Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-14 / 2. szám

Ma természetesen megváltoztak a vi­szonyok. A fejlődő ízlés többet és többet követel a színházaktól, melyek fentartása nagy összegekbe kerül. A jobb színi erő­ket is lefoglalják a fővárosok rohamosan szaporodó színházai s így sovány az a falat, ami a vidéknek jut, pláne egy olyan szegény városnak, mint Nagybánya. A szinügyi bizottság mossa kezeit és azzal védekezik, hogy jobb hijján abból kellett válogatnia, ami keze-ügyébe akadt. így kerülnek aztán mihozzánk azok a szerencsétlen társulatok, a melyek job­ban tették volna, ha más tájakat boldogí­tanak szomorú komédiájokkal. Segíteni a bajon csak úgy lehetne, ha városunk nem önállólag szerepelne a szinikerületek sorában, a melyre anyagi erőinek hiányában amúgy is képtelen, ha­nem ha egy nagyobb központhoz, például a szatmárihoz csatlakoznék. Ha a Szatmáron működő és kétség­telenül előkelőbb, jobb színtársulatot min­den alkalmas színházi idény alatt 12—15 előadáson szerepeltetnénk, a melyen a jobb erők bemutatnak az elmúlt év újdon­ságait s a melyre a mi közönségünk so­rában is nagyobb mértékben volna a rész­vétel biztosítható, sokkal jobban járnánk, mintha egy rossz társaság ülne időtlen­időkig a nyakunkon, a maga Ízléstelen produkczióival. Ezt a szerény ajánlatunkat fontolja meg szinügyi bizottságunk, a melynek kü­lönben jóakaratáról a legteljesebb mérték­ben meg vagyunk győződve. E tervünket törekedjék megvalósítani, amikor már ide­jében bejelenti csatlakozását egyik szom­szédos szinikerülethez, kezébe veszi a bér­let ügyét és kevés, de annál jobb színházi estét biztosit a város distingvált közön­ségének. Ekkor valószínűleg nem lövik le mi- nálunk Obrenovics Sándort, de a jó Ízlést sem, amelynek nevében Írtam meg én ez igénytelen sorokat. H. i. NAGYBANYA 1904. Január 14. A motoros-kocsiról. Január 13. A *Nagybánya és Vidéke« f. évi 2-ik számában * Még mindig nem jár!* czim alatt egy czikk jelent meg viczinálisunkról, amelyben szemére veti a szatmár-nagybányai vasút rész­vénytársaságnak, hogy a megígért motor-kocsikat még mindig nem hozta forgalomba s igy a ki­látásba helyezett kedvező összeköttetéseket utazó közönségünk most sem élvezheti. Hogy az utazó publikum egy bizonyos fokú türelmetlenséggel várja az újítások behozatalát, ! ez minden létező intézmény haladásában s fej­lődni vágyásában találhatja megmagyarázható indokait. Ám, hogy a fejlődésnek nemcsak komoly szándéka van meg a nagybányai helyiérdekű vasutban, hanem hogy e réven nagy áldozatokat hozott meg idáig is és még nagyobbakat készül megtenni, erről akarjuk úgy laptársunk érde­mes felszólalóját, mint a nagyközönséget meg­nyugtatni. A kiépítendő felsőbányái vonal, mint ezt már egy Ízben megírtuk, a szatmár - nagybányai vasút üzletköréhez tartozik. Felépítésével nem­csak forgalmi körét óhajtotta tágítani, hanem lehetővé tenni a motoros-kocsik beszerzését is, amelyek csak e módon váltak kivihetővé. Azt is megírtuk, hogy a szatmár-felső­bányái forgalom lebonyolításához összesen négy kocsi szükséges, amelyből két darabot a szatmár- nagybányai vasút, kettőt pedig a nagybánya- felsőbányai vasút részvénytársaság fog be­szerezni. A mohamedánok az év 9-ik hónapjában napfelkeltétől napnyugatig szigorú böjtöt tar­tanak. Nem szabad dohányoznia, de még vizet sem szabad innia. Ez a Ram azon ünnep. E tekintetben nálunk sokaknak elmenne a kedve töröknek lenni. De aztán éjjel kárpótolják magukat minde­nért. A Ramazon hónapban minden fordított. Éjjel esznek, isznak, mulatnak, nappal lefeküsz- nek s alusznak, úgy, hogy az üzletek és keres­kedések teljesen szünetelnek. A böjt végét nagyobb városban ágyúval jelzik, akkor aztán nagy élénkség van a város­ban. A minaretteket kivilágítják s a szultán ek­kor tartja fényes felvonulását. A Ramazon ünnepet annak emlékére ülik, hogy ekkor küldte Alah Mohamednek a koránt. Dohány és kávé nélkül a török nem is kép­zelhető. A dohányt tütünek hívják. A kávéházakban legtöbbször a nargilét szívják, melyből 10—12 is van egy kávéházban. Egy adag 20 pára: 12 fillér. Közbe kávét iszik czukor nélkül és sakkozik. Különösen feltűnt nekem, hogy igen sok tö­rök bal kezében koráiból, fa vagy egyébből ké­szült olvasó-félét tart s a szemekkel játszik. Kérdésemre azt mondták, hogy szórakozá­sul szolgál. De én ezt igy megérteni nem tud­tam, hanem úgy magyaráztam meg magamnak, hogy az ép oly rósz szokás náluk, mint nálunk a bajuszpedrés, óralánczczal való babrálás vagy a gombokkal való játszás. Egyik dragománunknak egyszer a legegy­szerűbb nevek nem jutottak eszébe, midőn a felett boszankodásunkat fejeztük ki, azzal véde­kezett, hogy otthon felejtette az olvasóját. A törökök között sokan élvezik az ópiu­mot és a haschischt, mely á kender növények fajából készül s melyet a dohánynyal vegyíteni is szoktak. Mondják, igen kellemes kábító szer, de hatóságilag tiltják. Török fürdőben magam is voltam. Hát bi­zony ilyen török fürdőben minden van, csak viz nincs, hogy az ember alaposan megmosakodhat­nék. A helyett van szolgaszemélyzet annyi, hogy egy emberre 5-6 is jut. Mig a gőzbejutottam, három-féle papucsot kellett váltanom. Az egyikkel lementem a fürdő előcsarno­kába, ott se szó, se beszéd, azonnal levették lá­bamról, mielőtt csak felocsúdtam volna, hogy helyette egy másat tegyenek. Ezt a gőz előtt újra lekapták a lábamról s fapapucsot adtak. Már türelmetlenkedni kezdtem, de gondol­tam, a jó meleg fürdő kárpótolni fog e sok hű­hóért. Mikor bementem, csodálva láttam, hogy márványból van minden, de fürdő sehol. Egy kis gőz az egész. Két legény közrevett, egyik önti réztányérból a langyos vizet a fejemre, a másik meg dörzsölni kezd. Boszankodva megyek ki, itt újra három le­gény vesz körül s adja fel egymás után a szí­nes lepedőket, törülközőket, sálokat, úgy, hogy összesen tizenkét szolgát számítottam. És ez mind egy-két perez müve volt, de alig tette rám az egyik a lepedőt, a másik már lekapta. A le­pedők számát azután az ujjaival mutogatta, a mi annyit jelent, hogy tizenkét törülközőnek meg­felelő baksisra számit. A viz és fürdés mellékes, a baksis a fő. A törökök időszámítása is eltérő a miénk­től. Náluk nem délben van 12 óra, hanem naple­mentekor. Naplemente pedig változván, nekik mindig utána kell igazítani órájukat. A felsőbányái vonal létesítése befejezett tény. A technikai előmunkálatok, kisajátítások már javában folynak s hacsak előre nem látható akadályok nem jönnek közbe, úgy a vasút ki­építése a tavaszon megindul. Ami a motór-kocsikat illeti, ezek beszerzése sem a társaság igazgatóságán múlik, amint azt laptársunk gondolja, hanem a dolgok természe­tében, a melyről a nevezett fórum nem tehet. A motór-kocsik ugyanis, mint a fejlődő vasúti technika szenzácziós vívmányai, ma még nem érték el a tökéletesség azon fokát, a mely­nek alapján a forgalom keretébe teljes biztosság­gal beilleszthetők volnának. Még mindig újítanak, javítanak rajtok, mert nem egyszer esett meg, hogy útközben mondták fel a szolgálatot. Hogy tehát az igazgatóság aggályos körül­tekintéssel jár el beszerzésük körül s hogy épen az akadálytalan és biztos forgalom érdekében nem hamarkodja el megvételüket, ez olyan meg­fontolandó körülmény, amely legalább is egy kis várakozásra kell, hogy mérsékelje a türel­metlenkedőkét. Ha a társaság a czélnak meg nem felelő kocsikat áliit be, a melyek lépten-nyomon javí­tásra szorulnak s a forgalmat megakadályozzák, úgy maga a nagyközönség volna az, mely az ellen - és méltán - felzúdulna. De a társaság­tól nem lehetne követelni, hogy ily kétes értékű beszerzésekre fecsérelje a pénzét. Szó sincs róla, a vasút ebben az állapotában nem maradhat és nem is fog maradni. Az újítás rövid idő kérdése, addig pedig szives türelmét kérjük ki .mindazoknak, akik a biztos alapokra fektetett haladásnak barátai és nem az elheve­nyészett munkának, melynek végeredményében csak a vasút érdekeivel összeforrott közönség ügye vallaná nagy kárát. Az iparós ifjúság bálja. Január 9. Carneval herczeg őfensége az iparos ifjúság báljával tartotta bevonulását a díszterem par­kettjére. Ez a bevonulás nem volt szemkápráztatóan fényes, de annál bájosabb, kedvesebb. Suhogó selymek, bársonyok, gyémánt diadémok, vakító ékszerek nem fogadták a pajkos herczeget, ha­nem ünneplő fehér és rózsaszínű ruhácskák, melyeknek bájos viselői örömtől kigyuladt arcz- czal, a boldogságtól ragyogó szemekkel és kiki­csattanó életkedvvel siettek Carneval üdvözlésére. És ennél szebb fogadást elképzelni sem lehet. Carneval herczeg a fiatal gyönyörű leány­sereg szívből jött hódolatáért nem is maradt adós. Már jó előre elküldé legügyesebb apród- jait, kik a jókedv rózsáival szórták tele útját s e bűvös virágokból bőven kijutott mindenkinek, kik eljöttek hódolni Carnevalnak. Alig múlt el hét óra, midőn a diszterem már népesedni kezdett. A piros szallagos rende­zőknek csakhamar meggyűlt a dolguk s nagyítás nélkül mondhatjuk, hogy a pénztár állandó ost­romnak volt kitéve. Nagyon kedves dolog volt, hogy senki sem feszélyezte magát azért, hogy esetleg ő érkezik meg elsőnek, hanem mindenki igyekezett első lenni s igy a diszterem már nyolez óra körül tömötten megtelt igen szép közönséggel, kiknek soraiban ott láttuk Nagybánya polgárságának szinét-javát. Érthetetlen dolog, hogy e bált, mely már évek óta a régi hires „választott polgári bált“ van hivatva pótolni, amelyen részt vett rang \ és osztálykülömbség nélkül Nagybánya közönsége, az úri osztályból most oly gyéren látogatják, I Jelszó s PÁRTOLJUK A HAZAI IPART ! í Legolcsóbb és legjobb bevásárlási forrás kizárólag hazai gyártmányú árukban SZAPPANYOS JENŐ vászon, divat és H rövidáru üzlete. — FIGYELEM! A raktáron levő parket, karton, percto és szövetáruk a tavaszi idényáruk beérkeztéig V rendkívüli olcsó árban árusittatnak. U. m. Karton és parket 18, 20, 22, 25 kr. Kitűnő minőségű szövet 120 cm. n 36, 44, 50 kr. — Remek kivitelű fehér és színes selyem franczia batizdek és egyéb világos báli kelmék dús választékban. ™

Next

/
Oldalképek
Tartalom