Nagybánya, 1906 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1906-08-30 / 35. szám

1 1906. augusztus 30. mintha öntötték volna, minek következtében a látogatások elmaradtak. Miután a főispánnak f. hó 30-án hivatalos ügyekben a fővárosba kell utaznia s igy nagy­bányai látogatását nem hosszabbíthatta meg, a főispáni pár rövidesen más alkalmat fog kerí­teni arra, hogy az elmaradt programmpontnak is eleget tegyen. Felsőbányán. Dr. Falussy Árpád főispán kedves nejé­vel együtt kedden délelőtt Felsőbányát láto­gatta meg. A város közönsége a főispáni párt nagy ünnepélyességgel fogadta. A város lobogódiszt öltött. Farkas Jenő polgármester nagy küldött­séggel a város határáig jött a főispán elé, kinek kíséretében voltak: Geliert Endre pol­gármester, Neubauer Ferencz bányaigazgató, Damokos Ferencz főszolgabíró. Farkas polgármester magas röptű fogadó beszédére a főispán igen meleg hangon vá- szolt. Megérkezés után Farkas polgármester vendégszerető házánál villásreggeli volt. Délelőtt a főispán a városházán a város küldöttségeit együttesen fogadta. A küldöttsé­get Farkas polgármester mutatta be s a je­lenlevőkhöz a főispán hosszabb, nagyhatású beszédet intézett. Délben fényes bankett volt, melyen igen díszes előkelő közönség vett részt. A felkö­szöntők sorát a főispán nyitotta meg, ki ő fel­ségére ürítette poharát; Farkas polgármester szép beszédben a főispánnét éltette; dr. Szo- kol a vendégeket köszöntötte; Gellert Endre Farkas Jenőné polgármesternőt éltette szel­lemes beszédben; Csausz István Gellert polgár- mestert. A szépen sikerült banketten még szá­mos felköszöntő hangzott el. Laczfaluban. A diszebéd után a társaság mintegy tizen­hat kocsin Laczfaluba rándult ki, hol éppen búcsú volt. A kis községben rengeteg nép volt összegyűlve, kik meglepődve nézték a fényes társaság bevonulását. Midőn megtudták, hogy a főispán érkezik, zajosan megéljenezték. A vendégeket dr. Lukács László fogadta szép beszéddel, melyben a magyar haza hű fiának vallotta magát — s magyaros vendégszeretettel. A főispán hosszabb beszéddel válaszolt, hangsúlyozva, hogy amilyen támogatója a nem­zetiségek kultúrájának, ép olyan üldözője ama törekvéseknek, melyek a magyar állameszme ellen irányulnak. A társaság mintegy másfél órát töltött Laczf alub an. Igen jó hatást tett mindenkire Lukács koncziliáns beszéde s az, hogy a diadalkapu nemzeti lobogókkal volt díszítve. A főispán nagy beszéde szemmel láthatólag mély hatást gyakorolt Lukácsra. A függetlenségi párt lakomája. Estére a főispáni pár visszaérkezett N agy­bányára. A főispán résztvett a függetlenségi pártnak a Polgári Kör-ben rendezett lakomá­ján, melyen mintegy százan voltak jelen. A fő­ispánt dr. Fass Gyula köszöntötte a követ­kező, költői szépségekben gazdag beszéddel: Uraim! A nagy költő életének egyik borús perczében e szavakkal adott kifejezést hangu­latának, hogy: „Lesz még ünnep e világon, rá­húzod még jó czigányom“!!! Van e szavakban valami, ami keserű mul­tat juttat eszünkbe; van benne valami, ami hitet s reményt kölcsönöz; és van benne hero­ikus kifejezése az üldözött lélek bátorságának és elszántságának. A múlt úgy szép, ha küz­delmekkel és epizódokkal teljes, a jelen úgy jó, ha tökéletesebb a múltnál, a jövő pedig csak úgy kívánatos, ha rózsás álmainknak folytatása lesz s ha minden reménységünket kétszeres árban váltja meg. Engedjék meg nekem uraim, hogy a nagy költő sorait és az általam belőlük vont képle­teket függetlenségi pártunk ez ünnepélye alkal­mával nemzeti küzdelmeinkre s hazafiui törek­véseinkre vonatkoztassam, mert úgy érzem, hogy mi sem méltóbb szerepünkhöz ez alka­lommal e nemes összehasonlításnál. Hogy a múltban mi történt, mindnyájan tudjuk. Az orvtámadások, nemzeti létünk meg­semmisítésének kísérletei, a hazug ámítások NAGYBÁNYA nem új dolgok előttünk, hiszen a hű fiák jaj­szava hangos volt, meghallották azt barátaink és ellenségeink egyaránt. Ilyen idők és ilyen helyzet szülték egykor a koszorús költő idézett szavait is és mikor azok a nehéz idők a közel múltban kisérteni jártak nemzetünknél, úgy tetszett, hogy a költővel együtt mi is kesereg­tünk és a vén czigány hegedűje megint csak azt az egy nótát játszotta, amelyiknek dallama olyan ismerős előttünk, amelyiknek hallattára oly sokszor és oly hangosan zokogott föl apáink kebele, hogy a vén czigány már csak erre em­lékezett és száraz fájának minden húrja már csak erre a nótára rezgeti meg. De ünnep lett a világon! A nemzet fiai nem küzdöttek hiába, a tulipán és a Kossúth név felséges talizmánoknak bizonyultak, Kossúth Lajos regimentje úgy támadt föl újra, mint a fű tavasszal a földből, mert az imént még hi­tetlenek hívőkké lettek és mint egykor a galamb Noé bárkájának meghozta a zöld gályát, nekünk is megjött a béke olajága. Lehetetlen azonban tisztelt barátaim ez alkalommal meg nem emlékeznem arról a fér­fiúról, aki nemzeti életünk e küzdelmeiből kö­zelebb a mi vármegyénkben oly nagy mértékben vette ki részét s aki vármegyei életünknek épen legkritikusabb perczeiben, a hires deczem- ber 14-iki közgyűlés alkalmával, lelkében a törvény tiszteletével és tudásával s kezében egy frappáns inditványnyal oly hathatósan mű­ködik közre vármegyénk gonosz szellemének megtörésében. Nekem jutott a megtisztelő fela­dat, hogy a nagybányai 48-as függetlenségi párt osztatlan bizalmát és igaz ragaszkodását tolmácsoljam e tényeiért a férfiúnak, akiben lel­kem egész melegével köszöntőm a mi kedves vendégünket, Szatmárvármegye függetlenségi érzelmű főispánját. Méltóságos Főispán Úr! Isteni áldást és szerencsét kiván e párt Méltóságod minden lépéséhez; higyje el, hogy csak hazafiui szent érzelmeink lehetnek őszintébbek annál a szere­tetnél, melylyel e párt Méltóságod személye és törekvései iránt egyaránt viseltetik és mert tudom, hogy méltóságod is jóindulattal és ro- konszenvével tiszteli meg pártunk törekvéseit, de sőt annak szent eszméit önmaga is szol­gálja, poharamat ürítem Méltóságod egészsé­gére és hosszú életére, kérve a Mindenhatót, hogy e férfiút Szatmárvármegye főispáni szé­kében sokáig tartsa meg! A szép beszédre frenetikus éljenzés tá­madt. A főispán nagyszabású beszédben a füg- getlensési pártot éltette, dr. Miskolczy Sándor a főispánnéra ürítette poharát, Almer Lajos a főispánt köszöntötte, Gellert Endre Neubauer főbányatanácsost, mint a főispán vendégszerető házigazdáját éltette, Bálint Imre Gellert pol­gármestert, Virág Lajos nagy tetszést keltő humoros beszédben a főispánt, Neubauer fő­bányatanácsos vendégeit, Gellert polgármester Grünwald festőművészt, Grünwald pedig a városra ürítette poharát. Még számos lelkes toaszt hangzott el az estélyen, melyről a főispán éjfél után távozott. Az elutazás. A főispáni pár három napi itt tartózkodás után ma délelőtt a gyorsvonattal utazott el városunkból. Számos kocsi kisérte ki az állo­másra, hol a búcsúzásnál ismételten kifejezést adtak annak, hogy Nagybányáról feledhetetlen emlékekkel távoznak. Midőn a gyorsvonat elindult, a főispán igy búcsúzott: — A viszontlátásra! HÍREK. Augusztus 29. Személyi hírek. Dr. Kosutány Ignácz egye­temi tanár Kolozsvárra visszautazott. — Dr. Gergely György mármarosszigeti jogakadémiai tanár pár napot városunkban töltött. - Almer Béla mátészalkai gyógy­szerész körünkbe érkezett. Tanítónői kinevezés. A közoktatásügyi mi­niszter Balázs Vilma újvidéki állami polgári iskolai h. tanítónőt a nagybányai állami polgári leányiskolához segédtanitónőnek nevezte ki. Uj pénzügyigazgató. Ó felsége a király Plachy Gyula pénzügyi tanácsost, a királyi tanácsosi 5 czim díjmentes adományozása mellett nagyká­rolyi pénzügyigazgatóvá nevezte ki. Kinevezése a pénzügyi tisztviselők között nagy örömöt kelt. Áthelyezés. Kemény Alajos nagykároiyi pénzügyigazgatót, ki készséges eszköze volt a darabont kormánynak, Nagykárolyból Beszter- czére helyezték át. Az ügyvédi kamarából. A szatmári ügyvédi kamara Pap Viktor dr. ügyvédet Nagybánya székhelylyel az ügyvédek lajstromába be­jegyezte. Esküvő. Péchujfalusi Péchy László szinér- váraljai főszolgabíró f. hó 28-án tartotta eskü­vőjét Czégényben néhai bezerédj Bezerédj Dezső leányával: Ilonával. Előkelő vendég. Dr. Hosszú László lugosi g. kath. püspök a napokban két napra terjedő látogatást tett Pokol Elek borpataki bányatu­lajdonosnál. Ez alkalomból az egyházfő berán- dult városunkba is s a Széchényi-ligetben ebé­delt. A püspöknek annyira megtetszett váro­sunk s vidékének remek panorámája, hogy Ígé­retet tett, hogy a következő nyarat városunk­ban tölti. A kereskedők bálja. A kereskedők nyári tánczmulatsága nemcsak erkölcsileg, de anyagi­lag is fényesen sikerült. Az elszámolást a következőkben közöljük: Felül fizettek: Steinfeld Sámuel és Béla 8 K, Glaviczky Károly 5 K, Torday Imre 4 K, Hoffmann Árpád és Morvay Gyula 3-3 K, Gólya János, Ketney Mihály, Radó Dezső, Tarr Károly, Galló Antal, Szász János, Steinfeld Andor, Platthy Zoltán, Szappa- nyos Jenő, Fritsch Samu 2-2 K, Szenkovits Lajos, Schwarch Sámuel, Vajda Márton, Gitta Jusztin, Gyalay Gyula, Takács János, Tóth Sándor fodrász, Gyöngyössy Gyula, Incze Sándor és Steinfeld Ádolf 1 — 1 K, összesen 53 K. Jegyeiket megváltották: Harácsek Vilmosné, Harácsek Vilmos, Almer Lajos és Károly, Franck H. és Fiai Lincz, Törley József és Társa Budapest, Pokol Elek 10—10 K, Reiter Mór Szatmár, Csepey Ferencz 6 —6 K, Czement- gyár Beocsin, Marthy R. és Társai Világos, gróf Keglevits utódai Budafok, Harkai Ede Budapest, Fröhlich és Társuk Budapest, Brust Dávid Budapest, Flóra-gyár Budapest, Copony Márton Brassó, Topits József Fia Budapest, Müller Testvérek Budapest, Neumann Nándor Debreczen, Grünn Mór Budapest, Adler és Gold Kassa, Goldzieher Géza Budapest, Radó Andor, Spinetti Sándor, Conrád és Társa Buda­pest, Braedt Károly Besztercze, Schminke H. és Társa Düsseldorf, Auer és Kisfalvi Budapest 10—10 K; Kupás Mihály, Volf István 4-4 K; Trigaszky Emil Debreczen, Szeitz Elemér, Bettelheim M. fia Budapest 3 —3 K; Róth Géza Szatmár, Eder János Bécs, Klein Ádolf Kassa, Heimann Manó Bécs, Glancz és Pommer Bécs, Iring Pál, Kazamér János, Molnár Antal, Geöcze István, Szabó Jenő, Huntesztmgen Ödön, Rónai Géza, Köves Lajos, dr. Weisz Ignácz, Sipos Lajos, Hoffer Imre Budapest, Bartha N. Buda­pest, Szemere Gyula Pécs, Csicsáky Miklós Budapest és Horváth Ferencz 2 — 2 koronával. Összesen 229 K. Összes bevétel volt 506 K 20 f. Kiadás 355 K 83 f. Tiszta jövedelem 150 K 37 f. A felülfizetőknek s a jegymegváltásért hálás köszönetét nyilvánítja az egyesület elnök­sége. Tóth József családja felsegélésére újabban a következő adományok folytak be szerkesztő­ségünkhöz: özv. Bittsánszlcy Edéné 4 K, Zsembery Tivadarné 3 K, Ember Elekné újab­ban 1 K, Szabó Miklós erzsébetvárosi lelkész 2 K. Előző gyűjtésűnk 42 K, összesen 52 K. A gyűjtést folytatjuk. Piágium. A „Nagybánya és Vidéke“ f. évi 31. számában egy tárcza jelent meg „Ked­ves apróságok11 czimmel. A tárcza homlokzatán, annak megjegyzése nélkül, hogy fordítás, az volt írva, hogy. Irta Lányai Péter Pál Elemér. Mi bátrak voltunk rámutatni arra, hogy azokat a kedves apróságokat nem Lónyay Péter Pál Elemér irta, hanem a nagy orosz iró: Turge- nyev Iván s oroszból azokat Csopey László fordította, sőt bátrak voltunk megnevezni a könyvet is, melynek lapjain e kedves apróságok szóról szóra közölve vannak. E leleplezésünkre Lónyay Péter Pál Elemér egy nagyhangú czá- folatot tesz közzé, melyben kikelve a „bosszú­álló, irigykedő, vakmerő emberek brutális el­járása“ ellen s annak hangoztatásával, hogy 5 „az Isten által reá ruházott eszmét folytatja“,

Next

/
Oldalképek
Tartalom