekövetkezett halála fölött érzett fájdal­mára s testvére iránt táplált gyöngéd szerete- tére, a nőegyesületben viselt elnöki állásáról való lemondását bejelentene. A váratlan lemon­dás az első pillanatokban egészen frappirozta az összegyűlt tagokat, de a meglepetés elmúltá­val annál áradozóbbak, szívből jövőbbek voltak a szeretet ás bizalom spontán megnyilatkozásai. A közgyűlés érzelmeinek Szőke Béla h. plébá- ! nos, a nőegyesület titkára volt méltó tolmácso- j lója s örömmel adunk hirt arról, hogy az egye­sület nagyérdemű elnöknőjét sikerült is lemon­dási szándékától eltéríteni. Hiszen a nőegyesület az ő buzgó, fáradhatatlan és sokszor nagy ál­dozatokat igénylő vezetése alatt ujhodolt, erő­södött meg s emelkedett arra a nívóra, hogy házi készítményeivel, főleg hires sásfonatu mun­káival, úgyszólván az első helyen áll az ország­ban, miről a kiállításokon nyert számos és nagy kitüntetések tanúskodnak. Robellyné elnök mé­lyen meghatva mondott köszönetét az igaz sze­retet s a bizalom meleg szavaiért s kijelentette, hogy meghajlik a közgyűlés egyértelmű akarata előtt s egyben nőegyesületi árvaház czéljaira örök tulajdonul felajánlotta veresvizi házastel­két. Szavait, melyben az ő nagy szivére valló alapítványát bejelentette, a közgyűlés óriási lel­kesedéssel fogadta s hálatelt szívvel fejezték ki köszönetüket a nagyszerű alapítványért. A fel­ajánlott házastelek, mely közel, a város belte­rületén fekszik, mintegy két és fél hold terje­delmű s annak értékét ma még nem is lehet pontosan meghatározni. De hogy nagy értéket képvisel, az kétségtelen. Robellyné elnök e nemes elhatározásával aranybetükkel irta be nevét a nőegyesület évkönyveibe, mit csak ra­gyogóbbá, felejthetetlenebbé tesz az ő jóságos s eléggé meg nem hálálható elnöki működése. Itt említjük meg. hogy Robellyné Thaisz Fánny és testvére, Thaisz Péter az evangélikus papiak tőszomszédságában fekvő házukat az evangélikus egyháznak ajándékozták. A függetlenségi párt közgyűlése. A nagy­bányai független 48-as párt márczius 15-én, délután 3 órakor tartja tisztújító közgyűlését az ipartestület helyiségében. A tagok névsora dr. Tass Gyulánál, a párt főjegyzőjénél megtekint­hető s esetleg annak kiigazítása iránt való pa­naszok szintén a főjegyzőnél emelhetők a vá­lasztást megelőző napig vagyis márczius 14-ig. Szabad lyceum. A nagybányai állami főgim­názium tanári kara az idén is folytatja azon ismeretterjesztő előadásokat, melyekkel tavaly oly nagy sikereket arattak. Az idei előadások sorozata a következő: I. Előadás. Ideje: 1908. március 17. (kedd) d. u. 5—6 óráig. Tárgya: Árpád és a honfoglalás. Főbb pontok: A honfoglalást megelőző állapo­tokra vonatkozó ismereteink. A források. A szlávok államalkotási kísérletei. Avar, gepida népmarad­ványok. Bolgárok az alföldön. Az oláh kérdés. Roesler és Réthy nézetei. Előadó: Rácz Miklós főgimn. tanár. //. Előadás. Ideje: 1908. március 19. (csü­törtök) d. u. 5—6 óráig. Tárgya: az I. előadás folytatása. Főbb pontok: A magyarok honfogla­lása. A magyar nép neve. A vezéri méltóság. Árpád fejedelem. A nemzetgyűlés. A vérszerződés. A honfoglalók száma és míveltsége. Az alföld szlávjainak beolvadása a magyarságba. A szláv hatás a magyar nyelvre. A magyar nemzet beol­vasztó képessége s jelen helyzete. Előadó: Rácz Miklós főgimn. tanár. III. Előadás. Ideje: 1908. március 24. (kedd) d. u. 5—6 óráig. Tárgya: Árpád a magyar köl­tészetben. (Az első két előadáshoz fűzve). Főbb pontok: Ősköltészet, mondák, mondakörök. A magyar honfoglalás mondái. Árpád a mondában. Naiv époszunk költői, énekesei, fentartói. Ének Pannonia megvételéről. Epikus költészetünk átte­kintése a 18. század végéig. Csokonai époszi terve Árpádról. Előadó : Neuberger István főgimn. tanár. IV. Előadás. Ideje: 1908. március 26. (csü­törtök) d. u. 5—6 óráig. Tárgya: A III. előadás folytatása. Főbb pontok: A romantikus eposz. Árpád Vörösmarty, Horvát Endre és Debreczeni Márton époszaiban. Arany János és a nemzeti monda. Az éposz mint műfaj a múlté, de a benne megnyilatkozó nemzeti szellemre és költészetre szüksége van a jelennek is, a jövőnek is. Előadó : Neuberger István főgimn. tanár. ______________NAGYBÁNYA____________ V. Előadás. Ideje: 1908. március 31. (kedd) d. u. 5—6 óráig. Tárgya: A magyar nyelv múltja és jövője. (Az első négy előadáshoz fűzve). Főbb pontok: A nyelv keletkezésének problémája. A nyelv gyarapodása. Átvétel, tájnyelvek, rokon nyel­vek. A honfoglaló magyarok nyelve. A Halottas beszéd nyelve. A magyar nyelven történt válto­zások a honfoglalás óta. Minő változások várha­tók a jövőben ? Előadó : dr. Rencz János főgimn. igazgató. VI. Előadás. Ideje: 1908. április 2. (csütör­tök) d. u. 5—6 óráig. Tárgya: A föld múltja és jövője. (Szemléltető képekkel.) Főbb pontok: A Föld keletkezésére vonatkozó újabb hipotézis. A Laplace-féle hipotézis cáfolata. A vulkánizmus okai. Földünk belseje. A Márs és a Hold. A föld jövője. Előadó: Naubauer Ferencz miniszteri tanácsos. Öngyilkosság. Kedden, a délelőtti órákban villámgyorsan terjed el városunkban a hir, hogy Lukács Jenő, városi írnok főbelölle magát. A hióbhir igaznak bizonyult. A boldogtalan ember csakugyan fegyvert emelt önmaga ellen s halán­tékán iszonyú lősebbel, holtan terült el Szent- Miklós-téri lakásán. E fegyverdörrenéssel egy sokat zaklatott élet utolsó lapja zárult le. Lukács Jenő már kora fiatalságában a jegyzői pályára lépett s a jegyzői oklevél megszerzése után Kovás község jegyzőjévé választották meg. Mint jegyző kiváló képességeivel csakhamar a jegyzői kar élére került s a központban is úgy emle­gették, mint a vármegye legügyesebb s legjobb tollú jegyzőjét. Tovább egy évtizednél viselte e tisztét, midőn valami szabálytalanságok miatt, melyet saját vallomása szerint nem ő követelt el, felfüggesztették s évekig tartó hercze-hurcza után állását vesztette. Ez időtől kezdve teljesen elvesztette lelki egyensúlyát s nagyon sokszor volt rajta észrevehető a búskomorság, melyet csak növelt az a nyomasztó anyagi helyzet, amibe állásának elvesztése folytán családjával került Később a városhoz dijnoknak jutott be, ezelőtt három évvel pedig Írnoknak választották meg, de az előbbi évekből rátornyosuló anyagi zavarokkal nem birt megküzdeni, melyek végre is megőrölték idegrendszerét. Ezelőtt mintegy három héttel betegeskedni kezdett. Ágyba fe­küdt, de hozzátartozói szerint az álom annyira elkerülte, hogy két hétig le sem hunyta szemét. Hétfőn délután fölkelt, hogy egy-kél sürgős dolgát elintézze, de este 'RV órakor már ismét lefeküdt. Megint csak nem tudott aludni. Az egész éjszakát álmatlanul töltötte. Heggel azután 9 órakor, midőn családja el volt foglalva, mi­után hat éves kis fiát megölelte, megcsókolta, kiment az udvarra s ott egy félreeső helyen, hová vadászfegyverét előre elrejtette, halánté­kon lőtte magát. A fegyver, mely erős postára volt töltve, iszonyú sebet ejtett rajta, úgyszól­ván egész feje tetejét szétveletle. Az óriási de- tonáczióra nagy néplömeg verődött össze s az öngyilkosságról csakhamar értesítették a főor­vosi hivatalt, a rendőrséget s a hatóságot. Dr. Herczinger főorvos, Nagy János orvos, Halinay alkapitány már csak a rögtön beállott halált konstatálhatták s azt, hogy kétségkívül öngyil­kosság történt. A holttestet a halottas házban hagyták s ott is ravatalozták. Ma, szerdán dél­után 4 órakor helyezték örök nyugalomra. Végtisztességén a városi tisztikar testületileg s igen nagy közönség jelent meg. Lukács Jenő tragikus sorsa városszerte igaz részvétet keltett, mert megnyerő modora miatt sokak szeretetét bírta s ha voltak is apróbb hibái, azokért a legszörnyübb vezeklést rótta magára. Özvegye s két gyermeke siratja. Községek névváltoztatása Szatmárvárme- gyóben Az 1908. évi IV. törvényczikk alapján az alábbi községek nevei változtak a vár­megyében: Buttyásza ujabbi neve »Buconfalva«, Duruzsa ujabbi neve »Duncsa«, Fericse ujabbi neve »Szamos-fericse«, Gaura ujabbi neve »Kővár-gura«, Hosszufalu ujabbi neve »Kővár- hosszufalu«, Hovrilla ujabbi neve »Hávord«, Karulya ujabbi neve »Karuly«, Koltókatalin ujabbi neve »Koltó«, Lukácsfalu ujabbi neve »Szamoslukácsi«, Kisbozinta ujabbi neve »Nagy- bozinta«, S.-M.-Berkesz ujabbi neve »Magyar- berkesz«, Tölgyes ujabbi neve Szamostölgyes«, Váralja ujabbi neve »Kőváralja«. Az írásmód pedig a következő községeknél változott, vagyis BORPMAM BOSQIZ Ha megfekszi a lelked Ezernyi néma gond, Minden keservet rólad Majd ez a viz lebont! Kutkezelősógi iroda: Hisz oly édes e nóta. Hisz oly szelíd e dal, A Borpataki borviz A legtisztább fial! IST agybánya, "V" él r-ix tcza 11,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom