Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1907-10-17 / 42. szám
Elóflzetéil árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉGLY MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Erdélyi-ut 22. szánt, hova a lap- közlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Morvay Gyula könyvnyomdájában Is1 A munkaadók szervezkedése. Október 16. A munkaadók szervezettlensége, szo- lidáritás érzékének hiánya egyik legfontosabb oka bérmozgalmaink s más hatalmi kérdések elfajulásának, mert a jól megszervezett és fegyelmezett munkásszervezetek egyik erőforrása éppen a munkaadók ezen gyenge összetartása és széjjel- huzásában rejlik. A munkaadók erős szervezetei szükségesek nemcsak azért, mert a harczban az egyesülésben van az erő, az összetartásban az önvédelem biztosítéka, hanem mert a béke gyorsabb létrejöttét is csak azok biztosítják. A munkaadók erős szervezetei ritkábbá teszik a sztrájk kitörését, mert a munkások erős ellenféllel állván szemben, inkább meggondolják, hogy könnyelműen próbálkozzanak-e egy kilátástalan bérharczczal. A munkaadók erős szervezetei eredményesen végigküzdve egy, a munkások főköveteléseivel szemben szükségesnek bizonyult bérharczot s igy intő példát statuálva, hosszabb ideig biztosíthatják magukat egy újabb könnyelmű, meggondolatlan sztrájk kitörése ellen. Végül pedig, de legelsősorban a munkaadók erős szervei szükségesek azért, hogy bérmozgalmak mutatkozván — a sztrájknak elejét vegyék békés tárgyalások és a két felet kielégítő békés megegyezés által. Ma még igen ritka nálunk az eset, sokkal ritkább, mint külföldön, hogy békés megegyezés jönne létre a sztrájk kitörése előtt és ennek főoka a munkaadók szervezettlensége. Hiszen természetes és pszihologiailag is érthető, hogy azok a munkaadók, kik a mindennapi életben, mint többé-kevésbbé elkeseredett versenytársak, vagy talán ellenfelek állnak egymással szemben, nem igen egyezhetnek meg közös ellenfelükkel, a munkásokkal, midőn a pillanat veszélye őket összehozván, még egymás között sem találják meg egyhamar, egykönnyen a közös érdek fonalát, a koncziliáns hangot, a megegyezés lehetőségét. Azt hisszük, hogy felesleges további érvekkel bizonyítanunk a munkaadók szervezkedésének szükséges voltát. Kívánatos azonban, hogy a munkásszervezetek is minél inkább megerősödjenek, még pedig minél előbb. Mindaddig, mig egy szakmában, melyben a munkások szervezkedése megkezdődött, a munkások összessége e szervezetbe nem lépett, bizonyos nyugtalanság és izgalom uralkodik, bizonyos terroriszti- kus hajlam mutatkozik a még a szervezeten kívül álló munkások és az azokat alkalmazó munkaadók ellen, ami folytonos súrlódásoknak és számos munka- beszüntetésnek az okozója. A még meg nem erősödött munkás- szervezetek egyrészt gyengeségük folyta a munkások egy türelmetlen kis csopor' által könnyebben bírhatok sztrájkra, n részt gyengeségüket éppen ilyen erő’ bákkal akarják palástolni és esetleg ■ rés sztrájk utján szerzett érdemek által szervezetükbe uj tagokat csábítani. Ha egy szakmában a munkásoknak csak egy része van szervezve, a sztrájk rendesen sokkal elkeseredettebb lefolyású és többé-kevésbbé a sztrájkot követő időben elmérgesitő nyomokat hagy. Ha a szervezett munkásokkal a béke megköttetett, nincsen kizárva, hogy a szervezeten kívül álló munkáscsoportok nem-e nyugtalanítják a helyzetet. Végül nem csak munkabeszüntetés után fontos, hogy a munkások minél jelentékenyebb részével jött legyen létre a nyugalmat biztositó megállapodás, hanem épp úgy a munkaadókra, mint a munkásokra is ráillik, hogy minél jobban, minél nagyobb számban vannak szervezve, annál valószínűbb, hogy munkásbérmozgalmak alkalmával, a sztrájk kikerülésével is lehetségessé válik a békés megegyezés. Mindehhez járul az az elvitathatatlan tény, hogy erős és nagy munkásszervezetek vezetése felelőségteljesebb és azért valószinübb, hogy komolyabb, higgadtabb is. Annak bizonyítására, hogy a munkássá - —1 S’ I
