Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1904-03-17 / 11. szám

4 1904. márczius 17. zsebre rakott kézzel fölálljanak a czigánynak készült emelvényre és csipós megjegyzéseket tegyenek az előttük tánczoló párokra. Hogy is mulassanak a szegény leányok jó kedvvel, mikor hallják a négyesek előtt a vitat­kozást a fiatal emberek között:- „Te, kivel kell tánczolni? Kinek kell vis-a-vis ? Ohó, nem megyek biz én, csak lesd! Majd máskor ! És igy tovább. Természetesen, ilyenkor még a legvirágosabb jókedv is megcsappan és ha el is tánczolják azok a szegény leányok az ilyen kierőszakolt négyest, tovább maradni már nincs kedvök és ha szomorúan is, de levonják maguknak a következtetést. Azután azok a hosszú soupek! Néha két órát ülnek egy hely­ben a tánczos nélkül maradt leányok; még jó, ha a czigány játszik, de ez is csak akkor tör­ténik meg, ha kedve van hozzá, mert tudok esetet, hogy a czigány tánczolás közben lejött a tánczterembe tányérozni, sőt a tánczoló páro­kat e végből megállította. Az én nézetem különben az, és úgy gon­dolom, hogy mindenkié, aki egy kicsit gondol­kozik e kérdés felett, hogy ha valakit meghív­nak valami mulatságra, gondoskodnak kell arról, hogy az illető jól érezze magát, mulasson, tán- czoljon, élvezzen, mert ha meghívják, az erről való gondoskodás kötelességük; de úgy látszik, bár ez csodálatos és érthetetlen, hogy ezt sokan nem igy fogják fel, elégedjenek meg a meghí­vással, ha tánczolni akarnak, hozzanak maguk­kal tánczost! Ugy-e ?! Hallottam én már egy alkalommal, midőn csak kevesen jelentek meg a parketten, hogy egy fiatal ember ilyenforma meg­jegyzést tett: Hála Istennek, hogy nem jöttek többen, mert igy is untig elég tisztelet tour van a nyakamon! A mint láthatja tisztelt Szerkesztő úr, ilyen körülmények között aligha lehet mulatni. Pedig az elsoroltak csak igen csekély része a sok többi oknak; de elég arra, hogy az elite bálokon a díszterem falai kongjanak az ürességtől. Nagyon jól tudom, hogy a mit én itt nyil­vánosságra hozok, azt ugyszólva mindenki tudja és érzi, csak hallgatnak arról, mert a kik bántva érzik magukat, igen helyesen és természetesen visszavonulnak s nem tartják érdemesnek az egészről beszélni sem; az „ünnepeltek“ pedig miért beszéljenek ? Ez a helyzet s ezt meg javítani, elismerem csak nehezen lehetne; de lehetne mégis, azonban nem úgy, hogy büszkén adva a sértettet, visszavonuljanak, hanem hogy belátva saját hibáikat, biztos kézzel a helyzet orvoslásához fogjanak. Természetesen, nagy sze­repet játszik a helyzet tisztázásánál első sor­ban is a családok barátságos viszonya s a le­ányok összetartása. Nagybányán, 1904. vnár- czius 11. Kiváló tisztelettel: Allqui. Városi közgyűlés. Márczius 16, A januáriusi pótválasztással kiegészített s ujonan megalakított képviselőtestület ma, szerdán délelőtt 10 órakor tartotta ez évben első köz­gyűlését Gellert Endre polgármester elnöklete alatt. A közgyűlésen, mely meglehetősen népes volt, különösen az uj képviselők voltak szép szám­ban képviselve. Az ülés megnyitása után elnöklő polgár- mester a jegyzőkönyv hitelesítésére Bálint Imre tanácsost, Dobróczky Alajos és Virág Lajos képviselőket kérte föl s a hitelesítés idejét f. hó 31-ének délutáni 4 órájára tűzte ki. A napirend első helyén miniszteri leiratok állottak. A belügyminiszter jóváhagyta a húsz vagyontalan kiskorú árva segélyezésére, a felső- fernezelyi s zazari malmok eladására vonatkozó közgyűlési határozatokat, nemkülömben a pro- stituczió rendezéséről alkotott szabályrendeletet. A leiratokat a közgyűlés tudomásul vette, úgy­szintén tudomásul vette a közgyűlés Szatmár- vármegye törvényhatóságának azon véghatáro­zatát, melylyel az adófizetés elfogadását meg­tiltó közgyűlési határozatot megsemmisíti. Nem­külömben tudomásul vették, hogy a törvényható­ság az 1904. évi költségvetési előirányzatot s az 5% iskolai pótadó kivetését jóváhagyta. A törvényhatóság megsemmisítette a köz­gyűlés azon határozatát, mely a borpataki NAGYBANYA völgyben vizvezető árok létesítésére a szolgalmi jogot Moldován László és Pokol Elek bánya­bérlőknek adományozta, mivel a terület ponto­san meghatározva nem volt; a borpataki bérlet ügyében pedig a vizsgálat megejtésére Nagy László alispánt küldte ki. A törvényhatóság e határozatait szintén tudomásul vették. A közigazgatási bizottság Hauszman Má­tyás felebbezése folytán feloldotta a közgyűlés azon határozatát, mely Hauszmanra a községi kötelékbe való felvétel czimén 200 korona dijat ró ki s azt 50 koronára szállította le. A köz­gyűlés a közigazgatási bizottság e döntésében a város autonomjogának megsértését látta s utasította a tanácsot, hogy e sérelmes határo­zatot felebbezze meg. Ezután jóváhagyták az 1903. évi gyám­pénztári számadásokat s három illetőségi ügyben döntöttek. Kováts Róza nagybányai illetőségét a közgyűlés nem ismerte el, mig Göbölős Ká­roly és Göbölős Árpád nagybányai illetőségét elismerte. Tersztyánszky Viktor és nejének parlag­föld eladása iránt beadott kérelme tárgyában a közgyűlés ezúttal sem dönthetett, mert a törvény­ben megkívánt számban nem voltak jelen a kép­viselők. Néhány árverési ügy került ezután tár­gyalás alá. A borpataki korcsma bérlete fölött meg­tartott árverésen a legmagasabb ajánlatot Frenkel Dezső tette, ki 420 korona évi bért Ígért a bérletért. A közgyűlés az ajánlatot nem fogadta el, hanem újabb árverést rendelt el s az árverési feltételeket úgy módosította, hogy sem bérlő, sem albérlő, sem kezelő nem lehet oly egyén, ki a városnak bérösszeggel tartozik. A lénárd- falusi korcsmaépület bérletére a közgyűlés el­fogadta Herskovits Dávid 410 koronás ajánlatát, nemkülömben a népiskola épületében levő II. számú pincze bérletére Ábrahám Endréné 40 koronás haszonbér ajánlatát. A ligeti vendéglő bérlete árverési feltéte­leinek tárgyalását a napirendről levették, mivel a közgyűlés teljesíthetőnek találta özv. Szincsán Lászlóné azon kérelmét, hogy a vendéglő azon szerződés értelmében, melynek időközben fel­bontását kérte, még ez évre az ő kezelésében hagyassák. A közgyűlés azonban kötelezte Szin­csán Lászlónét, hogy a biztosítékot 3 nap alatt tegye le s néh. Szincsán László bértartozásából elengedett 50 K 81 fillért a város pénztárába haladéktalanul fizesse be. A közgyűlés teljesítette Szász József kérel­mét is s a volt járásbíróság épületében levő pinczének bérleti szerződését további 3 évre meghosszabbította, tekintettel arra, hogy Szász József a pinczét a saját költségén tataroztatja. A városi fürészmalom és a zazari lisztelő- malom bérlete fölött megkötött bérszerződéseket, nemkülömben a városi nagyszálló bérletének átruházásáról szóló szerződési nyilatkozatot a közgyűlés jóváhagyta. A Lapos-erdőben hallatlanul elszaporodott hernyók irtását a közgyűlés 1790 korona elő­irányzott költséggel elrendelte. A szilasi Szent György bányatársulatnak a zuzók felállítására szükséges terület bérbeadására vonatkozó kérel­mét a közgyűlés kedvezően intézte el s a volt szilasi fűrésztelep 1.37 kát. hold területét viz- használati joggal évi 200 korona haszonbérért 30 évre bérbeadta. A közgyűlés végül megengedte, hogy Mostis Lajos v. pénztári ellenőr 1700 korona tiszti óva­dékát ingatlanra való bekebelezési biztosítással cserélje ki. Ezzel a napirend kimerittetett, de szólásra állott fel Virág Lajos s felemlítette a ligeti-ut mel­lett levő kaszálók eladási ügyét, melylyel lapunk más helyén kimerítően foglalkozunk s kérte a köz­gyűlés sürgős intézkedését, hogy e területek idegen kézbe ne kerülhessenek. Ugyanily érte­lemben szólaltak fel Égly Mihály és Révész János. S miután ez ügyben a közgyűlést meg­előzőleg indítvány is adatott be, a közgyűlés egyhangúlag felhatalmazta Gellert Endre polgár- mestert, hogy úgy a most eladásra kerülő kaszáló árverésénél, mint a klastrom-mező megvételénél a város érdekeit védje meg, illetőleg e két földterületet a város részére méltányos árban vegye meg. Végtelenül örvendünk, hogy e kérdést, mely állandó veszedelemmel fenyegette ligetünket, a közgyűlés bölcs határozatával egyszer s min­denkorra megoldotta. Az ülés 12 órakor végződött. HÍREK. Márczius 16. Főigazgatói látogatás. Szieber Ede lovag, kir. tanácsos, tankerületi főigazgató, ki jelenleg a szatmári gimnáziumokat inspicziálja, e hét végén vagy a jövő hét elején a főgimnázium hivatalos látogatására városunkba érkezik. Lemondás. Ujfalussy Lajos szatmárvár- megyei közigazgatási gyakornok állásáról le­mondott. Új doktor. Ifj. Kováts Gyulát, Kováts Gyula apai földbirtokos fiát Kolozsvárt az orvos- tudományok doktorává avatták. Esküvő. Perczián Károly hodrusi bánya­mérnök, tartalékos tiszthelyettes f. hó 20-án, vasárnap tartja esküvőjét Almer Lajos nagy- birtokos bájos leányával: Juliskával. Petőfi egy kiadatlan verse. Mai tárczarovatunk- ban Petőfi Sándornak, a szabadság lánglelkü Tyrtaeusának egy kiadatlan versét közöljük. A gyönyörű költeményt, mely Haza, értem czimet viseli, Petőfi 1847-ben irta s a kéziratot Wiszada József öreg honvéd őrizte sok ideig, ki azt mint pallér Fáy András budapesti Irányi-utczai házá­nak lebontásakor egy ablakfülkében találta. A kézirat hitelességét már évekkel ezelőtt meg­állapították s ahoz szó sem férhet. Esdó szó. A nagysomkuti ev. ref. egyház templomot akar építeni. A nemesszivü közön­séget már a múlt hónapban kibocsátott felhívás­ban felkérte adakozásra, melyben az egyház gondnoksága kifejtette az egyház nagy szegény­ségét s azt a magasztos missziót, melyet az egyház van hivatva teljesíteni. Most az egyház gondnoksága felkéri a gyüjtőiv tulajdonosokat, j hogy gyüjtőíveiket Szappanyos József kir. járás- biró, főgondnokhoz f. hó végéig beküldeni szives- ’ kedjenek. Kristóffy főispán Szatmárt. Szatmárnak egy I régi, forró vágya legalább részben s legalább 1 egyidőre teljesül. Ideiglenesen részleges központ lesz. Ha nem is az egész hivatalos vármegye költözik Szatmárra, de Szatmáron fog lakni pár hónapig Kristóffy József főispán, mig Nagykárolyban a vármegyei székház főispáni lakását átalakítják. Kristóffy főispánnak szatmári lakását a Pannóniában rendezik be. Márczius 15. A szabadság nagy napját, márczius 15-ikét az idén is hagyományos kegye­lettel, fényes ünnepséggel ülte meg városunk közönsége. A középületeken s igen sok magán I házon nemzeti szinü zászlók hirdették, hogy a nemzetnek nagy ünnepnapja van. Az ünnepély hálaadó istentiszteletekkel vette kezdetét. Az izr. templomban nyolcz órakor volt a hálaadó isten- tisztelet, melyen Weinberger Sámuel főrabbi mondott igen szép könyörgést. A gör. kath. templomban az istentiszteletet ugyancsak nyolcz I órakor Pap Endre adminisztrátor tartotta. A protestánsok egyesült istentisztelete az ev. ref. templomban kilencz órakor volt. Soltész Elemér ev. ref. lelkész magasan szárnyaló alkalmi beszé­det tartott, mely igen mély hatást tett a jelen­levőkre; Révész János ág. ev. lelkész pedig gyönyörű imát mondott. A róm. kath. templom­ban az ünnepélyes hálaadó istentiszteletet dr. Csókás Vidor lelkész tartotta. Az egyházi isten­tiszteleteken részt vettek a hatóságok, a tanuló ifjúság, a& öreg honvédek s igen nagy közönség. A főgimnázium önképzőkörének márczius 15-iki ünnepélye délelőtt 11 órakor a tornacsarnokban zajlott le. Az ifjúság ünnepélyét, melyen nagy­számú, előkelő közönség vett részt, az ifjúsági énekkar nyitotta meg egy hazafias énekkel, melyet nagy preczizitással adott elő. Azután Bencsik János önképzőköri vezető-tanár üdvö­zölte lendületes megnyitó beszédben a közönsé­get, mire Gerdenits László titkár tartotta meg szép megnyitó beszédét. Haraus Gyula és Takács Sándor VIII. oszt. tanulók igen szépen szavaltak, Kusnyér Árpád VIII. oszt. tanuló pedig Kossuth Lajos 1848—49-ben czimü magvas és széles történelmi alapokon nyugvó tanulmányát olvasta fel, nagy éljenzéseket aratva. A szépen sikerült ünnepélyt a Rákóczy-induló eléneklése zárta be. A Polgári Kör ünnepélye este hét órakor vette kezdetét. A szépen díszített termeket zsúfolásig megtöltötte az előkelő közönség és a város pol­gárságának szine-java. A programm első pontja

Next

/
Oldalképek
Tartalom